Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-11 / 17. szám

12 DÉLMAQYARORSZÁO 1910 Junlus 1 Inerte föl, hogy kit vertek meg, mert háttal tolt feléje fordulva. A megvert ember a rendöáz konyhájába menekült, amikor oda lement, akkor ismerte föl Szentiványi prépostot, akit a felebaráti szeretetnél fogva fölhívott szobájába és jelenvolt akkor is, amikor az orvos a fején és arcán szenvedett sebeit mosta. A biró ezután ismét a vádlottat, Sajgó Győzőt szólította elő: — Lássa, a tanú határozottan vallja, hogy látta, hogy ön a panaszos kezét a kérdéses alkalommal lefogta. — Ezt tagadom — felelte a vádlott. — Azt is hallotta, hogy a tanú azt vallotta, hogy önök ott vártak előre a panaszosra. — Ez a dolog ugy történt, hogy aznap délben egy órakor telefonált nekem a bátyám a kórházba, hogy jöjjek rögtön a Ferenciek-terére és ott a ferencrendi szerzetesek rendházának kapujában várjam meg. Én azonban akkor épen az operációt megelőző altatással voltam elfoglalva egészen két óráig. Csak amikor ezzel végeztem, akkor mondhatta _ nekem az ápolónő, hogy fivérem keresett. Én erre lementem a Ferenciek-terére, ahol találkoztam bátyámmal, aki azt mondta, hogy menjek fel az Országos Katolikus Népszövetség irodájába és nézzem meg, hogy Tóth Károly hivatalnok ott van-e még? Én felmentem, de Tóthot már nem találtam meg, mert csakis Fekete és Szentiványi voltak fönn. Ezt elmondtam bátyámnak, amire azt mondta nekem, hogy akkor megvárjuk Szentiványit, valami beszéde lesz vele. Ezután a panaszos jogi képviselője annak igazolására, hogy a vádlott csakugyan lefogta a panaszos kezét a kérdéses alkalommal és hogy a vádlott nővére bujtotta fel fivéreit, tanukat jelentett be. Bonta Károly dr ügyészi megbízott pedig bejelentette, hogy a vád képviseletét nem veszi át. A biró ezután a tárgyalást a bejelentett tanuk megidézése céljából bizonytalan időre elnapolta. § Egy nyilttérharc háttere. Égy drasztikusan pikáns kis eset tárgyalása folyt le ma a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa előtt. Az eset háttere tulajdonképen a segédjegyzőné személyében domborodik ki, aki épen emiatt a háttér miatt volt előidézője annak a nyílttéri harcnak, mely a férje, Weisz Izidor ivándai segédjegyző és Sztanizsán Radivoj ivándai görögkeleti pap között megindult. Az előzménye a dolognak az, hogy egy alkalommal a segédjegyző és családja kocsin a vasúti állomásra igyekezett, a pap és a papné pedig épen az állomásról indultak hazafelé. A két család régóta táplált haragot egymás iránt s ennek a haragnak a kifejezését domborította ki a segédjegyzőné háttérileg a kocsiról, csöppet sem röstelkedve azon, hogy épen a Sztanizsán lelkészné szemei tapadtak megbotránkozással kövér alakja felé. A pap és a papné azonban még erre a drasztikumra sem reagáltak. Ez az uri közömbösség fúrta Weisz Izidor ur segédjegyző oldalát s röviddel az eset után a nagybecskereki „Torontál" Cimü lapban egy nyílttéri közleményt helyezett el, melyben Sztanizsán görögkeleti lelkészt „alávaló embernek" nyilvánította és hozzátette még, hogy „a papi reverenda viselésére méltónak nem tartja". Ezen már a ielkész is fölháborodott s a lap következő számában egy az ő részéről közzétett nyilatkozattal fejlődött ki az elkeseredett nyílttéri harc. A pap nyilatkozatára Weisz Izidor újból tollat fogott és most már „gyáva meghátráló"-nak nevezte a lelkészt, abbeli csodálkozásának adván kifejezést, hogy Sztanizsán és családja az utcán még ezek után Is „vigyorgó, röhögő, éneklő jókedvbe esnek". A nyilttérharc kezdett elposványosulni és sok költségét is emésztett föl, de meg az ivándai társadalomban is közkacagás tárgyává lett. Mindezeknek megszüntetése céljából a lelkész följelentést tett Weisz Izidor ellen, aki a nagybecskereki törvényszék előtt beismerte ugyan, hogy a sértegető cikkeket ö irta, mentségeül azonban azt hozta föl, hogy a cikkek az ö jogos fölháborodásából kerültek napvilágra, mert R. csufolkodást az utcán a pap felesége kezdte meg, aki állítólag a segédjegyző feleségére nyelvet mutatott. Erre mutatott egyebet a segédjegyzőné. De a nagybecskereki törvényszék másként állapította meg az igazságot. Ennek megfelelően Weisz Izidor segédjegyzőt százhúsz korona pénzbüntetésre ítélte és kötelezte arra, hogy ezt az ítéletet a megállapított lapokban közzé is tegye. Weisz Izidor fölebbezett. A szegedi királyi ítélőtábla azonban elvetette a fölebbezését és a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. Az ügy tehát azzal végződött, hogy Weisz Izidorné őnagysága végleg háttérbe szorult, az előtérbe pedig százhúsz korona erejéig Weisz Izidor ur lépett. § Rablótámadás. Tóth Tamás Mihály kisteleki földmives egy korcsmai mulatozás alkalmával észrevette, hogy Binóczky András nevü társánál nagy összeg pénz van. Megvárta, mig az eltávozott, akkor utána lopódzott s a vasúti töltés mentén ezzel az ártatlan kérdéssel: — „No komám, melyik a kedvesebb, az életed, vagy a pénzed?" — megtámadta Rinóczkyt s erőszakkal elvette tőle 304 koronát tartalmazó pénztárcáját. Ma tárgyalta ezt az ügyet a szegedi esküdtbíróság, amely Tóth Tamás Mihályt rablás bűntettében mondta ki bűnösnek s ezért egy évi s hat havi börtönre ítélte. § Az anya bűne. Szántó Mátyás szabadkai lakatossegéd huszonegyesztendős felesége, Szo~ kolai Marcella angyalcsinálást követett el. A dolog kitudódott és a szabadkai törvényszék elé került. A tárgyaláson az anya azzal mentette lelketlenségét, hogy az első gyermeke születése után összeveszett a férjével s efölötti elkeseredésében elhatározta, hogy a születendő gyermektől megszabadítja magát. A szabadkai királyi törvényszék magzatelhajtás büntette J miatt Szokolai Marcellát három havi fegyházra ítélte. Az elitélt asszony sokalta ezt a büntetést és felebbezett. A szegedi királyi ítélőtábla ma tárgyalta ezt az ügyet és a szabadkai törvényszék ítéletét helybenhagyta. § A nemzeti bank csalója. A mult év január havában, amikor igen aktuális volt az önálló magyar nemzeti bank kérdése, Wiesner Károly foglalkozásnélküli tanító nagyszabású szédelgéssel egész sereg embert csapott be. így Bagyánszky József följelentette Wiesnert azért, mert azzal hitegette, hogy megteszi őt az alapítandó önálló magyar nemzeti bank részvényesévé. Wiesner megjelent nála és az önálló magyar nemzeti bank megbizottjának vallotta magát és ezzel az ürügygyei 1200 korona kölcsönt csalt ki tőle. Mikor többszöri sürgetése dacára sem kapta vissza pénzét, Wiesner azzal a biztatással igyekezett őt lecsendesíteni, hogy a kölcsönösszeg fejében ötszörös értékű hamispénzt ad neki. Nyomban be is mutatott neki hamisított huszkoronás bankókat, amelyeknek mindkét oldalán magyar felirat volt. Hasonló módon csapta be Wiesner Miskolczi tápiófarmosi földmivest, akitől 540 koronát csalt ki. A jelentések folytán megindult a nyomozás és akkor kiderült, hogy Wiesnernek Jászberényben jól szervezett hamisbankó-készitö műhelye van, amely ifjú Némethy György ottani földmives fölügyelete alatt áll. A csaló és bankóhamisitó társaság tagjai voltak még Kohdry Illés, Szcijké János, Bárányi János, Cserta József, Csányi János, Halászy Ferenc, Gnlás Pál és Czimbalek Emán szűcsmester. A budapesti törvényszék Wiesnert kétesztendei, ifjú Némethy Györgyöt harmadfélévi és Koliáry Illést kétesztendei fegyházra ítélte. Elítélte azonfölül Szajkó Jánost, Bárányi Jánost és Cserta Józsefet tiz-tiz hónapi, Csányi Jánost nyolc hónapi, Halászy Ferencet, Gulás Pált és Czimbalek Émánt két-két hónapi börtönre. A királyi tábla az elsőrendű vádlott, Wiesner Károly büntetését hat évibörtönre emelte,föl, a többi vádlottak büntetését helybenhagyta. A királyi Kúria ma Sebestyén Mihály elnöklésével tárgyalta a bünpört és Küchler Gyula _ koronaügyészhelyettes, Soós Béla és Földes Árpád védők fölszólalása után hozzájárult a tábla Ítéletéhez. § A rendőrök támadója. Bépás István felsőtanyai földmives Benkó' József korcsmájában egy táncmulatság alkalmával virtuskodni kezdett. Öt rendőrbe kötött bele. Bittó Ferenc, Frank Mihály, Magyar Antal, Muhari János és Németh Antal erőszakos magaviselete miatt Répást ki akarták vezetni a korcsmából, mire ez a rendőrök közé ugrott, megütött közülök néhányat, sőt kinyitotta a bicskáját és leszurással fenyegette azt, aki hozzá mer nyúlni. A rendörök kardot rántottak a veszedelmes ember ellen és megkardlapozták, hogy ártalmatlanná tegyék. A rendőrök hatóság elleni erőszak címén feljelentették Répást, aki viszont a rendőröket jelentette fel, előadván, hogy a rendőrök kardlappal annyira megverték, hogy tizenöt napig beteg volt utána. A szegedj királyi törvényszék tizenkilenc tanú kihallga. tása után a rendőröket felmentette a vád alól Répást ellenben három hónapi fogházra ítélte' Répás felebbezett az ítélet és á rendőrök mentése ellen. A szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa ma délelőtt tárgyalta ezt a félebbezést és Répás István büntetését tizennégy napi elzárásra szállította le, a rendőröket pedig szintén felmentette. Az Ítélet jogerős. § Verekedésből gyilkosság. Merli Mátyás vajszkai kubikos és a fia összevesztek Lantos. Károly odavaló lakossal s a civakodásból verekedés támadt. Dulakodás közben Lantos fölkapta kampós botját és Merlit és a fiát megütötte. Erre a két utóbbi annyira fölindult hogy nekiestek Lantosnak. Merli Mátyás a botjával olyan erős ütést mért Lantos halántékára, hogy az még aznap meghalt. A zombori királyi törvényszék előtt Merli beismerte, hogv Lantost halálosan ütötte még, mentségül fölhozta, hogy a botját jogos önvédelemből használta. A törvényszék Merli Mátyást, figye. lembevéve az enyhítő körülményeket, egyévi és hathavi börtönre ítélte. A szegedi királyi ítélőtábla ma délelőtt tárgyalta ezt a bűnesetet éa a büntetést, a vádlott nagy családjára való tekintettel, egyévi börtönre szállította le. Merli. a jogos önvédelem megállapításának elmulasztása miatt semmiségi panaszszal élt. KÖZGAZDASÁG (—) A trónbeszéd és az adóreform. Hatvanhét óta nem volt törvény, amely az illetékes körök olyan nagymérvű félháboródását idézte volna elő, mint az uj adótörVény. Harcbaszálltak ellene a kisgazdák, az iparosok, de különösen a merkantil-körök. Ez a magyarázata annak, hogy Lukács László akcióját, amely a balkézzel alkotott Wekerle-féle adótörvény megváltoztatását célozza, a legélénkebb érdeklődés kíséri. Nagyon valószínű, hogy már a királyi trónbeszéd kilátásba helyezi az adótörvények megváltoztatását. (—) A Magyar Helyiérdekű Vasntak részvénytársaság igazgatósága a minap megtartott ülésében megállapította az 1909. évre szóló mérleget és zárószámadást. Az 1908-ban kimutatott 1,356.637 koronával szemben az elmúlt év nyeresége 1,570.783 korotiát tesz ki. Az igazgatóság indítványozza, hogy a tizenkét millió korona részvénytőke 9 százaléka (tavaly a tizmillió koronás, osztalékra jogosult alaptőke szintén 9 százaléka), vagyis részvényenként 18 korona fizettessék osztalék címén, arai 1,080.000 koronát tesz ki; a tartalékalap javára, mint a mult évben, 300.000 korona fordíttassák, a fennmaradó 198.783 korona uj számlára vitessék át. A társaság tartalékalapja a 300.00(1 koronányi dotáció folytán 2,800.000 koronára, tehát a részvénytőke 231/s0/'«-ára fog emelkedni. A közgyűlés elé terjesztendő jelentés mindama vasutak részletes kimutatásával szolgál, melyeknek részvényeiből a társaság tárcája áll, feltüntetve e vasutak jövedelmezőségének fokozatos emelkedését az 1902. évtől kezdődőleg. Mint e kimutatásból kitűnik, az üzemeredmények állandóan emelkednek és a vasutak legnagyobb része az 1909. évi kedvezőtlen termés mellett is magasabb bevételeket ért el, mint az előző évben. A társaságnak összesen 59,834.200 korona kötvénye van forgalomban (az e!oz° évben 56,935.000 korona). A társaság saját tokéje részben elsőrangú pénzintézeteknél készpénzben (10,992.695 korona), részben pupilláris biztonságú értékpapírokban van elhelyezve; ez utóbbi értékekből az 1897. évi XXXII. Leérteimében egy 3,264.000 koronát kitevő kotvénybiztositéki alap létesíttetett. A társasag közgyűlése e hó 18-ára hivatott egybe. (—) Az angol bank kamatlába. Az angol bank vezetősége legutóbb tartott ülésén a kamatlábat három és fél százalékról százalékra szállította lé. Oka ennek a>na^ aranybeözönlés és a magándiszkont szohda irányzata. (—) Elfüstölt milliók. A dohányjövedeKi igazgatóság legutóbbi jelentése szerint az^ egj • kisebb dohánygyárak az év első két hónapjában — a közönséges minőségből — 4621 1 gramm pipadohányt, 100,012 kilogramm rettadohányt, 333.815,949 darab kész cigaret ^ 87.222,412 darab szivart, 7700 darab Hava" ^ szivart termeltek; a belföldi különlegesseS