Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-12 / 18. szám

1910 junius 11 DÉLMAGYARQRSZAQ 9 képviselői támadták a szentszéket. A gyűlés jgyhangu határozatot hozott és elitélte az jnciklikát, amely meg akarja bontani a feleke­,eti békét. — Hofrichtert húsz évre Ítélték. Bécs­iül jelenti tudósi tónk: Egyik estilap ma azt i szenzációt közli, hogy Hofrichtert nem tsötéláltali halálra, hanem husz évi börtönre ítélte a hadbíróság. A lap szerint a ciankális főhadnagy visszavonta Kunz hadbíró előtt tett vallomását. Ebben a vallomásban a siankális főhadnagy tudvalevően beismerte, hogy a mérgezést ő követte el. A vallomás dsszavonása okozta, hogy a halálos Ítéletet megváltoztatták. Állítólag illetékes katonai «örökben jelentik ki, hogy a visszavonás rniatt kellett a börtönbüntetést alkalmazni. 4 valóságot eddig csak azért titkolták, mert i bíróság tagjai szigorú esküvel kötelezték magukat arra, hogy a tárgyalás eseményei­ből semmitsem árulnak el addig, amig meg iem hozták végérvényes ítéletüket és amíg azt az uralkodó is jóvá nem hagyta. j- Bái'czy polgármester Roosevelt Tiva­iarhoz. Bárcsy István dr polgármester Roose­velt Tivadarhoz, Budapesten időzésével kapcso­atban, ma a következő levelet intézete: „Mr. Roosevelt! Amidőn budapesti, előttünk feled­aetetlen látogatása alkalmával Ont üdvözölni szerencsés voltam, azon meggyőződésemnek idtam kifejezést, hogy ez a látogatás örökké smlékezetes eseménye marad városunk törté­netének. Rendkívüli örömmel tölt el, hogy Önt nost arról értesíthetem, hogy városunk képvi­selőtestülete gondoskodott e látogatás emléké­aek a város történeti okmányai között való negörökitéséről. Törvényhatósági bizottságunk jlhatározta, hogy az Ön budapesti látogatását negörökitendő, Budapestre való érkezése alkal­nával, valamint az interparlamentáris békeliga ;agjai előtt mondott beszédeit szószerint beik­tatja közgyűlési jegyzőkönyvébe és elrendelte, logy ezek a beszédek a város levéltárában irök-emlékezetül megőriztessenek. Városunk cépviselőtestülete azzal bizott meg, hogy ezt a határozatát Önnel közöljem és amikor ennek a cellemes megbízatásnak eleget teszek, örömmel ragadom meg az alkalmat arra is, hogy köszö­netet mondjak azért, hogy Budapestet, Magyar­ország fővárosát, látogatásával megtisztelni szives volt és köszönetet mondjak az itt elhang­sott szavaiért, amelyekből a nemzeteknek a humanizmus és a haladás érdekében való szo­lidaritása és a magyar nemzet iránt való szim­pátia sugárzott ki. Ezek a szavak, ezek az érzelmek remélnünk engedik, hogy Ön Magyar­országon tett látogatását szives emlékezetében megfogja őrizni."Fogadja ugy a magam, mint Budapest székesfőváros képviselőtestülete ne­jében a legmélyebb tisztelet és nagyrabecsülés kifejezését. Budapest, 1910. évi január hó 11-én. Bárczy István dr, polgármester." — fisza Kálmán gróf lovagias ügye. Megírtuk, hogy Tisza Kálmán grófnak lovagias ügye támadt a volt nagyszalontai ellenjelöltjé­vel, Balogh Mihálylyal. Az affért tegnap békés aton intézték el. -— Az ügyvédi kara ara értekezlete. A szegedi ügyvédi kamara ma délután öt örakor a kamara nagytermében Btísa Izsó dr elnöklete alatt értekezletet tartott. Az or­szágos ügyvédi szövétség megalakulásáról szóló indítvánnyal foglalkozott az értekezlet, amely hosszas tárgyalás után elvetette az in­dítványt. Ehelyett kívánatosnak tartották a tagok az ügyvédi kamaráknak küldötteik utján való központi érintkezését az igazság­ügyminiszter utján. Az ügyvédeken esett egyes sérelmekre nézve ugy határozott az értekezlet, hogy ezzel a szeptemberi helyi ügyvéd-gyűlésen foglalkozik. Az értekezlet egyúttal Papp Róbert dr, Simító Elemér dr és Lévcvy Ferenc dr ügyvédekből álló három­tagú bizottságot küldött ki az elavult sze­gedi lakbér szabály olt módosítására. — A fiumei választás epilógusa. Fiuméből táviratozzák: A bizottsági tagok szükebbkörü értekezletén Vio Ferenc dr polgármester a vál­tozott politikai helyzetre való tekintettel be­mentette, hogy állásáról lemond. Az értekezlet tagjai hosszabb vita után abban állapodtak meg, hogy a polgármester a képviselőtestületnek iövö heti végleges megalakulásáig megmarad fásában. Azután majd elfogadják lemondását. Fiúméból jelentik, hogy arapprezentanca ülés­emében a képviselőválasztás eredményének kihirdetésekor Kóporossy Tivadar járásbiró és Baccich Toilio ügyvéd, második választási elnök között történt szóbeli sértésből kifolyólag, ma a nevezettek kardpárbajt vivtak, melynek során mindketten könnyen megsebesültek. A felek kibékültek. — Szerencsétlenség egy repülőtéren. A worchesteri mezőgazdasági kiállításon épen olyan katasztrófa történt, mint a budapesti repülőversenyen. Rengeteg közön­ség nézte Cleyton aviatikus ujrendszerü biplánjának első felszállását. A repülőgép nyergében nem Cleyton maga, hanem piló­tája ült. Körülbelül 80—40 méter magasság­ban szelhette a levegőt a repülőgép, mikor kormánya eltörött és függőlegesen a közön­ség soraiba zuhant. Egy asszony szörnyet­halt, sokan megsebesültek. A pilóta sértetlen maradt. — Murri Linda bűntársa — meghalt. Né­hány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a hires Murri — Bonmartini-pör egyik nevezetes szerep­lője, Secchi Carló doktor, aki bűntársa volt Murri Lindának abban az összeesküvésében, amelyet férje, Bonmartini gróf élete ellen szőtt, — meghalt. A vizsgálat és a tárgyalás során ki­derült, hogy Secchi a szeretője volt a grófné­nak és azért kellett megszabadulniok Bonmar­tinitól, hogy halála után egymáséi lehessenek. Secchi doktor haláláról és annak előzményeiről érdekes részleteket közölnek most Rómából. Secchi doktor a börtönben tuberkulózisba esett, azonfelül vesebajos is lett ott. Minthogy a király megkegyelmezni készült neki, az ügyészség meg­engedte, hogy szanatóriumban ápoltassa magát. Jaia doktor conversanói szanatóriumába szállí­tották, de ágya mellett éjjel-nappal két csendőr őrködött reá. Secchi Carlo doktor szegény szü­lőknek volt gyermeke. Orvosi tanulmányait Bolognában végezte, ahol hamar fölébresztette maga iránt a tudós Augusto Murri tanár figyel­mét. Murri tanár annyira megkedvelte a rend­kívül intelligens és nagytehetségű ifjút, hogy házába is meghívta s később vele kezeltette svédtornán a leányát, Teodolindát. így ismer­kedett össze Secchi a későbbi Bonmartini gróf­néval, aki ekkor még gyermekleány volt. Secchi a gégegyógyászatban képezte ki magát spe­ciálistává. 1890-ben kezdte meg orvosi működését és mindjárt olyan modern készülékekkel sze­relkezett föl s olyan uj gyógyitó-módokat ho­nosított meg, hogy csakhamar hire ment és első gége-speciálistájává lett Bolognának. Egész Olaszországból gyűltek hozzája a betegek s amikor néhány évvel utóbb szanatóriumot is nyitott, a klientilája még inkább megnőtt. Né­hány esztendő alatt jelentékeny vagyont gyűj­tött ily módon. Közben tudományosan is sokat működött, szakfolyóiratokba dolgozott s az or­vosi tudomány egyéb ágaival is foglalkozott. Már bizonyos volt az egyetemi tanársága, amikor rázuhant a végzet. 1902 szeptember 2-án fedezték föl Bonmartini gróf tetemét. Secchi doktort 1903 julius 24-én tartóztatták le mint bűntársat és 1905 augusztus 11-én Ítél­ték el a torinói esküdtek. A tiz esztendei bör­tönből még három esztendeje volt kitöltetlen, de barátai, akik a balsors idején sem hagyták cserben, kijárták számára a királyi kegyelmet­Néhány hónap múlva szabadon bocsátották volna már, de nem érhette meg ezt az örömet­Betegágyában a baráti szeretet nyilvánulásai­ban lelt vigasztalást. Hajdani kollégái, akik ma majd mind előkelő ós hires tudósok, jobbára •egyetemi tanárok, sűrűn meg-meglátogatták. A börtönből is állandóan levelezett velük, az or­vosi tudomány haladásáról pontosan értesíttette magát velük és szorgalmasan tanulmányozta, ami orvosi könyv a kezébe került. Az volt a szándéka, hogy ha kikerül a börtönből, ott kezdi el orvosi működését, ahol abbanhagyta. De nem került ki a börtönből. — A száguldó automobil. A nürnbergi bíróság súlyosan büntette meg Winkelmann dúsgazdag építési vállalkozót, aki automo­biljával egy magánhivatalnokot halálra gá­zolt. Az itélet egy évi és kilenc havi bör­tönre szól. — A röszkei templom. Az alsótanyi­hoz tartozó röszkei kapitányság székhelyén, az immár községhez hasonló Röszkén, az idén templomot építenek. A város polgár­mestere, Lázár György dr a, röszkei tem­plom ügyében ma a következő átiratot in­tézte a város tanácsához: A röszkei templom fölépítésére a felsőipar­iskola céljaira költségvetésileg biztosított ösz­szegből fölvett alapból a város közgyűlésé leg­utóbb az ujszegedi templom céljaira 6—7000 korona összeget elvont. Minthogy a röszkei templom kiépítésének szükségessége a közgyű­lés által már kimondatott s ekként végrehaj­tandó, sőt annak részlettervei is mihamarabb készek lesznek, annálfogva az alap kiegészité­séről gondoskodni szükséges. E célból az alap az 1909-ik zárszámadási maradvány terhére nemcsak kiegészítendő, hanem olykép volna rendezendő, hogy a folyó év őszén már az egész építési alap, 55—56,000 korona rendelkezésre álljon. Szegeden, 1910. évi junius hó 11-én. Lázár György dr s. k., polgármester. — Az öngyilkos gavallér. Megírtuk, hogy Pálffy Richárd miniszteri segédtitkár tetemes kártyaveszteségek miatt tegnap agyonlőtte magát. Pálffy viharos multu ember. Néhány évvel ezelőtt nőül vette GutsjáJir Ilonát, egy aradi nagybirtokos leányát, aki­vel félmillió korona hozományt kapott. Ezt a pénzt azonban hamarosan elvitte a kártya és a házasfelek különváltak egymástól. Egy hírlapíró ma meglátogatta az öngyilkos Pálffy nejét, aki ezeket mondta: — Két éve elváltán élek a férjemtől, — mondta — nem sokat tudok tehát az uram­ról. Nem is igen törődtem vele. Gyermekeim időnkint találkoztak vele, ez volt az egyet­len kapocs, ami összefűzött vele. — Mit gondol, nagyságos asszony, mi volt az öngyilkosság oka? — Nem tudhatom, de bizonyára anyagiak, azonkívül pedig beteg is volt szegény ember. — Elmegy a temetésre? — A kicsinyek mindenesetre elmennek, én még nem tudom. Lehet, hogy elmegyek. Érdeklődnöm kell különben, azt hiszem, nekem kell a temetési költségeket viselnL — Áthelyezett szegedi káplánok. Csernoch János dr. csanádegyházmegyei püspök legutóbb legutóbb kelt pásztorlevelével Hánry Ferenc dr. szeged-rókusi káplánt a szeged-belvárosi, Bálint Ferenc szeged-felsőtanyai káplánt pedig a sze­ged-rókusi plébániára helyezte át. — A pénzügyigazgatóság nem akár vizdijat fizetni. A szegedi pénzügyigazgá­tóság átírt a város tanácsához és közli, hogy nem fizet vizdijat, mert a vízvezeték ném szolgáltatja a pénzügyi palotának a vizét. A tanács ráirt a pénzügyigazgatóságra, högy azért nincs vize, mert a belső vízvezetékei rosszak, ha meg van víz, akkor pazarolják. Ugyanezért a tanács megjavíttatja a pénz­ügyigazgatóság belső vezetékeit, azontúl pe­dig kötelezővé teszi a vízvezeték beállítását. Különben értesiti a tanács a pénzügyigazga­tóságot, hogy a vízdíj fizetését nem tagad­hatja meg, mert a vizdijszabályzat kötelezi a vízdíj fizetésére. — Kedélyes tánciskola. Berlinből jelentik: A törvényszéken vádlottként megjelent Hieber Antal volt színész, aki igen látogatott táncisko­lát tartott fiatal leányok számára. Az a vád ellene, hogy a hölgyek előadásain mindössze egy átlátszó lenge lepelben jelentek meg, 6 maga, a mester pedig egy szál úszónadrágban adta a leckéket. Nem a tanítványok jelentették föl, hanem a rendőrség jött a nyomára a dolognak. A tárgyalásra tanúnak megjelent vagy ötven fiatal leány, de a tárgyalást nem tartották meg, mert előbb meg akarják vizsgáltatni Hiebert, vájjon nem őrült-e ? Pedig dehogy őrült! . . . — A szegedi Széchenyi-szobor. Szeged város tanácsa, a közgyűlés tegnapi határo­zatából kifolyólag — melylyel kimondotta, hogy a Holtzer-féle húszezer koronás alapít­ványt kellőleg kiegészítve, Széchenyi István grófnak szobrot emel — ma ötezer koronát utalt ki Stróbl Alajos szobrászmesternek, hogy fogjon a szobor elkészítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents