Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-12 / 18. szám

1910 junius 1; DÉL MAGYARORSZÁG 3 A választások végeredménye. Magyarország minden kerületében megtörtént a választás. Az eredmény is immár mind a négyszáztizenhárom kerületből ismeretes és igy megállapítható a választások végső statisztikája is. Ez a következő: Munkapárti .......... 246 Pártonkívüli hatvanhetes- . . 20 Kossutli-párt 48 Justh-párt . • . 35 . Néppárt 13 Nemzetiségi 8 Demokrata 2 Gazdapárti 3 Keresztényszociálista .... 1 . Pótválasztás 21 Pártonkívüli negyvennyolcas . 16 Összesen . 413. A huszonegy pótválasztás közül egy kerületben (Ujarad) két munkapárti áll egymással szemben. Ez a kerület tehát már a munkapárt javára írandó. A többi husz kerületben negyven jelölt küzd, akiknek pártállása a következő: Munkapárti 15 Kossuth-párti ....... 9 Justh-párti 9 Gazdapárti . . 2 Nemzetiségi 2 Néppárti 1 Pártonkívüli hatvanhetes . „ 1 Pártonkívüli negyvennyolcas . 1. Az első választás alkalmából leadott szavazatok aránya szerint a munkapárt kilenc, a Kossuth-párt öt, a Justh-párt három, a nemzetiségiek egy, a néppárt egy é's a pártonkívüli negyvennyolcasok egy kerületben vannak előnyben. A szegedi, egyetem. — Lázár polgármester akciója. — Az országgyűlés főrendiházának és á mult országgyűlés képviselőházának összes tagjai megkapták annak idején azt a memorandumot, melynek hatalmas anyagát Lázár György dr polgármester halmozta össze s mely ezt a.cimet viseli: Szeged az egyetemért. Ennek a testes füzetnek egy díszpéldánya odakerült a király asztalára is. Egy délvidéki mónstre-küldöttség vitte föl a királynak .1908. évi október 7-én, Lázár polgármester vezetése alatt. Pozitiv igér'etet nem tett az uralkodó, de nagyon érdeklődött a szegedi viszonyok iránt és Gaá'l Endre dr közművelődési tanácsostól azt kérdezte: — Hát nagyon szeretnék azt az egyetemet ? Két év mult el azóta, uj kormány, uj képviselőház jött s a szegedi egyetem lelkes agitátora: Lázár György dr királyi tanácsos, polgármester megint mozgatja az egyetem ügyét. A polgármester ma a következő átiratot intézte Szeged város tanácsához: Az országos közéleti viszonyokban legújabban beállott változás reménységet nyújtott arra, hogy a törvényhozás és államkormányzat nyugodtabb mederbe tér. Ennek folytán bizonyára felszínre kerülnek azon főfontosságu kulturális'' kérdések is, melyek az ország közvéleményét már évtizedek óta uralják. Minden valószínűség szerint, de értesülésem szerint bizonyára aktualissá lesz e kérdések között a harmadik tudományegyetem felállításnak kérdése is, melylyel szemben a város közönyös nem maradhat. E célból a város által már évtizedek óta folytatott akció fonala egy a város ujabban létesült, vagy már elvileg eldöntött intézményeit 'eltüntető uj emlékirat szerkesztése utján sürgősen olykép voina felveendő, hogy az emlékirat már a folyó év őszén rendelkezésre álljon. Szegeden, 1910. évi május hó 11-án. Lázár György dr, polgármester. Az uj memorandum az évszázados küzde!jm nyilvánvaló diadalát jelenti, mert az uj kormány s az uj Ház tettrekészsége végre sell, hogy honorálja Szeged jogos törekvését. TÁVIRATOK Partra vontatták a Pliiviose-t, Páris, junius 11. A Pluviôse roncsait tegnap végre sikerült a vizből kiemelni. Miután egész napon át különböző balesetek által megzavarva, kevés sikerrel dolgoztak, éjjel teljes erővel újból hozzáláttak és végre sikerült a kiemelés. Háromnegyed két óra volt éjfél után, amikor a vaskoporsó a kikötő bejáratához érkezett. A véletlen ugy akarta, hogy a Pas de Calais pofetagőzös, amely tizennégy nap előtt a tenger alatt járó hajó katasztrófáját előidézte, Doverből jövet, épen akkor szintén megjelent a kikötőben., Egy szállítóhajót küldtek elébe; nehogy uj szerencsétlenség történjen. Háromnegyed három órakor a Pluvirse végre a kikötőhidhoz ért. Épen akkor dagály volt és igy be kellett várni, mig a hullámok leapadnak. Egy gőzös fényszórókkal nappali fényt árasztott a kikötőre. A rendőrök és csendörök sorfala mögött, mely a rakpartot elzárta, ezrekre menő embertömeg áll. A legutolsó ideérkezett távirat szerint a Pluviôse roncsa a kikötőhely előtt áll. A csendőrség a vaskoporsót katonai tiszteletadásban részesíti. A krétai kérdés. Athén, junius 11. Tegnap a hadügyminisztériumban tanácskozást tartottak az általános katonai helyzetről. A tanácskozásra a hadosztály-tábornokokon kivül több magasrangu katonatiszt is megjelent, akik e célból a vidékről jöttek föl a fővárosba, Athén, junius 11. Ma jön haza a király. Udvari körökben azt tartják, hogy kétféle megoldás lehetséges a krétai kérdésben. Vagy nemzetközi konferencia lesz, vágy Görögország huszonöt millió frankon megvásárolja Krétát. A kezdeményezést e részben György király Olaszországtól várja. A túlzsúfolt ügyvédi pálya. A temesvári ügyvédi kamara legutóbb tartott ülésén aggódó panasz merült föl az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága miatt. Indítványt is szerkesztett az egyik kamarai tag, melyben azt ajánlotta, hogy indítsanak mozgalmat a túlzsúfoltság megszüntetése érdekében. A gyűlésen ezt az indítványt elfogadták, de aligha lesz foganatja, mert az ügyvédi kar a numerus clausus ellen már több izben állást foglalt. A túlzsúfoltság miatt például a szegedi kamara területén aggodalomra épenséggel nincsen semmi ok. Ezt statisztikai adatok is bizonyítják. Álljon itt például a következő kis táblázat, mely a szegedi ügyvédi kamara egész területére vonatkozik és az utolsó tiz esztendő szaporodását tünteti föl: 1900. év végén volt 250 ügyvéd 1901. » • » » 252 » 1902. » » » 255 n 1903. » » » 254 » 1904. » » » 263 » 1905. » » » 268 n 1906. » • » » 270 ri 1907. » » » 275 n 1908. » 4 » » 283 » 1909. » » » 289 » Amint láthatjuk, a szegedi kamara területén tiz esztendő alatt harminckilencen „zsúfolták tul" az ügyvédi pályát. Különvéve Szegedet, tiz esztendő előtt hatvanöt ügyvéd volt nálunk, az 1909. év végén pedig ez a szám csak hetvenkilencre szökött föl. A „túlzsúfoltság" tehát tizennégy. Tiz év alatt! A mozgalomnak ekként alapja Szegeden nem volna. Hiszen általánosan tudott tény, hogy Szegednél jóval kisebb városokban is sokkal több ügyvéd van, pedig Szeged táblai székhely. Példaként megemlíthetjük Aradot, Szabadkát, sőt Kassát is. amelynek Szeged százhúszezer lakosával szemben csak ötvenezer lakosa van. Ezekben a városokban 90—100 között ingadozik az ügyvédek száma. Ha az állítólagos „túlzsúfoltság" kiinduló pontján nézzük a számarányokat, ott is érdekes számadatok cáfolnak rá az aggodalmakra. Az alábbi táblázat az ügyvédjelöltek szaporodását mutatja, az utolsó tiz esztendő alatt, szintén a szegedi ügyvédi kamara egész területén: 1900. év végén volt 86 ügyvédjelölt. 1901. » » „ 99 » 1902. » » „ 97 » 1903. » » * 109 » 1904. » » „ 123 V) 1905. » » , 123 ». 1906. » » „ 122 1907. » » „ 125 » 1908. » » „ 130 91 1909. » » „ 132 » Igy áll az ügyvédek számbeli helyzete Magyarország egyik legnagyobb kamarai területén. Hogy szaporodnak? Elvégre ehez joguk van. Budapesten talán jogosult a panasz. A fővárosban néhány év múlva több lesz az ügyvéd, mint a kliens. De Budapest ezt is elbirja. Ujak és kibukoííak. A nagylaki Nagy Sándor. * Ha valamikor a világra jön egy uj Rodin és ki fogja faragni a Cinizmus szobrát, minden bizonynyal Nagy Sándor lesz a modellje. Ha csapzott hajú filológusok egyszer azon találnak összekülönbözni, hogy mi is az: „bliktri", Nagy S indor elárulhatja nekik, hogy egy egész világ. Mert neki az egész világ bliktri. Semmi sem ejti lázba a Cinizmus modelljét, aki akkor is nyugodtan játszaná meg a tulétroa ultimót, ha bejelentenék, hogy elérkezett a világ vége. (Ultimó tulétroa nélkül.) Legföljebb végérvényesen bemondaná a három mestert és slussz. Nagy Sándor teljes nyugalommal élné tul még a világ végét is és ha nem maradna alsóspartnere, egyszerűen átköltözne a Marsba. Még csak koszorút s'e küldene az elpusztult emberiségnek. Nem kell tehát tragikusan fölfogni a nagylaki bukást. Nagy Sándor veszi a legkevésbé komolyan. Neki ez egy alsósparti, amelyben huszonhét point-tal maradt el a partnerével, Szojka Józseffel szemben. Nem az utolsó parti kolléga ur! — gondolja Nagy Sándor. T. i. kollégának nevez mindenkit: a győztes ellenfelét, az ügyvédet, az újságírót, a macedóniai Nagy Sándort, mindenkit, aki él vagy meghalt már. Úgyannyira, hogy ez a kedves szokása állítólag eljutott a király fülébe is és ezért nem jutott soha Nagy Sándor udvari ebédre. — Amilyen kedves ember, még engem is kollégának nevez, — jegyezte meg őfelsége. És ez kitelik a Nagy Sándor pompás humorától, amely a legszentebb dolgokat is ferde világításba helyezi. Mindent máskép ért és zseniális egykedvüségében lemosolyogja az em> hereket. Esküt teszünk rá, hogy tőle ered: „a királynét megölni jó lesz, félni nem kell . . ." kezdetű mondás és hogy egyenes leszármazottja a dodonai jósdának. A beszédeit szimbolikusan kell érteni. Például: — Kedves atyámfiai, mélyen tisztelt választópolgártársaim I Most jövök a vesztőhely megszentelt földjéről. Leróttam a kötelesség adóját. Együtt éreztem a vértanuk lelkével . . . Ez a mondat igy értelmezendő: — Most jövök az aradi Lloyd-klub kártyaszobájából. Leróttam a köteles pinkapénzt. Együtt drukkoltam a vesztesekkel . . . De ne tekintse ezt senki kegyeletsértésnek Nagy Sándor részéről. Bárcsak kétszáz olyan kabalázó tehetség ült volna a koalíciós parlamentben mint ő. Régebben fordult volna a politikai helyzet. Mert a kabala sok mindenre rábírja az embert