Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-09 / 15. szám

1910 junius 11 DÉLMAGYAR ORSZÁG 9 lankodás aztán eklatáns módon jutott kifejezésre. Ma van a lipcsei katolikus egyházközség alapításának 200 éves évfordulója ós a jubileumot nagy fénynyel szándékoztak megülni a katolikusok, főleg pedig a lipcsei katolikus teológiai főiskola. Az ünnepre azonban — épen a korromeus enciklika miatt — nem küldött ki képviselőt se az állam, se a város, se az egyetem; sőt a városbeli katolikus előkelőségek is javarészt távol maraadtak. A klérus magára maradva ünnepelt ugy, ahogyan tudott: egyházi pompával, istentisztelettel, körmenettel, a ceremóniának azonban semmi közönsége sem volt. — A szegedi jogászeyyesiilct. Szombaton délután öt órakor tartja értekezletét a szegedi ügyvédi kamara. Az értekezleten a szegedi jogászegyesület íigye kerül ismét szőnyegre. Nemsokára, lehet, mog is alakul már a sokat emlegetett egyesület, amelynek leendő elnökéül Kray Istvánt, a királyi Ítélőtábla elnökét, alelnökéül Hósa Izsó dr-t, az ügyvédi kamara elnökét emlegetik. — A mexikói forradalom. A netvyorki Sun meridai jelentése szerint a fölkelő MayaindiártUSOk által megölt katonák és mexikóiak száma körülbelül ötszáz. — Veraoruzból jelentik: A fölkelők, kik Máya-indiánusok vezérlete alatt állanak, több várost megtámadtak. A fölkelők számát, akik Valadolidot megtámadták, ötezerre becsülik. A rendőrfőnököket és hivatalnokokat megölték. Az arzenált kifosztották. A fölkelők a vasúti és táviróösszeköttetést szétrombolták. — Érdemkereszttel kitüntetett diák. Szép ünneplésen részesítettek ma Budapesten a mester-utcai felső kereskedelmi iskolában egy diákot. A király ezüst érdemkereszttel tüntette ki Forgat Alfonz tanulót, aki a saját élete kockáztatásával kimentett a tengerből egy fuldokló enibert. Ma tűzték a bátor ifjú mellére az ezüst érdemkeresztet. Schak Béla főigazgató szép beszéddel méltatta a fiatal diák hőstettét. Társai s a jelenlevő nagyszámú közönség melegen ünnepelte a bátorlelkü fiut. — A prelátus sírköve. Ma reggel fél kilenc órakor temették el a tegnap elhunyt Andrássy János pápai prelátust Nagyváradon. Végrendeletét tegnap délelőtt bontották föl. A hagyaték mintegy 50— 60.000 koronára tehető, amelynek nagyrészét jótékony- és kulturális célokra hagyta. Az elhunyt főpap végrendeletileg előre intézkedett a temetéséről és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a végtisztelet rangjához méltóan, de minden felesleges disz elkerülésével történjék. A koszorúkat is mellőzni kérte. Előre gondoskodott sírjának föliratáról is és már jóval előbb a következő sorokat vésette a kő keresztjére : Andrássy János pápai prelátus, nagyváradi I. sz. apátkanonok. / Született 1819. ü Meghalt áldozó papságának évében. A gyászmenet a halottas házból a székesegyházba Vonult, ahol rekviemet tartottak az elhunyt főpap lelki üdveért. — Szerencsétlenség a gyakorlótéren. Metzből jelentik : Bnmmersbacher vezérőrnagy, a 67. gyalogezred parancsnoka tegnap délután csapatszemlo alkalmával a gyakorlótéren olyan szerencsétlenül esett el, hogy belső sérülései következtében esto elhunyt. Megtagadott utolsó kenet. Megírtuk, hogy Wéber Lajos nyugalmazott szegedvárosi anyakönyvvezető junius hetedikén meghalt. A halálozással kapcsolatban most különös dologról értesítenek minket. A nagybeteg ember családja papot hivatott Wéber Lajoshoz, hogy az a beteget meggyóntassa és neki az utolsó kenetet feladja, A pap meg is jött a felsővárosi minorita rendházból, ele az cgijhási aktus végzésé! megtagadta. A hitbuzgó és szentéletii férfin megkérdezte a félholtan fekvő boteget, hogy mikor gyónt utoljára. Nem kapván kielégítő választ, azt kérdezte Wóbertú'l. hogy ebben az évben gyónt-e már. A beteg tagadólag válaszolván, a pap ugy a gyóntatást, mint az utolsó kenet feladását megtagadta s a félholt embert otthagyta a halálos ágyon. Az eset annál feltűnőbb, mert szegény Wéber Lajos nem volt teljesen épelméjű — Sarolta császárné. Brüsszel mellett egy szép kastélyban él a legszegényebb asszony, Miksa, mexikói császár özvegye. Sarolta császárné — aki ma lett hetven éves — Lipótnak, a belgák nemrég elhunyt királyának a nővéi'e volt. A két testvér sokban hasonlított egymáshoz. Mind a kettő az átlagemberek gondolkodás módjától eltórőieg gondolkodik, az ábrándok, álmok világában él, hajlama van minden különc dologra, erényeikben, botlásaikban egyaránt nagyok. Sarolta tizenhét éves korában felesége lett Miksa főhercegnek, a nagy tehetséggel, sok kiváló tulajdonsággal fölruházott férfiúnak. Miksa főherceget nyugtalan vére íizte, kergette egyik országból a másikba — felesége mindenütt vele volt. Sok országot bejártak, áthajóztak a tengereken, voltak Maderiában, a Kanáriszigeteken. Mindez nem elégítette ki őket. Ekkor kínálkozott a mexikói korona, Miksa gondolkodott, Ő nagy ur volt ugy is; parancsnoka volt a tengerészeinek, helytartója volt a lombard—velencei király: ságnak. De a fiatal Sarolta nem habozott, ő csak az arany koronát látta, hogy az belül törékeny, hitvány semmiség, azt már nem gondolta meg. Miksa elfogadta a mexikói királyság koronáját, amelyet a Vatikán csak azér.t alkotott meg, hogy kezére járjon a mexikói klérusnak, amely igy remélhette javainak viszszanyerését, Miksa elfogadta a koronát, bár már erős aggodalmai voltak. Bizonytalannak látta a jövőt. Sarolta nem. Ő bizott és — tulboldog volt, hogy megszabadul az udvartól, amelynek korlátait már tűrhetetlennek tartotta. A katasztrófa nem sokáig váratott magára. Alig két év múlva Sarolta már visszatért Párisba és könyező szemekkel kérte Eugénia császárnét, III. Napoleon feleségét, hogy segitsen rajtuk és ne vonják vissza Mexikóból a francia sereget, egyedüli támaszukat. Ámde III. Napoleon nem tehetett semmit, Franciaország már annyit áldozott, többet nem lehetett. A parlament is ellene volt. Ezerek vérébe és 300 millió frankba került Franciaországnak ez az elhibázott számítás. Sarolta császárné lelki egyensúlya már rég megbillent, mikor látta, hogy nagyravágyó tervei megsemmisülnek, mikor látta, hogy a megálmodott hatalmas császárság oszlopai repedeznek, — üldözési mánia vett rajta erőt. Mindent III. Napoleontól várt. A kihallgatáson térden csúszott, kezeit tördelte, mind hiába. Az ügy elveszett. Mikor a kihallgatásnak vége volt, már nem is üdvözölte a francia lobogót. Járt, kelt, irt az udvarokhoz, volt a pápánál, de már ekkor mindenki tudta, hogy tettei nem beszámíthatók. Állapota napról-napra rosszabb lett. Es mikor egy év múlva egész Európát megdöbbentette a liir, hogy Miksa császárt agyonlőtték, a .császárné már erről nem szex-zett tudomást. O az egyetlen, aki a rettenetes katasztrófát még ma sem tudja. — Nagy sztrájk Párásban. Páriából jelentik: A közúti vasúti alkalmazottak ma reggel gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy az északi külvárosok alkalmazottai, mintegy ezernyolcszázán, megkezdik a sztrájkot. Ez a sztrájk csak bevezetése lesz a szállítómunkások általános sztrájkjának. A városi északi vasút alkalmazottai reggel három óráig tartott gyűlésükön Millerancl kereskedelmi miniszter békitő javaslatait nem fogadták el és elhatározták, hogy ma sztrájkba lépnek. Kerékpárosokat küldtek ki, hogy az egész személyzetet idejekorán értesítsék erről a határozatról. — Egy volt hadnagy tragédiája. A bécsi lapoktól kapjuk a hirt, hogy a klosterneuburgi állomási vendéglő verandáján egy elegáns ur beretvával átvágta az üterét. Több nő, akik a borzalmas tettnek szemtanúi voltak, ijedten kiáltottak föl. A sebesültet mentőkocsin szállították az ottani kórházba, ahol a sebét bekötözték. A rendőrfőnök hosszas faggatására elmondta az életunt, hogy 37 éves és a 29-ik, majd pedig a Temesváron állomásozó 73-ik gyalogezredben szolgált, az egész földet beutazta és most meg akar halni. Határtalanul boldogtalannak érzi magát és állandóan kevés pénze van. Az az utolsó óhaja, hogy a hulláját egy kiránduló hajósnak adják át. A ruháit az állomási vendéglő fizetőpincérére hagyja, mert annak még három koronával adós. Egy árva fillért sem találtak nála. Szép magas termetű és elegáns megjelenésű ember. A nevét vonakodik elárulni. — Merénylet egy főhadnagy ellen. Bavennából jelentik: Egy itt állomásozó század gyakorlatán egy gyalogos, afölötti dühében, hogy főhadnagya megbüntette, puskájából négyszer rálőtt a főhadnagyra s azután öngyilkos lett. A főhadnagy haldoklik. — Pusztító zivatar Németországban. Németországban tegnap iszonyú zivatar pusztított. A tömeges katasztrófáról csak ma jöttek ujabb részletek. A drezdai szerencsétlenség, amelyről már mai számunkban irtunk, igy történt: A százötvenhetedik gyalogezred egy százada menetelési gyakorlatról tért haza a barakktáborba, mikor a zivatar kitört. A százados nyomban levétette a puskákról a szuronyokat Már közel volt a század a barakkokhoz. Futólépésben rohantak a katonák. Arra senki sem gondolt, hogy az acélsisakok hegyes vége a legnagyobb veszedelem. Hirtelen vakitó fénysugár cikázott végig a sisakok hegyei között. A villám lesújtott a sisakokra. Egész lángtenger ömlött el a század sorain. .á katonák mind egy szálig a földön hevertek. Három legény föl se kelt többé. A villám szénné égette őket. A szakadó esőben a többi katona nemsokára magához tért. Egy tiszt és két közlegény súlyosan megsebesült. Köln, junius 8. A schlebuschi karbonit-gyárat tegnap délután fölgyújtotta a villám és a fölhalmozott robbanóanyag a levegőbe röpült. Kő kövön nem maradt. Oly hatalmas volt a robbanás, hogy a községben, sőt a hat kilométer távolságra levő Wiesdorf helységben is megrepedeztek a falak, az ablakok bezuzódtak. Az ekszplozió ereje lesodorta a házfedeleket. Szerencsére a katasztrófa déli szünet közben törtónt, mikor a munkások — majdnem mind községbeli lakosok — odahaza ebédeltek. Ha munkaidőben következik be a robbanás, élő ember nem szabadult volna ki a gyártelepről. Igy is húszan sebesültek meg, köztük három ember a halállal vivődik. — A sztrájkoló nyomdász merénylete. Aradról jelentik: Egy aradi lap kíadóhivatali tisztviselője a nyomdász-sztrájk idején elment az egyik aradi nyomdába valamely anyagért. Mikor kocsiba ült, Muzsnay Gyula sztrájkoló nyomdász inzultálta. A merénylő nyomdászt Beclo Árpád dr kihágási bíró négynapi elzárásra és ötven korona pénzbírságra, nemfizetés esetén ujabb háromnapi elzárásra Ítélte. — Nogáll püspök öcscse meghalt. Nogáll Pál, a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság nyugalmazott pénztárosa ma hosszas szenvedés után Tiszaföldváron elhunyt. Az öreg ur testvéröcscse volt a nagyemlékű Nogáll János püspöknek. A neve legutóbb akkor szerepelt, amikor a szocialisták megbántották az elhunyt Nogáll püspök emlékét. — Magyar katonák — Amerikában. Néhány nappal ezelőtt furcsa apróhirdetések jelentek meg az amerikai magyar lapokban. A szövetségi hadseregnek egy rendes aktivszolgálatban álló kapitánya adta föl a hirdetést, amelynek szövege a következő: KATONÁK KERESTETNEK, akik szolgáltak a magyar vagy német hadseregben, tiz napi szolgálatra a clevolanilí A) ütegben, julius 10-töl 20-ig. A tüzérségnél vagy lovasságnál szolgált emberek előnyben részesülnek. Valsici fizetéssel Spartaba, Wisconsin: 1300 mértfüldes utazás, jó élelmonós, utazás hálókocsikban s azonkívül napi egy dollár fizetés. Kellume.s változás a gyárakban és miíhöiytikijpn egész évon át bezárt omburck részire. Az ÜI«K WoodhiU Road-on fog táborojui, Car üiirns és Kinsman küzolébon vasárnap és hétfőn, május 29-én és 30-án. JeW.tkoy.l)i lebet a fölügyelő tisztnél vagy pedig az üteg telepén, minden szerda és péntek osto: Central Amory, Lake Ave., East 6-ík utcasarok, Cleveland, O. A kapitány felsőbb utasításra tette közzé a hirdetést, amelynek magyarázata az, hogy ae Uniónak szüksége van idegen katonaságra és idegen tüzérségre, hogy ezek ellen gyakorolják magukat az ő katonáik. Ilyen lukszust csak az Unió engedhet meg magának.