Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-22 / 1. szám

24 D É LM AGYAR O R S Z ÁG 1910 május 22 • tak a ÍÖlebbvalőikkal. A lakosság e miatt nagyon nyugtalan, mert napirenden vannak a tüzesetek. - Uj repülőgép. Sommer francia avia­[ttlhtft» mint Parisból jelentik, százhatvan kilométeres utat tett meg egy ujszerkezetü f repülőgépen, amely még nem volt kipróbálva. [ Sommert leszállása után nagy ovációkban l részesítették. ( — A város jege. A legutolsó napok­| ban hangos lármával hirdették a szegedi | husiparosok, hogy a vágóhidi jéggyártás | körül botrányok vannak. A polgármester jelenlétében megejtett hatósági szemle ki­derítette, hogy a vágóhídon minden rendben van, mindössze kevés jeget lehet gyártani, mert a gépben valamely hiba volt. A buda­pesti Röck-gépgyár lehívott szakértője szerint hétfőn már teljesen elegendő jeget produkál a gép. Miután a hűtők is jól működnek, felelősség senkit sem terhel. A vágóhídon most reggel 5 órától délután 2 óráig tart az üzem s a mészárosok azt ké­rik, hogy az üzem reggel 8 órától délután 5 óráig tartson. A kérelmet a főkapitány fogja elintézni. — Elfogott betörők. A minap betörök jártak Szélpál András szegedi bormérő Veresáos-utcai lakásában és elloptak 800 koronát. A vakmerő emberek világos nappal, a nyitott ablakon át hatolták a lakásba, ahol nyilván megzavarta őket valaki, mert az asztalfiában, ahonnan a 800 koronát elemelték, ott maradt még 6000 korona. Két ügyes szegedi detektív: Pein és Bapkó, a mára virradó éjjelen elfogta a betörő­ket Fazekas Ferenc, Kurücz József és Kispéter Imre többször büntetett csavargók személyében. A nyom aként vezetett rájuk, hogy pozitív jövedelem hijján folyton költekeztek. A vesze­delmes betörőket a rendőrség letartóztatta. — Érettségi biztos. Hieronymi Károly kereskede­lemügyi miniszter a délvidéki felső kereskedelmi iskolák 1910. évi érettségi vizsgálataira miniszteri biz­tosi ininőségben a következőket küldötte ki: Bánhegyi Aladár közp. szolgálatra beosztott ipari szakiskolai igazgatót a szabadkai, Nesner Aladár iparoktatási fő­lo'aígató, aradi szakiskolai igazgatót a sombori. Papp Dezső dr miniszteri iitkárt a nagybeeskereki, Perjéssy László szegedi kereskedelmi és iparkamarai titkárt a szegedi, Stumpfol Ede temesvári ipari szakiskolai igazgatót a pancsovai, Torday Imre kir. tanácsos szegedi felsöipariskolai igazgatót az aradi, Varjassy Lajos dr aradi kereskedelmi és iparkamarai tikárt a Lippai és végül Zulavssky Andor közp. szolgálatra beosztott szakiskolai igazgatót a temesvári és újvidéki felső kereskedelmi iskolához. — Artézi kutak a tanyán. A szent­mihálytelki ártézi kut elkészült és már javában adja a vizet. A kut 180 méter mély. A röszkei ártézi kut fúrását a jövő héten kezdik meg s ugyanekkor hozzáfog­nak a vízelvezető árkok ásásához is. Öngyilkosság Naffyklkisidán. A múlt héten öngyilkosság történt Nagykikindán. Egy Ehrendiencr Sándor nevü fiatalember a nép­kertben felakasztotta magát. Az öngyilkosság a kora hajnali órákban történt, de csak dél­után vették észre a fáról lelógó holttestet. Ehrendiener, aki Schwarcz József dr tekinté­lyes ügyvéd irodájában doigozott, hányatott életű fiatalember volt. Apját ép aznap operál­ták Budapesten ós állítólag az volt öngyilkos­ságának oka, hogy nem küldhetett apjának pénzt, mert kártyán elvesztette mindenét. — Herczeg Ferenc rokona. Szolgált Sze­geden jó régen ezelőtt egy Herczeg Ferenc nevü délvidéki honvéd, aki amellett, hogy Her­czeg Ferencnek, az írónak, rokona, arról is ne­vezetes, hogy nazarénus. Két évi szolgálatra bevonulván, semmi áron sem nyúlt a fegyver­hez. Katonáéknál nem ismerik a nazarénus szektát, ellenben függelemsértést ismernek s «mvel Herczeg Ferenc, a nazarénus, ezt követett eí, kevesebb, mint nyolc évi fogságra ítél­ték. Le is ülte szegény a nyolc keserves esz­tendőt s mivel a hosszú idő alatt a legkisebb panasz sem merült föl ellene, a király meg­engedte, hogy most esedékes két évi katonaidejét a szegedi honvédségi csapatkórházban töltse el, mtnt polgári ápoló. A jámbor nazarénus ebbe Is beleegyezett, de puskát még a nyolc évi ra­boskodás után som vett a kezébe. — Munkásokat keresnek. A szegedi mun­kásközvetitő hivatalban földmunkásokat és réti kaszálókat keresnek. A munkások egy részére Dalmáciában van szükség. — A bűnös asszony. A Lechner-téri lakosok­tól följelentés érkezett egy kosaras asszony: Sepsei Viktória ellen, aki vadházasságban él egy szegedi emberrel. A detektívek egy hétig­figyelték a gyanús ház környékét s miután a levelek tartalma igaznak bizonyult, Sepsei Viktóriát letartóztatták. — Letartóztatott szélhámos. Szentesről jelenti tudósítónk: Az itteni rendőrség letartóz­tatta Schaffer Adolf alsókubini születésű, kis­kunhalasi illetőségű, 32 éves fakereskedő-ügy­nököt, aki számos tüzifarendelésre előlegeket vett föl és megszökött. A vizsgálat folyamatban van, de már eddig is 25—30 károsult jelentke­zett. Schaffer különböző helyeken mint erdő­tulajdonos, hercegi jószágigazgató, vagy nagy­vállalkozó szerepelt és mindenütt sikerült olcsó áraival üzletet kötnie. Előlegül egy-egy esetben 20—20 koronát csalt ki. Hódmezővásárhelyen tiltott megrendelésgyüjtésért e hó 14-én 50 korona birságra is ítélték. A rendőrség a letar­tóztatott Schaffert rövidesen átkíséri a szegedi ügyészség fogházába. — Vizbcíülí munkás. BácsordasróJ jelentik: A bácsmegyei Bácsordas község határában igeh sok szentesi és csongrádmegyei földmunkás dolgozik az uj dunai védtöltés építésénél. Né­hány nappal ezelőtt Baranyai János 63 éves csongrádmegyei kubikos munkaközben a Dunába fult. Földije: Nagy József agnoszkálta a vizbe­fult munkást, akinek haláláról értesítették a szentesi rendőrséget. — A szökött katona. Péter Gábor dorozsmai legény Nagyszebenben szolgált a huszároknál. Hosszabb szabadaágot kapott s mert annak leteltével sem vonult be, ma a szegedi Makos­erdőben letartóztatták s átadták a helybeli huszár­ezrednek. — Szerencsétlenül járt fékező. Arad­ról rémes vasúti balesetről ad hírt tudósí­tónk. Kaltenhuber .József ottani államvasuti fékező Soborsin állomásnál a tolató mozdony elé került és a kerekek kettévágták. Azt kon­statálták, hogy a katasztrófát saját vigyá­zatlansága okozta. — A szegedi repülés. A Délmagyaror­szág által Szegeden, e hó 29-ikón rendezendő fölszállás iránt nemcsak Szegeden, de dél­vidékszerte rendkívüli az érdeklődés. A ren­dezőség valamennyi irodáját állandóan ostro­molják előjegyzésekkel. Azoknak, akik en­nek az izgató aviatikai szenzációnak közel­ből akarnak tanúi lenni, ajánlatos, hogy a legkedvezőbb kilátást nyújtó helyek jegyeit minél előbb biztosítsák maguknak, nehogy ki­szoruljanak a pálya határából. A repülést, a fuirepiilós és a leszállás mozzanatait, vala­mint a repülőgépek csavarmüködését, mint a fölszállás legszenzációsabb látnivalóit, csakis a repülőpálya határain belül lehet jól meg­figyelni. A rendezőség elhatározta, hogy a kevésbé tehetős publikum részére ínég 20,000 darab 50 filléres, szintén jó kiláta'st nyújtó állóhelyekre szóló jegyet bocsát ki. Ezek elővételben mindenütt 45 fillérért kapha­tók s igy mindenkinek módjában lesz az új­kor legcsodásabb látványát, a dinamikai géppel való repülést mégis eléggé közelről szemlélni, mig a megerősített rendőri és katonai kordonon kívül a repülési teret egyáltalán nem lehet megközelíteni. — Az wjszejfedi Vigadó. Szeged közönsé­gének egyetlen természetes szórakozó- és ki­rándulóhelye Újszeged. Ugyanaz a hivatása, ami a fővárosban a városligetnek, vagy még in­kább a budai részeknek: hogy a város friss levegőre, zöld lombra, nyári üdülésre és szó­rakozásra vágyó része mindezt itt keresse. Azonban, hogy ezt az üdülést és szórakozást a közönség meg is találja, ahhoz nem elég, amit a természet nyújt; nélkülözhetlen hozzá egy kellő komforttal ós kényelemmel fölszerelt helyiség is, ahol a kiránduló megpihenhet, jó ételt és italt, figyelmes kiszolgálást talál. E tekintetben ezidén városunk közönségének legfokozottabb igényei is kielégülést fognak találni. Az ujszegedi Vigadó ugyanis uj bérlőt kapott Szalay Lajos, az ismert és közkedvelt vendéglős személyében. Az ő neve már ma elég garancia reá, hogy sommiféle áldozattól nem fog visszariadni, amely által helyiségét Szeged legkellemesebb nyári szórakozóhelyévé tegye. Kitűnő borai, valamint a kőbányai polgári sörfőzde világhírű kiviteli márciusi és a Szt.­István védjegyű dupla malátasöreinek kimé­résével, úgyszintén ízletes kitűnő meleg és hideg étkeivel máris hagy mindennapos látogató­közönséget szoktatott helyiségébe, melyben máris naponkint cigányzenekar játszik. A jövő héttől kezdve pedig 2-szer hétenkint este katonazene lesz. — Roosevelt kalandjai Szegeden. A volt amerikai elnök hires, afrikai vadászkalandjait, amelyek páratlanul állanak, vasárnaptól kezdve Szegedre varázsolja a Szentistván-téri Lifka­Bioskop, amely elsőnek szerezte meg ezt a csodás mozgófénykép-ujdonságot, amelyen kivül nyolc újdonság, pompás, szórakoztató, mulat­tató látványosság mind szerepel a teljesen, uj, gazdag műsoron. KRÓNIKA (A malcroszkóp.) Orvosi szigorlaton vagyúnk. A nagytudományu professzor szigorúan faggatja a jövendő Pasteurjét. Valami betegségről van szó és a jelölt buzgón magyerízza az illető betegség által okozott mikroszkopikus, vagyis csak műszer által észlelhető tüneteit. — Jó, jó, — szakítja félbe a tanár. — Először beszéljen a mcikroszkópikus (szemmellátható, nagyobb) elváltozásokról. A jelölt nagy zavarba jön. Nem tudja a kér­dést. De hirtelen fölragyognak a szemei; Diadal­masan vágja ki a kitűnő kifogást: — Bocsánat, tanár ur, erre a kérdésre nem készülhettem. Nem volt makroszkópom. * (A laikusok.) Kolozsvárnak, a kincses város­nak, Fadrusz grandiózus Mátyás szobrán kivül másik nevezetessége az egyetem egyik fiatal matematikai professzora. A fiatal tudós tagja nemcsak a Magyar Tudományos Akadémiának, hanem azonkívül egész sereg előkelő külföldi tudóstársaságnak is, amelyek kapva-kapnak önálló kutatásokon alapuló, zseniális dolgoza­tain. Azonfelül valósággal művész a zongorán, elmés és kitűnő csevegő s szemefefaye a társa­ságoknak. Csak egyhez nem ért, amihez a pro­fesszorok általában nem szoktak érteni. A boldogult angol királynak ugyanis az ő öltözé­kei aligha szolgálhattak volna mintául. A közelmúltban egy uj fekete zsakettet csi­náltatott az ifjú professzor; azonban a ruha­darab nem sikerült ugy, ahogyan kellett volna. Boszusan nyitott hát be a ruha kreálójához, egyik népszerű kolozsvári szabómesterhez. — Nézze barátom — szólt — ez a zsakett nem jó. A vállán huz, a szárnyai hosszúak, a kivágása keskeny. Mindenki azt mondja, hogy egészen el van packázva, A mester arcán a sértett méltóság és a vég­hetetlen lenézés kifejezése jelent ínég. — Ugyan, ugyan, tanár ur — szólt végre feddő hangon. — Hát nem restel az ilyen dolgokban laikusokra hallgatni ? . . . * (Ha a gróf mulat.) Heltai Jenő poétikus Masamód-i&baxí szerepel egy mágnás, aki állan­dóan újságíróval lumpol és vele fizetteti ki a vacsoráját. Az életben ez ritkán történik meg, legföljebb az elszegényedett mágnásokkal és a milliomos ujságirókkal, akik azonban sokkal kevesebben vannak, mint az elszegényedett mágnások, illetve egyáltalán nincsenek. Azért itt-ott mégis csak összekerül a mág­nás-világ az irodalom jeleseivel ós épen Hel­tai Jenővel történt meg ez a bájos eset: Az arisztokrácia egyik országszerte ismert fiatal tagja: Károlyi Mihály, a múltkoriban mulatós kedvében volt. Barátaival összejárta a mulatóhelyeket, a Fővárosi Orfeum télikert­jében pedig irótársaságba keveredett. Többen voltak ott a modern irodalom jelesei közöl és a gróf láthatólag jól érezte magát a kedélyes társaságban, annyira, hogy még egy pár irót szeretett volna odacsábítani. Az alkalom erre kínálkozott. A; szomszédasztalnál ugyanis Hel­tai Jenő ült több újságíró társaságában. A gróf, aki régebbről személyesen ismeri Heltait, egy névjegyet küldött nozzá, amelyre a következő­ket irta:

Next

/
Thumbnails
Contents