Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-08 / 14. szám

JO >—— DÉLMAGYARORSZÁG 1910 junius 8 — Az elriasztott alapítvány tevő. Lapunk tnai számában megírtuk azt a tipikusan magyar tudományos jellegű esetet, amelynek az volt a csattanója, hogy egy nagylelkű adakozó, aki 500.000 koronás alapítványt akart tenni ma­gyar közjogi tanszékeknek külföldi egyetemeken való fölállítására, visszavonult az adakozástól, "az alapitványtevéStől és a magyar közjogtól egyaránt." TSzt a visszavonulást az okozta, hogy az Akadémia tudósai jobbnak találták az ala­pitványtevönek ajánlani, hogy ne közjogi tan­székeket áilitson fel, hanem jutalmazzon tudo­mányos müveket az alapítvány kamataiból. Az alapitványtévö ismeretlent ez az akadémiai ta­nács és a sajtóban elhangzott gúnyolódás, to­vábbá az, hogy az Akadémia nyilvános ülés­esen tárgyalta a dolgot és igy hamarosan bele­terült a lapokba — annyira bántotta, hogy meggondolta magát és lemondott. róla, hogy az alapítványt ilyenformán föntartsa, Görgei István íözjégyzö, akinél az alapítványt letétbe helyez­ték és Heinrich Gusztáv, az Akadémia fötit­sára ma nyilatkoztak egy ujságiró előtt ebben az ügyben. Görgei megerősítette azt a föltevést, hogy ae alapitványtevőt a nagy hűhóval és lár­mával ijesztették el. Heinrich Gusztáv, az Aka­démia főtitkára a következőket mondotta: — Tény az, hogy az Akadémia ülésben tár­gyalta az alapitvány dolgát és tény az is, hogy mi azt ajánlottuk az illetőnek, — aki azonban nem-Széchenyi László, sem Vanderbilt Gladys — hogy ne közjogi tanszékeket állítson föl az alapitvány kamataiból, hanem támogasson tudományos munkákat, segítse elő, hogy egy jó magyar geográfia, közjogtörténelem megje­lenhessen. Mi komolyan tárgyaltuk a dolgot. Ülés elé kellett vinni, mert az elnök és főtit­kár ilyen ügyben nem dönthet. Mi nem követ­tünk el indiszkréciót, mert noha tudjuk, ki az illető, nem árultuk el. De megvitattuk alapo­san a dolgot és ugy találtuk, hogy a közjogi tanszékek felállítása majdnem határos a lehe­tetlenséggel. Ajánlottuk azt, hogy nagyhord­erejű tudományos munkákra volna szükség, tehát fórditsa a kamatokat sikertelenség ese­tén ilyen célokra. Az illető elfogadta a mi ajánlatunkat. Belement a dologba annak idején, de azóta nem hallottunk róla. Különben is még fiatal ember az illető, elélhet még száz évig és közben meg is gondolhatja magát. De jobb is volna, ha meggondolná magát. Nos, az .illető tényleg meg is gondolta magát. A titokzatos és nagylelkű adakozó, akinek egy fillérjébe sem került, hogy megtréfálta az Aka­démiát, a sajtót, az egész világot és legalább jói mulatott — a pénzéért. — Halálozás. Weber Lajos nyugalmazott városi helyettes anyakönyvvezető ma reggel Szegeden, Pusz­taszer-utcai lakásán meghajt. A még egészen fiatal embert, elborult elmével szólította el a halál az élők sorából — A szentlőrinci plébános nem temet. Furcsa eset történt a Budapest ¡kö'zelében levő Szenüó'rinckáta községben. Az ottani állami gyermekmenhely egyik gyámoltja, Folbert János, akit "a rendes szokás szerint a menhely Bo­rosmáki Lajosnénál helyezett el, nyolchónapos korában meghalt. A halálról rögtön értesítették R gyermek anyját, aki csakhamar meg is érke­zett. Mivel az egész község színtiszta katolikus és a gyermek ágostai evangelikus vallású volt, az anya lelkészt keresett, de az csak távoli falvakban volt található -és igy nem állott mód­jában evangelikus lelkészt hozatni. Ezért el­ment az ottani római katolikus lelkészhez, Poz$ár Endréhez és megkérte, temesse c-1 a gyermekét. Ez a kérelmet kereken vissza­utasította. Ekkor a kétségbeesett anya a gyer­mekmenhely felügyelőségéhez fordult segítségért^ A felügyelőség udvarias levélben kérte fel a plébánost a végtisztesség megadására. Ez azon­fcm, Folbertné szavai szerint, széttépve a leve­Uí, elhajította és dacára annak, hogy az irgalom ég szeretet vallásának a szolgája, brutális ke­gyetlenséggel ismét elutasította a könyörgő asszonyt. Végre a negyedik faluból odahivatott evangélikus tánitó temette el a nagy melegben már-már oszladásnak ip/lujt halottat. — Gyilkosság — féltékenységből. Bejté­lyes gyilkosság ügyében nyomoz a brassói rend­őrség. Tegnapelőtt éjjel eddig ismeretlen tette­sek titokzatos módon meggyilkolták Poliser András gázgyári fűtőt. A rendőrség két embert gyanusit a gyilkossággal. Mindkettő feleségé-, nek állítólag viszonya volt a meggyilkolttal. Az eset részleteiről Brassóból a következőket jelentik: Éjjel jelentette valaki a poszton álló rendőrnek, hogy az igazságügyi palota mögött, a katonakórház felé vezető gyalogjárón, egy ember fekszik vérében, élettelenül. A meggyil­kolt féltestével a kocsiutra nyúlva, óriási vértócsában feküdt. Az erős vérnyomokból kö­vetkeztetve, az áldozat még néhány lépést tett megszuratása után, azután a nagy vérvesztés­től elgyengülve összeroskadt s rövid vergődés után meghalt. Az áldozat Poliser András harmincnyolc éves gázgyári fütő, nős, három gyermek atyja. Nyakán két szurási seb volt. Az egyik három centiméter, a másik másfél centiméter hosszú. Mindkettő a baloldali nyak­üteret vágta el. A rendőrség megállapította, hogy a meggyilkolt még öt pajtásával a Kut­utcai Thránengrube című vendéglőben mulatott, onnan a Grandba akartak menni egy fekete kávéra s a gyilkosság útközben történt. A vendéglős utasitása nyomán hajnalra már meg­kerültek a meggyilkolt fütő mulató társai is: Pataki Nikolaj, Pataki Györgye testvérek, Szlcivecz János és Csinkán György cipőfojtozók és Irimte Györgye muzsikus cigány. Természe­tesen mind az öt egyértelműen tagad és tudni sem akar a gyilkosságról. A Pataki testvérek ruhája és kézelője azonban véres és épen ez a két testvér az, akiknek feleségével az áldozatnak állítólag viszonya lett volna. Mikor a kihallga­tást vezető rendőrtiszt megmutatta nekik a vérfoltokat, Pataki Nikolaj egy hihetetlennek látszó mesével állt elő. Szerinte az áldozat valami miatt néhány lépésnyire eltávozott tőlük. Ekkor a mellékutcából két'„német-ruhás" férfi bukkant ki, akikkel az áldozat szóváltásba keveredett s akik közül egyik megütötte Poli­sert, mire ez elesett, a két „német" pedig el­szaladt. Ő és testvére odamentek a meggyil­kolthoz, felemelték, abban a hiszemben, hogy csak részeg s azért esett el. De mivel Poliser nem tudott lábra állni, otthagyták a földön fekve. A másik három pajtás is hasonlóképen vallott s egyik sem akar a dologról tudni. Állítólag nagyon ittasak voltak. A rendőrség befejezte az elönyomozást. Az öt gyanúsítottat letartóztatták. — Kéjsitazás a Dunán. Újvidéken, a Du­nán lefelé egy hatalmas faláda üszott. Az em­berek csodálkozva nézegették a különös vízi­alkotmányt, amely a hajóhíd oszlopánál meg­akadt és hirtelen fölborult. A ládában, amely belül bádoggal van bevonva, egy fiatalember ült, aki fogadásból hajókázik Bécstől a Fekete tengerig a Dunán. A fölborulás nem'hozta za­varba a különös utazót, mert pár perc alatt visszafordította a saját találmányú vizijármü­vet, újra beleült és nyugodtan himbálódzott lefelé a víz tükrén. — Megőrölt magánzó. A Szent István-téren, a 6-ik számú házban, az éjjel tizenegy órakor nagy dörömbölésre és iszonyú orditozásra riad­tak fel a lakók. Az egyik szobából rémes kiabá­lás hallatszott. A házbeliek és a szomszédos lakók ijedten adták to'vább egymásnak: — Ég a ház! Rablók törtek be és gyilkolnak! A lármára megjelent a rendőrség és betörte annak a szobának az ajtaját, ahonnan a zava­ros hangok hallatszottak. A szobában . Rasem stok Lajos hetvenegy éves magánzó dühöngött. A viselkedéséből látszott, hogyha egyedül hagy­ják, könnyen kárt tehet magában. Szép szóval becsalogatták tehát a felsővárosi rendőr­laktanyába, majd a mentőkért telefonoztak, akik konstatálták a megőrülés szimptomáit és a szerencsétlen embert a közkórházba szállí­tották. — Egy nagykereskedő tragédiája. Buda­pesten ma szomorú öngyilkossági kísérlet tör­tént. Délelőtt tiz órakor a Margithid korlátjain átvetette magát egy öreg, beteges ember, Kál­mán Jakab volt budapesti papirnagykereskedő és nyomdász. A hidon járókelők meglátták a vergődését, intettek egy propellernek, amely fölvette. A mentők azután hazaszállították. Négy kis gyereke volt csak. odahaza és a cse­lédleány, mert Kálmán felesége irodába jár az utóbbi időben. Kálmánt, aki beteges, gyönge ember, kenyérgond üde a halálba. Nagy zacskó­gyára, nyomdája volt még nemrég a Visegrádi­utcában, de tönkrement. Nyolcvanezer koronája veszett oda. Ma reggel azt mondta családiának, hogy sétálni megy Budára és csak két őrdra várják haza. Nagyon izgatott volt napok óta ma végre rászánta magát a halálra. * — A regi csapatkórház telke. A régi sze. gedi csapatkórházat tudvalevőleg eladták ég szerződésileg kötelezték a vevőt, hogy az épü. letet hatvan nap alatt bontassa le és az anya. got vitesse el a térről. Most, junius tizen, negyedikén lesz három hónapja a munka rneo.. kezdésének s a szerződéses határidő letelte dacára a tér még most sem szabad, mert az anyagot ott adják el a helyszínen. A telek az iparospiac céljait fogja szolgálni s a feltöltést nem lehet megkezdeni s a tűrhetetlen állapot késlelteti az iparospiac elhelyezését. A nagy. arányú szabálytalanságot a város tanácsának figyelmébe ajánljuk. — Rossz az aszfalt. Megírtuk, hogy Szegeden az újonnan lefektetett aszfalt- nem jó. A Feketesas-utca uj komprime ászfaltján ma délelőtt égy kocsi ugy besüppedt, hogy emelő rudakkal kellett kiemelni. Azt mond­ják, ez az aszfalt akkor lesz jó, ajnikor ma­gától fog komprimálödni. Vájjon hány kocsi sülyed el addig benne?. . " — Szterényi és a magántisztviselők. Brassóból jelentik: A brassói magántisztviselők egyesületének küldöttsége tisztelgett. tegnap Szterényi Józsefnél, Brassó újonnan megválasz­tott országgyűlési képviselőjénél. A-küldöttség vezetője, Szöllősy Etele, hosszabb beszédben üdvözölte Szterényit, majd a következőket mondta : „Mi, a legtöbb állami hivatalnokkal egy­forma kvalifikáció mellett, velük szemben óriási hátrányban vagyunk; mert minden egyébtől eltekintve, az állam fizetéssel együtt" rangot és cimet is ad, mi pedig legalább is olyan produk­tív munka dacára, hasonló fizetéssel küzdünk és ha társadalmi pozíciót akarunk elérni, költ­ségesen reprezentálnunk kell." Szterényi erre a kijelentésre tagadólag intett, mire a szónok igy folytatta: „Kegyelmes uram azt akarja ki­fejezni, hogy az állami tisztviselőknél jobban vagyunk fizetve. Ez téves, mert egy nagy vál­lalatnál 500. ember van alkalmazva, ebből csak körülbelül 4 százalék, tehát 20 az első osztályú hivatalnokok száma, akik jól vannak- fizetve, mig a többi az állami tisztviselőknél magasabb díjazásban nem részesül." A beszéd elhangzása, után hangos éljen zúgott föl, mire Szterényi biztosította a tisztelgőket, hogy foglalkozott ügyükkel, ismeri a nagy magántisztviselői kar speciális sérelmeinek orvoslását. Sajnálatának adott kifejezést, hogy hivataloskodása alatt a már tárgyalás alatt volt ipartörvény -keretében ezt meg nem oldhatta, de mint képviselő is mindenkor törekedni fog arra, hogy"'; necsak a magántisztviselők jogviszonyai szabályöztassa­nak, hanem a kötelező nyugdijtörvénytls életbe­léptessék. ' — Artézi kutak a tanyán. ügy a, feszkei. mint a szentmiháíyteleki ártézi kut elkészült már és bőven adja a vizet, A röszkei ártézi kut százhatvanhat, a szentmiháíyteleki százhetvennyolc méter ^mélységű. Mind a két ártézi kut háromszáz köbméternél több vizet szolgáltat naponként a tanyaiaknak. A két kut­tól a holt Tiszába szolgál a vízelvezető árok, amelye­ken a feléslégviz lefolyást nyer. Ezzel a röszke—szent? mihálytelki vízhiány megszűnt. — Elhunyt óvónő. Özvegy Tóth Lajosné született Várady Ida hódmezővásárhelyi óvónő élete 44-ik évé­ben elhunyt." — Rendőri krónika. Gyanús külsejű fiatalember csavargott az éjjel a város utcáin. Lajkó rendőr igazolásra szólította föl, mire a csavargó nekiugrott s rendőrnek, és beütötte as orrát. Lajkó sípolt és csakj hamar előkerült néhány társa," akikké! "együttesen sikerült megfékezni és a rendőri laktanyába vinni a vakmerő csavargót. A laktanyában kiderült, _hogy Bálint Pálnak hívják, huszonkét éves, dorozsmai ille­tőségű. Lopás miatt már büntetve is volt. Jelenlegi • foglalkozás nélkül él, lakása és pénze nincs, Sátósag j elleni erőszak büntette és csavargás miatt megindítot­ták ellene a kihágási eljárást. — Ónozó . Géza ven­déglős ma délelőtt panaszt tett a rendőrségen, hogy tegnap, vagy tegnapelőtt, múlatás közben, valaki Ke­seásnegyven korona értékű óráját és láncát élopw' Az ismeretlen tettest nyomozza a rendőrség. . — Szenzáció a Kárász-ntcán. A rohamosan fejlődő Szeged legnagyobb szenzációja Fiscncr testvérek "két ékszerüzlete. — Mindenkinek­érdeke, hogy e cégnél vásároljon. Régi ékszere­ket csivk itt lehet átalakíttatni.

Next

/
Thumbnails
Contents