Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-01 / 8. szám

1910 június s 1 DÉLMAGYARORSZÁG 11 fKl&>riász-alapon.) Egy szegedi Kávéházban régóta megfigyelés alatt állt egy vendég. n í-alevö, hogy a kifliket és liolipnikat el• .celő vendégek ellenőrzésére külön piccoló'osztályt szerveznek a kávéházakban. Az Henőrző-hadosztály egy napon jelentést tett a főpincérnek, hogy van itt egy fiatalember, aki délután klábriászt játszik, közben elfoe':;;szt egy kávét és öt kiflit, a fizetésnél pedig liirond egy kávét és két kiflit, aztán távozik. Tegnap estefelé a fiatalember előkelő kézmozdulattal magához intette a főpincért: __ pizetek! Volt egy kávém, két kiflim és a kártyapénz. \ főpincér igen nyájasan hunyorgatott a szemével. — Nagyságos uram — mondta — ugyebár méltóztatik klábriászt játszani. — Hogyne, hiszen egész délután azt játszottam. — Hát akkor egy alázatos kérésem volna. — Nos, mi az? — kérdezte a fiatalember. — Hogy méltóztassék ezentúl klábriász-alapon fizetni. — Hát az hogy megy? — Hát ugy, — mondta halkan a főpincér — hogy az ember mindent bemond, amije van. * (A tehetséges fin.) Egy gazdag nagykereskedőnek állandóan baja van a fiával. A tizenhét éves fiu még csak most teszi le az érettségit, de máris annyi pénzbe kerül az apjának, mintha legalább is ősjogász lenne. Nem múlik el hét, hogy száz-százötven koronát ki ne csikarjon apjától a kis lump. — Milyen pályára adja a fiát? — kérdezték egy társaságban az apától. — Valószínűleg orvos lesz belőle, — szólt az apa. — Miért épen orvos? Van hozzá tehetsége? — Van! — mondta busán az apa. — Már most is nagyszerűen tud eret vágni — rajtam. + Az uj polgári leányiskola. Szeged városa az állam részére uj polgári leányiskolát épit a Margit-utcában. Az uj iskola épülete hovatovább tető alá kerül, de ebben az évben még nem adják át rendeltetésének. Az uj iskolát a jövő év tavaszán nyitják meg. — Épül már az a két polgári fiúiskola is, melyet szintén átvesz a vallás- és közoktatásügyi kormány Szeged városától. ATFLT ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A 'DÉLMAGYARORSZAG' HÍRLAP. ÉS NYOMDARÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZEGED, KOSZORÚ- ÉS CSOKOR-SZALAG FELIRATOK ARANYOZÁSÁT GYORSAM és OLCSÓN KÉSZÍT ¡mmim KÖNYVKÖTÉSZETE. - TELEFONSZÁM 503. Szélhámos bankárok. — Kétszázezer koronás csalás. — (Saját tudósítónktól,) A szédelgésekre alapított bankcégek egyik mintaképe volt a fővárosban a Fischer és Riesz cég. Ez a cég mindakét helyen azzal foglalkozott, hogy sorsjegyeket adott el részletfizetésre. A főüzlet, illetve a cég központja Budapesten volt és a vevőket is ügynökei utján nagyobb részben az osztrák-magyar monarchia területéről toborozta, kétségtelenül abból az okból, hogy a németországi szigorúbb ellenőrzést és az üzelmeikért őket ott fenyegető súlyosabb következményeket elkerüljék a bankcég tulajdonosai. A cég az 1907. év szeptember havában részletfizetésre eladott sorsjegyekkel már nem rendelkezett, azok birtokában már nem volt, mert ezek a sorsjegyek egy budapesti pénzintézetnél, a Magyar Leszámítoló- ós Pénzváltó-Bank erzsébetvárosi fiókjánál voltak, értékük 90 százaléka erejéig elzálogosítva, A bankcég ezeket az elzálogosításokat 1905. óv óta űzte. A cég tagjai ily módon mintegy 200.000 korona erejéig károsították meg vevőiket s azután 1907. év szeptember havában Amerikába szöktek. Ennek-a hírhedt szélhámos bankcégnék müncheni könyvelője, majd felszámolója Bleuer Lipót volt, aki rokonságban állott Fischer Miksával, a Fischer és Riesz cég egyik tagjával. Ugy Bleuernek, mint Fischer Miksának közeli rokona, Wahrmann Gizella 1905. év január elején banküzletet nyitott a fővárosban s ehez az üzlethez társul maga mellé vette Winter Miksa kereskedőt. Az üzlet Wahrmann és társa cég alatt működött. A cégből később Winter Miksa kilépett és a cég egyedüli tulajdonosa Wahrmann Gizella maradt. Ennek a cégnek hivatalnoka 1908.- év január l-ig Scheer Ottó volt, azután pedig a Münchenből hazakerült Bleuer Lipót lett. Az üzletet Winter Miksa kilépése után Wahrmann Gizella vezette, akit a Fischer és Riesz céghez a rokonsági köteléken kívül még üzleti összeköttetés is fűzött. Wahrmann Gizella jól ismerte ennek a hírhedt Fischer és Riesz cégnek főüzletágát, amely sorsjegyeknek részletfizetésre való eladásából állott s ezt a jövedelmező üzletágat a saját üzletében is meghonosította. Ügynökeivel elárasztotta egész ' Középeurópát és hangzatos tervezetekkel és ígéretekkel hálózta be vevőközönségét. Lényegileg részletügylet volt az, amit ügynökei utján ajánlott. Sorsjegyeket kinált részletfizetésre, de már az ügyletek megkötésének formájával is megtévesztette és megkárosította a hálójába került vevőket, mert formailag nem részletügylet, hanem letéti ügylet volt az, amit a felekkel kötött. Ugy ^tüntette föl a dolgot, mintha a vevők saját sorsjegyeiket és értékpapírjaikat hozták volna el hozzá, hogy azokat üzletében letétbe helyezzék és azokra kölcsönt vegyenek fel. A kölcsön vételárának az első részlet lefizetése után fennmaradó hátraléka volt, a feleknek nem részletivet, hanem letéti ivet adott és a vevők, akik a letétiv nyomtatott határozmányait a legtöbb esetben meg sem értették, abban a hiszemben és tudatban voltak, hogy ők részletfizetésre vettek sorsjegyeket. Ezzel az eljárással Wahrmann Gizella kettős célt ért el. Elsősorban alkalmat adott neki a letéti ügylet a hozzá bizalommal forduló felek minél nagyobb kiszipolyozására, másrészt elkerülte ezáltal a részletügyletekkel járó hatósági ellenőrzést és különösen az 1883 : XXXI. t.-c. 7. §-ában annak a rendelkezésnek a betartását, amely szerint a részletfizetés mellett eladott értékpapírok a részletügylet megkötésekor és annak egesz tartama alatt az eladó tulajdonában és az illetékes iparhatóság területén tényleges birtokában keli lennie. A Wahrmann és társa cég által részletfizetésre eladott sorsjegyek és értékpapírok sohasem voltak ennek a cégnek birtokában. Wahrmann Gizella és Bleuer Lipót a feleket tévedésbe ejtették és abban a hiszemben tartották, hogy. a vételár teljes lefizetése után nekik a megvett sorsjegyet ki fogják adni. A Wahrmann és társa cég - azonban egyetlen egy esetben sem adott ki megvett értékpapírokat és sorsjegyeket, mert' azok sohasem voltak a birtokában. Azt természetesen nem tehette, hogy kigondolt sorsjegyszámokról adjon a feleknek letéti iveket, mert ha ezt tette yolna, nem folytathatta volna huzamos időn át üzelmeit. Ehelyett azt az eljárást követte, hogy maga is letéti ügylet formájában vett bizonyós számú sorsjegyeket különböző pénzintézeteknél, olymódon azonban, hogy azokra csak néhány százalék fedezetet adott. így azután már voltak, ha nem is sorsjegyei, de sorsjegyszámai, amelyeket ügynökei utján mindenfelé kínálgatott, de már ugy, mint tulajdonában és tényleges birtokában levő sorsjegyeket, Ilyen üzleti összeköttetést Wahrmann Gizella elsősorban a vele rokonságban álló Fischer és Riesz szélhámos céggél létesített, amely hasonlóképen letétre vásárolta egyes bankoktól a sorsjegyeit. A Wahrmann és társa cég fönnállása, alatt kerekszámban 200,000 korona értékű sorsjegyet adott el letéti ügylet formájába burkolva, részletfizetésre. Mikor a helyzet tarthatatlanná váit, Wahrmann Gizella egy szép napon megszökött ós jelenleg Amerikában tartózkodik. A károsult üzletfelek följelentésére a rendőrség csak Bleuer Lipótot tudta letartóztatni s ellene csalás büntette miatt a büntető eljárást megindítani. Másfél évig tartott a bűnügyi -vizsgálat, amelynek folyamán közel 2000 ügyfelet hallgatott ki a vizsgálóbíró. A vizsgálat befejezése után a királyi ügyészség Bleuer Lipót ellen egyrendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat. A büntetőtörvényszék vádtanácsa vád alá is helyezte. Ma tárgyalta ezt a bűnügyet a büntető tőrvényszék Tholt bíró einöldésével. A tárgyaláson á vádat Tóth István dr királyi ügyész képviselte, a vádlottat pedig Veigélsberg Viktor dr védte. A bíróság a mai napon még nem hozott. Ítéletet, hanem a tárgyalás folytatását a bizonyítás kiegészítése .végett elnapolta. § Teífes-ülés a Kúrián és a budapesti táblán. A királyi kúria ma Günther Antal elnök vezetésével teljes-ülést tartott, amelyen Horváth Jenő, a győri tábla volt elnöke, Horváth Boldizsárnak, az első alkotmány igazságügyminiszterének fia, akit legutóbb a királyi Kúria tanácselnökévé nevezett ki a király, tette le a hivatalos esküt. Az eskü letétele után Günther elnök üdvözölte az uj tanácselnököt és beszédében hivatkozott Horvájth Jenő megdicsőült atyjára, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar birói függetlenség és, szervezet megalkotásával. Az uj elnök néhány meleg szóval megköszönte az üdvözlést. Horváth Jenő tanácselnök a III. polgári tanácsot fogja vezetni és igy utódja lett Vavrik Bélának, a jeieniegi kúriai másodelnöknek. — A királyi táblán ugyancsak teljes-ülés volt ma délelőtt Csathó Ferenc v. b. t. t. elnök vezetésévei. A teljes-ülésen Baumgarten Károly, legutóbb kinevezett tanácselnök tétté le a hivatalos esküt. Baumgarten, aki már évek óta vezette a királyi tábla felülvizsgálati tanácsát, továbbra is e tanács élén marad. § Ünnepelt törvényszéki elnök* Balassagyarmatról írják: Kubinyi Lajos dr, a balassagyarmati kír. töi vényszék köztiszteletben álló elnökét május 29-én, elnökségének tíz éves fordulója alkalmából lelkesen ünnepelték a kir. törvényszék, az annak területén lévő kir. járásbíróságok, a kir. ügyészség és a balassagyarmati ügyvédi kamara tagjai. Az ünnepélyen, mely a kir. törvényszék főtárgyalási termében folyt le, Csatlió Ferenc budapesti kir. Ítélőtáblai elnököt Bevies László tanácselnök, Czárán István budapesti kir. főügyészt pedig Átányi József drkir. főügyész-helyettes képviselte, kik meleg hangon, üdvözölték az ünnepeltet, kiemelvén annak puritán jellemét, széleskörű jogi tudását és tevékenységét. Az ünnepélyt társasebéd követte, melyen számosan felköszöntötték a jubilánst.