Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-12 / 18. szám

1910 június 13 DÉLMAGYA RORSZ AG 17 A oös választójog, Irta df. Túvcsányi Iniréné. Az ember az embertársaival való együttélést — vagyis a családot és az államot — még miniig letűnt évszázadok fölfogása szerint rendezi be. A gyászos elöitéletek és hagyományos szokások még mindig kerékkötői az emberi haladásnak. Á társadalmi evolúció azonban halad íeltártézhatatlanul előre, a maradiakat, konzervatívokat hétmértlöldes csizmával elhagyva, számukra ujabbnál ujabb — őket készületlenül találó — meglepetéseket hozva. A még nemrégen utópisztikus álmodozások, chimarák kezdenek testet ölteni, nemzeti ideálok a megvalósulás stádiumába lépni. Ilyen fantasztikus ideológiának tekintették eddigelé a nőnek politikai, társadalmi és jogi egyenjogúsítását, gazdasági és szellemi függetlenségét. Kezdetben nevetségesnek, lehetetlennek tűnt íöl a közvéleménynek, később fejisóválással, kétkedéssel kisérte a feminizmus térfoglalását és ime, a kishitűek reménytelensége dacára, a nőmozgalom közeledik legfőbb érdeke, eszköze megszerzéséhez, air.eiylyel módjában lesz a nőnek ugy a saját és a gyermekei, valamint a társadalom sorsának javításán dolgozhatni. Ma, midőn politikai életünkben annyira aktuális a választójogi reform, a közéletben és sajtóban állandóan napirenden van a női választójog megvitatása is. A nő fölszabadítása és a férfival való teljes egyenjogúsítása kulturális fejlődésünknek egyik világosan kitűzött és teljes öntudatossággal követett célja, mely irányú, törekvés megvalósítása elől a parlamentek nehezen fognak kitörhetni. Évezredes rabszolgaságot, meggyökeresedett igazságtalanságot fog a női választójog törvénybeiktatása megszüntetni és meg lévén győződve arról, hogy a törvényhozás a nő ós Férfi együttes közreműködése által tökéletesebb lesz az egyén és köz javára, sürgeti azt minden igazságosan érző és az emberi haladást és fejlődést óhajtó egyén. A nők a választási küzdelembe több őszintebecsületes meggyőződést, több idealizmust vinnének és igy a választórendszer javulna. A női választójog etikai érteke és erkölcsnemesitő hatása törvényhozásunkban az alkohol, prostitució, tüdővész elleni küzdelemben, a békeEgy leány levele. Irta Prévost Mareel. „Hervé de Laverriére vicomte urnák! Midőn önnek irok, jól gyanítom, hogy nevemmel e levél alján, lelkében nem idézek fel emléket. Nem is kívánhatom, hogy számtalan kalandjai között megemlékezzék a mienkró'l, már csak azért sem, mert tévesen nevezem kalandnak azt, ami közöttünk történt ... Mi volt az önnek? . . . Pár pillanattal később már elfeledte azt a fekete ruhás fiatal leányt, akit egy este — múlt év május 18-án — a Boissy d'Anglas-utca szögletétől egészen a Place des Pyramidesig kisért . . . Nem emlékszik? Ott szólított meg s azután jó darabon együtt mentünk . . . Oly Szépnek és élvezetesnek találtam az önnel való sétát és beszélgetést, mintha régi, jó ismerősök lettünk volna. Szégyeltem magamat, de örültem is! Arra gondoltam, hogy nem találhat sem nagyon csúnyának, sem nagyon rosszul öltözöttnek, ha a világ szemei előtt kísér. Különösen akkor nem, midőn forró csókjai után, szenvedélyesen magához ölelt. Már akkor elhatároztam, hogy tiltakozásaim dacára, ott leszek a találkán, melyet három nap múlva, a rue de ia Terrassé-ban adott. Ah, nem is képzelheti, hogy szivem milyen tusában állt eszemmel e három nap alatt . . . . Midőn azt mondtam önnek, Hervé ur, °?y nincs barátom s hogy nem fogok leérni a jó útról, melyen eddig haladtam volt — ön kedvesen nevetett szép, kis bamozgalom terén, a közoktatás- és közegészségügyben, az általános műveltség emelkedésével válna érezhetővé. A nők hozzájárulása az ország politikai irányának megszabásánál, a politikai felelősség érzetét is fejlesztené. A választójog a nőkre négy amerikai és az összes ausztráliai államokban van kiterjesztve. Európában Finnország 1906-ban adta meg a nőnek az aktív és passziv választójogot és 1907-ben már 19 nőt választottak képviselővé, valamennyi politikai pártból. Norvégia 1907-ben iktatta törvénybe az adófizető nők aktív és passziv választójogát. Az angol képviselőház 1908-ban második olvasásban elfogadta 271 szavazattal 93 ellen a nők választójogára vonatkozó tárgy javaslatot, a lordok háza azonban visszautasította. A britt birodalomhoz tartozó európai Maus szigetén és némely angol gyarmatban megvan már a női választójog és valószínű, hogy az anyaország női is nemsokára birtokába jutnak a férfiakkal mindenben egyenlő választójognak. Franciaország sem fog soká elzárkózni a választójog kiterjesztése elől, mert a francia nem elvi ellensége e reformnak. A többi európai államban, ahol parlamenti reformról szó van, a nők választójogának ügye megvalósulás előtt áll. A politikai nőmozgalom Magyarországon az utolsó évben halad sikeresen célja felé. A társadalom minden rétegeiben kiváló államférfiak, főpapok, irók, közéletünk számos befolyásos kitűnősége között talált a feminizmus rokonszenvre, hűséges hívekre, fáradhatatlan barátokra. Őszszel megalakult Perczelné Kozma Flóra indítványára a Magyarországi Nőegyesűletek Szövetségének „Női Választójogi Szakosztálya". A szövetség 83 egyesületből áll és igy a választójogi szakosztály megalakulása a középosztály asszonyaiban ébresztett lelkes érdeklődést a feminizmus eszméi iránt. Az elmúlt évben Tátra-Lomnicon megtartott feminista előadások és a télen nálunk időző miss Cicely Corbett mágnás asszonyaink között szereztek a feminizmus törekvéseinek híveket, kik most szintén azon jogos követelésért fáradoznak, hogy a nemzeti élet ama főfontosságu funkciójában, amely a választói jognak gyakorlásában jut érvényre, akaratát nyilváníthassa a nő is. Április végén megalakult, dr. Dirner Gusztáv jusza alatt, majd megállt, hogy jobban szemembe tekinthessen, s végre igy szólt: — Ártatlan lenne az olyan kis, párisi leány, mint ön? ... Ezekkel a szemekkel és ezzel a szájjal?... Ártatlan, tizenkilenc éves korában ?... Szavaimnak ön csak félig adott hitelt, pedig esküszöm, hogy nem mondtam mást, mint valót!... Ma biztosan nem kételkednék, ha mellettem volna. Ah, Hervé ur, nagyon beteg vagyok. Egész tavaszszal és nyáron egészségesnek éreztem magamat s már azt hittem, hogy semmi bajom sincs. S ime, az első hideggel bronchitisem is visszatért. Sajnos, soha sem voltam elég erős, pedig mesterségünk nagyon veszélyes azoknak a leányoknak, akiknek gyenge tüdejük van. Az. ember kimelegszik, mialatt egymásután próbál prémkabátot és kivágott ruhát. Közben ajtót nyitnak, melyen hidegség árad a túlfűtött szobába. És folyton állni, forogni kell, kitömött bábként... De nem untatom tovább e szomorú dolgokkal. Cseppet, de cseppet sem haragszom önre. Csak kérni akarok öntől valamit, minek nagyon örülnék s'amit nem fog megtagadni, ha átolvasta levelemet !... A meghatározott estén egy órával korábban megszöktem a műteremből. Gyors léptekkel siettem haza, hogy átöltözöm. Mondhatom, egész csinosan néztem ki, midőn kile'nc óra felé önre várakoztam a rue de la Terrasse sarkán. Többé nem az ön által ismert, egyszerű, fekete ruhát, de egy kék alpacca costume-öt viseltem, mely hü máso! !ata volt annak, melyet a cég egy angol egyet. m. tanár kezdeménvezésére „A n5k választójogának férfiligája" '200 taggal s azóta naponta történnek ujabb belépések. Párt- és osztálykűlömbség nélkül dolgoznak a férfiliga tagjai, hogy a választójogot megszerezzék a nők számára ugyanolyan előfeltételekkel, amilyenekkei a törvény azt a férfiaknak megadia. A férfiliga szerint, már azért is kell a férfiaknak a. nők választójogáért küzdeniök, mert tökéletes emberi szempont csak a férfi és nő nézeteinek összeegyeztetéséből alakulhat ki. A törvényhozás tehát egyoldalú, ha csak a férfiak véleményét fejezi ki. Legújabban megengedte a Good-Templar-rend budapesti kerületi páholyának, hogy miután a női választójog kérdése egyben fontos társadalmi és kulturális kérdés — dacára annak, hogy politikában a páholy részt nem vesz — a nőkérdéssel behatóan foglalkozhasson. A politikai nőmozgalmat bántóan érintette, hogy annak ellenére, hogy az „Országos Általános Választójogi Szövetség" az „általános" választójog érdekében létesült, és tagjai között a női választójognak igen számos hive van és a közvélemény mindjobban átérzi a női választójogtól várható nagy horderejű előnyöket, a szövetség vezetői a ligát ugy alkották, hogy az „általános" fogalmakat a nőkre nem értelmezik. Érdekesnek és az ügyre nézve kívánatosnak tartották a feministák néhány nagynevű külföldi államférfi véleményét aziránt kikérni, hogy használhatónak tartják-e ők ez „általános* választójog elnevezését olyan választási rendszernél, amely a nőket abból kizárja. Egybehangzó véleményük igazolja a feminizmusnak azt a tiltakozását, hogy az „általános választójog" kifejezése nem alkalmazható a csupán férfira kiterjesztett választójogra. Hangoztatták többen is, hogy a választójog nem „érettségért" járó jutalom, hanem az egyéni érdekek megóvására szolgáló eszköz. Evvel bánni megtanulhat mindenki, ha alkalma van arra, hogy gyakorlatot szerezzen kezelésében. Mindenképpen szükséges, hogy a nők eddigi erkölcstelen, káros, közvetett politikai befolyása joggá váljon, kötelességekkel járjon, nyilvános és felelősségteljes lehessen. Á női szavazatjog előnyös következményeit az államon kivül a család is látná. A férfi, ha szükségét érezte az eszmecserének, azt szűkebb gondolatkörii elhanyagolt kiképzésű feleségével nem folytathatta, kénytelen vojt hercegnő számára készíttetett. Boldogságomban, hogy viszontláthatom önt — alig éreztem lelkifurdalást. Ön egészen elbájolt, Hervé ur! Pedig ismerek számtalan előkelő urat, kik az üzletbe kisérik feleségüket, vagy barátnőjüket. De egynek sincs olyan bajusza, olyan foga s kivált olyan szeme, melyet az önéhez lehetne hasonlítani! Ott, az utcasarkon is azok jutottak eszembe és ugy határoztam, hogy össze-vissza fogom csókolni ezeket a szép szemeket, ha lakásán nemsokára egyedül leszünk !... Egy órát, két órát, majd egész ... éjfélutánig várakoztam. Folyton leselkedve az utca szögletén, a járókelők már annak hittek, ami nem vagyok. Egyesek nyájas mosolylyal közeledve felém, mindenféle ocsmányságokat sugdostak füleimbe. Szerettem volna elmenekülni, de nem mertem, nehogy esetleg elmulaszszam önt. Midőn elütötte az éjfélt is, végre huzamenetelre kellett gondolnom, hogy megnyugtassam bizonyára aggódó testvéremet. Szivem nehéz volt, Hervé ur és bevallom, hogy könnyeimtől egész éjjel nem tudtam aludni. Hiába vigasztaltam magamat ezzel vagy azzal. Eszembe folyton az járt, hogy bizonyosan találhatott volna módot, ha csakugyan el akart volna jönni. Kivált az búsított, hogy nem ismertem az utat, melyen ismét találkozhattam volna önnel. Hiszen nem árultam el lakásomat, én pedig, bár ismerem nevét és klubját, soha se mertem volna önnek irni. Hosszas töprengés után végre az a reményem támadt, hogy ön, Hervé ur, mindenesetre megtalálhat engem, ha viszont-