Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-17 / 22. szám

1910 június 12 DÉL MAGYARORSZÁGI 3 vagy Bécsbe kerüljön-e, hanem a két alter­natíva ez: vagy Bécs, vagy alkotmányos krízis. Az olasz jogi fakultás tehát provizóriku­san — négy évre — Bécsbe kerül, de azzal akikötéssel, hogy négy év múlva okvetlenül máshova helyesendő és pedig nem rendeleti utón, hanem törvényileg szabályozva. Bécsi politikai körökben örömmel fogadják ezt a meg­oldást, mert ha a német pártok kiélesitik a helyzetet, ugy súlyos politikai bonyodalmak nehezedtek volna Ausztriára. Az igazság­ilgyminiszter német politikai barátai előtt, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a többség visszautasitó magatartása a belpolitikai állapotok teljes fölfordulását vonta volna maga után. Ezt belátták a né­met pártok és igy a Reichsrathban az olasz fakultásnak Bécsben való fölállítása mellett fognak szavazni. Ezzel ledől az a vékony válaszfal is,- áhiely az olasz-német barátság között az innsbrucki események folytán emel­kedett. Az osztrák többség ismét munka­képes lesz és a krizis árnya hosszú időre eltűnik a Reichsrath folyosóiról. A krétai helyzet. — Anglia álláspontja változatlan. — Az angol parlament mai ülésén Qrey ál­lamtitkár hosszabb beszédet mondott, amely­ben részletesen ismertette Anglia álláspont­ját, a krétai kérdést illetőleg. Grey kifejtette, hogyha a nagyhatalmak definitív megoldást hoznának létre, nem négy, hanem hat nagy­hatalom volna megkérdezendő és igy Ma­gyarország-Ausztriát és Németországot is be kellene vonni. Hangoztatta ezután az államtitkár, hogy teljesen alaptalan az az állítás, mintha Anglia álláspontja a krétai kérdésben bármi tekintetben is megváltozott volna, Mai távirataink ezek: Qrey államtitkár Krétáról. — Vita az angol parlamentben. — London, junius 16. Sir Charles Dilke kijelenti, hogy lehetetlen Kréta követeléseit csupán a hatalmak közti megállapodással elintézni. Ép oly lehetetlen a török uralmat itt ismét helyreállítani. Grey államtitkár azt válaszolja, hogy külö­nösen a krétai kérdésnél mindig szemelőtt kell tartani, hogy a bizalmatlanság a többi nemzet­sen. De mikor a leány a lámpa fény övébe lépett, összecsapta az anyja a kezét s fel­kiáltott : — Gyermek ! Mi van az uj ruháddal! Mindenki odanézett s láthatták, hogy a leány fehér ruháján, épen a kebelnél egy világoskék nedves folt látszik. — A jácint — mormogta a leány zavar­tan. — Igen, gyermekem, de ez a folt a jobb oldalon van, ahol nincsen gomblyuk. Az anya ezzel a leány kisérőjére nézett, aki vérvörös arccal állt előttük. A szegény jácint még ott volt a gomblyukában össze­gyűrve, összetörve. A leány azonban ijedten kifutott a szobából s sirva fakadt. Itt hiába volt minden tagadás. A férfi nem is kisértette ezt meg. Csak mentegette magát, amennyire főle tellett. De hozzátette, hogy nem olyan ember, aki ilyent meggondolatlanul cselekednék. Azon­kívül a tiszteletes ur is tudja, milyen kilá­tásai vannak a jövőre. Még többet mondott volna, de a pap ke­zét nyújtotta feléje : — Minden rendben van, kedves kolléga & mi örülünk annak a becsületességnek, a mivel ön egy kis bűnét bevallotta. Most arra kérem, menjen fel a leányomhoz a szo­bába és nyugtassa meg őt. . Maga az egyet­'eVaki ezt most megteheti ; én ismerem a gyermekemet. . Az ifjú kiment és betette maga után az ajtót. Nem volt valami emelkedett hangu­'atban. De a vendégek ott maradtak s uj Jósztra emelték frissen megtöltött poharai­kat, nél még nagyobb, mint Angliában. A védőha­talmak akciója által létesített Kréta autonó­miája annak idején Törökországra a garanciát jelentette arra, hogy az adott körülmények között a szigetet Görögország nem fogja an­nektálni. Azóta az uj rezsim következtében Törökország érzékenységével és presztízsével még jobban kell számolni. A krétai kérdés uj definitív megoldása Törökország bevonása nél. kül lehetetlen. Különösen arra kell tekintettel lenniök a hatalmaknak, hogy a krétai sta­tusquót a krétaiak ne változtassák meg oly módon, amely Törökországra mint szuverén hatalomra sértő, vagy káros lehetne. Sir Char­les Dílke joggal mutatott rá arra, hogy a sta­tusquó tekintetében bizonyos zavar uralkodik. A krétaiak hüségesküje a görög király iránt nem újdonság, de a védöhatalmak sohasem is­merték el a statusquóhoz tartozónak. Amíg az eskütétel szabad akaratból történik, ennek a kérdésnek nem volt jelentősége, de a krétai nemzetgyűlés azon követelése után, hogy csak az eskütétel után engedhetők a muzulmánok a nemzetgyűlésre, van a statusquó elméletben és gyakorlatban veszélyeztetve, amelyet pedig a hatalmak el vannak határozva, föntartani. A védőhatalmak által a nemzetgyűlés irányában emelt követelések fölsorolása után Grey to­vábbá kijelenti, hogy a krétaiaknak megvan az autonómiájuk és ami saját ügyeikben való sza" badságukat illeti, nincs okuk panaszra. A legkevesebb, amit tehát a krétaiaktól kö­vetelni lehet, hogy bizonyos tekintettel legye­nek arra a követelésre, hogy a statusquó ante-n semmitsem változtassanak Törökország hátrá­nyára. Szóló tudja, hogy Krétában igen erős a Görögország által való annekszió utáni vágy, de Törökország hangulata az annekszió ellen szintén igen heves és ha a görögöket harcra­kész népnek mondják, ugyanazon joggal Tö­rökországra is lehet ezt mondani. Gh-ey államtitkár továbbá kijelenti, hogy na­gyon érthetetlen volna a krétaiaktól, ha az annekszió után való vágyukban addig menné­nek, hogy a közeli Kelet békéjét veszélyeztes­sék. Nem várhatják, hogy ha a béke fentar­tása érdekében Európa kényszeríttetnék az ügyet kezébe venni, törekvéseik nagyobb figye­lemben részesülnének. Beállhat azonban az az eset, hogy a hatalmak együttesen a kihívott Törökországgal definitív megoldást hoznának létre, amely a krétaiakra kevésbé volna ked­vező, mint a pillanatnyi állapot. A definitív megoldás dolgában azonban nem négy, hanem hat nagyhatalmasság lesz megkérdezendő, mert Ausztria-Magyarország és Németország is be kell hogy vonassék. Lloyd panaszkodott a né­met és osztrák sajtó hamis közleményei miatt és a britt kormányra hárította a felelősséget, mert nézotét nem elég világosan hozta kife­jezésre. Ezt a szemrehányást vissza kell uta. sitania, mert az angol kormány ép oly világo­san nyilatkozott, mint a többi kormányok. Egész alaptalan az az állítás, hogy Anglia megváltoztatta magatartását a krétai kérdésben. Ép ilyen alaptalan állitások a külföldi sajtó­ban alkalmasak arra, hogy a népek egymás iránt való barátságos érzelmeit károsan befo­lyásolják. Terjed a bojkott. Athén, junius 16. A porta megnyugtató biztosításai dacára a görög hajók ellen nemcsak Smyrnában, de sok más parti városban is tovább folyik a bojkott. A bojkottot legújabban Athalisra és Mytilenere is kiterjesztették. A pécsi mandátum. Zichy János gróf kultuszminiszter nem a pécsi mandátumát tartja meg és ezért ott uj választás lesz. A pécsi munkapárt már akcióba lépett és Vörös László volt kereskedelemügyi minisztert jelölte. Uaresanin merénylője. — Hajsza a bűntársak után. — Még csak ma mutatkozik az az óriási iz­galom, amelyet a tegnapi szerajevói merény­let keltett. Mindinkább valószínűvé válik, hogy Veraic Bogdán, az öngyilkos merénylő, anarchista-összeesküvés tagja volt és hogy a király látogatásának alkalmára készítették elő a meghiusult orgyilkosságot. Maga Vare­sanin tábornok is ennek a gyanújának ad kifejezést egy mai nyilatkozatában. A hely­tartó különben az uralkodó részvétét táv­iratilag köszönte meg. A szerajevói rendőr­ség lázasan kutat a merénylő bűntársai után. Varesanin köszönete. A király nevében Paar gróf részvéttávira­tot intézett Varesanin báróhoz, aki a rész­vétet a következő válaszban köszönte meg: Kérem Ekszcellenciádat, fejezze ki legmélyebb és leghódolatteljesebb köszönetemet őfelségé­nek, a mi jóságos urunknak, hozzám intézett boldogitó üdvözléseért. Varesanin báró. Szerajevó, junius 16. Egy hírlapíró megkérdezett több előkelő állású embert a tegnapi merénylet jelentőségéről. Sola, a tartománygyülés alelnöke a következő­ket mondta : — A merénylő csak megzavarodott elmével követhette el a merényletet. A merénylet elkö­vetésének módja is ezt bizonyítja, máskor is teljes biztossággal lelőhette volna őekszcellen­ciáját, ha ez lett volna szándéka. A tartomány­gyülés elnöksége kifejezte sajnálatát és én ma­gam holnap az elnöki székről fogok kifejezést adni az általános megbotránkozásnak. Mandics alelnök a következőket mondta' — A merénylet az egész lakosságra mély benyomást tett s általános a fölháborodás a gaztett miatt. A kormányzó a merényletről. A merénylet után egy újságíró beszélgetést folytatott Varesanin báróval, aki maga mu­tatta meg az újságírónak, hogy mikép folyt le a merénylet. Ezután igy folytatta: — Valóságos csoda, hogy ezen a helyen nem maradtam halva, mert a golyó hajszálnyira ment el az arcom mellett és csupán az a kö­rülmény mentett meg, hogy a kocsin egész hátradőlve ültem és ez védelmet nyújtott fe­jemnek. A különböző szerencsés véletleneknek köszönhetem, hogy a merénylet következmény nélkül maradt. Az eső miatt a kocsi teteje föl volt húzva, azonkívül letettem a generális­kalapot és sapkát vettem föl helyébe, ugy, hogy kényelmesen dőlhettem hátra. Egyébként bizo­nyára a merénylet áldozata lettem volna. Varesanin a következő szavakkal bocsájtotta el az újságírót: — A merénylet nem az én személyem ellen irányult, hanem anarchista-tüntetés volt, amit az anarchisták bizonyára a császár látogatása­nak idejére készítettek elő. Varesanin báróné nyilatkozata. A tartományfőnök felesége még teljesen a borzalmas pillanat hatása alatt állott, mikor egy bécsi lap tudósítója felkereste, — de azért szeretetreméltóan fogadta az újságírót. A lelki megrázkódtatás és a borzalmas izgalom bete­ges sápadtságot kölcsönzött arcának, mégis egész magatartása és viselkedése a bátor nő magatartását kelti, aki férjét az élet nehéz .helyzetében is hiven kiséri. Meghatottan kö­szönte meg az újságíró részvétnyilvánitását és boldogan fogadta a szerencsekivánatokat. — Még mindig egész magamon kivül vagyok — mondta a báróné. — Nem tudom megérteni a dolgot. Az én jó férjem, aki soha senkinek nem ártott, halálra volt ítélve. Ez borzasztó. Engem a félelem gyötör még mindig, hogy a merénylet tényleg a férjemnek volt szánva. Pedig ez lehetetlen, hisz ő maga a megteste­sült jóság. Az egész városban népszerűségnek I és közszeretetnek örvend.

Next

/
Thumbnails
Contents