Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-11 / 17. szám

9 D E L M AQ YA RORSZAQ 1&10 Június 11 —• AB oreli börtön titkaiból. Londonból táviratozzák: Orosz politikai menekültek retteaétes dolgokat mesélnek az oreli börtön irtózatos titkairól. Két esztendeje használják ezt a fogházat politikai bűnösök fogvatartására és «óta szakadatlanul őrjöng ott a kegyetlenség, Builik a kiontott vér. Az a szokás ebben a börtönben, hogy az uj foglyokat a fürdőszobában fogadják. Itt mezítelenre vetkőztetik őket és már itt kezdődik meg a mártirságuk. Földre tiporják őket, lábbal, ököllel, vasdarabokkal ütik-verik a szerencsétleneket. És pedig nemcsak az apró hivatalnokok, de a nagyfejüek is. Csak a kegyetlenségük módszerében különböznek az egyéni hajlamaik szerint. így egyesek abban tettek nagy ügyességre szert, hogy a foglyok dobhártyáját egyetlen ütéssel megtépesszék. Nagyon sok fogoly sikettilt igy meg ebben a nemes sportban. Őkegyelmessége, Szangaillo gróf, a fogházigazgató segédje a következő szellemes módszert találta ki: Nem lapos, szétterjesztett tenyérrel csap a fülre, hanem finoman ápolt kezét ökölbe szorítja és alulról fölülre csapja föl a fogoly állát. Halálos ellensége a politikai foglyoknak. Ha „diák"-kal kerül szembe, rettentően tajtékzik a dühe és órákhosszat veri, marcangolja a foglyot. Fogcsikorogva ordítja a fülükbe: „Nesze nektek forradalom 1" Egy másik fölvigyázóról igazán senki sem tudná megmondani, hány fogoly pusztult el a keze alatt. Mit érezhet ez az ember, mikor végigmegy az oreli temetőn, mikor ott jár az áldozatai, a maga kezével agyonvert áldozatai sírjai között. Egy fogolycsoportot, mely ezerkilencszázkilencbén került Őreibe, igy fogadtak a fegyházban. Miután az összes foglyokat mezítelenre vetkőztették, valamennyiüknek sorra el kellett haladniok az örök két sora között, akik korbácscsal, rúgással gyötörték meg őket, hogy a hosszú folyosó szinte kísértetiesen visszhangzott a megkinzottak jajgatásától. A folyosó végén pedig ott állt a Grabovszki segédigazgató egy apró asztal tetején és onnan a „magasból" nézte a véres „csatát", mint valami diadalmas hadvezér. Alig is lehet elképzelni az oreli börtön folytonos, meg nem szakadó kínzásait. Minden lehetői és lehetetlen alkalommal, okkal, oknélkül csattog a korbács, ha a fogoly a cellája ablakához merészkedik, ha nagyon hangosan zörren meg a bilincse, mikor végigmegy a folyosón. Mintha betű szerint be akarnák teljesíteni az egyik fölvigyázónak a vérbenforgó fenyegetését: „Ha megmoccansz, a falhoz présellek!" Vagy: „Térdig fogok járni a véretekben!" Nagyszerűen ért hozzá, hogy egy ütéssel leüsse lábukról a foglyokat és lábával gyomrozza meg őket. Érthető tehát, ha Őreiben mindennapos az öngyilkosság. A politikai foglyoknak is kényszermunkát kell végezniök ebben a börtönben. A gyapottisztogatásnak van a legtöbb áldozata. Vagy száz embert szorítanak össze egy szük helyre A gyapotpor sűrű felhőkben száll föl. Elfojtja a lélegzetüket. A tüdővész lesz úrrá rajtuk. A mult esztendőben hetvenhét fogoly halt meg Őreiben. Kettő öngyilkos lett, hetvenöt tüdővészben pusztult el. És negyven tüdőbeteg feküdt ebben az időben a börtön kórházában Ez az orosz civilizáció képe. Mihelyt egy kissé lekaparják róla az európai mázt, azonnal elő. tűnik az ázsiai barbárság. — ITJ katonai tábor. Bécsből táviratozzák: A piliscsabai és brucki táborhoz hasonlóan az esztergomi katonai gyakorlóteret is táborrá alakítják át. A katonai kincstár már érintkezésbe lépett a gyakorlótérrel szomszédos telkek gazdáival és a tárgyalások nagyrészt eredménynyel be is fejeződtek. Az építkezési munkálatokat legközelebb megkezdik. A hadsereg eme elhatározásának az oka főképen az, hogy a brucki tábort teljesen a lövőgyakorlatok foglalják le és a második, valamint az ötödik hadtestnek nem jut hely gyakorlatozásra. — A párisi sztrájk. Párisból jelentik: A közúti vasúti alkalmazottak tegnap éjjel elhatározták, hogy megszüntetik a sztrájkot, mert az igazgatók követeléseik egy részét teljesítették — Református presbiteri gyűlés. A hódmezővásárhelyi református egyház presbitériuma e hó 13-án, hétfőn délelőtt 8 órakor az egyház gyüléstermében gyűlést tart. Fontosabb tárgyak: Esperesi körlevél. A konventi jegyzőkönyv bemutatása s arról való jelentés. Egyházmegyei gyűlés végzései. Elnöklelkésznek a susdni templom építésének befejezésével kapcsolatos előterjesztései. Tereh Gyula jelentése a susáni templom felszentelésére gyűlt adományokról és a susáni toronyórára tett ajánlatokról. A főgimnázium igazgató tanács jegyzőkönyvei: a) az évzáró vizsgákra, b) az igazgatóválasztásra, c) a csabai tornaverseny költségeire vonatkozólag. Az iskolaszék előterjesztése az iskolák egyosztályuvá és vegyessé tétele tárgyában. A közigazgatási bíróság végzése Szászné Bartha K. tanítói 360 korona lakbérének megítélése tárgyában. — A katonai léghajót nem veszik át. Bécsből táviratozzák: A Lebauclyléghajóval tulajdonosa teljes kudarcot vallott. Most már mind bizonyosabbá válik, hogy a katonai léghajót nem veszi át a hadvezetőség, mert kitűnt, hogy a léghajó egyáltalában nem felel meg a hadsereg céljainak. A közös hadügyminisztérium három feltételtől tette függővé aLebaudy megvételét. Ezek szerint a léghajónak ki kellett volna mutatni 12.5 méter másodpercenkénti sebességet, 12 órás tartózkodást a levegőben megszakítás nélkül, 1500 méter magasrepülést. A próbarepüléseknél egyik feltételt sem tudta teljesíteni a léghajó. Legtovább egy óra hoszszat tartózkodott a levegőben, eddig a legnagyobb utat pedig Fischamendből Bécsbe tette. Miután tehát a léghajó nem tudott eleget tenni a feltételeknek, a hadügyi kormány nem is veszi át. — A lakás és az asszony. Néhány nappal ezelőtt Iiassovitz Júlia dr az osztrák nőegyesületben felolvasást tartott arról a kérdésről, milyen szerepe van a nőnek a lakáskérdésben és mit tehet az asszony a lakásnyomoruság enyhítésére. Az az asszony, aki a lakásínséget legerősebben érzi. A felolvasó szerint a lakásínség tulajdonképeni oka maga a város, annak ipari fejlődése. Az ipari központokban a lakosság rohamosan szaporodik, aminek következménye a telek árának és ezzel együtt a lakásbéreknek óriási emelkedése. Természetes, hogy a drága házbéreket a szegényebb néposztály egyedül megfizetni nem képes, idegeneket, minél több idegent vesz lakásába, ami annak egészségtelen túlzsúfoltságára vezet. Ezt a túlzsúfoltságot elsősorban a gyermekek érzik meg, akiknek halandósága annál nagyobb, minél zsúfoltabb odúban kénytelenek tengetni parányi életüket. A gyermekek szenvedése együtt jár az asszonyéval. Az asszony a legtöbbet szenved a kellemes otthon hiánya miatt annál is inkább, mert ő kötve van a lakáshoz, másrészt pedig élethivatása, hogy nehéz napi munkából hazatérő férjének kellemes otthont teremtsen. Ez pedig a túlzsúfolt lakásokban teljesen lehetetlen. Ezekben elsenyved az asszony, elpusztul a gyermek és nem érzi magát otthon a férfi. Sokat szenved nagyvárosokban az asszony amiatt is, hogy gyermekeinek nem szerezheti meg a szükséges szabadlevegőt, a nélkülözhetlen játékot a virágos réten, vagy az üde kertben. Elsősorban nincs erre ideje. Arról beszélni sem lehet, hogy a tulelfoglalt anya gyermekeivel sétálni menjen, akik ennélfogva vagy a szobába zárva töltik idejüket, vagy pedig felügyelet nélkül csatangolnak az utcákon. Egyik rosszabb, mint a másik. Maga az asszony pedig elpusztul vagy tüdővészben, vagy valamely női bajban, amely ujabban a proletárasszonyok között nagy mértékben szedi áldozatait. Angolországban már régen megvan a törekvés arra nézve, hogy ezen a tarthatatlan és végtelenül veszedelmes állapoton segítsenek. A kertvárosok, ezek az ideális családi fészkek, melyek a városok határán kivül egyre-másra épülnek, nagyszerű megoldásai a nagyvárosok lakásnyomoruságának. A kertvárosok lakóit nem nyomja a drága házbér, mert a kis kertes házak olcsón válnak az illetők tulajdonává. Nincs por, nincs piszok, csak egészség van, egészséges, üde levegő és kellemes otthon. Minden ilyen házhoz hozzátartozik a magánkert, de ezenkívül a közkertek egész sora szolgál a sport és szórakozás céljaira. A házakpedig jóval olcsóbban szerezhetőkmeg örökáron, mint amennyiért a városokban lakni lehet. Miért ne lehetne ezt más országokban is megcsinálni ? — kérdezi a felolvasónő és nyomban meg is adja rá a feleletet. Meglehet csinálni, de erre erős, kitartó agitáció kell, melyben az asszonyoknak nagy szerepük jut. — Egy angol lapkiadó halála. Londonból táviratozzák: George-Newne Salamon, a le», nagyobb londoni lapkiadó ma ötvenkilenc éveg korában meghalt. Ő alapította a Titbits cimíj roppant elterjedt hetilapot, majd mikor ezzel rengeteg vagyont szerzett, a Strand Magazln-t ezt az olcsó revüt, amelynek mesés volt a sj. kere. A Pali Mail Gazelte is neki köszönheti létesülését. Ezt később eladta egy konzervatív pénzcsoportnak és helyette megalapította g, Westminster Gazette-t, Anglia legolvasottabb szabadelvű lapját. — Anarchisták Madridban. Csak tegnap fedeztek föl Lisszabonban egy a dinasztia ellen irányult merényletet s ma Madridból jelentenek egy anarchista-összeesküvést. Egy Londonba érkezett távirat jelenti, hogy Sevillában egy munkás lakásán tartott házkutatás alkalmával' titkos robbantóssergyárat fedeztek föl. Hét embert, kik annak a gyanújában állanak, hogy anarchisták, letartóztattak. — A Wiener Bankverein. Lapunk tegnapi számában a Wiener Bankvereinról szóló hírünkben azt irtuk, hogy a pénzintézet mérlegei uem mutatják hü képét az üzleteredménynek, mert egy elbocsátott igazgatónak szabálytalanságai miatt az intézetnek tetemes veszteségei voltak. Mint utólag értesülünk, a hir téves információn álapxdt s különösen tévesek azok az elterjedt hirek, amelyek ennek az előkelő bécsi pénzintézetnek válságáról szólnak. A korrektségéről és biztonságáról világszerte ismert Wiener Bankvereinról különben sem tehető fel, hogy pénzforgalmában a legkisebb fennakadás is történjék. — Megszűnt a nyomdászsztrájk. A magyarországi összes nyomdászok ma beszüntették a sztrájkot. A nyomdászok kiküldött megbízottjai öt napon keresztül folytatták a tanácskozásokat a munkaadókkal. A tanácskozások során elhatározták, hogy uj, kollektív szerzó'dést kötnek s miután ebben kölcsönösen megállapodtak, a sztrájk ma megszűnt. — A temető gonosztevői. Bonyhádról jejentik: A bonyhádi zsidótemetőben ezideig ismeretlen tettesek egyes sírkövekét megrongáltak, kereszteket rajzoltak rájuk és egyéb kegyeletsértő dolgokat követtek el. A városban valláskülönbség nélkül nagy a fölháborodás a kegyeletlen sirháboritók ellen. A nyomozás annyit már kiderített, hogy csak iskolázott emberek lehettek a tettesek, mert a sírkövekre rajzolt keresztek ügyes kézre és gyakorlott rajzolóra vallanak. A nyomozást Wolf csendőrörsvezető vezeti, aki nyomában van a tetteseknek. — Politikai gyilkosság. Konstantinápolybál táviratozzák: A Szadai Miilet cimü lap főszerkesztőjét, Akmed Szamimot az éjjel Sztambulban, amikor a Tanin szerkesztőjének társaságában hazafelé tartott, revolverrel agyonlőtték. Egy járókelő szintén megsebesült. A gyilkos elmenekült. A Szadai Miilet ellenzéki lap, amely egy idő óta élesen birálja az ujtörök párt uralmát. — Elrabolt nrigyermek. Grtiba Pál kegyesrendi főgimnáziumi tanár tegnap levelet intézett a lapokhoz, melyben meghatóan panaszkodik, hogy hat éves unokahuga, Guba Valika nyomtalanul eltűnt. Ma azt a váratlan örömhirt közlik Szatmárról, hogy a szegény kis gyermeket a szilágymegyei Szilágynagyfalu határában, tegnap este szerencsésen megtalálták. Az energikus nyomozás hamarosan kiderítette, hogy a lánykát csakugyan egy cigányasszony lopta el, de mikor meghallotta, hogy üldözik, ártatlan kis zsákmányát a szilágynagyfalui mezők bokrai közé rejtve, elmenekült. Földjeik* ről hazatérő munkások estefelé akadtak rá a halálra rémült gyermekre, aki azóta minden baj nélkül ismét otthon van. A cigányasszonyt,akinek a nevét már ki is derítették, Visegrádi Józsefnét, a rendőrség körözi. Az emberek eddig azt hitték, hogy a gyermekrabló cigányokról szóló legenda a mesék világába tartozik. És most egyszerre a szivünkbe markol a legképtelenebb napihir, amely szerint egy, még alig gőgicsél0 leánykát az iskolából hazatérőben, a valósagban is el mer rabolni egy elvetemedett cigány* asszony. Az összes iskolába járó kicsinyek szülőit élénken érinti ez a veszedelem és elementáris erővel követel a közfelháborodás szig?rU> hajthatatlan megtorlást. A dánosi eset hih0" tetlenül enyhe Ítélete végkép fölszabadította