Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-09 / 15. szám

1910 junius 11 DÉLMAGYAR ORSZÁG 3 Készülődések. — JusSii 6yuia Budapesten. — (Saját tudósítónktól.) A parlamenti pártok mär megteszik a szükséges előintézkedé­seket, hogy a legközelebbi képviselőházi ülés, — amelyen elsősorban a Ház megalaku­lása történik meg, — készen találja a par­lament valamennyi frakcióját Khuen-Héder­váry Károly gróf miniszterelnök, aki tegnap Bécsben kihallgatáson volt a királynál, ma Budapestre visszaérkezett és Justh Gyula is a fővárosba utazott, hogy pártjában át­vegye az elriökiést. A Kpssúth-f irt és nép­párt köreiben is élénkülni kezd az élet. — Justh Gyula, aki ma két beszédet is tartott Makón, újból hangoztatta, hogy a korr-iány ellen a legelkeseredettebb küzdelmet fogja vivni pártja. —Az osztrák képviselőházban ma ismét szóba került a magyar választások ügye. Bienerth: báró miniszterelnök válaszolt arra az interpellációra, amelyet Gessmann dr intézett az osztrák kormányhoz a közös hadseregbeli csapatoknak a magyar válasz­tásoknál való felhasználása tárgyában. Ko­rosec dr- indítványára az osztrák képviselő­ház elhatározta, hogy a miniszterelnök vá­lasza felett vitát indít, amelyet a holnapi ülésen tóghak megkezdeni. A munkapártban most napirendre kerül a többes mandátumok kérdése. - Azok, akiket több helyütt is képviselővé választottak, ter­mészetesen azt a mandátumot tartják meg, amely leginkább ki volna téve az ellenzék Ostromának. Kálmán Gusztáv államtitkár, akinek mandátumairól már döntés történt, ehez képest a kolozsvári első kerület man­dátumával foglal helyet a képviselőházban s az esztergomi és zsolnai mandátumot le­teszi. Ma jnegcáíolják azt a hirt, mintha a kultuszminiszter is határozott volna már mandátumairól/ Ma csak egy kerületben volt képviselőválasztás, a fiumeiben, ahol Zanella Richárd volt képviselő küzdött pártonkívüli hatvanhetes programmal a munkapárti May­laender Mihálylyal. A választás Maylaender győzelmével végződött. Mai politikai híreink itt következnek: molyette vén zöld dolmány és egy hófehér férfixo nyomult be az ajtón. Mariska felugrott. . ... — Isten., hozta, Pál ur. Be }Ö1 tette, hogy eljött. Éppen magán gondolkoztam. A hófehér Pál ur — szomszéd komposz­szesszor, aki nemrég özvegyi sorba jutott és unalmában délutánonkint méglátogatta Mariskát — szertartásosan meghajtotta ma­gát. Sapkáját hóna alatt tartotta és hódo­lattal járult közelebb a klavirhoz. — Az indulót tetszik? —kérdé szomorúan. — Igen,. Pál ur, felelt élénken Mariska. • -jön közelebb; mit csinált azóta, hogy nem láttam? Pál ur köhintett. — Szomorkodom, kisasszony. Mit csinál­hatnék? Szomorkodom. Miiiler János titokban intett, A hófehér Pál urat néztem, kopott, zöld dolmányában és sárga szakállával, amint odaadással hajolt elére a klavir fölé és amint halkan mondá: »Nagyon szép, nagyon szép. Piát hogy van, Mariska?" És a fehérhajú leányt is néztem, 3Eűint fehér orcáját Pál ur felé forditá és felelt: „Szeretném, ha maga is játszana va­lami zenét, legalább együtt játszanánk!". * Alkonyodott és tovább utaztunk. Köd járt a tájon és a lápban, amit meg­Közelitettfink, lidércfények táncoltak. Csend volt, nyírségi csend. A faluk alusznak körül, az_ uriházakban a Svarcenberg-indulót ját­nak klaviron. A miniszterelnök Budapesten. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök titkára, Bárczy István dr kiséretében ma reggel fél nyolc órakor Bécsből visszaérkezett Buda­pestre. Klein Ödön osztálytanácsos, a sajtó­osztály főnöke, aki ugyancsak a miniszterelnök kiséretében volt Bécsben, már a tegnap esti keleti ekszpreszszel elutazott Bécsből. A magyar választások aIHeiclisraííiban. Béechől táviratozzák: A mai ülés elején Bienerth báró miniszterelnök egy interpellációra válaszolva, a következőket jelentette ki: Gessmann dr és társai képviselő urak a tisz­telt Ház 1910. év junius harmadiki ülésén az összkormányhoz interpellációt intéztek közös­hadseregbeli csapatoknak a magyar választá­sokkal kapcsolatban történt igénybevétele dol­gában. Ugyanezen ügyben a föntemlitett ülésen Schramek, Korosemsk, Tresic, Choc ós társai a Landwehrminiszter úrhoz intéztek interpellációt. E két interpellációra válaszképen van szeren­csém a tisztelt Ház tudomására hozni, hogy a császári és királyi kormány a tényállás meg­állapítása végett fölvilágositásért a közös had ügyminiszteriumhoz fordult és tőle azt az érte­sítést kapta, hogy a hadügyi vezetőség a királyi magyar kormány kivánságára a rend és bizton­ság fentartására a magyar országgyűlési válasz­tások alatt katonai csapatokat bocsátott ren­delkezésére. Choc képviselő: Ez nem engedhető meg! - Bienerth báró: Tekintettel arra, hogy a vá­lasztások legnagyobb része egy napon tartatott és tekintettel a császári és királyi hadsereg csapatainak, valamint a királyi magyar honvéd­ségnek csekély állományára, elkerülhetlen volt arra az eshetőségre is előzetes intézkedéseket tenni, hogyha a magyar korona országaiban ál­lomásozó csapatok nem volnának elégségesek és ezért a szomszédos osztrák hadtestek csa­pataiból is kiegészitendők volnának, — ami eddig hasonló esetekben -szintén szokásban volt­Tényleg szükségesnek is mutatkozott a szom­szédos osztrák hadtestek csapatait igénybe­venni, igy például a második hadtest körzeté­ben állomásozó több csapatot is, ebből azonban elsősorban és túlnyomórészt oly csapatokat, amelyeknek hadkiegészítő kerülete Magyar­országon van. Ami most már ázt a kérdést illeti, vájjon a császári és királyi hadsereg csapatainak igény­bevétele a magyar országgyűlési választásoknál törvény szerint jogosult-e, bátorkodom a t. Ház 1905. január harmincadiki ülésén az akkori miniszterelnök által több analóg interpellációra adott válaszában tett azon nyilatkozatára rámutatni és újból kiemelni, hogy a véderő­torvény 5. §-a értelmében a hadseregnek és haditengerészetnek az a rendeltetése, hogy a monarchiát külső ellenségek ellen megvédje és a belső i-endet fenntartsa. Ebből következik, hogy ezen törvényes határozmányok keretében a rend és biztonság fenntartására a monarchia bármely részében mindenkor jogos a közös hadsereg csapatrészeinek felhasználása és pedig tekintet nélkül a diszlokációri és állampolgár­sági viszonyokra, mindenkor jogos. E katonai asszisztencia költségeit mindenkor az az állam­terület viseli, amely . a katonai segédletet igénybeveszi, ebben az esetben tehát a királyi magyar korona országai. Amidőn bátorkodom ezeket a körülményeket a t. Ház szives tudo­mására hozni, egyúttal ki kell emelnem, hogy nem vag3rok abban a helyzetben, hogy az inter­pelláló urak által kívánt lépéseket megtegyem. Mert ebben, véleményem szerint, beavatkozás foglaltatnék a monarchia másik államának: belső ügyeibe, amelyet ép oly gondosan kell kerülnünk, mint ahogy szükség esetén saját önállóságunkat megőrizzük. Egyúttal sajnálato­mat kivánom kifejezni amiatt, hogy ezt a tárgyat a királyi magyar kormány elleni táma­dások kiinduló pontjává tették, ami ellen határozottan állást kell foglalnom. * Az ülés további folyamán Koroseo dr reflektált a miniszterelnöknek a magyar választásokra vonatkozó szavaira. — A miniszterelnök válaszából kitűnik, — mondta, — hogy a közös hadseregbeli csapatok a magyar választásokon semmi mást nem tettek, csak azt, ami ott szokás. (Derültség.) Miután épen azt akarjuk fel­fedni, hogy mi ez a „szokás", javasolom', nyissuk meg a miniszterelnök válasza feletti vitát. Az elnök szavazás alá bocsátotta a javas­latot. Kilencvenkilenc szóval nyolcvankilenc ellenében Korosec javaslatát a Reichsrath elfogadta. (Szavazás után élénk taps az ellenzéken.) Az elnök erre elrendelte, hogy a holnapi ülés elején megkezdik a vitát a miniszter­elnöknek a magyar választásokra vonatkozóan adott válasza ügyében. A nemzeti munkapártból. A nemzeti munkapárt budapesti körbelyi­ségébe ma fellátogatott Khuen-Héderváry miniszterelnök, Jeszenszky, Kálmán, Eohonyi államtitkárok, továbbá számosan a párt képviselő-tagjai közül. A párt tagjai meg­elégedéssel vették tudomásul Bienerth báró osztrák miniszterelnöknek a Reichsrathban adott válaszát, amelyet a magyar válasz­tásokra vonatkozó interpellációra mondott­Az osztrák miniszterelnök válasza korrekt volt és a munkapárt tagjai különösen azt méltányolták, hogy a válasz sajnálkozását fejezi ki afelett a beavatkozás felett, amelyet a Reichsrath egyes tagjai akarnak a magyar államügyekre gyakorolni. A románok. A nemzetiségiek ügyeiben járatos Vaterland irja a következőket: A románok politikai ve­zetői a választások eredményét valóságos kon­sternációval fogadták és azt a véleményt han­goztatják, hogy a román nemzet méltóságának nem felel meg az, hogy öt képviselővel vonuljon ba az uj képviselőházba és inkább ennek az öt képviselőnek le kellene mondania mandá~ turnéiról. Valószínűleg ismét egy uj nemzeti konferenciát fognak összehívni a két román metropolita elnöklésével Nagyszebenben, hogy határozzanak afelől, mit kellene most tenni. Beszélnek arról, hogy a román nemzeti kon­ferencia Magyarország és Erdély románjaínak " nevében memorandumot fog intézni az uralko­dóhoz. $ A Bukarestben megjelenő Dimineata cimü ro­mán lap országos gyűjtést rendezett a magyar­országi képviselőválasztásokon elesett román áldozatok hozzátartozóinak fölsegélyezésére. A pénzeket egy J. Qlinciu nevü úrhoz küldik. A gyűjtés ez alkalommal a romániai közönséget is meglepetésszerüleg éri, mert tudvalevően senkinek sincs tudomása román áldozatokról. Mindössze Fogarasmegyében emlékszünk valami KÍS összetűzésre, de tömeges áldozatokról, kik­nek hozzátartozóit fölsegélyezni kellene, senki­nek sincs tudomása. Itt, ugylátszik, arra kell a pénz, hogy kipótolják a Liga kasszájában a magyarországi választásokra költött pénzt. * Budapesti tudósitónk jelenti: A nemzeti­ségi párt, amely megtizedelve került ki a választási küzdelemből, most külföldön foly­tatja agitációját. Ujabban nagy, magyarelle­nes hadjáratra készülődnek s ezt a hadjára­tot főképen röpiratok kiadásával akarják megkezdeni. Mint félhivatalosan jelentik, a román kuüurliga legutóbbi konferenciáján elhatározta, liogy a magyarországi választási kampányban agyonlőtt vagy leszúrt áldoza­tok (?) lelkiüdvéért Bukarestben nagy misét mondat s utána népgyűlésre hivja össze a román nemzetiségi választókat. Továbbá elha­tározták, hogy négy nyelven röpiratokat fog­nak kiadni, — itt szószerint idézzük a nemzeti­ségi párt által kiadott jelentést, — „hogy avi­la? elé tárják a magyar kormány zsarnokságát.

Next

/
Thumbnails
Contents