Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-17 / 22. szám

10 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 junius 17 zet igazgatósága közli, hogy nagybecskereki azon szülők, kik fiaikat az intézetbe fölvétetni kívánják, ebbeli szándékukat legkésőbb f. évi julius hó 15-ik napjáig az intézet vezetőjénél (Erigel Ferenc rk. hitoktató, Nagybecskerek, Konviktus) írásbeli kérelemmel jelentsék be. A kérelemhez melléklendő: a) keresztlevél, b) az utolsó iskolai bizonyítvány és az ujraoltási bizonyítvány. Az ellátási dij egy iskolai évre 380' korona, mely Ö3szeg havi részletekben előre fizetendő. A felvételről kapott értesítés után legkésőbb 8 napra minden növendékért felvételi, orvosi és butorhasználási dij fejében 40 korona küldendő be. KÖZIGAZGATÁS Szeged város rendkivüli közgyűlése. Csupa változatosság okából egy kis rendkívüli közgyűlést varázsolt Szeged város tanácsa a torony alá, miután a májusi közgyűlés úgyis most ért véget s a juniusi közgyűlés pedig már a napokban veszi kezdetét. Valósággal a tűz és a víz viaskodása volt a mai közgyűlés, amennyiben a városi vizdijszabályzatról és a városi vagyon tüzkárbiztositásáról esett szó. És sajátságos: ezúttal a tüz győzte le a vizet, amennyiben a vízügy lekerült a napirendről, a tüz ügye ellenben elintézést nyert, sőt győzött. Különben jelen volt a törvényhatóság minden háziur-tagja, mert hiszen arról volt szó, hogy vizdijat kell fizetni. Tudósításunk a következő: A rendkívüli közgyűlésben Lázár György dr polgármester elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző vezette, a szólásra jelentkezők nevét Ferenczy Béla aljegyző tartotta nyilván. (A vízdíj szabályzat.) Bokor Pál helyettes polgármester, gazdasági előadó ismertette a vizdijszabályzat módosítására vonatkozó tanácsi javaslatot. Elmondta, hogy a vízvezeték létesítése után, két év múlva két ártézi kúttal erősítették a vízmüveket s bár a vízvezeték elég vizet ad: a fogyasztás oly mérvű, hogy állandó a vízhiány. A legnagyobb német városokban sehol sem éri el a száz litert az egy egyén napiszükséglete, mert ott vízórák vannak, ellenben, ahol vízóra nincs, ott egy ember napi vízszükséglete, illetve tényleges fogyasztása a kétszáz litert is meghaladja. Ez indította a tanácsot arra, hogy a vízórák kötelező beállítását hozza javaslatba, mert csak így lehet elejét venni a vízpazarlásnak s csak így lesz elég Szegeden a vízmű által szolgáltatott víz. Paulovics Viktor, a fővárosi vízmüvek üzemmérnöke, Farkas Kálmán miniszteri osztálytanácsos, az országos vizépitési igazgatóság feje, egybehangzóan azt a szakértő-véleményt adták, hogy a vízpazarlásnak kizárólag a vízórák kötelező beállítása veheti elejét. Ezekre a szakértő-véleményekre és az eddigi sajnos tapasztalatokra támaszkodva, a tanács azt a javaslatot terjeszti elő, hogy mondja ki a közgyűlés a vízóráknak minden házba leendő kötelező beállítását. (Zajos ellentmondások, az elnök folyton csenget.) A vízórákat a város állítaná be a maga költségén, ami abból térülne meg, hogy maga a város az eddigi tizenötezer koronányi vizdijat szintén a vizórák szerint fizetné, továbbá a víz köbméterjét az eddigi tíz fillér helyett tizenhat fillérrel fizetnék a fogyasztók, illetve a háztulajdonosok. Kéri a javaslatnak a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. Kormányos Benő dr ellene van a vizórák beállításának, mert azzal csak a házigazdákat molesztálják, ellenben a vízórákkal az alapjában elhibázott vízmüvet meg nem javitják. (Mozgás.) Megengedi és tudja, hogy van vízpazarlás, de annak az az orvoslása, hogy a város büntesse meg példásan a pazarlókat. A vizórák beállítása ellen nemcsak a háztulajdonosoknak, de minden szegedi polgárnak kézzellábbal tiltakoznia kell. Indítványozza, hogy térjen a közgyűlés napirendre a tanács javaslata fölött: Wimmer Fülöp szentül meg van győződve, bogy a vízvezetékben vannak hibák, de nem hiszi el, hogy Szegeden naponta kétszázharminc liter viz jut egy emberre. Nem barátja a vízórák beállításának olykép, amint azt a tanács ajánlja, mert például a vizpazarló lakó megbüntetésére a háztulajdonosnak nincs joga. Ellenben az eszményi igazságnak a híve és ennek hódolva, azt tartja kívánatosnak, hogy miként a gázóra: a vizára is állittassék be az 1 összes lakásokba. (Helyeslés, taps.) Ajánlja indít- J vínya elfogadását. Balassa Ármin dr nem fogadja el a tanács javaslatát, de az eddig tett indítványokat sem. Szerinte a-régi tiszai vízmüvet üzembén kell tartani, egyrészt az utcák locsolására, másrészt az uj vizmü vízhozamának kiegészítésére. Továbbá határozottan meg kell állapítani, hogy a vizmü tényleg mennyi vizet szolgáltat naponként. Az ideális állapot az volna, hogyha a vizet valóban lehetne pazarolni, persze különféle helyiségek állandó tisztántartására. Amig a vízügyről teljesen tiszta képet nem nyer, addig nem szavaz meg semmi javaslatot, legkevésbé olyat, melynek elfogadása a város polgáraira ujabb megterheltetést jelent. Indítványozza, hogy a javaslat vétessék le a mai ülés napirendjéről és vizsgáltassék meg a vizmü alaposan, egy kiküldött bizottság által. Az újonnan beterjesztendő javaslat terjeszkedjék ki arra is, hogy az uj berendezkedés személyzete mennyi beruházást igényel. Sáry Jánosnak nem kell vizóra, mert az pénzbe kerül. A hiba mélyebben van, nem a vízpazarlásban. A föld alatt vész el sok viz. Azt kívánja, hogy a javaslat adassék vissza a tanácsnak. Cserő Ede dr helyesnek tartja a javaslatnak a tanácshoz való visszautalását. Olyan intézkedést kér, hogy a város minden polgára kapjon vizet. Csernovics Agenor igazgató-főmérnök teljes szakértelemmel szól a tárgyhoz. Ő már régóta ajánlotta a vizórák beállítását, mert csakis ezek hiánya okozza a vízpazarlást. Az ellenvéleményt ő meghallgatja, de sérti az Ízlését, hogy egyes bizottsági tagok a város tanácsával teljes tiszteletlenséggel beszélnek. Mivel a vizórák beállításával erre az évre már úgyis elkéstünk, maga is ajánlja az összes vezetékek alapos megvizsgálását, de föltétlen híve annak, hogy a jövő évben a vizórák föltétlenül beállittassanak. Pillich Kálmán azt ajánlja, hogy a javaslat adassék vissza a tanácsnak, kellő pótlás végett. Bokor Pál előadó jelzi, hogy a tanács a vizórák beállításával nem uj terhet akar a polgárságra róni, hanem az a célja, hogy mindenki egyformán részesedjék a viz élvezetében. Egyébként a tanács magáévá teszi Balassa, Csernovics és Wimmer bizottsági tagok indítványát s most már azt javasolja, hogy a javaslat adassék vissza a tanácsnak azzal, hogy szerezzen be adatokat a viz elhasználásának módjáról és állapittassa meg hivatalosan és pontosan a vízvezeték működését és teljesítő-képességét. A közgyűlés ily értelemben egyhangúlag elfogadta a javaslatot. (A város tiizkárbiztositása.) Bokor Pál gazdasági előadó bejelenti, hogy a város ingó és ingatlan vagyonának tűzkár ellen való biztosítása lejárván, a biztosításra ideiglenes pályázatot hirdettek. Az Adria biztosítóintézet tévén a legelőnyösebb ajánlatot, a tanács azt fogadta el. A szintén pályázott Gazdák biztosító szövetkezete és az Első magyar biztosítótársaság megfelebbezték a tanács határozatát. A tanács azonban elutasítani kéri a felebbezést, mert az Adria ajánlata teljesen akceptábilis. Pillich Kálmán a tüzkárbiztositásra hirdetett pályázat felolvasását kívánja, mert szerinte a pályázatok nem voltak szabályosak. Gerle Imre dr azt igyekszik bebizonyítani, hogy az Adria nem 2000, hanem csak husz koronával olcsóbb a többinél. Az Adria idegen társaság, nem magyar, a többi pályázó sem, csak az Első magyar általános bíztositó társaság magyar és most már erős is. Ez székházat is akar építeni Szegeden, amit mint jelentős mellékkörülményt okvetlen figyelembe kell venni. Indítványozza, hogy a tüzkárbiztositási szerződést az Első magyar-ral kösse meg. a közgyűlés. Biecll Samu dr az érzelmi szemponttá: mellőzését kívánja ilyen dolgokban, tehát Gerle Imre dr-t nem követi a fölfogásában. Szeged város fölesküdött főszámvevőjének a számadatait elfogadja, Ajánlja a tanács javaslatának elfogadását. Lövész Antal azt tartja helyesnek, hogy ez az ügy is adassék vissza a tanácsnak ós írassék ki ujabb versenytárgyalás. Máskülönben Gerle Imre dr indítványát fogadja el. Bokor Pál ismerteti a versenytárgyalási adatokat és az eljárást, amit a közgyűlés helyeslőleg vesz tudomásul. A közgyűlés a fölebbezések elutasításával ugy határozott, hogy a tüzkárbiztositási szerződést az Adria biztosító-társasággal köti meg. Ezzel a rendkívüli közgyűlés véget is ért. x Szeged város költségvetése. Mint megírtuk, a belügyminiszter leküldte a városnak az idei költségvetést, melyet teljes egészében jóváhagyott. A tanács mai ülésébői a költségvetést kiadta a" számvevőségnek végrehajtás végett. A költségvetésre tett észrevételekre a tanács kimerítő jelentést fog tenni a miniszternek. x A villamos megállóhelyei. A szegedi villamosvasút, összes megállóhelyeit ki kell kg. vezni. Mivel a városszerte folyamatban lévő utcarendezési munkák folytán sok kőanyag fölszabadult, a város tanácsa ma utasította a mérnökséget, hogy a villamosmegállók kikövezéséhez szükséges anyagot bocsássa a társaság rendelkezésére, hogy az a megállóhelyeket rendezhesse. x Szeged város téglagyára. Miyel ugy a folyó évben, mint a jövőben, nagyarányú városi építkezések lesznek napirenden Szeged városában, Bokor Pál helyettes polgármester azt a tervet terjesztette a város tanácsa elé, hogy a város .építsen magának téglagyárat ós abban gyártássá a részére szükséges téglaanyagot. A tanács érdemileg foglalkozott a tervvel és érintkezésbe, lépett a fővárosi Kont és Gedeon-céggel, mely felsővárosról, a Csongrádi-sugárut mellett levő városi területről tégla, cserép és agyagcső gyártására szolgáló földet vitt föl kísérletezés végett. A cég a gyártott mintákat már leküldötte a városnak és Balogh Károly tanácsos a tanács mai ülésében mutatta be azokat, jelentve, hogy a szakértőileg kipróbált földanyag nagyon' alkalmas és á' célMk megfelel. A tanács a mintákat kiadta a gyáripari és műszaki bizottságnak felülbírálás végett s általában a városi téglagyár , létesítésének ügyét most már napirenden tartja. A téglagyár létesítése három-négyszázezer koronába kerül s abban évente négy-öt millió darab első minőségű téglát lehet gyártani, tehát nagyon elegendőt a városi épitkézések céljaira. A tan ácsnaki az a terve, hogy a városi téglagyárat a jövő esztendőben már üzembe is hozza, mert téglagyárából épen száz százalékkal olcsóbban kapja a téglaanyagot, mint hogyha azt más gyárból szerzi be. A tanács által ma kiküldött bizottságnak Bokor Pál az elnöke, aki még ebben az évben provokál végérvényes határozatot a városi téglagyár létesítése ügyében. x Az utászlaktanya vízvezetéke...A Sze« ged város tulajdonát képező utászlaktanya vízvezetéki csőhálózata megromlott. A tanács ma elrendelte a csőhálózat kijavítását. x Szeged csatornázása. SzigyáHó Albert városi törvényhatósági bizottsági tag indítványt terjesztett a közgyűlés elé, hogy a város területének általános csatornázását, illetve a csatorna kiépítésének rendszeres elveit állapítsa meg. A tanács az indítványozó által kért bízottságot már kiküldötte; a bizottság tagjai csupa hozzáértő emberek. Mai ülésében a tanács megalkotta a teljes bizottságot, melynek elnöke a polgármester, tagjai a tanács összes tagjai, továbbá a főmérnök, a főszámvevő és a főkapitány, továbbá az a tizenkét törvényhatósági bizottsági tag, akik már a bizottság ke* letkezésekor abban helyet foglaltak. Egyben fölkérte ma a tanács Lázár György dr polgármestert, hogy kérje le ebben az ügyben Farkas Kálmán miniszteri osztálytanácsost, az országos nevű szakértőt, akivel a polgármester legközelebb érintkezésbe fog lépni. Farkas Kálmán lesz tehát az elnöke a csatornázási munkák elveit megállapító bizottságnak. x A Gyöngy-utca kövezése. Szeged város tanácsa a Gyöngy-utca kövezési munkáinak végrehajtását Rippuer Fülöp válalkozóra bízta, az utcát a város más helyeiről felszedett es m » e célra alkalmas kockakővel fogják burkolni. x A szegedi burkolat védelme. Bokor Pál szegedi helyettes polgármester a minap» mint arról a Bélmagyarországmár röviden e számolt, jelentős előterjesztést tett a város ». nácsának a burkolat védelméről. Előterjeszt?sére a folyamatban levő nagyarányú varosre< dezés, az utcáknak aszfalttal és kővel törte burkolása adott impulzust. , t Tény, hogy már, régebben is tettek lépeseK. ebben az irányban,, de akkor levettek a^ rendről a kérdést, egyrészt mert a varos nem birtak burkolattal, a külterület nom