Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-14 / 19. szám

1910 június 14 DÉLMAGYARORSZÁQ 7 RAPI_HIREK Uillámkatasztréfa Berlinben. _ Hatan meghaltak, százan megsebesültek. — (Saját tudósítónktól.) Németország fővárosát borzalmas csapás érte. Olyan szerencsétlenség történt, aminő nem volt. a magas vasút kocsijának lezuhanása óta: belecsapott tegnap este a villám a jungfernhaideni lövészházba, amelyben több száz ember szorongott. Néhány pillanat alatt hatan meghaltak, tizenheten súlyosan és nyolcvanan könnyen megsebesültek. A természet kegyetlenségének hire csakhamar szétfutott Berlinben és nagy riadalmat keltett. A katasztrófáról érkezett távirataink ezek: Berlin, junius 13. Tegnap este félhét óra felé a villám iszonyatos dörgés kíséretében Plötzensee közelében a Jungíernhaiden becsapott a lövészházba, A villám a kéményen át a nagyterembe csapott, onnan a nagy csilláron át a földbe és aztán a föld alatt a temetőig jutott, hol végigfutott a tüskés drótsövényen. A hatás rettenetes vott. A sövény mentén több mint ezer ember állt. Ezeknek kellő közepébe csapott le a villám és közel száz embert leterített. Az első percben mindenki egészen kábult volt. Amikor magukhoz tértek, látták csak, hogy a villám milyen rombolást vitt véghez. Sok ember hevert a villámtól lesújtva a földön, néhányan nem adtak magukról életjelt, a többiek vergődtek a földön. Hatan nyomban meghaltak, tizenheten súlyosan és nyolcvanan könnyebben megsérültek. Berlin, junius 13. A villámcsapás után minden oldalról jajgatás hallatszott. A közeli templomban, ahonnan látták a villámcsapást és rettenetes következményeit, megszólaltatták a vészjelző gözszirént. Csakhamar a Rudolf Virchowkórházat is föllármázták, mely azonnal mentőket küldött a, helyszínére. A katasztrófa helyén keresgélni kellett a sebesülteket, mert sokan, miután a villám érte őket, ijedtükben messze elfutottak. Miután az első zavar véget ért, összeszedték a sebesülteket és a halottakat. Lassanként negyven embert szállítottak be a Virchow-kórházba, de ezek egyrészét később, miután nem történt komolyabb bajuk, elbocsájtották. »Vetélytársak a börtönben«. Érdekes alakot kerített kézre a napokban a szegedi rendőrség. Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy Szentháromság-utca 19-ik számú házába az utcai előkerten át valaki behatolt és Bárkányi hadnagy lakásának ablakát kifeszítette. A lakásból több holmit lopott el. Hogy miket, azt nem sikerült megállapítani. A betörőt tegnap sikerült elfogni a rendőrségnek. Juhász Istvánnak hivják, rovottmultu ember, aki lopásért már többször volt büntetve. A múltja azonban igen érdekes — irodalmi szempontból. Jobb családból való, négy gimnáziumot végzett, de kicsapták az iskolából. Ezután mesterségre adta a fejét. CipészSegéd lett, de nem hagyott fel az irodalom müvelésével sem, amelyre egy székesfehérvári tanító, Medgyessy József buzdította, — a betörő előadása szerint, — azért, mert nagy, tehetséget fedezett föl az Írásaiban. A cipészmesterség-^ágyon-,,alacsony" -foglalkozás: volt a számára, mert megakadályozta „szellemének repülését". Kezdetben nagyon sok verset irt, amelyek közül az egyik valamelyik székesfehérvári lapban még is jelent. — Ez csak szárnypróbálgatás volt, — jegyezte meg munkatársunk előtt, — tulajdonképen a drámai pályára akartam lépni s ezt műveltem a börtönben is. — A börtönben ? — Igen, másfél évig ültem a szegedi Csillagbörtönben, ahol megírtam „Vetélytársak a börtönben" cimü munkámat. — Miért hagyott föl az írással? — Nagyon nehéz mesterség az, mert nem fizeikl — szólt elkeseredve. — Kért pénzt is a verseiért? — Kértem, de nem adtak. Aztán abbahagytam. — Hol vannak a müvei? — A verseim, meg a drámám a fegyházban vannak. Aztán elmondta, hogy az első lopása után már nem volt kedve semmihez. Megutálta az irodalmat és a „müvei" részint megmaradtak, részint elkallódtak a fegyházakban. Azóta ötször lopott, de legalább tizszerannyi időt töltött a börtönökben, mint amennyi a verseinek a száma. Legutóbbi „munkája" alkalmával, amit már a Szentháromság-utcában követett el, többek között kétszáz koronás biciklit lopott el. A gépet egy Gelberger nevű zsibárusnál adta el, akinél azt a rendőrség ma megtalálta. A házbeliek azt mondják, hogy a gép a hadnagy tulajdona. Juhász azonban tagadta a lopást és irói cinizmussal azt felelte, hogy bizonyítsák rá. Mesét is költött a bicikli megszerzéséről. Azt állítja, hogy a korcsolyázó-tó egyik padján aludt s amikor felébredt, a padhoz támasztva találta a gépet. Fantáziája tehát van. De állandó lakása és állása nincs. Most a betöréses lopásért hosszú ideig állandó lakást fog kapni— a Csillagbörtönben. Sőt, hogy állandó foglalkozása is legyen; visszatér újra a drámairáshoz is. Bizonyos, hogy zavartalanul és eredménynyel fog dolgozni újra a Csillagban, ahol ezidő szerint még nincsenek — kritikusok. — József főherceg Kisjenőn. Kisjenoről táviratozzák : József főherceg több napi tartózkodásra ideérkezeett. A főherceg ma a bánkuti pusztán cserkészik, míg holnaptól kezdve délelőttönkint a Kisjenő és Gyula közt lefolyó hadgyakorlatokat intézi, mig a délután folyamán cserkészik. — A pápai enciklikát nem vonják vissza. Rómából jelentik: A pápa a mult héten összehívta a kardinálisok értekezletét, hogy határozzanak az enciki'ka miatt kitört németországi konfliktus ügyében. Elhatározták, hogy az enciklikát nem vonják vissza, de legközelebb ebben az ügyben a pápa ujabb nyilatkozatot fog tenni. Merry de Val államtitkár állása nagyon megrendült. Utóda hir szerint Rampolla biboros lesz. — Fölszentelték a békéscsabai templomot. Vasárnap délelőtt nagy ünnepségek között szentelte föl az uj békéscsabai templomot Fetser Antal püspök. Fetser szombaton érkezett Csabára Spett Gyula kanonok, Brém Lőrinc szentszéki jegyző és Mazurek Gyula dr könyvtáros kíséretében. Békéscsaba háromszázezer koronás uj templomát fényes segédletei szentelte föl Fetser, aki hétfőn délelőtt a bérmálás szentségét osztotta ki az uj templomban. — Magyar tanár — zágrábi dékán. Greksa Kázmér dr-t, a magyar cisztercita-rend tagját, a zágrábi egyetem bölcsészeti fakultásának dékánjává választották meg az 1910—1911-ik esztendőre. Greksa Kázmér dr a pécsi főgimnáziumnak volt a tanára, amikor a zágrábi egyetemre a magyar nyelv és irodalom tanárává kineveztetett. — Halálozás. A szegedi m. Jcir. folyammérnöki hivatal tisztviselője, . Tóth Lajos, irodai segédtiszt, junius tizenkettedikén rövid szenvedés után ötvennégy éves korában elhunyt. — Esküvő a szabadkőműves-páholyban. Budapesti tudósítónk jelenti: Jávor Pál, a fiatal festőmüvész-generáciö a egyik kiválóan tehetséges és kedvelt tagja, vasárnap délelőtt kötött házasságot Szalay Margittal, Szalay Mihály dr szerkesztő és fővárosi bizottsági tag leányával. Az esküvő a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy palotájának dísztermében folyt le. Az érdekes esküvő nagy és előkelő közönséget vonzott a Podmaniczky-utcai páholyházba; a diszterem zsúfolásig megtelt és a karzatot a hölgyek diszes serege lepte el. A szabadkőműves esküvői szertartás után Bárczy István dr polgármester végezte a polgári esketést és lendületes beszédben üdvözölte a mátkapárt. Az 1 esküvő után a páholyházban gazdag büffé volt. — Szent Antal. Szeged katolikus közönségének nagy ünnepe volt a mai napon. Szent Antal emlékét ünnepelték az összes templomokban. Legintenzívebb a Felsőtanyán volt az ünnep, ahol az összeesett a plébános Niedermayer Antal névnapjával is. Az ünnep ősi szegedi jellege mégis az Alsótanyán domborodott ki leginkább, a domaszéki hires Pálfy-tanyán. A tanya és az azt övező „birodalom" gazdája: Pálfy Antal elmúlt már, de emlékét hiven és kegyelettel őrzi a veje: Veszelka Ferdinánd és ennek hitvese: Pálfy Rozál, A boldogult gazda sok évtizeddel ezelőtt keresztet állított birtoka. sarkára s ott minden esztendő Szent Antal-napján misét szolgáltatott. Az alsóvárosi barátok mondták a misét s megjelent ott annakidején maga a csanádegyházmegyei püspök: Dessetvffy Sándor is, Kállay Albert akkori főispánnal s a város hatóságával egyetemben. Néhai Pálfy Antal résztvett a lourdesi, majd a velencei és római zarándoklásban, amikor pedig a magyar király künnjárt a királyhalmi homokon, elébe állott és vallásos érzéstől áthatott beszédben üdvözölte az uralkodót a tanya népe részéről. Ennek a derék szeged-tanyai embernek az emlékét tartják ébren vallásos maradékai s az ő emlékére tartották meg ma a domaszéki kereszt» nél a Szent Antal-napi misét. Künn volt a szertartáson Kelemen Béla dr országos képviselő, volt szegedi főispán és a tanyavilág szine-java. A misét Boskó Fauszt szerzetes szolgáltatta s ő mondta a szentbeszédet is. Az egyházi szertartás után a dorozsmai fürdő mellett levő egykori csárdában a vendégek tiszteletére gazdag ebéd volt, amelyen kegyeletes megemlékezés történt néhai Pálfy Antalról, aki maga törte az ugart és maga mutatott vallásos példát az ő méltó utódainak. — író ne politizáljon. Ez alatt a cim alatt Herczeg Ferenc érdekes cikket irt az U—g vasárnapi számába, amelyben azt a visszás felfogást szatirizálja, amely ebben a mondatban nyer kifejezést: az iró ne politizáljon. Herczeg többek között ezeket írja: Nekem ugy tetszik, hogy a jelszó, melyet cikkem elé irtam, csak olyan politikus társaságban alakulhatott ki, amely félreérti a politikát is, az irodalmat is. A politika nálunk pártok irtóháboruja. Ehez a harchoz bizonyos vadság, alattomosság és kegyetlenség kell. A kulturember nem alkalmas katonai anyag ebben az irokéz-háboruban, az iró pedig, a kicsi tehetségű is, mégis csak kulturember. A természetes hajlamainál fogva ő mint képviselő is többé-kevésbé maliciózus nézője marad a képviselőházi tülekedésnek. Ezért mondhatták, hogy Jókai és Mikszáth rossz politikusok voltak, semmiesetre sem oly kiválóak, mint Bocskay István. Az átlagos magyar pártpolitikus azonban a maga kulturátlanságában nemcsak a politikát, hanem az irodalmat is félreérti. Költészet alatt valami többé-kevésbé mulatságos elmejátékot ért, amelyet a nyilvánosság előtt pártolni kell, mert hát tragédia kell a népnek, amelyet azonban a lelke mélyén lenéz, mint aféle asszonyoknak való haszontalanságot. Ha pedig valamelyik költő voksokra váltja föl a maga népszerűségét, akkor ideges lesz a tucatpolitikus, mert monopóliumának sérelmét látja ebben. Ez az általános félreértés egy okkal több, hogy a magyar irók mostanában utat törjenek maguknak a képviselőházba. Bármilyen párthoz tartozzanak és bármilyen passzív módon viselkedjenek is, növelni fogj5k a Házban a kulturemberek számát és ezzel fokozni fogják a képviselőház értékét is. Mert az országnak akkor lesz csak a szó európai értelmében veendő parlamentje, ha a taktikusok helyén kulturemberek fognak ülni. — A Hofrichter-ugy. Bécsből jelentik : Hofrichter Adolf ellen hozott ítéletet, még ha a felső katonai hatóság előbb döntene is, csak e hét végén fogják kihirdetni. Néhány lap azt irta, hogy Hofrichter lelke és teste megtört és hogy állapota nagyon válságos. Ezzel szemben megbízható forrásból jelentik, hogy Hofrichter állapota elég jó és hogy semmiféle különös orvosi intézkedésre sincs szükség. >