Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-21 / 25. szám

o . Ifi---i"r Ii-i It ••-•il-<TT7ri—-• • . ' ' ...... szülve Bozovicsról. A románság semmit se akar csinálni s nevetve nézték, hogy vernek a bányamunkások hidat. A 3500 főnyi lakosságot számláló községhez hozzájutni csaknem lehe­tetlen. Lovaspostás húsz koronát kap egy utért, hogy a hegyeken, meredek erdőkön át Aninába menjen. Mi voltunk az elsők, akik eljutottak Bozo­vicsba a borzalmas katasztrófa óta és az új­ságokban minden hir, amely eddig Bozovicsról szólott, koholt és hamis adatokat tartalmazó. A kár külső képe nem oly rettenetes. Az al­ispán a pillanatnyi nyomor enyhítésére élelmi­szereket akart kiosztani, de nem lehet sze­rezni. Bozovicson volt végre annyi időnk, hogy összegezhettük szomorú tapasztalatainkat és az alispán volt olyan szives rendelkezésemre bocsátani adatait, amelyekből kitűnt, hogy em­berékben és lakóházakban az eddigi jelentések Bzérint mennyi a kár. Elpusztult: Ujsopaton 27 ember, 40 ház, Balbosecen 13 ember, 30 ház, Bozovicson 11 ember, 17 ház. Globukrajován 21 ember, 20 ház. Jdblanicán 28 ember, 30 ház. Mehádián 11 ember, 8 ház. Temesszlatinán 4 ember. Najdáson 6 ember, 4 ház, Szlatinán 11 ember. Berzászkán 100 ember (ellenőrizhetetlen hír). Ujmoldován 3 embere Egyes ember 30. Tehát hozzávetőleg kétszázötven ember i Pedig igen sok községből még semminemű hir sem érkezett, ugy, hogy a halottak száma bizo­nyosan hárómszázra tehető, ha a berzászkai százat csak negyedére redukáljuk is. A kár pénzértékét, mely a lakosságot házuk, kertjük, /etésük, töméntelen barmuk elpusztulásával írte, megközelítőleg sem lehet ebben a pilla­natban tudni. A hidak és utak újjáépítésére több mint másfél millió korona kell, a vasút kára is meghaladja a két és fél millió koronát,. ugy, hogy legalább is tíz millió korona lehet a kár. Mshádia, A bozbvicsi főszolgabíróhoz érkezett jelentés szerint Mebádia igen sokat szenvedett a ka­tasztrófa következtében. Tizenegy halott van, a községben sok ház dőlt össze és a víz egé­szen az orvosi épületig hatolt. Mehádiából és Herkulésfürdőről, aki csak szerét teheti, mene­kül. A fürdőszezón eleje tönkre ment. Éhínség. Lúgosról jelentik: A vármegye alispánja még ma is sorra járja a községeket, személyesen intézkedik mindenütt és megfeszített erővel^ minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elejét venni az ujabb veszedelmeknek. A helyet­tese, Talajdy Zoltán dr főjegyző, aki Lúgosról intézkedik, ezeket mondotta egy hírlapírónak: — Eddig hivatalosan száznyolcvanhét ha­lottról tudunk. Ez a szám azonban meg sem közelíti a valóságot. A megrémült lakosság ugyanis a végveszedelmek pillanatában ki­menekült a hegyek között lévő szállásokba. Ezek közül kétszáznak nyoma veszett. A köz­ségekben egyébként most állítják össze a halottak lisztáját. Tiszta képet csak ennek befejezése után nyerhetünk. — A belügyi kormány hat mérnöke ma az árterületre érkezett. Ugyancsak itt tartózko­dik Szedlacsék József főmérnök, akit a keres­kedelemügyi minisztérium küldött ki. Issekulx Aürél alispán holnap érkezik haza és azonnal megalakítjuk a segítő bizottsá got. Természete­sen már ma is dolgoztunk. Élelmiszereket és néhány ezer koronát osztottunk szét az ínsé­gesek között. Az áradat elvonult, de a vesze­delem azért a nyakunkon maradt. Itt már esak pénzzel, nagyon sok pénzzel segíthetünk. Az Ínségesek száma igen nagy. Hogy minú kielégítsük, országos segélyakciót kell indí­tanunk. Erős hitem, hogy néhány hónap múlva az elpusztult községek helyén szép és vi­rágzó iij községek fognak állani. A mentési akciót csak hónapok múlva fejez­hetik he és egy esztendő is eltelik, míg az el­pnsztult községekbe visszatér az élet. DEL MAGYAR ORSZAQ A segélyakció. Az árvízkárosult román nép érdekében meg­indult a segélyakció. Az első adomány a király százezer koronája volt, ugyanannyit utalt a kormány. Lúgosról jelentik, hogy a délvidéki katasztrófa áldozatainak segélyezésére kezdeményezett se­gélyakció Medve Zoltán főispán hazaérkeztével széles mederben indult meg. A főispán, aki a katasztrófa, liirére szabolcsi birtokáról haza­sietett, már Budapesten a kormánynál közben­járt, hogy gyors segélyt biztosítson. Temes­várot't a hadtestparancsnokságnál utászkatona­ság kiküldését eszközölte kí. Lúgosra érve, azonnal hozzáláttak a segélyakció szervezésé­hez. . A segélynyújtásba belevonta a karánsebesi vagyonközséget is, mely a határőrvidék meg­váltásakor a lakosság anyagi és kulturális igényeinek szolgálatára rendelt sok milliónyi vagyont nyert. Burdia Szilárd udvari tanácsos, a vagyonközsóg elnöke készségesen hozzájárult a főispán tervéhez. A segélyakcióban résztvesz az osztrák államvasuttársaság is, amely a megyében nagy iparvállalatokkal bir. Issekutz alispán még mindig a katasztrófa által sújtott vidéken tartózkodik és vezeti a mentési mun­kálatokat. A főispán holnap indul az élárasztott vidékekre, mely útjában neje is elkíséri, aki részt­vesz a jótékonysági akcióban. A munkapárt akciója. A nemzeti munkapárt tegnapi értekezlete után a párthoz tartozó Krassószörény-vár­megyei országgyűlési képviseló'k értekezle­tet, tartottak, amelyen Plosz Sándor, Huszár Károly, Siegescu József dr, ifjabb Jakabffy Elemér és Nemess Zsigmónd képviselők vet­tek részt ; Duka Géza báró és Burdia Szi­lárd országgyűlési képviselők kimentették magukat. Az értekezlet elhatározta, hogy a krassószörénymegyei segélyakció támo­gatására külön bizottsággá alakul, a segély­akciónak élére áll s minden eszközzel rajta lesz, hogy az elpusztult vidékek mielőbbi fölsegélyezését teljes erejével elősegítse. Egy­úttal elhatározta, hogy a nemzeti munka­párt képviselőtagjainak önkéntes adományán kivül még külön ötszáz koronát juttat a segélyakció céljaira. A bizottság a segély­akció befejezéséig permanenciában marad. Munkapárti képviselők adománya. Hat országgyűlési képviselő öt-ötezer koro­nátjuttatott az árvizkárosultakjavára. A nem­zeti munkapártkebelében nagyban folyik a gyűj­tési mozgalom. Az élelmiszerek hiánya miatt is legsürgősebb feladat a forgalom helyreállí­tása. A belügyminiszter intézkedett, hogy hat mérnök, sok munkás, két század utászkatona vonuljon azonnal Krassószörénymegyébe az utak kijavítására. A vasúti forgalom Karán­sebestől Kornyáig zavartalan. Hornyától Mehádiáig néhány napig, Mehádiától Herkules­fürdőig pedig hat hétig tart az utak helyreállí­tása. Eddig 187 halottat találtak meg, de né­hányszázra megy az eltűntek száma, A kár 30—40 millió koronára rug. A halottak eltaka­rítása a fó'szolgabirák jelentése szerint sürgős, mert járványos betegségek elterjedésétől fél­nek. Jakabffy Imre belügyi államtitkár tegnap érkezett KrassószÖrényből Budapestre, ahol tapasztalatairól jelentést tett a belügymi­niszternek. Országos gyűjtés. Krassöszörénymegye rettenetesen sújtott lakosainak fölsegélyezésére országos gyűjtés indul meg. A belügyminiszter ugyanis kör­rendeletben felhívta az összes törvényható­ságokat, hogy indítsanak gyűjtést az árviz­károsultak segélyezésére. Áruiz Aradmegyében. A rettenetes árviz és vihar Aradmegyébén is óriási pusztításokat vitt. véghez, a jégzápor pe­dig a Hegyalján nagy károkat okozott a szőlő­termésben. Az istenitéleti időről aradi tudó­sítónk ezeket jelenti: . Nagy zivatar és felhőszakadás volt tegnap délután Pleskuca község határában. A vihar délután 5 óra tájban kezdődött. Valóságos ítéletidő vonult el a község felett. Tiz óráig tartott a félelmetes zivatar, mikorra aztán csendesedni kezdett. De ekkor egy uj, még borzasztóbb csapás, zudult a községre: az árvíz­veszedelem, 1910 junius 21 A lakosságot a veszedelem láttára borzalmas rettegés fogta el. Ijedten menekültek ki a há­zaikból, de az utcán még kevésbé voltak biz­tonságban a folytonosan emelkedő vizái-adattól. A legtöbben tehát a háztetőkre menekültek, vagy a fák ágai közé. A faluban otthon lévők szerencsére idejében kimenekültek házaikból, egy szerencsétlen asszony azonban gyermeké­vel együtt a vadul rohanó habokban lelte ha­lálát. Jeras Juonné 34 esztendős asszony 12 esztendős leányával a vihar csillapultával haza­felé igyekezett. Útközben egy a Körösbe ömlő patakon kellett átgázolniok. A sebesen rohanó patak mindkettőjüket elragadta és mindketten bele is pusztultak az iszapos árba. A szerencsétlen lakosságnak az éj folyamán senkise lehetett segítségére. A szomszédos községek lakosai nem tudták, mi történt Ples­kucán, de különben is a maguk bajával voltak elfoglalva. Nekik is bőven kijutott az isten­csapásból. Hogy milyen rettenetes pusztítást vitt vég­hez a vihar, mennyi szerencsétlen embert tett földönfutóvá, azt csak reggel felé lehetett látni, mikorra világosodni kezdett. Az egész határt most már lomhán hullámzó óriási víztömeg lepte el, amelynek tetején gerendák, boglyák, letépett háztetők és kimúlt állatok hullái úsz­káltak. A ragyogva fölkelő nap sugarait egy hirtelen keletkezett kegyetlen tenger vize csil­logtatta a sápadt emberek arcába. Hatalmas vihar és felhőszakadás volt Gura­honc, Nagyhalmágy és Guravoj községekben is. A jégzivatar és felhőszakadás a termésben igen nagy károkat okozott. Csúcs községben este kilenc órától kezdve egy óra hosszat tartó felhőszakadás volt. A termést majdnem teljesen tönkretette, de emberi testi épségben kár nem esett. A hunyadmegyei Alváca községben a hegyekről leáradó víz a községet is elöntötte. A rohanó viz itt is elsodorta az állatokat és a házakba is behatolt a viz. Az árviz következ­tében több ház is összedűlt. Gyorok és Kuvin községek lakossága is so­kat szenvedett a vihar következtében. Tegnap délután rettenetes vihar között hatalmas jég­zápor keletkezett, amely a szőlőkben nagy ká­rokat okozott. A mogyorónagyságu jégszemek a leveleket szétszaggatták és a termést sok he­lyütt tönkreverték. A jégeső inkább a gyoroki szőlőknek ártott, mert Kuvinban esővel vegye­sen esett. Itt viszont árviz keletkezett, ami­nek pusztítását azonban gyors segítséggel si­került elejét venni. Halálra itélt gyilkos. — A boszuállő szerelmes. — (Saját tudósitónktól.) Bécsben egy halálos­végű verekedés hősét az ottani esküdtszék a napokban kötéláltaii halálra Ítélte. Ez az ítélet érthető föltűnést keltett, mert ilyen szigorúan az esküdtbíróság nem igen szö­kött ítélkezni. Ma aztán a trieszti esküdt­szék szintén halálra itélt egy gyilkosamért szeretőjének, aki őt elhagyta, mérgezett cukorkákat küldött. A gyilkosság előzményei a következők: Zamhoni Kornél michael an der etschi földmunkás halálosan beleszeretett Dabna­nechi Sylviába. A tüzesvérü olasz leány vi­szonozta a csinos legény szerelmét, de né­hány hónapi boldogság után faképnél hagyta Zanibonit. A cserben hagyott szerélmes nem tudta elviselni a leány hűtlenségét és boszut akart rajta állani. Előbb csak apróbb kelle­metlenségeket szerzett neki, majd amikor látta, hogy igy semmire sem megy, cukor­kákat küldött a leánynak, amelybe mérget öntött. Dalmanechi Sylvia evett a cukorból, amelytől rosszul lett és rövid kínlódás utan meg is halt. A gvilkost rögtön elfogták, de állhatato­san tagadott egész a főtárgyalásig, amikoi aztán töredelmesen bevallott mindent, A esküdtbíróság példás Ítéletet hozott, ¿an­boni Kornélt orgyilkosság bűntettében mon dotta ki bűnösnek és kötéláltali halálra ven •

Next

/
Thumbnails
Contents