Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-22 / 1. szám

34 D É LIVIAG Y A RORSZ ÁG 1910 május 22 zuhant, talán nem olyan biztos kezű aviatikus, mint jó pár évvel fiatalabb társa, Montigny gróf, de neki is vannak jelentékeny sikerei és Szegeden bizonyára ki , fogja köszörülni budapesti kudarcát. Mindkét pilóta hosszabb felszállásokat fog ' végezni és igy a repülést megtekintő' közönség gyönyörű és egészen újszerű látványosságnak lesz részese. A két Bleriot-gép, amelyen Montigny és Croquet felszállnak, a „Helios" automobil-társaság tulajdonát ké, pezi. Mindkét gép elsőrendű gyártmány és a legújabb, legkönnyebb motorokkal van felszerelve. A pilóták már pénteken este Szegedre 'érkeznek és segédmunkásokkal nyomban hozzálátnak gépeik felszereléséhez. A gépalkatrészeket ugyanis Budapesten teljesen szétszedik és igy úgyszólván rekonstruálni kell a repülőgépeket, ami majdnem huszonnégy órát vesz igénybe megfeszített munka mellett is. Próbafelszállás Szegeden nem lesz, miután a pilóták alaposan ismerik gépeiket, amelyek mint engedelmes paripák várják megnyergelésiiket. Mindent egybevetve, gyönyörűnek Ígérkezik a nagyarányú repülő-nap. A Délmagyarország e repülésről plakátokat is ragasztatott ki, amelyeknek szövege a következő: A „DÉLMAGYARORSZÁG" REPÜLŐ-NAPJA SZEGEDEN. A „Délmagyarország" hírlapvállalat május hó 29-én, vasárnap délután 4 és 7 óra között a szegedi lóversenytéren REPÜLŐ-NAPOT rendez. A repülésben Bleriot-rendszerű gépeikkel Montigny gróf és Croquet hirneves francia aviatikusok vesznek részt. A fölszállások előtt és közben több zenekar szórakoztatja a közönséget, amelynek kényelmére biiffék és cukrászdák állanak rendelkezésre. HELYÁRAK: I. páholy négy személyre 50 kor., II. páholy négy személyre 40 kor. Tribünjegy (ülőhely). 10 kor., 6 kor. és 4 kor. Passepartout 5 kor. Ülőhely I. 6 kor., II. 4 kor., III. 3 kor. Tanulójegy 50 fillér. Állójegy 2 kor., 1 kor. és 50 fillér. Katonák őrmestertől lefelé 40 fillér. Tiz éven aluli gyermekek belépésre jogosító jegye a tribünre 2 kor., ülőhelyekre 1 korona. Aki a Délmagyarország politikai napilapra előfizet, a Délmagyarország külön tribünjére 12 kor., 8 kor. és 4 koronás jegyeket ingyen kap. Előfizetni lehet mindenütt, ahol a repülésre jegyeket árusítanak. Jegyek előre válthatók egész nap a központi jegyárusító irodában Holtzer- (Milkó)-palotában, az Uránia mellett, Bartos Lipót könyvkereskedésében (Klauzál-tér), Fonyó Soma világítási vállalatánál (Kölcsey-utca), Békey-hirlapirodában (Kígyó-utca), Pető Ernő tőzsdéjében (Tisza-szálló mellett) és a Kecske-trafikban (Iskola-utca.) Az előreváltott jegyek május hó 28-án déli 12 óráig 10 százalék engedménynyel kaphatók. Kedvezményes jegyek az összes vasutakon Szegedre és vissza. A versenytérre kitűnő villamosközlekedés. A Bleriot-monoplánok a Windischgrátz Lajos herceg elnöksége alatt álló „Helios" automobil forgalmi részvénytársaság (Budapest, V., Bálvány-utca 12.) tulajdonai. Külön hangsúlyozzuk, hogy előfizetőink ingyenjegye' kapnak. A repülő-nap programjával részletesen foglalkozni fogunk még. 1 FOGFÁJÁS | i Rossz | f fogak t ellen!! ellen kipróbált, biztos hatású szer a Franki-íéi3 szájvíz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom-; lását megakadályozza. Ára 70 fillér. | FRANKL ANTAL gyogysieríórB SZEGED, Felsőváros. Fogta | erősiíBsére | | MjlÉ | giüVSliMol ellen kipróbált, biztos hatású szer a Franki-íéi3 szájvíz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom-; lását megakadályozza. Ára 70 fillér. | FRANKL ANTAL gyogysieríórB SZEGED, Felsőváros. Foglíjfei I i íiisÉitet!! | Rigó Jancsi hívja a feleségét. - A csábitc cigány apósa. Rigó Jancsiról, a pákozdi cigánygyerekről, mióta a hercegnő szeretője elhagyta, elhallgatott a hir, a nóta. Amerikát járja, odakint muzsikál a tüzes szemű magyar cigány s most már inkább a csillogó aranyakat olvasgatja, mintsemhogy tüsesvérü, szeretőnek való asszonynépre kacsintgatna. Róla alig volna irni való, azért majd inkább apósáról, a híres Szimpliciuszról irunk pár sort. Arról a nevezetes somogyi cigányprímásról, aki valamikor fejedelmeknek húzta a magyar nótát, terjesztve nagy szeretettel és odaadással a magyar kulturát szerteszéjjel egész Európában. A télen Kaposvárra vetett a sorsom. Tul a Dunán, a szülőföldön, nem esett jól a levegő, a szegedi Tiszapart, meg a sokat emlegetett Tisza vize csábított vissza. A kenyér azonban ott marasztott s a kis városban mit tehetett mást a szegény, üreslelkü újságíró, minthogy a kávéházban töltötte éjjelét-nappalát. A kávéházban sürün megjelent magányosan, vagy legényei társaságában egy kopott emberke, színehagyott kalapban, ócska kabátban, hegedűvel a hóna alatt. Az egyik szemére világtalan, de azért bizonytalanság nem volta lépésében, ellenben illendően hajlongott előttünk. — Ki ez a vén cigány ? — Szimpliciusz, — felelték a társaságbeliek — a hires Barcza József. — Ez az ? — kérdeztem kíváncsian ős persze hogy beszédbe elegyedtem az öreg cigánynyal. Érdekes ember az öreg nagyon. Az intelligenciája, bár nagy földet bejárt, fogyatékos, de hogy nevezetes múltja van, azt meg lehet állapítani a viselkedéséből. Öreg már nagyon, de a nézéséből kiérzik, hogy lelkében fiatal. Ambíciói azonban már nincsenek. Merően néz maga elé, még akkor is, ha muzsikál. Mindegy neki a világ, akár egy vagyonavesztett, koldusbotra jutott hercegnek. Ám ilyen herceg is bele szokott merülni gondolataiba, emlékezvén a multakon s szintezenképen cselekszik Barcza Jóska is, a hires Szimpliciusz', aki nem néhai vagyonán elmélkedik, hanem azon, hogy van ő neki egy nagyon boldogtalan leánya, akitől egy hercegi nő elszerette az urát s aki azóta könynyel fekszik, könnyel ébred. Elmondta az öreg az egész élete sorát. Marcaliban, Somogyban született s ott is ütötték prímássá, több mint ötven esztendőkkel ezelőtt. Egy odavaló földesúr, meg egy jókedvű, örökké vidám patikáros nevezték el Szimpliciusznak, mert Szimpliciusz napján húzta nekik egy lakodalomban a somogyi kesergőt. Ezt az öreg maga állítja, de csal vele, mert Szimpliciusz neve onnan datál, hogy félszemére vak az öreg s az volt akkor is, mikor először vett hegedűt a kezébe. Egyszer, nagyon régen, Somogyváron muzsikált Barcza Jóska bandája, valamely nagy ünnepség alkalmából. Ugyanakkor oda volt szegődve muzsikálásra Csipke Lajos bandája is, a szomszédos Szőlősgyörökről ... A Csipke Lajos bandájában volt egy gyerek-primás, akire nyomban szemet vetett Szimpliciusz. — Hogy hivnak, kölyök? — Rigó Jancsinak. — Elgyüssz-e velem Marcaliba? — Nem mehetek, mert ide vagyok szegődve a Csipke Lajoshoz. Ez a beszélgetés folyt le közöttük s a nóta vége az lett, hogy Szimpliciusz ellopta Rigó Jancsit és magával vitte Marcaliba. — Nem ver az isten bottal, — mondta nekem az öreg primás, mikor mindezt elbeszélte. Rigó Jancsi mihamar első prímása lett a Szimpliciusz bandájának és feleségül vette prímásának gyönyörű lányát, az akkor alig tizenhatéves Barcza Mariskát. A benősült Rigó Jancsinak gyöngyélete volt, de gyöngy volt az ő muzsikálása is. Nem volt akkoriban széles Magyarországon olyan cigánybanda, mint a Szimpliciuszé és érthető, hogy európai körútra hivták a hires prímást és a hires vőt. Párisban kezdődött s onnan folytatódott a Szimpliciusz kálváriája. Az öreg a Grand Caféban, Rigó Jancsi a banda másik felével egy másik párisi kávéházban muzsikált. Akármilyen világváros Páris, csak hírül vitték nemsokára Szimpliciusznak és Barcza Mariskának, hogy Rigó Jancsira szemet vetett egy bűbájos, ébenhaju, világszép asszony, akinek nemcsak a bája, de a vagyona is csábos. Rigóné féltékenykedett, amire volt is oka, mert ura elhanyagolta s csak a fejedelmi ékszereket vitte neki haza, amit a hercegnőtől kapott, szerelme, vonzalma azonban Chimay hercegnőé lett. Egy szép napon, mint tudva van, a hercegnő megszöktette Rigó Jancsit, amit nemcsak Szimpliciusz és a leánya, de az egész világ megtudott, nagyon hamar. Hiába volt a »s^góny, cigányasszony kártalanítása, hiába a bucsuaó levelek esdő hangja, Rigó Jancsi hites felesége szomorú, csendes asszonynyá lett, Szimpliciusz pedig otthagyta Párist és hazajött. Kaposvárott muzsikál azóta, nem járja a világot, csak muzsikál és néz maga elé. Száraz fájának a hangja nem a régi már, olyan az is néha, mint ő maga.1 Ha mosolyogna az öreg, akkor is keserv jelenik meg az ajkán s igy van a hegedűje is: muzsi-' kálna rajta vigat, bufelejtőt, de csak szomorú hangok jönnek ki a hurokból leginkább. i Az idén télen megszólalt Rigó Jancsi. Levelet irt távol Amerikából a kaposí prímásnak, Szimpliciusznak, hogy beteg és hogy vágyik a feleségét látni, küldje ki utána. És az öreg cigány, a szerető apa, európai fejedelmeknek egykoron kedvelt hegedűse, mit csinált? Levelet irt Bécsbe a lányának, Rigó Jancsi hűtlenül elhagyott feleségének, hogy jöjjön haza nyomban Kapósba. A szegény aszszony, aki olyan nevelőnő- és házvezetőnő-féle egy bécsi uri családnál, vonatra ült és hazautazott az apjához. H Olyan már ő is, mint az apja. Ép mind a két szeme, a régi szépségéből is sok meg van még,; de szótalan és mereng a multakon. Hogy férjé-' ről hallott, azonnal hazajött és apjával meghányván-vetvén a dolgot, abban állapodtak meg,' hogy közösen levelet irnak a beteg Rigó Jancsinak, megvigasztalják és kitartó türelmet ajánlanak, ha pedig megfogadja, hogy a feleségéhez hü lesz ezután, akkor a méltatlanul elhagyott asszony kimegy utána. Nem tudom, jött-e válasz a levélre, de azt tudom, hogy nagy szive van Szimpliciusznak és a lányának. Az apának, hogy eltudná küldeni a tengeren túlra lányát a megbízhatatlan férje után, a lányának, hogy itt tudná hagyni ősz apját s hogy megtud bocsátani csapodár urának. Rigó Jancsi válaszáról nem tudok, de hallszik, hogy a hires világfi, a hercegnő cigánya hazajön. Gondolom, akkor földerül még egyszer az öreg Szimpliciusz jóságos, messze mult időkre emlékeztető arca s hogy nagy vigasság lészen akkor a kaposi, meg a pákozdi cigánysoron. Különben isten éltesse öreg Szimpliciusz mestert, a magyar hegedű világhírének egyik' megteremtőjét. '.-4 S. F. i Azt hiszem, melankólia nélkül konstatálhatjuk, hogy a vidéki lapok mindinkább kihalóban vannak. Újságok ma is százával jelennek meg az ország különböző részeiben. De a kedélyes tudatlanság és dilettantizmus, melylyel valaha a kisvárosi lapokat szerkesztették, lassanként beleköltözött a kulturhistőria történetébe. Egész sereg újság van, mély csak topografikus szempontokból vidéki, de modernség, széllem, ötletek, színvonal dolgában diadalmasan vetekedik a pestiekkel. Meg vagyok győződve róla, hogy a DÉLMAGYARORSZÁG megindulása egy ujabb lépés a tökéletesség felé s ebben a hitben üdvözlöm kollégáimat, a magyar kultura délvidéki hadseregének lelkes és kitűnő katonáit. Szomaháey István. OGAK Lukács Imre fogmtiterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Gsekonífs-ulco 1. Sittnyi-för sarok. Fresniíi-tió;. Tisztelettel értesítem az igen tisztelt jogkereső közönséget, hogy ügyvédi irodámat megnyitottam Jókai-utca I sz. alatt Dr. Malma Lajos, ügyvéd.