Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-22 / 1. szám

14 DÉL M AGYÁRORSZÁG 1910 május 22 TÁRSADALMI RAZZIA. — Házasság - szerelem nélkül. — Mi a társadalmi razzia? A fővárosi lapok április 30-ikán és május 1-én megjelent számaiban közleményeket helyeztünk el. Azon a helyen, ahol a szerelmi börze bájos cinizmussal ölelkezik a legkitűnőbb siementhali tehenekkel. Ott, ahol a „Vigasztalásra vágyó bus özvegy" majdnem ráhanyatlik a „Kézalatt vehető díván"- ra. Ahol a „Kiadó nyaraló" az „Eladó vasalóll-val, az „Eladó leányzó11 a még inkább eladó drimóval, a drimó a trikóval, a trikó a trikolorral koketiroz. Ahol a szentjakabfalvi regále-bérlő jó bonne-i keres, a végzett földesúr pedig egy rossz hónra pénzt keres. Ahol Uzsi Izsó még a minisztereknek is hétszáz koronát igér váltóra, ha a váltót Groedel báró és Rotschild báró irják alá és ha neki négyszáz korona utólagos előleget lefizetnek. Ott szóval, ahol a legnemzetközibb vétel, csere, igéret és ajánlat, üzlet ós bisznisz folyik, bonyolódik, születik és bukik a sirba, ott helyeztünk el néhány közleményt, magyarul: apróhirdetést, különböző ajánlatokkal és felhívásokkal. Most már tudják, kérem, mi a társadalmi razzia? Ez a társadalmi razzia. Az ember a kávéházi karosszékből intézi és özönlenek a pikáns és szomorú emberi dokumentumok. A legérdekesebb tényt, amelyet e razziából kihámoztunk, bevezetésül adjuk: Vannak emberek, intelligens, tanult emberek és pedig aránytalanul nayy számban, akik minden óvatosságot mellőzve, lepel nélkül állanak az Ismeretlenek elé. Levonjuk ebből a morált: A. társadalom mai strukturája elsősorban az óvatosságot teszi szükségessé. A bizalmatlanságig menő óvatosságot, mert ez a legerősebb páncélja az élet túlkomplikált helyzeteiben minden embernek. Furcsa és pogány tanítás ez talán, de a struggle for life elpusztította a becsületes őszinteséget, a bizalmas naivságot és termelt helyette egyebeket, amelyeknek részletezését fölöslegesnek tartjuk. Aki vértezni akarja magát keserű kellemetlenségek elol, ne vigye piacra a nevét, a legintimebb dolgait és szándékait. Ne dobolja ki még egy zárt levél formájában sem, különösen ne az olyan esetekben, mint az alábbi, mert nem tudhatja, ki él vissza galádul becsületes szándékaival. Ez a mi razziánk legfőbb morálja. Átadjuk a közhasználatnak. * A „becsapott" ajánlkozók elkeseredésükben talán igy kiáltanak föl: — Agent provokatőrök. Nincs igazuk. Az agante provokátor kiszemelt embereket kerget a csapdába. Mi azonban nem szólítottuk föl sem a trencsénmegyeí gyógyszerészt, sem a pestmegyei aljegyzőt, hogy pályázzanak a megejtett, de pénzes lány kezére. Mi senkit sem szólítottunk föl, csak az egész társadalmat, igy legföljebb a társadalom agent provokatőr-jei vagyunk. Tudott dolog azonban, hogy amíg a megbántott egyén idegesen jajdul fel, a társadalom akkor tapsol a legjobban, amikor istenigazában szatirizálják. Még egyszer: nem vagyunk agent provokatőrök. Mindenki nyugodtan hajthatja álomra a fejét, nem doboljuk ki az intim, a könnyelműen kiszolgáltatott részleteket. Az írásokat elégettük, a neveket titokban tartjuk. Csak egy kis viviszekciőt csináltunk a modern ember okulására. * Négy sorozatos cikkből fog állani a „társadalmi razzia". A legkomolyabbat, a legértékesebbet utolsónak hagyjuk. A mai első sorozat a legnagyobb érdeklődéssel kisért, a legtöbb ajánlatot vonzó razzia eredménye. Természetes, hiszen házasságról van szó. Szerelem nélküliről, de apanázsosról. Gazdag házasságról, szerencsés házasságról. Egy leányról, aki félrelépett, akinek egy gyermeke azonban, mint látni fogjuk, nem íh^a. Ilyenkor ugy szeretik a gyermekeket. A Pesti Hirlap apróhirdetési rovatában tettük közzé ezt a kecsegtető, morális szempontból is elsőrendű fölhívást: Férjhez atlom 23 éves, katolikus vallású, csinos unokahugomat, akinek egy gyermeke van. Hozomány egy emeletes bérház Délmagyarország egyik nagy városában és 3200 korona évi járadék. Csak müveit, legalább középiskolát végzett urak pályázhatnak. Levelek „Nagybácsi 34" jelige alatt a kiadóba 34. Hogy mi volt a mágnes ? A huszonhárom év ? A bérház ? A csinos, vagy a 3200 korona ? Nem. Oh nem. A gyermek. Harminchét ajánlkozó közül huszonötén főleg a gyermek miatt pályáztak. Ki reflektál egy bérházra, 3200 korona apanázsra, amikor a legdrágább kincs a gyermek. Különösen a mai bérkaszárnyás világban, amely a háziurak és a Hausmeisterek zsarnoksága alatt kipusztítja az isten legszebb adományát, a gyermeket. Ugy-e szép és megható az apaság utáni rajongás? Különösen akkor, ha — más az apa. Egy kis statisztika az ajánlkozókról: Harminc éven aluli .... 20 Ne gyven „ „ .... 13 „ „ felüli .... 1 Foglalkozásra nézve: Volt katonatiszt 2 Magánhivatalnok ..... 5 Gyógyszerész 2 Kereskedő ........ 1 Állami hivatalnok ..... 8 Vasúti hivatalnok . . . . , 2 Tanárjelölt ........ 2 Lapszerkesztő ....... Ügyvéd . Fogorvos ........ Tanító Birő Közigazgatási tisztviselő ... 2 Önálló iparos 3 Alkalmazásban lévő iparos . . 1. Minden foglalkozási ág képviselve van, csak a színészek, az uzsorások és a pompe de funebre emberei hiányoznak. Képzettségre nézve : Egyetemet végzett 8 Doktor 2 Középiskolát és tanitóképezdét végzett 20 Alsóbb minősítésű 4 Az utóbbi négy pályázat meddő, miután kikötöttük a középiskolai érettségit. Ennek a négy urnák tehát legföljebb a bérházat adjuk oda. a gyermeket nem: Lakhelyre nézve: Arad Budapest ..... Borsodmegye .... Csanádmegye .... Debrecen Eger . Fiume Győr és Győrmegye . Hunyadmegye.... Jásznagykunmegye . . Kassa ....... Kaposvár . . . . , Krassószörénymegye . Makó Miskolc ...... Mitrovica (Horvátország) Pozsony Szilágymegye .... Trencsénmegye . . . 2 15 Látnivaló, hogy a bérházzal variált gyermeket rajongásig szeretik ugy a legmagasabb Trencsénben, mint a legalacsonyabb Jászmegyében, ugy a trencséniek, mint a jásszok. fiz óvatosak azok, akik a név és pontos cím elfeledésével ajánlkoztak. Teljes névvel érkezett 31 levél. Név nélkül „ 6 „ Szóval, az ajánlkozók több mint nyolcvan százaléka aggodalom nélkül irta ki a teljes nevét. Ezektől a derék, becsületes uraktól távol állott a gyanú leghalványabb árnyéka is. A hat óvatos ellenben nagyon megfontol' komolyleikü ur lehet. Érdekes — sok következtetést lehet levonni belőle — hogy a ké ekszkatonatiszt-pályázó szintén ezek közé tartozik Sőt, mintha összebeszéltek volna, mind a ketten „félnek a becsapástól." Ez a katonai nevelés. Az ellenséget óvatosan, csukaszürkében kell megközelíteni, még ha az egy bérház és 3200 korona évjáradék alakjában jelentkezik Is, íme a két érdekes inkognitó levél : Igen tisztelt TJram! Hirdetését a „Pesti Hirlap" mai lapszámában olvastam. Én 32 éves, előkelő, róm. kat. családból való, régi nemesi származású, magas, barna, jó megjelenésű nyugalmazott főhadnagy vagyok, aki bajtársi szívességekből vállalt kötelezettségek miatt voltam kénytelen nyugdíjaztatásomat kérni, miután előzőleg összes kötelezettségemnek egész magánvagyonom föláldozásával eleget kellett tennem, ugy hogy jelenleg teljesen adósságmentesen 900 korona évi nyugdíjjal rendelkezem. Magas és igen előkelő összeköttetéseim révén mihamarább kilátásom van jó állásra. Egyébként is érettségizett, 2 évi jogot hallgatott egyén vagyok. Kedves unokahugát — ha ízlésünk kölcsönösen megfelelne — hajlandó volnék elvenni s gyermekét adoptálni, annál is inkább, mert családomnak utolsó fórfisarja én vagyok. Kilétemet jelenleg felfedezni hajlandó nem vagyok, mert az „Apró hirdetések"-kel igen sokszor tréfát űznék s magamat kompromittálni hajlandó nem vagyok. Ha ajánlatomat elfogadhatónak tartja, ugy a megismerkedés módozatairól és egyéb körülményekről kérem szives értesítését „Főhadnagy III." jelige alatt „Budapest, főposta poste-restante" küldeni és egyúttal ezen elhatározását a „Pesti Hirlap" apró hirdetései között azzal jelezni, hogy a kivánt helyen levelem van. Szives válaszát kérve, maradtam kiváló tisztelettel Főhadnagy III. IL _ v..' Igen tisztelt Uram! A Pesti Hirlap hirdetési rovatában 48084. szám alatt közzétettekre vonatkozólag ajánlatomat a következőkben adom elő: A honvédség kötelékében mint tényleges hadnagy szolgáltam. — összes iskoláimat, amik a VIII. középosztálynak felelnek meg, jeles eredménnyel végeztem. Családom vagyonilag tönkrement. Anyámnak az ő jóhiszemű váltókezessége folytán tetemesebb vagyonunkat elárverezték. Miután a katonai pályán ezek után nem maradhattam, önként elhagytam állásomat. Erről hivatalos bizonyítvánnyal rendelkezem, hogy sem becsületügyi, sem hadbírói eljárás következtében váltam meg. Előkelő családi összeköttetéseim reményt nyújtanak arra, hogy a közel jövőben, a politikai válság után bárhol kopogtathassak kvalifikációm és intelligenciámhoz mért állás után. Jelenleg édesanyámnál vagyok, aki hónapok óta gyengélkedik. Ami személyemet illeti, magas, barna, 26 éves erős fiatalember vagyok, r. katolikus. Minden tekintetben erőt érzek magamban, hogy egy gyöngéd nőt támogassak és boldogságot biztosítsak számára. Kölcsö^úö© megértés esetén semmi nem riaszt vissza, hogy tanulmányaimat folytassam és minél jobb jövőt biztosítsak számunkra. Unokahuga kis gyermekét, mint a magamét Eogom szeretni és nevelni, amiben a legnagyobb gyengédségre és szeretetre számíthat. Adósságom, olyan értelmű, melylyel a házasságomat hoznám összefüggésbe, nincs, mert katonaságom után ezt rendeztem. Amennyiben támogatásra szorulnék, feleségem részéről ezt csak a kezdettel való megküzdés alatt venném igénybe. Édesanyám nyugdijából él, egy öcsém van kezdő hivatalnok, igy ezekre nem számithatok, rokonaimhoz fordulni pedig a büszkeségem nem engedné. Mindenesetre támaszom lesz nagybátyám, aki tábornok és a legmeszszebbmenő jóindulatát biztosította számomra, őt jelen elhatározásomról is értesiteni fogom, ha egyéniségemben elég garanciát talál Uraságod arra, hogy unokahugát biztosithatom boldogságáról. Méltóztassék nekem megengedni, hogy jelenleg csak jeligés levelet kérjek és pedig oly irányban, hogy ajánlatomra reflektál. Amidőn ezt Uraságod tudomásomra adja, teljes cimü levelemhez fényképemet is csatolni fogom. Levelet: Vasm posta „Hadnagy" jeligére kérek, „poste restante".