Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-10 / 16. szám

1910 junius 9 DELMAGYARQRSZAG 7 Jjafham. Efimoff nemcsak legjobb pilótája Farmannak, hanem egyszersmint utazója is. Az orosz pilóta azzal a szándékkal jött Budapestre, hogy itt eladja az egyik gépét huszonötezer koronáért. A titokzatos végrendelet. Nyomozás Szegeden. — Antiszemita hajsza ?— (Saját tudósítónktól.) Nagyarányú végrendeleti csalás és negyvenkilenc rendbeli okirathamisítás büntette miatt tartóztattak le Kunszentmiklóson két, az ottani társaságban közismert fiatalembert: Gyurkovics László dr és Kálnay László dr ügyvédjelöltet. A budapesti királyi Ítélőtábla tíz-tízezer korona biztosíték ellenében szabadlábra helyezte a súlyos vádakkal terhelt ügyvédjelölteket, a vizsgálat azonban még folyik a Szegedre is sokszorosan elágazó nagy bűnügyben. Gyurkovics László dr és a Szegeden is jól ismert Kálnay László dr ellen, aki testvéröcscse Kálnay Béla szegedi fakereskedőnek, az a súlyos vád merült fel, hogy Lésicz Mátyás gazdag kunszentmiklósi polgár hagyatékából egy ötvennyolcezer korona értékű betétkönyvet és negyvenkilenc darab 162.000 koronát érő részvényt elsikkasztottak. Följelentés folytán a kecskeméti királyi ügyészség intézkedett a nyomozás elrendelése iránt, amelynek szálai Szegedre, a Délmagyarországi Közgazdasági Bankba és Kálnay Béla fakereskedőhöz vezettek. Ma még nem lehet tudni, hogy hol az igazság a nagyérdekességü bűnügyben. Egyik forrás szerint a hágyatéki biróság, másik forrás szerint a rokonok följelentése alapján indult meg a nyomozás. Bizonyos, hogy a. két ügyvédjelöltet a kecskeméti vizsgálóbiró letartóztatta, a budapesti királyi Ítélőtábla pedig szabadlábra helyezte. Bizonyos továbbá az is, hogy Gyurkovics László dr elhelyezett letétbe Szegedén a Délmagyarországi Közgazdasági Bankban 16—20,000 korona értékű részvényt és hogy Kálnay Béla zsirált egy váltót Gyurkovicsnak egy takarékpénztári betétkönyvvel adott biztositék ellen. Ugy Kálnay Béla, mint Győri Sándor bankigazgató hangsúlyozzák azonban, hogy véleményük szerint itt bűntényről beszélni sem lehet. .Sőt Kálnay Béla, akit tizenötödikére terheltként idézett be a kecskeméti vizsgálóbiró, tanukra való hivatkozással állítja, hogy a kecskeméti vizsgálóbírót az egész ügy felfújásánál antiszemita érzelmei vezetik. A nagyérdekességü ügyről ez a részletes tudósítás számol be: (Hol az öröksén?) . Március hetedikén halt meg Kunszentmiklóson Lésicz Mátyás hetvenéves vagyonos polgár, aki után mintegy kétszázezer korona, értékű vagyon maradt. Amikor az örökösök el akarták foglalni az örökséget, Gyurkovics László dr, az elhunyt neveltfia, állítólag azzal állt elő, hogy a leltározás szerint vagyon nem maradt. Az örökösöknek ez föltűnt, mert ugy tudták, hogy Lésicz egy ötvennyolcezer koronáról szóló betétkönyvről és negyvenkilenc darab 162,000 koronát érő részvényről tett említést végrendeletében. Az örökösök följelentést tettek tehát a vagyon eltűnése miatt a kecskeméti ügyészségnél és ugyanitt jelentest tett a dologról a hagyatéki biróság is. Az ügyészség a lefolytatott nyomozás alapján vadat emelt Gyurkovics László dr és • Kálnay László dr kunszentmiklósi ügyvédjelöltek, ellen sikkasztás és csalás büntette, Kálnay László testvere, Kálnay Béla szegedi kereskedő ellen Pedig hmirészesség miatt. (Folyik a vizsgálat.) •'gylátszik, a vizsgálat terhelő adatokat szolS&ltatott a két ügyvédjelölt ellen. Gyurkovics aszló dr állítólag beismerte, hogy ő lopta meg az. özvegyet és azt állította volna, hogy a ' elkövetésére Kálnay László dr birta rá '«okkal a kecsegtető ígéretekkel, hogy ha a pénzt és részvényeket Szegeden helyezi el, ott magának kitűnő társadalmi pozíciót biztosit. A kecskeméti ügyészség a „Délmagyarországi Közgazdasági Bank"-nál elhelyezett részvényeket le is foglalta és azt is megállapította, hogy a részvényekre forgathatás céljából Kálnay László dr Lesicz Mátyás nevét is rávezette, aminek alapján a kecskeméti vizsgálóbiró mind a két terheltet vizsgálati fogságba helyezte. Az előzetes letartóztatás ellen az ügyvédjelöltek ügyvédjeik utján fölfolyamodással éltek és a budapesti királyi ítélőtábla őket tiz-tizezer korona biztositék letétele fejében szabadlábra helyezte, A vizsgálat azonban még mindig folyik. (Szegerii szálak.) Egy hírforrás szerint Lésicz Mátyás vagyonáról csak halála utánra rendelkezett, mig a vádlottak azt állítják, hogy az öreg még életében nevelt-fiának adta azokat az értékeket, amelyeket aztán a fiatal Gyurkovics Szegeden helyezett el. Tény, hogy Gyurkovics László dr személyesen helyezteel al6—20.000koronaértékürészvényeket Szegeden, a Délmagyarországi Közgazdasági Banknál. Ezt Győri Sándor, a bank igazgatója mondja. Azt is állítja továbbá Győri, hogy Gyurkovics neki egy végrendeletet is mutatott fel, amely szerint az öreg Lésicz neki hagyományozta a részvényeket. Az örökösök viszont másik végrendeletre hivatkoznak, amelyben ugy rendelkezik az elhunyt, hogy vagyonának haszonélvezeti joga haláláig az özvegyé. Ugy látszik hát, hogy Lésicz később másként végrendelkezett, mint első végrendeletében. A gyanú tehát az volt, hogy Gyurkovics Kálnay László dr segítségével eltüntette a hagyatékot. Táplálta ezt a gyanút az, hogy Kálnay több mint két éve a jogi szigorlatokra és ügyvédi vizsgára készítette elő Gyurkovicsot és május huszonhetedikén a budapesti ügyvédvizsgálóbizottság előtt is együtt tettek volna vizsgát, ha le nem tartóztatják őket. A nyomozás adatai azt is kiderítették ' volna, hogy Kálnay László dr tudta, hogy Gyurkovics László nevelőatyja örökségét elsikkasztotta és a sikkasztásban tettleg is közreműködött, mert Kálnay vette volna ki a takarékpénztári betétet és ő helyeztette el szegedi kereskedő bátyjával a negyvenkilenc részvényt is a Délmagyarországi Közgazdasági Banknál. (Vallomások^ nyilatkozatok.) A kecskeméti ügyészség még május derekán megkereste a szegedi rendőrséget, hogy hallgassa ki ebben az ügyben Kálnay Béla szegedi fakereskedőt. Somogyi Szilveszter dr intézkedése folytán Szakáll József dr osztályjegyő hallgatta ki Kálnayt, aki azt a vallomást tette, hogy az öcscse, Kálnay László dr hozta el hozzá Gyurkovics ötvenezer koronáról szóló betétkönyvét, értékesítés céljából. Ő a könyv ellenében zsirált is Gyurkovicsnak, aki az igy szerzett pénzzel résztvett egy szegedi részvénytársaság megalakításában. A Délmagyarországi Közgazdasági Banknál elhelyezett részvényeket a kecskeméti vizsgálóbíró megbízása folytán Magay Lajos vizsgálóbíró lefoglalta, a kecskeméti ügyészség kérdezősködésére pedig szerdán adta meg a Közgazdasági Bank igazgatósága azt a fölvilágosítást, hogy a részvények a banknál csak letétben voltak, azokra pénzt senkisem vett föl. Győri Sándor, a Közgazdasági Bank igazgatója a részvények elhelyezéséről ezeket mondta munkatársunknak: — A részvényeket Gyurkovics László dr személyesen hozta a bankba, ahol csak letétbe helyezte el. A felmutatott végrendelet szerint ehez neki joga volt, a részvényeket tehát elfogadtam. Később Gyurkovics László dr megbízásából megjelent nálam Kálnay dr és felmutatta Lésicz Mátyás felhatalmazását arra, hogy a részvényeken a nevét átvezethesse. Minthogy Lésicznek ezt a felhatalmazását Kálnay Gyurkovicstól kapta, az átíráshoz hozzájárultam. A részvényeket azután Magay Lajos vizsgálóbírónak adtam ki. Kijelentette még Győri bankigazgató, hogy a vezetése alatt álló intézetnek az ügyhöz egyéb köze nincs, a dolog többi részéről csak privátértesülései vannak. Terjedelmesen nyilatkozik Kálnay Béla is, aki szerint az egész ügyet a kecskeméti vizsgálóbíró fújta föl, aki a bünügygyé avanzsált dologban antiszemita érzelmeinek jó tápanyagát látta. Kálnay nyilatkozata ez: — Gyurkovics László dr örökölt százhusz-százötvenezer koronát. Még a nevelőapja életében megkapta Gyurkovics ennek aü összegnek egyrészét, amikor a doktorságot megszerezte. A részvényeket őrzés végett letette a Délmagyarországi Közgazdasági Banknál. Gyurkovics ugyanis részt akart venni és részt is vett egy szegedi részvénytársaság megalapításában. Miután azonban a pénzét kegyeletből nem akarta a Kunszentmiklósi Takarékpénztárból kivenni nevelőapja életében, a betétkönyvet nálam deponálta biztosítékul, aminek ellenében a szükséges összeget minden haszon nélkül rendelkezésére bocsátottam. A betétkönyvvel elhelyezett pénzt azonban nem vettem ki az intézetből. Nincs ebben az ügyben már se följelentő, se károsult, pusztán zsidóüldözésről van szó. Ezt Kónyi Artúr dr budapesti ügyvédtől, Gyurkovics dr védőjétől tudom. Amikor ugyanis Kónyi dr megjelent Gyurkovics képviseletében a kecskeméti helyettes vizsgálóbírónál (a vizsgálóbiró nem volt otthon) és tiltakozott védence előzetes letartóztatása ellen, a helyettes vizsgálóbiró ezeket mondta neki: — Jól mondta a vizsgálóbiró ur, Gyurkovics egy hülye alak. A zsidók kifosztották, azokat keressék. Kónyi dr ennek következtében letette a védelmet, mert azt hitte, hogy mint zsidó árt az ügynek. Azóta Jeszenszky Géza dr a Gyurkovits védője. Kónyi dr különben szükség esetén ezt mint tanú fogja a biróság előtt igazolni. Nyilatkozatában arra céloz Kálnay, hogy Gyurkovics László dr rokonai följelentésüket már visszavonták. Most tehát hivatalból folytatják a vizsgálatot, amelynek világosságot kell derítenie erre a minden bizonynyal nagyérdekességü ügyre. Leleplezett összeesküvés. - Bajban a portugál király. (Saját tudósítónktól.) Az anarchisták a legutóbbi időben újra megkezdték működésüket. A legjobb talajuk a munkára még mindig Spanyolország és Portugália. Mind a két államnak szomorú tapasztalatai vannak már, mert nem egy uralkodójukat röpítették levegőbe az összeesküvők. Két-három héttel ezelőtt, amikor Alfonz spanyol király visszatért Edvárd temetéséről, bombát akartak eléje dobni, de a véletlen szerencse megmentette a fiatal uralkodó életét. Ugyanis a bombát rejtegető anarchista kezében a veszedelmes szerszám időelőtt fölrobbant és magát a merénylőt sebesítette meg. Még élénk emlékezetében lehet mindenkinek az a nagy csapás is, amely négy évvel ezelőtt Portugáliát érte. Egy nyilvános ünnepség alkalmával, amelyen a királyi pár is megjelent, egy anarchista bombát hajított az udvari kocsi elé. A merénylet sikerült és a gyilkoló szerszámnak áldozata lett Károly király és Elvira királyné. A trónörökös is nagy ügygyel-bajjal menekült meg. . Emánuelt a szomorú eset után királylyá koronázták. Azóta állandó rettegésben éli le életét, mert minduntalan félnie kell az anarchista összeesküvők aknamunkájától. Ez a rettegés nem is alaptalan. Mint Lisszabonból jelentik, az ottani rendőrség veszedelmes embereket tartóztatott le, akik belopództak a kaszárnyákba és a tiszteket meg a legénységet fölkelésre akarták rávenni. Almeidában ez egyik kaszárnyában néhány nap előtt megjelent egy pár utazó, akik olcsó dolgokat árultak. A tisztek és a közlegények köréjük csoportosultak. Ekkor ezek az emberek szidni kezdték a dinasztiát és azt