Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-22 / 1. szám

34 D É LIVIAG Y A RORSZ ÁG 1910 május 22 zuhant, talán nem olyan biztos kezű avia­tikus, mint jó pár évvel fiatalabb társa, Montigny gróf, de neki is vannak jelen­tékeny sikerei és Szegeden bizonyára ki , fogja köszörülni budapesti kudarcát. Mindkét pilóta hosszabb felszállásokat fog ' végezni és igy a repülést megtekintő' kö­zönség gyönyörű és egészen újszerű látvá­nyosságnak lesz részese. A két Bleriot-gép, amelyen Montigny és Croquet felszállnak, a „Helios" automobil-társaság tulajdonát ké­, pezi. Mindkét gép elsőrendű gyártmány és a legújabb, legkönnyebb motorokkal van felszerelve. A pilóták már pénteken este Szegedre 'érkeznek és segédmunkásokkal nyomban hozzálátnak gépeik felszereléséhez. A gép­alkatrészeket ugyanis Budapesten teljesen szétszedik és igy úgyszólván rekonstruálni kell a repülőgépeket, ami majdnem huszon­négy órát vesz igénybe megfeszített munka mellett is. Próbafelszállás Szegeden nem lesz, miután a pilóták alaposan ismerik gépeiket, amelyek mint engedelmes paripák várják megnyergelésiiket. Mindent egybevetve, gyönyörűnek Ígérke­zik a nagyarányú repülő-nap. A Délmagyar­ország e repülésről plakátokat is ragaszta­tott ki, amelyeknek szövege a következő: A „DÉLMAGYARORSZÁG" REPÜLŐ-NAPJA SZEGEDEN. A „Délmagyarország" hírlapvállalat május hó 29-én, vasárnap délután 4 és 7 óra között a szegedi lóversenytéren REPÜLŐ-NAPOT rendez. A repülésben Bleriot-rendszerű gépeikkel Mon­tigny gróf és Croquet hirneves francia aviatiku­sok vesznek részt. A fölszállások előtt és közben több zenekar szóra­koztatja a közönséget, amelynek kényelmére biiffék és cukrászdák állanak rendelkezésre. HELYÁRAK: I. páholy négy személyre 50 kor., II. páholy négy személyre 40 kor. Tribünjegy (ülőhely). 10 kor., 6 kor. és 4 kor. Passepartout 5 kor. Ülőhely I. 6 kor., II. 4 kor., III. 3 kor. Tanulójegy 50 fillér. Állójegy 2 kor., 1 kor. és 50 fillér. Katonák őrmestertől lefelé 40 fillér. Tiz éven aluli gyermekek belépésre jogosító jegye a tribünre 2 kor., ülőhelyekre 1 korona. Aki a Délmagyarország politikai napilapra elő­fizet, a Délmagyarország külön tribünjére 12 kor., 8 kor. és 4 koronás jegyeket ingyen kap. Elő­fizetni lehet mindenütt, ahol a repülésre jegye­ket árusítanak. Jegyek előre válthatók egész nap a központi jegyárusító irodában Holtzer- (Milkó)-palotában, az Uránia mellett, Bartos Lipót könyvkereske­désében (Klauzál-tér), Fonyó Soma világítási vállalatánál (Kölcsey-utca), Békey-hirlapirodában (Kígyó-utca), Pető Ernő tőzsdéjében (Tisza-szálló mellett) és a Kecske-trafikban (Iskola-utca.) Az előreváltott jegyek május hó 28-án déli 12 óráig 10 százalék engedménynyel kaphatók. Kedvezményes jegyek az összes vasutakon Sze­gedre és vissza. A versenytérre kitűnő villamosközlekedés. A Bleriot-monoplánok a Windischgrátz Lajos herceg elnöksége alatt álló „Helios" automobil forgalmi részvénytársaság (Budapest, V., Bál­vány-utca 12.) tulajdonai. Külön hangsúlyozzuk, hogy előfizetőink ingyenjegye' kapnak. A repülő-nap pro­gramjával részletesen foglalkozni fogunk még. 1 FOGFÁJÁS | i Rossz | f fogak t ellen!! ellen kipróbált, biztos ha­tású szer a Franki-íéi3 száj­víz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom-; lását megakadályozza. ­Ára 70 fillér. | FRANKL ANTAL gyogysieríórB SZEGED, Felsőváros. Fogta | erősiíBsére | | MjlÉ | giüVSliMol ellen kipróbált, biztos ha­tású szer a Franki-íéi3 száj­víz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom-; lását megakadályozza. ­Ára 70 fillér. | FRANKL ANTAL gyogysieríórB SZEGED, Felsőváros. Foglíjfei I i íiisÉitet!! | Rigó Jancsi hívja a feleségét. - A csábitc cigány apósa. ­Rigó Jancsiról, a pákozdi cigánygyerekről, mióta a hercegnő szeretője elhagyta, elhallga­tott a hir, a nóta. Amerikát járja, odakint muzsikál a tüzes szemű magyar cigány s most már inkább a csillogó aranyakat olvasgatja, mintsemhogy tüsesvérü, szeretőnek való asszony­népre kacsintgatna. Róla alig volna irni való, azért majd inkább apósáról, a híres Szimpliciuszról irunk pár sort. Arról a nevezetes somogyi cigányprímásról, aki valamikor fejedelmeknek húzta a magyar nótát, terjesztve nagy szeretettel és odaadással a magyar kulturát szerteszéjjel egész Európában. A télen Kaposvárra vetett a sorsom. Tul a Dunán, a szülőföldön, nem esett jól a levegő, a szegedi Tiszapart, meg a sokat emlegetett Tisza vize csábított vissza. A kenyér azonban ott marasztott s a kis városban mit tehetett mást a szegény, üreslelkü újságíró, minthogy a kávéházban töltötte éjjelét-nappalát. A kávéházban sürün megjelent magányosan, vagy legényei társaságában egy kopott emberke, színehagyott kalapban, ócska kabátban, hege­dűvel a hóna alatt. Az egyik szemére világta­lan, de azért bizonytalanság nem volta lépésé­ben, ellenben illendően hajlongott előttünk. — Ki ez a vén cigány ? — Szimpliciusz, — felelték a társaságbeliek — a hires Barcza József. — Ez az ? — kérdeztem kíváncsian ős persze hogy beszédbe elegyedtem az öreg cigánynyal. Érdekes ember az öreg nagyon. Az intelli­genciája, bár nagy földet bejárt, fogyatékos, de hogy nevezetes múltja van, azt meg lehet állapítani a viselkedéséből. Öreg már nagyon, de a nézéséből kiérzik, hogy lelkében fiatal. Ambíciói azonban már nincsenek. Merően néz maga elé, még akkor is, ha muzsikál. Mindegy neki a világ, akár egy vagyonavesztett, kol­dusbotra jutott hercegnek. Ám ilyen herceg is bele szokott merülni gondolataiba, emlékezvén a multakon s szintezenképen cselekszik Barcza Jóska is, a hires Szimpliciusz', aki nem néhai vagyonán elmélkedik, hanem azon, hogy van ő neki egy nagyon boldogtalan leánya, akitől egy hercegi nő elszerette az urát s aki azóta köny­nyel fekszik, könnyel ébred. Elmondta az öreg az egész élete sorát. Mar­caliban, Somogyban született s ott is ütötték prímássá, több mint ötven esztendőkkel ezelőtt. Egy odavaló földesúr, meg egy jókedvű, örökké vidám patikáros nevezték el Szimpliciusznak, mert Szimpliciusz napján húzta nekik egy lako­dalomban a somogyi kesergőt. Ezt az öreg maga állítja, de csal vele, mert Szimpliciusz neve onnan datál, hogy félszemére vak az öreg s az volt akkor is, mikor először vett hegedűt a kezébe. Egyszer, nagyon régen, Somogyváron mu­zsikált Barcza Jóska bandája, valamely nagy ünnepség alkalmából. Ugyanakkor oda volt szegődve muzsikálásra Csipke Lajos bandája is, a szomszédos Szőlősgyörökről ... A Csipke Lajos bandájában volt egy gyerek-primás, akire nyomban szemet vetett Szimpliciusz. — Hogy hivnak, kölyök? — Rigó Jancsinak. — Elgyüssz-e velem Marcaliba? — Nem mehetek, mert ide vagyok szegődve a Csipke Lajoshoz. Ez a beszélgetés folyt le közöttük s a nóta vége az lett, hogy Szimpliciusz ellopta Rigó Jancsit és magával vitte Marcaliba. — Nem ver az isten bottal, — mondta nekem az öreg primás, mikor mindezt elbeszélte. Rigó Jancsi mihamar első prímása lett a Szimpliciusz bandájának és feleségül vette prí­másának gyönyörű lányát, az akkor alig tizen­hatéves Barcza Mariskát. A benősült Rigó Jancsinak gyöngyélete volt, de gyöngy volt az ő muzsikálása is. Nem volt akkoriban széles Magyarországon olyan cigány­banda, mint a Szimpliciuszé és érthető, hogy európai körútra hivták a hires prímást és a hires vőt. Párisban kezdődött s onnan folytatódott a Szimpliciusz kálváriája. Az öreg a Grand Café­ban, Rigó Jancsi a banda másik felével egy másik párisi kávéházban muzsikált. Akármilyen világváros Páris, csak hírül vitték nemsokára Szimpliciusznak és Barcza Mariskának, hogy Rigó Jancsira szemet vetett egy bűbájos, ében­haju, világszép asszony, akinek nemcsak a bája, de a vagyona is csábos. Rigóné féltékeny­kedett, amire volt is oka, mert ura elhanya­golta s csak a fejedelmi ékszereket vitte neki haza, amit a hercegnőtől kapott, szerelme, vonzalma azonban Chimay hercegnőé lett. Egy szép napon, mint tudva van, a hercegnő megszöktette Rigó Jancsit, amit nemcsak Szimpliciusz és a leánya, de az egész világ meg­tudott, nagyon hamar. Hiába volt a »s^góny, cigányasszony kártalanítása, hiába a bucsuaó levelek esdő hangja, Rigó Jancsi hites felesége szomorú, csendes asszonynyá lett, Szimpliciusz pedig otthagyta Párist és hazajött. Kaposvárott muzsikál azóta, nem járja a világot, csak muzsi­kál és néz maga elé. Száraz fájának a hangja nem a régi már, olyan az is néha, mint ő maga.1 Ha mosolyogna az öreg, akkor is keserv jelenik meg az ajkán s igy van a hegedűje is: muzsi-' kálna rajta vigat, bufelejtőt, de csak szomorú hangok jönnek ki a hurokból leginkább. i Az idén télen megszólalt Rigó Jancsi. Leve­let irt távol Amerikából a kaposí prímásnak, Szimpliciusznak, hogy beteg és hogy vágyik a feleségét látni, küldje ki utána. És az öreg cigány, a szerető apa, európai fejedelmeknek egykoron kedvelt hegedűse, mit csinált? Levelet irt Bécsbe a lányának, Rigó Jancsi hűtlenül elhagyott feleségének, hogy jöjjön haza nyomban Kapósba. A szegény asz­szony, aki olyan nevelőnő- és házvezetőnő-féle egy bécsi uri családnál, vonatra ült és haza­utazott az apjához. H Olyan már ő is, mint az apja. Ép mind a két szeme, a régi szépségéből is sok meg van még,; de szótalan és mereng a multakon. Hogy férjé-' ről hallott, azonnal hazajött és apjával meg­hányván-vetvén a dolgot, abban állapodtak meg,' hogy közösen levelet irnak a beteg Rigó Jancsi­nak, megvigasztalják és kitartó türelmet ajánla­nak, ha pedig megfogadja, hogy a feleségéhez hü lesz ezután, akkor a méltatlanul elhagyott asszony kimegy utána. Nem tudom, jött-e válasz a levélre, de azt tudom, hogy nagy szive van Szimpliciusznak és a lányának. Az apának, hogy eltudná küldeni a tengeren túlra lányát a megbízhatatlan férje után, a lányának, hogy itt tudná hagyni ősz apját s hogy megtud bocsátani csapodár urának. Rigó Jancsi válaszáról nem tudok, de hall­szik, hogy a hires világfi, a hercegnő cigánya hazajön. Gondolom, akkor földerül még egyszer az öreg Szimpliciusz jóságos, messze mult időkre emlé­keztető arca s hogy nagy vigasság lészen akkor a kaposi, meg a pákozdi cigánysoron. Különben isten éltesse öreg Szimpliciusz mestert, a magyar hegedű világhírének egyik' megteremtőjét. '.-4 S. F. i Azt hiszem, melankólia nélkül konstatálhat­juk, hogy a vidéki lapok mindinkább kihaló­ban vannak. Újságok ma is százával jelennek meg az ország különböző részeiben. De a kedélyes tudatlanság és dilettantizmus, mely­lyel valaha a kisvárosi lapokat szerkesztették, lassanként beleköltözött a kulturhistőria tör­ténetébe. Egész sereg újság van, mély csak topografikus szempontokból vidéki, de modern­ség, széllem, ötletek, színvonal dolgában diadalmasan vetekedik a pestiekkel. Meg vagyok győződve róla, hogy a DÉLMAGYAR­ORSZÁG megindulása egy ujabb lépés a tökéletesség felé s ebben a hitben üdvözlöm kollégáimat, a magyar kultura délvidéki had­seregének lelkes és kitűnő katonáit. Szomaháey István. OGAK Lukács Imre fogmtiterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Gsekonífs-ulco 1. Sittnyi-för sarok. Fresniíi-tió;. Tisztelettel értesítem az igen tisztelt jogkereső közönséget, hogy ügyvédi irodámat megnyitottam Jókai-utca I sz. alatt Dr. Malma Lajos, ügyvéd.

Next

/
Thumbnails
Contents