Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-10 / 16. szám

te OÉLMAGYARORSZAQ 1910 junius 10 hangoztatták, hogy milyen üdvös dolog volna, ha a katonaság föllázadna. A tisztek azon­ban alaposan lehordták a kellemetlen embe­reket, kiutasították őket a kaszárnyából és söljelentést tettek ellenük a polgári ható­iágnál. A rendőrség azonnal hozzáfogott az ide­genek összefogdosásához és leleplezték az egész összeesküvést. A maffia vezetőjét, Cor­belát, az ismert közgazdasági agitátort letar­tóztatták. Több ügynököt épen akkor fogtak el, amikor a legénységet felkelésre buzdítot­ták. Ezeket Corbelával együtt a San Georg­erődbe szállították. Emánuel király hír sze­rint a rossz pénzügyi viszonyok és az állandó zavargások miatt lemond a trónról. A hir­adás szerint már utódát is emlegették Don Alfonzo de Braganza herceg személyében. BUBI PESTI MOZGÓKÉPEK. Az auiatika a kártyában. Stern ur, a sarki fűszeres, a Pali-kávéház törzsvendége megjelenik a megszokott stamm­asztalnál és egy repülőpártira invitálja Braun meg Rákóczi urakat. Nagynehezen elhelyezkedtek, miután előbb nagy harcot vivtak a karosszékért. Stern mint inditványozd formált jogot a székre, míg Braun, aki üres óráiban utazó és mint ilyen, pilótának képzeli magát, tekintettel arra, hogy sokszor repült, ezen az alapon akart komótosan ülni. Végre Rákóczi, hogy nevéhez méltóan viselked­jék, elfoglalta a karosszéket. — Pilóta, hozzon egy Bleriot-kártyát. A pincér elrepül, Blériot megérkezik és már széjjel is repültek a kártyák. — Wagner, Montigny, Kutassy! — mondja Braun. A kibicek egy része nem érti, a végén azon­ban mégis rájönnek. — Hisz ennek tuletuora-ultimója volt. Kutassy az ultimó. Ő tudniillik az utolsó. — Nagyszerű, óriási, hogy leszállt ez a Ku­tassy. De nem láttuk fölrepülni — élcelődnek az elmés kibicek. És sorra buknak ki a játszmából az orosz­japán háború alakjai, sőt Fedák Sári is, noha a művésznő visszatért a Király-szinházba, sőt a népszerűségét sikerült is visszaszerezni a „Pali­ban," mégis elszállott már a Fedák Sári-kontra és helyét a De Laroche bárónő-kontra fog­lalta el. — Mivel vitted, Rákóczi, a piros alsómat ? — De Laroehe bárónővel, szól a felelet. De ekkor egy kis baj történik, a játékosok valami miatt összevesznek és ugy istenigazá­ban elkezdik egymást ütlegelni. Hogy teljesen aktuálisak legyenek, nem repitik el egymást, hanem a magyar szokás szerint, csak gurulnak egy ideig. Közben aztán ilyen diskurzus folyt le közöttük: — Szálljon rád Latham! — Pischof rád! — Hogy Wagner hegedülne neked ott a magasban, vagy komponálna neked onnan egy opera-áriát. Már olyan nagyon egymásnak mentek, hogy a Pali-kávéház pincérei kénytelenek őket kire­piteni. De nemcsak a Paliban hozták divatba a repülő-stilusu játékot, hanem a kaszinókban is. A makkaó-asztalnál végleg eltűntek a leg­szellemesebb mondások is. Helyöket aviatikai szakkifejezések foglalják el. A „nagy slágert" Latham helyettesíti, a „kis slágert" Pischof, „hét" = Rougier, egypoint= Kutassy és gyakran hangzik az asztalok körül De Laroche bárónő neve. De ilyenkor csodálatosképen káromkod­nak az emberek. NAPI_HIREK A miniszterelnökné. Magyarország egyik legérdekesebb asszonya most kétségkívül Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök felesége, akiről köztudomásu, hogy férje egyes politikai ügyeket megbeszél vele. Egy irónő látogatást tett ma a miniszter­elnök feleségénél, akihez régebbi ismeretség fűzi és a látogatást így irja le: A miniszterelnöki palota nagy, hűvös, homá­lyos, damasztbutorokkal ékesített szalonjában épen olyan kecses hajlékonysággal mozog Khuen-Héderváryné, mint a zágrábi báni lakban. Egy kis sarok-kereveten foglalt helyet és en­gem szembe ültetett. Az ablak leeresztett függönyein át rézsuton tűzött be a napsugár. Bizony másfél évtized udvariatlanul nyomot hagy minden női arcon. A ragyogó, meleg szép­ségű fiatal „bánicá"-ból is komoly arcú kegyel­mes asszony lett. A nagystílű élet meghozza — elkerülhetetle­nül — a maga nagystílű szenvedéseit és azok épen ugy lerombolják a fiatalságot, mint a hét­köznap gondja, baja. Khuen-Héderváryné arcára is belevéste a maga mondókáját a sors. De ter­mete karcsú vonalai és szeme nagy, mély te­kintete a régi. — Nem fárasztották el kegyelmes asszonyt a reprezentálás kötelességei? — kérdeztem. — Nem túlságosan, — felelt. — Végre min­denkinek megvan a maga munkája, ez az én munkám. Aztán én szeretem az embereket, a társaságot. Jó kedvemet megtartottam . . . Bécsben is részt veszek ünnepségeken. A bécsi udvari élet, persze, sokkal mozgalmasabb, mint nálunk .'. . — A Zágrábban a különböző egyesületek és egyletek iránt kifejtett érdeklődését itt, Buda­pesten is kifejti kegyelmes asszonyom? — Természetes, hogy mindez iránt érdeklő­döm, kötelességből, de meggyőződésből is. A jótékony egyesületek legtöbbnyire kitűnően szolgálják céljukat. Számithatnak pártfogásomra. Különösen a gyermekvédelem iránt érdeklődöm. — Kegyelmes asszon- aaga is olyan ki­tűnő anya! Szeme a régi tűzben csillant föl: — Kimondhatatlanul szeretem gyermekeimet. Mindig sok időt töltöttem velük. Sajnos, a föl­nőtt gyermekek egy kicsit eltávolodnak az anyától. Hivatás, társaság, — szerelem 1 — mondta mosolyogva. — Annál bensőségesebb lesz a viszony férj és feleség között, kiket egy élet szerelme és sikere fűz össze. — Azt akarja tudni, hogy részt veszek-e fér­jem politikai gondjaiban s hogy van-e tudomá­som tevékenységéről, munkájáról? — Minden, esetre! — Amennyire a dolgok természete ezt megengedi, tudomást veszek férjem minden el­határozásáról, tervéről . . . Persze, távol tar­tom magamat attól, hogy bármilyen irányban befolyásoljam, bár sok mindenfélét megbeszél velem ... Én nem tartozom azokhoz az asz­szonyokhoz, kik cselekvési vágyban szenvednek. Én megelégszem azzal, hogy a férjem felesége vagyok. Mindig jó barátja és hü kisérötársa voltam és mindig szerettük egymást. Nézetem szerint ez a legtöbb, amit egy asszony férjéért tehet, — egészen eltekintve attól, hogy a fér­jem energiája aligha engedné meg maga mellett az uralomra vágyó asszonyt . . . — Ilyen elvek mellett kegyelmes asszonyom nyilván nem csatlakozik a modern nö-mozgalom híveihez ? Egy pillanatig elgondolkozott, aztán mondta: — Ezt nem állithatom, igy, határozottan. Vannak helyzetek, körülmények, melyek között a nőnek energikusan és önállóan kell cseleked­nie ... Ez azonban nem az a helyzet, melybe engem állitott a sors ... Szerintem az a leg­boldogabb asszony, aki szereti az urát, büszke lehet rá és akinek szép, jó, egészséges gyer­mekei vannakI így nyilatkozik Magyarország miniszter­elnökének felesége, egy boldog asszony, kinek ragyogó tavaszát láttam ós akinek az élet nyárvége is fejedelmi szépségeket biztosit. — Japán politikus Budapesten. Tokit, kama japán herceg, a japán urakházának elnöke ma délután diplomáciai küldetésben Bécsből Budapestre érkezett. — Forradalom Egyiptomban? A Daily Mail jelenti Aldershófból, hogy ott az a hir terjedt el, hogy egy lovasezred és több zászlóalj gyalogság parancsot kaptak, hogy tartsák magukat készen az Egyiptomba való elutazásra. A khedive, több magasállásu hi­vatalnok és a miniszterek állítólag le akarnak mondani és ez a szándékuk alkalmas arra, hogy a nemzeti mozgalomnak, mely már különben is nagyon népszerű, veszedelmes fordulatot adjon. — Sze£fedi honvédek Szentesen. Ma a szegedi honvédgyalogezred két százada ment át Csongrád vármegye székhelyére : Szentesre, a holnapi választásra. Szentesen három ¿elölt küzd a mandátumért: Fekete Márton királyi tanácsos, munkapárti, Kovács Dénes dr fővá­rosi tanár, lapszerkesztő, pártonkívüli függet­lenségi és Molnár Jenő dr, a volt képviselő, Justh-párti. A választás nagyon izgalmasnak Ígérkezik s ezért a már ott összpontosított csendőrséget két század szegedi honvéddel erő­sítették meg. A bakákat Klimkó István száza­dos vezette ma Szentesre. A legénységgel ment még Mészöly Ödön százados és nyolc más tiszt. A honvédek csak a választás után jönnek vissza Szegedre. — Zavargás Püspökiben. Lapunk teg­napi számában megírtuk, hogy eddig isme­retlen tettesek hamis táviratokkal félreve­zették a bélügyminisztert és a biharmegyei Püspöki községbe katonaságot kértek azon a cimen, hogy a munkapárti lakósok házait gyújtogatják. Ma félhivatalosan cáfolják ezt a hírt, mert a belügyminisztérium félreve­zetéséről szó sem volt. Az emiitett távirato­kat valóban az ottani alispán küldette, sőt ma ujabb katonaság kiküldését is kérte, hogy a munkapárti házakat megvédje az ellenpárt gyujtogatásaitól. — Eskütételek. Bécsből jelentik: A király ma délelőtt Ferencz Ferdinánd főherceg újonnan kinevezett főudvarmesterének, Rummerskirch bárónak titkos tanácsosi esküjét, továbbá Puli­sics újonnan kinevezett zárai érsek ós Gross újonnan kinevezett eitmeritzi püspök esküjét fogadta. A király ezután tiróli küldöttséget fogadott, amely a tiroli tartományi főnök, az innsbrucki polgármester és a fővadászmester élén tisztelgett. A küldöttség őfelségének át­nyújtotta a tiroli jubileumi ünnepről készített emlékirat egyik példányát. — Goldmark Károly doktor. A budapesti egyetem bölcsészeti fakultása elhatározta, hogy Goldmark Károlyt, a hírneves zeneszerzőt, nyolcvanadik születésenapja alkalmából tiszte­letbeli doktorrá avatja. A hivatalos lap mai száma közli azt a királyi kéziratot, melylyel az uralkodó a tiszteletbeli doktori oklevél kiadá­sát megengedi. — Templomfelszentelés. Csernnch János dr egyházmegyei püspök Dettára utazott, hogy az ottani templomot felszentelje. — Honvédtisztek tanulmányútja. A sze­gedi honvédkerületi tiszti iskola növendékei — tizenhat főhadnagy — Nikics János vezérőrnagy iskolaparancsnok vezetése alatt és az iskola tanárai társaságában ma harcászati tanulmány­útra indultak a magas Tátrába. A tisztek ma utaztak el Szegedről és Lőcsén van a találko­zásuk. A magyar felső hegyvidéken végzend0 harcászati tanulmány után a tiszti iskola nö­vendékei leutaznak a tengerre és Bukkan eá Póla között fognak tanulmányokat végezni. Ezzel az idei tanfolyam véget is ér és hallgato1 a tanulmányútról bevonulnak a szegedi kerüle1 hez tartozó ezredeikhez. — Trachoma-tanfolyam Szegeden. A ^ choma kórtanából és gyógyításából az 188b- ^ V, t.-c. alapján községi, kör- és hatósáiri or*

Next

/
Thumbnails
Contents