Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-22 / 1. szám

1910 május 22 D É L M AGYA RORSZ ÁG 15 Bocsánatot kérek ezen bizalmatlanságért, de első izben nem szeretném magamat holmi ügynök szélhámosságának alávetni, akik min­dén módon, hirdetnek és ezért maradok Uraságod válaszáig diszkrét. Szives válasza reményében maradok Uraságod tisztelője. Akik imádják a gyermekei, olyanok huszonötén vannak. Ezek az urak a legkülönbözőbb okokból rajonganak a gyer­mekekért. Van olyan is, aki a hipochondriát sorakoztatja íöl mint legszebb érvet ós csak gyermekes asszonyt akar elvenni. Egyik-másik a „psichologiára" támaszkodik és ugy véli, hogy a gyermek ártatlan abban, hogy — nem az övé. íme két ajánlat: I. Igen tisztelt Uram! A „Pesti Hirlap" május 1-jei számában az Apró hirdetések „Házasság" rovatában olvastam, hogy Ön unokahugát férjhez óhajtaná adni. Én, ki a közölt föltételeknek megfelelek, haj­landó lennék, bátor vagyok ez ügyben ajánlatot tenni. Feleségül venném ugyanis kedves unokahugát, ha becses választása esetleg reám esne. Álápo'san tanulmányozva apsichologiát, rendületlenül állok azon nézetem mellett, hogy a hirdetésben föl­hozott esetért égy gyenge nőt elítélni a társada­lom a legkevésbé sém jogosult. Föltétlenül híözem önmagamról, hogy a tár­sadalmi morál helytelen meghatározásával még csak gondolatban sem tudnám azonosítani ma­gam, nemhogy érne vélt bűnnek nyilvános elítélője tudnók lenni. Határozottan Ígérhetem, — bár ez csak szó­beli előleg — hogy kedves unokahugát a jövő viselkedése alapján fognám becsülni s épülő becsülésem és szeretetem bázisát csak az eset­leges házasságtól óhajtanám lerakni. Nincs tehát mit félni és remegni annál is inkább, mert'-'nágy gyermekkedvelő vágyók, ki a fönti elveimből kifolyólag, a gyermekei azért is- tudom- szerefali, mert gyermek, ártatlan gyer­mek s nemcsak ugy, ha az enyém voMé? ' De én csak beszélek, írok lélektani prédikáció­kat anélkül,' högy magamról valamit is szólnék. Megírom azt is. Falusi, nyugdijképes hivatalnok vagyok, gim­náziumi érettségim's az állásomnak megfelelőleg oklevelem van, a vallásom római katolikus s épen 30 éves vagyok. Hogy nem a föltétlen haszonérdek vezet ezen ajánlatom megtételére, legyen szabad megemlí­tenem, hogy én nem kértem meg senki leányát; nem szeretem a nagyképűsködést, elvem a nyílt­ság és őszinteség, melyben legalább becsülés terem, ha nem is szerelem, mit különben a magam részéről emberi idiómának tartok, mely csapongó, változó indulat s könnyen termi a békétlenség s gyűlölködés virágát; a megbecsü­lés ellenben föltétlenül nyugodtabb s állhatato­sabb szeretetet kelt. Tehát ? Tisztelő hive (Teljes név és cim.) II. Igen tisztelt Uram! A közzétett apróhirdetésre van szerencsém reflektálni. Kifejtem alább az indokokat, me­lyeknek őszintesége kezeskedik, hogy ajánla­tom egyrészt komoly, másrészt erkölcsi motí­vumokból is származik. Legelőször a személyemre vonatkozó adato­kat ismertetem. 29 éves, keresztény, érettsé­givel rendelkező állami tisztviselő vagyok. Fi­zetésem 2000 kor ; lakbérem 810 kor. = 2810 korona évi jövedelemmel birok. Nyugdíj időm 9 év. Uri családból származom ; társadalmi mű­veltségem oly fokú, mint általában a lateiner elemé. Már most mi késztet a nősülés ily módjára? Az ok egy kevéssé ekszcentrikus, talán hypo­chondrián is alapul, de nem tehetek róla. Két kis nővérem van évek óta férjnél. Mindegyik gyermektelen, pedig ép ugy imádják a gyer­meket ahogy én. Valahogy azt képzelem, hogy nekem sem lesz családom, ép ezért ismételten ígértem nővéreimnek, hogy csak gyermekes asz­szonyt fogok nőül venni, moly esetben az apró­ság az egész család dédelgetett kedvence leend. Anyagi viszonyaim nem kényszerítenek a nő­sülésre, rendezett viszonyok között élek, adós­ságom mindössze ezer forint, ennek is zöme a szabómnál folyószámlán szerepel,, a másik része egy váltón van, rendezése tehát gondot nem okoz. Mégis, hogy nősülésemnél figyelem­mel vagyok az anyagiakra is, ezt csupán jó­zan számításomból teszem, mert tisztában va­gyok, hogy 1400 forint jövedelemből egy család ^komforttal meg nem élhet. ; f 4.z. eladottak figyelembevótMö után kegyes­keaiék részletes tájékozást nyújtani az illető hölgy személyes viszonyairól, származásáról stb., teljes őszinteséggel. Megjegyzem, hogy kölcsönös rokonszenv nél­kül ugy sem lehet a dologból semmi, azért vala­hogy a személyes érintkezés lehetőségét kel­lene megteremteni abban az esetben, ha levelem tárgyalás alapjául elfogadtatnék. B. válaszát „Tolsztoj" jelige alatt P . . . ny poste-restant kérem, e hó 12-re. Annak tartal­mától teszem függővé nevem és állásom közlését. Mély tisztelettel vagyok . És még huszonhármán imádják az ismeretlen gyermeket. Mert valószínűleg szőke és kövér. Mert bizonyára barna és sovány. Mert okvetle­nül nagy szeme van ós rövid haja. Mert bizto­san kicsi a szeme és hosszú a haja. Akad valaki, aki azért rajong a gyermekért, mert olyan a feje, mint egy emeletes bérház és mert a pelenkájába nem ötágú, hanem 3200 águ korona van belehimezve. A »ha törik, ha szakad« ajánlkozók részint romantikát látnak abban, hogy egy leánynak gyermeke van, részint testi fogyatkozásra való tekintet nélkül hajlandók a szerelmi házasságra. íme két példa: A) »Nem épen ronda pofa« a legidősebb ajánlkozó, aki az alábbi érdekes levelet küldtet Nagybácsi 34! Elsősoi-ban pardon: hogy holmi kereske­delmi levélpapjros és couvertben keresem meg, de teszem azt a föltünés kikerülése végett. Apróhirdetésre választ adva, tudatom : hogy mint 44 éves özvegyember, gyermek nélkül nagyon meguntam az egyedüllétet. De! Én fórfiko.rom delején lévő ember, penzióba va­gyok!!! Mint 'járás;;'iró mentem penzióba, mondjuk sértett'hiúság miatt; igaz, hivatalos címe akkor az volt: „saját kérelmére betegség miatt", holott egészséges voltam és vagyok mint a makk. De hogy nem tisztességellenes dolog miatt vagyok nyugdíjazva, eclatanter bizonyítja az, hogy a miniszter az királyi járásbíró­sághoz ügyészi megbízottnak nevezett ki, kü­lön honoráriummal S itt fungálok már két éve. Ami külsőmet illeti, az koromnak megfelelő, de magas, erős termet, no nem épen ronda pofa, sőt esténkint az korzón még a lányok is megnéznek. Deli át- a levélbeni beszéd nem ér sokat, a valót kell látni. Ha érdemesnek tartja, ugy f elelhet, én várom. Teljes tisztelettel: (Névj­• • - • • - id. ny, ldr. iárásbiró. Ebből könyv nélkül megállapíthatjuk, hogy egy negyvennégyéves ember számíthat a leá­nyok pillantására, ha „nem épen ró'ndá pofa". * Egy kis cinkografiát is csináltattunk a riport hitelességének igazolására. Tme: „Nagybácsi 34." Már most másodszor olvasom hirdetését, elő­ször nem mertem még csak próbálni sem, de meggondolva a dolgot, irolc, de mindaddig nem nevezem meg magam, mig választ nem fogok kapni. T. Uram! Valóban hajlandó volnék húgát nőül venni, még akkor • is, ha nem is szép és ha va­lami kevés testi fogyatkozása is volna, csakhogy egy hü, kedves élettársra tehessék szert.. vJ£ » » • $ , • c "i> >." Én magam jelenleg'egy részvénytársaságnál Wv tfUöWv ttYOtM*,. AVp^^arvv kíV<V. UVUI^ vagyok alkalmazva havi 220. korona fizetéssel, /^jftn^ M^mÁ&A/I Û RAttA jU »¿mii ami oly summa, amilyennel nőm sok dicseked- * . » ® - e * . .. l ^ hetik ily korban (koromat biztonság kedvéért még titkolni fogom.) Képzettségemre vonatkozólag megjegyzem, hogy érettségizett ember vagyok, amit okmá­nyaimmal bizonyithatok, de természetesen ta­nulmányaimat folytatni fogom, de magánúton. Műveltségemre csak azt jegyzem meg, hogy beszélek magyarul; németül, franciául és románul, ami, gondolom, egyelőre szintén elegendő. Kívánságra fényképpel szolgálok, de csakis abban az esetben, hogyha nem tetszés esetén hozzám visszaszármaztatni méltóztatnak, úgy­szintén mindenféle okmányokkal, hogyha revans­kép kívánságra önök ezeket szintén megtennék. Most, amikor levelem végét éri, amennyiben ily esetben a szabott határon tul nem mehet, kérném kedves unokahugának pontos cimét megirni, amikor én válaszképen cimemet és más egyéb dolgokat ugy önnek, mint húgának kimagyarázni fogok, addig is maradtam önt tiszteivé, kedves húgának kézéit csókolva. Be­cses levelét az alábbi jeligére kérem: „Komorság" .... Hunyadmegye, poste-restante. wjü' . %aí£>: ivvíl^ V&vw AX&^klvvi /W^AJS /wsMji^l vu/ tói Wl ÏWkim . ^ _ A^t'^.ipicmf mm öisyiB bxrílti.BDSS» ­LEVELEZŐ-LAP IR. oa. ?o'9T\ DOPISNICA Cztm __ Naslcrj 9 íj <D i »6 B) Igen tisztelt „Nagybácsi !" Olvastam hirdetését a Pesti Hirlap Apró hirde­tései között. Érdeklődésemet azonnal lekötötte, bár ilynemű közlemények csak szórakozás szem­pontjáért érdekélnek. A hölgynek gyermeke van, ez a kérdés előttem igen vonzónak látszik, hogy körülményei el vannak hallgatva, mert roman­tikát látok hátterében. • Mindig vágytam egy olyan nő lelke idomitásával foglalkozni, kiről tudom, hogy uj illúziót csak ügyes nőidomár mellett nyerhet. Ez modern élethivatás, de a klasszikusok tanítottak rá, — a görög költé­szet nevelte illúziómat, — nem tehát egy érkező kornak korai hóbortja. Itt a rokonszenv uralko­dik s ez tiszta érzelem-. Hajlandó vagyok ajánlatot tenni és röviden bemutatkozni. Jogszigorló vagyok. Egy év alatt kész a doktorátusom, de állami hivatalban is alkalmazásban vagyok, jelenleg a hiva­talnál, mint gyakornok. Rövid várakozás után a postához van kilátásom átminősíttetni magam, a fogalmazói karba. Nagy összeköttetéseim van­nak, de a saját erőmből is haladok. Népszerűsé­gem .... igen általános, mert tárogató-müvész­nek tartanak s annyit magam is bevallhatok, hogy Magyarországon a legidősebb tárogatós én VP­gyok. Az irodalommal is hivatásszerüleg foglr ­kozom. Több filozófiai és regényes tárgyú mun­kám vár kiadásra, de van' pályadíj-nyertes is, amelyet nem kényszerültem saját költségemen kiadni. (Teljes név.) „A hölgynek gyermeke van. Én romantikát sejtek ennek a hátterében". Igen, romantikát sejtünk mi is. ámbár nálunk ezt máskép hívják. . _ .JSmte'^j^i 01, ITÍFWDL JJUM.,,.1 FCVIMŒR». . Ez a legpokolibb, ez a legmulatságosabb. Egy bájos horvát, aki nyilt levelezőlapon töri a magyar nyelvet és helyesírási hibákkal haj­landó az emeletes bérház nőülyétolére. Egy kedves vállalkozó. g2ellem, aki így akarja helyre­állítani a megbomlott horvát-magyar békét. Kívánjuk, hogy ez a házasság révén sikerüljön neki, habár attól félünk, hogy a helyesírási hibák miatt a Nagybácsi 34 nem lesz hajlandó gyermekes leányát és bérházát átengedni. ÓÍ3, azok a házasságközvetitők mindig jelentkeznek, ha jó' partiról van szó. Reméljük, hogy jó reklámnak tekintik, ha le­közöljük egész cégüket. Az egyik levélben ez a kártya volt: U). CSÁK Y ÁRMIN MEGBÍZHATÓ HÁZASSÁGI KŐZVE" Széleskörű ismoretsésőnél fogva a Jegol>~k(.-!S1>b körökben vasinak össxeköttűMfoi ós mint, aox óvaa át volt fővárosi knreskudó', a logiut&'obb bíisk'ín­iiük örvend. Lakás: Budapest, VII., Huszár-utoa sz. Értekezési órák 3—S-ig JfetaBViÇS-liéVSijij, Ípaiilí;É-!lfC2. — íeiitefe E- P„

Next

/
Thumbnails
Contents