Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-28 / 5. szám

6 DELMAQYARORSZAC3 lyiu május a» konfettit szórtak a hölgyekre s rövidesen ezernyi apró, szines papirkák borították a nők ruháit, haját. Változatos, tarka képet nyújtott a nyüzsgő emberáradat, amely késő estig hullámzott a korzón, • izoláltan, kora reggeltől éjfélig működött a Klauzál-téri sátorban Scossa Dezsőné és Bocloláné úrnők tábora. Értékes árukat, étel-, italnemüeket játszottak ki s dacára, hogy senkitől nem kéregettek, a legszebb eredményt itt érték el. Nem volt pumpolás, igy a forgalom is itt volt a legnagyobb. A sátorban különben oly sok áru volt felhalmozva, hogy nem tudták estig kijátszani s ezért elárverezték a sátor tartalmát. Éjfélig t-artott, amig ki tudták árverezni a sok árut. (A gyűjtés eredménye.) Késő estig olvasták tegnap a befolyt pénzeket, de nem tudták megolvasni az egész pénzt. Csak hozzávetőleg lehet megállapítani, hogy a vasárnapi és csütörtöki gyűjtések eredménye mintegy négyezer korona. Wagy munkásságot fejtett ki a gyermeknapok rendezésében, gyűjtésben Turchányi I? -.». dr igazgató-főorvos. — Kéí halott, kétszáznál több beteg. — (Saját tudósítónktól.) Beregmegyében, a Latorca hölgyében rettenetes járványnak, az éhtifusznak pusztítását állapította meg Hajdú Imre dr közegészségügyi felügyelő, akit a helyi hatóságok intézkedéseinek megvizsgálása céljából küldött ki a belügyminiszter. A pusztító és rohamosan elterjedt járványnak már eddig is két áldozata van, a betegek óriási száma pedig pontosan ezidő szerint meg sem állapithafó. Csak Latorcafő községben százhúsz ember szenved a kinos betegségtől, egy másik közeli községben pedig negyven a betegek száma. Hetekkel ezelőtt észrevették a latorcai járás orvosai, hogy a megbetegedések, sőt a halálesetek száma is ijesztően nő. A betegeket gyógyítgatták az orvosok, a halottakat eltemették a papok. A megnövekedett orvosi prakszis és papi elfoglaltság azonban nem segített a bajon, egyre több ember lett beteg és halt meg iszonyú kínok között. Az ismeretlen kór hát egyre terjedt, pusztításainak megakadályozására alig volt remény, mert bizony egy-egy körorvos a ránehezedő oagy halmaz munkát nem láthatta el és igy a sok község lakosainak testi jóléte fölött való őrködés, mint a fizikai közjólét békés idejében, i hajdúkra és a csendőrökre volt bizva. A pusztító éhtifusz veszedelmes nyavalyája izonban egyre nagyobb területeket hálózott be halálos mérgével. A magyar közigazgatás gyönge ss kezdetleges falusi ekszponensei, sőt az ápolók közül is egyre többen betegedtek meg; a járások nagy katasztrófájának hire hát kénytelenkelletlen eljutott Beregszászra, a vármegyeházára. Itt aztán intézkedtek elsősorban aziránt, hogy a megye embereit megtizedelő betegséget megállapíthassák valahogy. Intézkedést kértek bát a belügyminisztertől, aki a járvány megállapítása céljából Hajdú Imre közegészségügyi fölügyelőt kiküldte. Hajdú Imre dr a belügyminiszter kiküldöttje megállapította, hogy a latorcai járás egész területét megszállt pusztító járvány a kiütéses tífusz, hogy ezzel a betegséggél van megfertőzve az egész járás, hogy ebben a betegségben pusztult el a sok ember, hogy ezt a vlszedelmcs bajt kapták meg a betegápolók. A közegészségügyi felügyelő a járás megvizsgálása és a járvány megállapítása után nyomban visszautazott Budapestre, hogy kiküldetésének eredményéről jelentést tegyen a belügyminiszternek. Most a veszedelmes kórtól sújtott egész járásban a kormány intézkedését várják, amely semmi esetre sem fog késni vagy elmaradni. Hajdú Imre dr, jelentése szerint a betegek ápolása, gyógyítása és élelmezése tekintetében ugy a helyi hatóságok, mint a hegyvidéki kirendeltség megtették minden intézkedést, ami módjukban állott. A járvány megakadályozására mindent elkövettek, a járvány most már szünőfélben van. Tekintettel arra, hogy a kétszáznál több megbetegedés közül a hivatalos vizsgálat szerint eddig csak két halott van, a járvány myhe lefolyású. Föllépésének és elterjedésének oka az ottani népesség szegénysége, nyomorusága és az, hogy nincsenek kutak. A "hiányok orvoslása céljából azonban rövidesen intézkednek. Ezzel szemben Beregben általános az a vélemény, hogy a veszedelmes járványt Galiciából hurcolták át. Ha ez igaz, a legnagyobb óvintézkedések megtétele szükséges mindenfelé. A fővárosban már is félnek, hogy a járványt oda behurcolják. Beregmegye alispánja, mint hirtik, a járványra való tekintettel meg akarja tiltani, hogy a közeli képviselőválasztások alkalmával a fertőzött járás szavazói bemehessenek a kerületek székhelyére szavazni. Katasztrófa a La Manche-csatornán. — Huszonöt ember a vízbe fult. — A La Manche-csatornán, mely a világforgalomban egyike a legfontosabb tengeri utvonalaknak, tegnap nagy hajószerencsétlenség történt. Egy viz fölött járó hajó és egy tengeralatti naszád ütközött össze egymással. Az összeütközés végzetes volt, mert a naszádon lévő emberek valamennyien a tengerbe vesztek. A szerencsétlenség, két kapitány véleménye szerint, nem volt előrelátható, mert a tenger alatt járó naszádok könnyen összeütközhetnek a személy- vagy teherszállító gőzösökkel s erre számítani a naszádoknál mindig lehet. A mentési munkálatokat azonnal megkezdték, de eddig — a tudósítások szerint — eredménytelenül, mert a vizbefult matrózok és tisztek közül még egyet sem hoztak fölszinre. A végzetes összeütközés részleteiről a következő tudósításaink számolnak be: Az összeütközés. Pár is, május 27. A La Manche-csatornán a Pas de Calais nevü csomag- és személyszállító gőzös összeütközött a Pluvoise nevü tengeralatt járó naszáddal. A naszád, melynek burkolatát a Pas de Calais orra fölhasította, az összeütközés pillanatában busz csomó sebességgel haladt. Az összeütközés következtében a naszád élsülyedt, Az elsülyedt hajón összesen huszonöt ember volt; három tiszt és huszonkét közlegény. A Pas de Calais kapitánya a katasztrófáról a következőket mondta el: — Hajóm a calaisi kikötőből, mint rendesen, farával haladt kifelé. Körülbelül egy tengeri mértföldet tett meg igy. Mikor a bug ép az angol part felé akart fordulni, hatalmas rázkódtatás ért bennünket. Azonnal ellengőzt rendeltem, majd megálltunk, de már késő volt. Ekkor láttam, hogy tengeralatt járó naszáddal ütköztünk össze. Azonnal mentőcsolnakokat bocsátottam le, embereim kopogtak a naszád fölmerülő orrán, de választ nem kaptak s a tengeralatt járó hajó elmerült. A tengeren az összeütközés helyén nagy benzinréteg terült el. Nyilatkozat a szerencsétlenségről. London, május 27. A Pas de Calais megrémült utasait az Empress nevü gőzös vitte Dowerbe. Az Empress kapitánya, akit a DailyChronide egyik munkatársa interjuvolt meg, azt mondta, hogy itt olyan szerencsétlenségről van szó, amilyenre a a tenger alatt járó naszádoknál mindig számítani kell. A Pas de Calais a rendes utvonalán haladt, indulásának és megérkezésének idejét, mint minden személynek, aki a hajózási viszonyokat ismeri, a tengeralatti naszád tisztjeinek is tudniok kellett. A Pas de Calais utasai elmondták, hogy az összeütközés után sok naftát láttak a viz felszínén úszni s rövid idő múlva nagy fadarabok kerültek föl a vizből. A tengeralatti hajó orra 35 fok szög alatt bujt ki a vizből. Azonnal észrevették, hogy erősen megsérült. A Pas de Palais utasai nagyon izgatottak voltak. Páris, május 27. Calaisból jelentik: A tengerészeti miniszter éjjel egy óra husz perckor érkezett ide. Azonnal elhajtatott a tengerészeti pályaudvarhoz, hogy még az éj folyamán elmenjen a szerencsétlenség helyére. A Pluvicse tengeralatti naszád még mindig ugyanabban a helyzetben van, amelybe a szerencsétlenség után jutott. Ma reggel sikerült a tengeralatti naszád mentő gyűrűibe láncokat bebocsátani. A naszádot teg. iláp a szükséges készülékek hiánya miatt nem tudták fölemelni. Cherbourgból ma várják a segitő készülékek megérkezését. A szerencsétlenség helye körül két torpedóhajó vesztegel. Miután ma reggel a tenger szine alatt az áramlat kevésbé erős és a tenger elég csőndes, a búvárok ismét megkísérlik, hogy a mély. ségbe jussanak, Hivatalos jelentések szerint a Pluveise tengeralatt járó hajón három tiszt és huszonkét közlegény volt. Huszonöt áldozat. Páris, május 27. A Ventose tengeralatt járó naszád, amely a Pluvoise naszáddal együtt vizalatti gya. korlatokat tett a kikötő közelében és amely a Pluvoise katasztrófája után a mentőmunkában részt Vett, még nem került elő. Attól félnek, hogy. ez a tengeralatt járó naszád « katasztrófának lett az áldozata. A tengerészeti minisztérium több sürgős táviratot küldött a calaisi tengerészeti prefektusnak, de még mindig nem kapott hirt a Ventose sorsáról. A párisi hivatalos táviratok is megerősi« tik, hogy a Pluvois három tisztje és huszonkét közlegénye esett áldozatául az összeütközésnek. A mentési munkálatokat este ti» óráig folytatták, ekkor azonban abbahagyták, mert a naszád minden embere menthe. tetlenül elveszett. A budapesti repülőversenyek — A titokzatos repülőgép. — Blériot táviratban értesítette a repülőverseny rendezőségét, hogy feleségével együtt Budapestre jön s végignézi a versenyt. Megkérték, hogy lépjen be a zsűribe, de ezt köszönettel visszautasította, mert akkor körülbelül két hétig kelleni a fővárosban maradnia, ez pedig nem futja ki az idejéből. A repülőgépeket tegnap, mint Parisból jelentik, különvonaton útnak indították. De nemcsak Parisból, hanem más külföldi városokból is érkeznek gépek a versenyre. Ötvenegy külföldi aviatikus érkezik, a legtöbb magával hozza családját és mechanikusait is. A külföldi zsüri-tagok is majdnem valamennyien családostól érkeznek. A rendezőség gondoskodott róla, hogy valamennyien jó elszállásolásban részesüljenek. Az aviatikusok tiszteletére a rendezőség estét fog adni. A rákosi gyakorlótéren, hol junius ötödikétől tizenötödikéig tartják a repülőversenyt, százezer ember is kényelmesen elférhet, a tülekedéstől tehát nem kell félnie a közönségnek. Ezenkívül gondoskodtak arról is, hogy mégfelelő számú közlekedési eszköz álljon a közönség rendelkezésére. A városi villamos közvetlen vonala a Rókus-kórháznál kezdődik és a versenytérnél végződik. Erre a vonalra a város minden irányából lehet kapni átszállójegyet. A keleti pályaudvar közelében lévő helyiérdekű vasút is a repülőversenytérre visz. A rendezőség egyáltalán ugy intézkedett mindenről, hogy a közönség a legnagyobb megnyugvással indulhat a versenyre. Tegnap délután az ügetőversénypálya fölött nagy magasságban repülőgéphez hasonló valami tünt föl. Nyomban megindultak a találgatások. Voltak, akik annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy egy ismeretlen magyar aviatikus tartja hódító útját, majd az a vélemény alakult ki, hogy egy sárkány bolyong a magasban. Egyelőre azonban nincs eldöntve, hogy mi törtéot a levegőben. Csütörtökön és pénteken jól sikerült repülési gyakorlatokat végzett Budapesten Zsélyi Aladár, a magyar aviatika egyik úttörője. Csütörtökön volt Zsélyinek az első sikerült fölszállása, amikor csak az első fordulásnál surulta kissé gépe a talajt. Zsélyi a budapesti repülőverseny napjáig állandóan gyakorlatokat végez Budapesten. Zsélyi aviatikus különben egyre folytatja rekord-kisérleteit. • Ma délután a budapesti aviatikai telepen Öt óra negyven perckor szállt föl és tiz percig maradt a levegőben. A tíz percnyi