Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-02 / 9. szám

12 7- TÖRVÉNYKEZÉS t f § A Sínn íudós. A mult év őszén egy csupasz arcú férfiú vetődött Budapestre, aki magát az orosz kormány által üldözött politikai •menekültnek, majd a helsingforsi finn egyetem tanárának adta ki és ezen címek alatt több előkelő egyetemi tanárt megpumpolt. Október tizenkilencedikén ez a rejtélyes idegen beállított Négyessy Lászlóhoz, az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnökéhez és Lyra Adalbert néven bemutatkozva, elmondotta, hogy ő finn egyetemi tanár és esztétikus, akinek otthonról menekülnie kellett. Felesége azonban Helsingforsban maradt és ott tekintélyes vagyonnal rendelkezik. Pillanatnyi pénzzavarának enyhítésére rövid időre kölcsönt kórt. Az idegen férfinak előkelő modora megtévesztette Négyessy Lászlót és harminc korona segélykölcsönt adott neki. Ezután november tizedikén Sdghy Gyula dr egyetemi rektort látogatta meg és ez előtt finnországi polgári iskolai tanárnak mondotta magát. A rektor tizennyolc koronát adott neki és kieszközölt a részére Marcheggig szóló vasúti szabadjegyet. Ezután az Országos Képzőművészeti Társulat titkárát, Leskó Jánost kereste föl, akitől szintén segélyt kért. A titkár Ambrozovics Dezső dr-hoz utasította, aki viszont Jendrasik Jenő helyettesigazgatóhoz küldte. Jendrasik ki is utalványozott a részére hatvan korona segély-kölcsönt. . Három nap múlva már Ballagi Aladár egyetemi tanárt kereste föl és ez előtt a finn egyetem asztronómiai tanárának adta ki magát. Ballagi husz koronával segítette ki a megszorult finn tudóst. Két nappal későbben a finn vendég Nárai Szabó Sándor vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsoshoz ment és ettől is segélyt kórt. Ezenkívül még ajánló-levelet kért a miniszteri tanácsostól Pallay Sándor dr függetlenségi pártköri titkárhoz, akitől nyolcvan korona kölcsönt akart kicsalni. Pallay előtt gyanúsnak tűnt föl az idegen és rendőrrel igazolásra szólittatta föl. A finn tudós eleinte konokul vitatta, hogy ő csakugyan orosz emigráns finn egyetemi tanár, de később beismerte, hogy ő azonosszemély Wildenauer Béla vágsélyei születésű foglalkozás- és lakásnélküli csavargóval, akit 1894-ben a nyitrai törvényszék egyévi, 1904beri az olmützi bíróság tizenöt hónapi, 1908báfi a soproni, 1909-ben a szombathelyi törvényszék hathónapi börtönre itélt el hasonló módon elkövetett csalások és sikkasztások miatt. Ugyancsak kiderült az is, hogy a jeles férfiú a mult év november havában Karcagon Klein Gyula főgimnáziumi tanárt szintén megcsalta, A befejezett vizsgálat után a királyi ügyészség csalás büntette miatt emelt ellene vádat. Bűnügyét ma tárgyalta a büntető törvényszék Makucz dr biró elnöklete alatt ítélkező tanácsa, A tárgyaláson a vádat Tóth dr tájában megzavarták a vidáman tovaroüogó kocsik- Tökéletes nyugalommal tekintettek föl nagy szürke szemeikkel; sem harag, sem kicsinylés nem volt pillantásukban, inkább a csodálkozás némi árnyalata. De a keselyű utána bámult a kocsjnak, mig csak pici fekete ponttá nem törpült el a hosszú, egyenes fasor legeslegvégén. „La joyéuse féte des Loges" valódi népünnep, mézeskalácscsal, csepűrágókkal és forró lepénynyel; az ősrégi tölgy körül a tisztás közepén az este közeledtével szines lámpákat és papirlampionokat gyújtanak meg és a lombos ágak legtetején fiuk mászkálnak bengáli tüzekkel és tűzi játékokkal. Tálálékony urak apró lámpákat erősítenek kalapjukra, botjukra és ahova csak lehet, mig a legtalálékonyabbak kedveseikkel nagy esernyő alatt sétálnak, melynek minden pálcikájáról egy-egy lampion lóg, Az erdő szélén máglya égett, ahol nyárson tyúkot sütöttek, mialatt a szeletekre Vágott burgonya a zsirban sercegett. Minden illatnak megvan a maga közönsége, mert itt is nagyon sokan állottak köröskörül. De legtöbben a bódék között sétáltak föl és alá. Monsieur és madame Tousseau mindenben riszt vettek. Játszottak Európa legelőnyösebb sorsjátékán, melynek tulajdonosa különösen kétesizü élcei által tűnt ki; látták a világ legkövérebb libáját, „Bismarck"-ot, a hires bolhát, mely hatos fogatot tudott hajtani. Azonkívül vettek mézeskalácsot, célba lőttek lágy tojásért és agyagpipáért és végre keringőt táncoltak a nagy sátorban. Még sohasem mulattak ilyen pompásan. Alig volt uri ember jelen, náluk magasabb rangú meg épen nem. Nem ismertek senkit. DÉLMAGYARORSZÁG királyi ügyész képviselte, a vádlottat Berényi dr ügyvéd védte." Kiderült, hogy a jeles férfiú volt már minden a világon, csak becsületes ember nem. A többi között tengerószorvos, karthauzi szerzetes, finn tudós, egyetemi tanár, esztétikus, orvostanár, a finn orvosegyesület elnöke, az asztronomia tanára stb. Mindezen cimek alatt tekintélyes összegeket csalt ki. ítélet még nincs. § A gyufagyűri katasztrófa ügyében a kinevezett birói gépészmérnök-szakértők módosított véleményüket a mai napon benyújtották a vizsgálóbírónak. x Szeged kövezési programja. Szeged város hatósága évek óta 230 ezer koronát állit be a költségvetésbe, évi részleges kövezési program végrehajtására, A belügyminiszter ma érkezett leiratával a közgyűlés kövezési programját jóváhagyta s az összegnek erre a célra leendő fordítását engedélyezte. x Az államsegély. Mint megírtuk, Szeged város tanácsa kiutalta a hetvenötezer koronányi állami segélyt a tisztviselőknek, akik járandóságukat már föl is vették. A belügyminisztertől ma rendelet érkezett a városhoz, amelynek érteimébén az összeg fölosztása azoknak az elveknek az alapján eszközlendő, amelyeket ő korábban megjelölt. Az elkésve érkezett rendelet arról is szól, hogy a miniszter nem zárkózik el az elől, hogy az esetleges maradékösszegből a rendőrszemélyzet javadalma pótoltassák s azok is kaphatnak valamely segélyt, akik egyébként kiestek a kategóriából. A miniszter jóindulatában kevés a köszönet, mert Szeged városának annyi a tisztviselője, hogy a 75 ezer korona azok részére sem volt elég, akik az államsegélyben részesitendők. A város tanácsa különben 45 ezer korona városi vagyon kiosztását javasolja azok között, akik nem szorosan vett közigazgatási tisztviselők. Mindennema tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza és s;é"'elepe KOSSUTH MS-MÁIL 41. • MI; SÍ. 1910 Junius 2 (—) A pénzpiacról. A májusi ultiinó dacára elég olcsó a pénz és élénk a kinálat Az angol bank bizonyítéka ennek, amely a kamatlábat 4%-ról 3l/,°/0-ra szállította. TŐZSDE. Budapesti értéktőzsde. Előiözsde. A mai előtőzsde irányzata sziláid volt a vezető értékek folyamán 1—2 koronával emelkedtek A helyi piacon az értékek közül Rimamurányi vaamii 5, Kereskedelmi részvény 2 koronás emelkedéssel kerül forgalomba. A járadékpiac sziláid volt. Köttettek: Osztrák hiteirészvény 662.75. Magyar hitelrószvénv 834.25—831.75. Magyar Agrár 481.50. Magyar jolzáloo-. hitelbank II. kib. 485—485.50. Osztrák-magyar államvasút 754.25. líazai 294.50—205.—. Rimamurányi vasmű 677. 681.—. Magyar koronajáradék 92.35. Közúti vasút 711. -713.75. Városi villamos vasút 383 — 383.50. Kereskedelmi részvény 748,—750. Újlaki 313 Danubius 436.-438.50. Atlantika 276,—276.50. Adria 477,—478.50 K. Déli tőzsde: Nyugodt forgalom mellett a déli tőzsdén szilárd volt az irányzat. A nemzetközi piacon csak magyar hitelrészvényre van forgalom, arra a hírre, hogy a választások kedvező eredményekkel kecsegtetik a munkapártot, A helyi piacon Közúti vasút. Városi vasút 2—3 koronával emelkedett. Köttettek: Osztrák hitelrészvény 663.—663.25. Magyar hitelrészvény 834.50—836.50. Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 567.50—568,—566.50. Magyar jelzáloghitelbank II. kib. 485.50. Osztrák-magyar államvasút 754.50, Rimamurányi vasmű 681.—684.—. Magyar koronajáradék 92.35. Közúti vasút 713.50—714.50—715.-, Városi villamos vasút 383.50—385.—. Kereskedelmi részvény 749.50—751.50. Adria 478.50-479.50 K. A bécsi értéktőzsde. Bécs, Junius 1. (Megnyitás.) Osztr. hitelint, részv, 662.50. Magyar hitelbank részvény 831.—. 20, frankos 19.11. 4 száz. magyar aranyjáradék 113.40, Angol osztr, bank 312.—. Osztr.-magyar államvasút 754.—. Alpesi bányarészvény 725.50. Irányzat: nyugodt. Bécs, juntas 1. (I. Előtőzgde.) Osztr. hitelint, részv, 663.—. Angol osztr. bankrészvény 312,— Unionbanb részvény 599.—. Déli vasút részvény 117.25. 20 frankos 19.11. Osztr. államvasuti részv. 754.—, Magyar liitelb.-részv. 832.50. 4 száz. magy. aranyjáradék 113.40. Dohányrészv. 396.—. Alpesi j^ft*részv. 726.—. Osztr. kcronajáradék 94.25. Magyar bpronajáradék 92.25. Márkabankjegy 117.53. Irányzat'?'hyugodt. Bécs, június 1. (II. Eíötó'zsde.) OsztíHiitelint. részv. 662.75. Angol osztr. bankrészv. 313.-**>'Magyar hitelb. részv. 833.50. 20 frankos 19.11. Osztr.-<magy. államvasút 753.75. Déli vasút 117.25. Union-Bank 599,—. \ száz. magyar aranyjáradék 113.40. Osztrák koronajáradék 94.20. Magyar koronajáradék 92.25. Márkabankjegy 117.53. Alpesi bányarészvény 726.75 Rimamurányi 679.— Magy. leszámitolóbank —.—. Magyal jelzáleghitelbank —.—. Orosz járadék 103.85. Irányzat: lanyha. Newyorkra tartózkodó, később helyi és budapesti vásárlásokra szilárdult. ennélfogva mindenkire rámosolyogtak és vidáman integettek, ha valakivel másodszor találkoztak. Minden olyan mulatságos volt. A nagy sátrak mellett, melyekben cirkusz és táncmulatság volt, megállottak és nevettek a kikiáltókon. Itt Paprika Jancsik trombitáltak, amott fiatal leányok kifehérített vállaikat mutogatták csalogatóul, Monsieur Tousseau tárcája mindig kézben volt; de nem fáradtak bele az örökös pénzköltésbe, sőt nagyon jól mulattak azon, hogy milyen képtelen erőlködést követ el minden ember, hogy csak egy fél frankot, vagy csak néhány centimest kereshessen. Egyszerre egy ismerős arcot vettek észre. Az a fiatal amerikai volt, kivel Parisban a vendéglőben találkoztak. — Oh, monsieur Whitmore! — kiáltott a fiatal asszony — itt már olyan helyre jutott,-ahol ön is kénytelen mulatni. — Én a magam részéről — felelte az amerikai lassan — nem találok mulatságot abban a látványban, hogy azok az emberek, akiknek nincs pénzük, bolondot csinálnak magukból azoknak a kedvéért, akiknek sok a pénzük. — Javíthatatlan ! — nevetett a fiatal aszszony. — Különben engedje meg, hogy megdicsérjem : ma kitűnően beszél franciául. Miután még néhány szót mondtak, a tömeg újra elválasztotta őket; mr. Whitmore egyenesen Párisba indult vissza. Madame Tousseau dicsérete több volt üres udvariasságnál. A komoly amerikai rendesen fülsértő francia nyelven beszélt. De az előbbi feleletet csaknem hibátlanul mondta el. Mintha nagyon jól meggondolta volna már előbb, mintha egy egész sereg benyomás talált volna erős kifejezést e szavakban. Meglehet, hogy felelete ezért tett olyan mély hatást a fiatal párra. Pedig egyik sem találta valami különösen jónak a mondást; ellenkezőleg,^ azt gondolták, hogy nagyon szomorú lehet, ha valakinek olyan sötét felfogása van, mint fiatal ismerősüknek. De mégis hagyott valami nyomot lelkükben, mert nem tudtak többé olyan könnyen nevetni, mint eddig. A fiatal asszony elfáradt s hazatérésre gondolt. Mikor a bódék hosszú sora közt végig akartak menni a kocsiig, éppen egy lármás tömeg jött velük szemben. — Menjünk más uton szólt madame Tousseau. Betértek két sátor közt s az egyik sor mögött mentek tovább. Megbotlottak a fagyökerekben, mig szemük hozzászokott a bizonytalan világításhoz, mely a sátrakból sávonkint sugárzott ki. Egy kutya, mely valamin rágódott, morogni kezdett és beljebb cipelte zsákmányát a fák között a sötétségbe, A sátrak ezen az oldalon ócska vitorla; vászonból s a legsajátságosabb vegyületü függönydarabokból állottak. A hasadások közt itt-ott világosság látszott s egy helyen madame Toussean egy arcot pillantott niegi melyet felismert. Az az ember volt, akinél azt a hasonlíthatatlan jó mézeskalácsot vették; fele még most is ott volt monsieur kabátzsebébenDe milyen más volt a viszontlátás a mézeskalácsossal ezen az oldalon ! Milyen más volt az a lekötelezően mosolygó ember, aki a fiatal asszonynak annyi szép bókot mondott