Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)
1910-06-11 / 17. szám
6,... , _.„. ... .. tonaí felfogás szerint — a tiszti kardbojthoz méltatlan'; szerepét vállalta. Izgalmas és nagyérdekességü epilógus éz az amúgy is szenzációs Latkóczy-ügyhöz. - •. •: ••'• • • • • • •. • ' •' •; Az allensteiní rejtély. Schönebecknét újból megvizsgálják. — (Saját tudósítónktól.) Egymást érték Steinheilné, Haverda, Tarnovszka grófnő hatalmas biinpöréi és alig fejezték be ez utóbbit, már egy negyedik asszony áll az allensteini esküdtbíróság előtt: Schönebeck őrnagy özvegye, , akit az egyik orvosszakértő a modern asszony keserves típusának mondott. A vádlótt egy beteges képzeletű, ideges aszszonyy aki dacára a lehető legkedvezőbb életkörülményeknek, dacára a férj odaadó szeretetének és" becézgetésének, gyakran elnézésének, ösztönszerűen hajlott á bűnre és szinte lehetetlennek tartotta az életet, ha forró vérének és buja vágyainak tápot nem keres eltalál. Schönebeckné az orvosszakértők véleménye szerint már születésétől kezdve beszámithatatlan és akriminál-szociológia szerint nem bűnös,hanem csak. beteg. A vád, amelylyel illetik, az,-hogy o bujtotta föl' Goeben századóst arra, hogy a férjét meggyilkolja. A gyilkosság, mint ismeretes, a mult év december 25-ikl éjszakán történt. Goeben százados, aki víszönyt folytatott Schönébecknével, behatóit Schönebeck lakásába és agyonlőtte "az 'őrnagyot. Másnap már kiderült a gyilkosság és a vizsgálat mindjárt helyes mederben indult meg. Mikor ez Goeben tudomására jutott, félelmében öngyilkos lett és igy egyedül hagyta az asszonyt' a. vádlottak padján. Június'8-án volt az első tárgyalás, amelyen' inkább élőző életére vonatkozólag intéjett' hozzá kérdéseket az elnök. A tegnapi tárgyalásról alábbi részletes tudósításunk számok bé; ...... 4 Vádlott, kihallgatását folytatják. Az,éhtökmegkérdezi a vádlottat,-hogy akart-e j-oebén századoshoz feleségül menni. A vádlott írre azt felelte, hogy eleinte nem idegenkedett 4 százados házassági ajánlatától, különösen akkor, .amidőn ez ostromolni kezdte, később azonban lassan, lemondott erről a tervről.. Azt hiszi, aog.y a szavait a hangulatai irányították. Az elnök ekkor megemlíti, hogy egy levél van a kezében,, amelyet Schönebeck asszony Goeben százados anyjához irt. Ebben azt irja, hogy a férjétől, el,-akar válni és Goeben százados neje akar lenni. A vádlott erre azt feleli, hogy a százados, nagy . szeretettel viseltetett anyja Iránt, .egyébkent pedig soha nem szokta megiontojnij amit levélben ír. Schweizer, államügyész: Goeben asszony, aki tanúként /szerepel, teljes határozottsággal el fogja mondani, hogy a házasságra és a gyérmekek elkülönítésére vonatkozólag Ígéretet tett. A vádlott: Azt nem tudom, nem emlékszem rá. Az elnök megkérdezi a vádlottat, hogy szökésről tervezgettek-e Goeben századossal. A vádlott ézt nem ismeri el. Ki elnök: Nagyon föltűnő, hogy Goeben százados szobájában a szőnyeg alatt ezerháromszáz márkát találtak. Előbb azt hitték, hogy ezt á pénzt, ön adta neki, de később bebizonyult,: hogy nem ön adta. Mindamellett gyanús marad az,. hogy a pénz a szőnyeg alá volt rejtve. ;Józan ember olyan helyre nem dug el semmit, ,r A: vádlöü :' Goeben nekem azt állította, hogy ezt a'péhzt-égy ló megvételére szánta. Az elnök: Igen, ézt mondta Goeben százados Is.'; A dölóg azonban mégis gyanús marad. Goeben egy levélben, mely a kezünkbén van, a svéd ^és-norvég hajöjáratok indulási idejéről tudakozódik, igy tehát ez a pont még nem áll tisztán előttünk. Ezeket egybevetvén, az a látszat alakul ki, mintha szökésről lett volna szó, A vádlott.: Én csak annyit mondhatok, hogy Goebea. nekem erről sohasem beszélt. ha-elnök előadja a december 25-íké előtt történtekét;. Majd körülményesen leírja a 25. és 26-ika közötti éjszakát, amikor Schönebeck DELMAGYARORSZAG őrnagyot agyonlőtték. Goeben ezen a napon két órától egész esti kilenc óráig folyton Schönebeck házában tartózkodott és csak azután távozott él, amikor a karácsonyfa gyertyácskáit eloltogatták. A vádlott a távozás előtt Goeben századossal együtt csukta be az ablakokat. Ezzel szemben a vádlott azt vallotta a vizsgálóbírónak, hogy föltűnt neki, hogy Goeben egy ablakot nyitva hagyott. Ma azt állítja, hogy az összes ablakokat becsukták. Mikor Goeben eltávozott, vádlott jó éjt mondott a férjének, fölment az első emeleten lévő lakosztályába, de később újra visszajött. Az elnök: Tehát ezt a második alkalmat használta fel arra, hogy a kaput kinyissa? A vádlott: Ez semmiesetre sem igaz, ez semmiképen sem lehet a tény. A kaput a férjem zárta bé, én nem is nyúltam a kulcshoz. Különben sem lets volna semmi értelme, mert ha a kaput ki is nyitottam volna, a külső kapu a tolózárral még mindig be volt csukva. A vádlott elmondja még, hogy Goebennek saját kapukulcsa nem volt és amikor éjjel eljött hozzá, mindig ő maga engedte be a kapun. A vádlott egyébként az elnök keresztkérdéseire nagyon nyugodtan és határozottan felelt. Konstatálták továbbá, hogy a szóbanforgó éjszakán a vádlott saját szobájába felhozta a kutyáját. A vádlott erre azt felelte, hogy a kutyát azért vette magához, hogy megóvja a hidegtől. Az elnök: Goeben ur azt állította, hogy a kutyát közös megegyezés után hozták fel a szobába, hogy az lent ne zavarja őt. A vádlott :• Ez az állítás előttem felfoghatatlan. Mért hogyha a kutya nem . lett volna a szobámban, akkor az ajtó előtt, a küszöbön feküdt volna. Az elnök: A vérebek általában igen vadak. A vádlott: Nem, Ha Goébek hozzám jött, minden alkalommal a kutya mellett kellett, elmerne, - ;-•.•.Végül fölovásták a vádlottnak egy az atyjához intézett levelét, melyben panaszolja, hogy a férje mellett élnie már lehetetlen és ha nem hagyja el, hát megörül. Az őrnagyné, akit a közönség szenvedélyes gyűlöletével üldöz, tegnap este hat órakor mostani férje, Weber iró kíséretében zárt kocsin a kórtani elmegyógyintézetbe ment, hol elmebeli állapotát újból megvizsgálják. Bár az indulás idejét titokban tartották, meglehetősen nagy tömeg gyűlt a szálloda elé, ahonnan Schönebecknét a tébolydába vitték. Altalános a vélemény, hogyha Schönebeckné tegnapi kihallgatásával a tárgyalás véget ért volna, csak a vádlott elítélése lett volna az eredmény. Sőt arról is beszélnek, hogy áz ügyész az asszony ujabb letartóztatását indítványozta s hogy utazása ezekkel a hírekkel áll összefüggésben. A tárgyalás holnap mindenesetre fordulópontjához ér. Darányi Ijjnác Szegeden. Szeged, város törvényhatósági bizottsága annak idején díszpolgárává választotta Bárányi Ignác dr v. b. t. tanácsost, aki kétszeri földmivelésügyi minisztersége alatt jelentékeny állami hozzájárulással lehetővé tette az európai hirnevü szegedi körtöltés teljes kiépítését. Ugy volt tervbe véve, hogy Darányi még minisztersége alatt lejön Szegedre és itt díszközgyűlés keretében" adják át neki a díszpolgári oklevelet, ez a terv azonban nem valósult meg. Egy másik terv szerint a körtöltési emlék leleplezésére várták a minisztert, de ez a leleplezés sem. történt meg. Most aztán jön a volt miniszter magától. Holnap érkezik Szegedre, hogy meglátogassa régi barátját, Kállay Albert v. b. t. tanácsost, Szeged város nyugalmazott főispánját. Vele jönnek: Tarkovics József v. b. t. t., az Osztrák-Magyar Bank alkormányzója,Berndth Géza nyugalmazott kúriai másodelnök és Nagy Ödön nyugalmazott kereskedelmi és váltöt'örvényszéki elnök. Az illusztris társaság két napot tölt Szegeden és Lázár György dr polgármester ezt 1910 junius 11 az alkalmat használja föl arra, hogy Darányinak a díszpolgári oklevelet átadja. Evég. bői a törvényhatóságot vasárnap déli tizenkét órára a Tisza-szálló kistermébe hivta össze, a következő meghívóval: Darányi Ignác valóságos belső titkos tanácsos, volt földmivelésügyi magyar királyi miniszter ur, kit a város közönsége a város érdekei körül szerzett érdemei elismeréseül díszpolgárává választott, folyó hó 12-ik nap. ján városunkba érkezik. A kellemes látogatás ez alkalmát megragadjuk arra, hogy a városunk érdekei körül kiválólag érdemesült' e férfiúnak a ' díszpolgári oklevelet átnyujtsuk. Fölkérem ennélfogva a törvényhatósági bizottsági tag urat, hogy folyó hó 12-én déli tizenkét órakor a Tisza-szálló kistermében megjelenni szíveskedjék. Vasárnap délután a társaság megszemléli Szeged város vízvédelmi vonalait, hétfőn pedig a felsőtanyai Gsengelére rándulnak, ahol Lázár polgármester vendégei lesznek a város tanyáján. BUDIPESTI MOZGÓKÉPER. Ál-képviselők a korzón. Mindén szezonnak és minden foglalkozásnak megteremnek a gamenjei. A legújabb fővárosi Specialitás az ál-képviselő. Mindenekelőtt elmondjuk, hogy milyen körülmények szolgáltat ják az ál-honatya létföltételeit' Először is az, hogy tömérdek olyan fiatal politikus győzött a választásokon, akiket nem ismer a pesti publikum. Másodszor pedig, hogy még nagyon sok képviselő a kerületében van és az országgyűlés tagjai csak most kezdenek fölszivárogni Budapestre. Tehát,föllép, az ál-képviselő. Hemzseg most ez a tipus a Kossuth Lajos-utcai meg a dunapartf korzón. Az ál-képviselő.nem jár egyedül. Magával viszi az ál-ál-képviselőt. Mind a ketten utolsó divat szerint öltözködnek. De azért némi vidékies vonást is elárul a ruházatuk. Például terjedelmes szalmakalap pot, igazi Floréntint viselnek, de búzakalász! tűznek a szalagja mellé. Aztán, ha szép aszszony vagy leány közelébe érnek, elkezdik: Az ál: Neked is nagy küzdelmed volt? Az ál-ál: No, ahogy vesszük. Kétszáztiz paraszthoszszal, várásra voksolva, Az ál: A zsidóid hogy viselkedtek? Az ál-ál: A légtöbb mellettem volt. Elhiteti tem velük, hogy hitsorsós vagyok. Hát te ? A Muci gróf lenn volt nálad? .-Is ál: Igen! A Niki is. Egyszer majd kifordították az automobiljából. De a soffőr a benzin közé vágott... Az ál-ál: Nekem is volt összetűzésem. Legjobb kortesemnek, az Ihatnám Gábornak beverték a fejét, aztán a belőle kigőzölgő pálinka? gőzt fölgyújtották. Alig tudták eloltani. Az ál: Képzeld. Belémszeretett a pártelnök felesége. És a legnagyobb izgalom hevében ... No igen, a szavazás hevének izgalmaiban ..'. No igen ... Az ál-ál: He-he-he, te kujon, nekem csak egy agg szakácsné jutott. De megszöktem előle. És igy tovább. Az ál-képviselők a legkacérabb választási kalandokat mondják el egymásnak, azaz a rájuk figyelőknek. A publikum irigy tisztelettel találgatja, kik lehetnek. Ők büszkén korzóznak tovább. Végre megszólal Az ál: Gyerünk a kászinóba. Az ál-ál: Nem bánom. A Kabos Feri, meg a Soma, tudod, a Hazai Soma, türelmetlenek lesznek már a tarokk miatt. Az ál-képviselők ekkor nagy föltűnést keltve távoznak a korzóról. Csakugyan mennek 3 Casinóba, A Casino-kávéházba a külső Soroksárt utón.