Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-22 / 1. szám

26 DÉL M AGYÁRORSZÁG 1910 május 22 szivü, a legaranyosabb nagymamát játszotta, aki majdnem olyan rossz, mint a fiu-nnokája és majdnem bájosabb, mint a lány-unokája. Hó­dold tapssal fogadták, amikor egyszerű fekete ruhában, a kezében egy szál rózsabimbóval a színpadra lépett és ez a hódoló taps ismétlő­dött meg és tartott percekig a felvonások után. A magyar színészet nagyasszonyáról még csak ennyit: elragadóan édes, kiválóan finom volt. És még mindig a nemzet csalogánya. Krémemé pajkos volt és kedves, a tanulólányok azonban máskép rosszak. Kitűnő figura volt Szüts írén és Krémer Jenő. Mintha mindakettőt a Meg­gendorferből vágták volna ki. Csak mintha Kré­mer máskor diszkrétebb lett volna. Mulatságo­sak voltak és a nyilt színen tapsot kaptak Pesti Kálmán ós Mezei Andor. Különösen Mezei azonban nagyon dolgozott. Mihó László és Vi­rághátyné Flóra jók voltak. A körültekintő ren­dezés hiánya az előadáson erősen meglátszott­A zárda egyik-másik növendéke olyan volt» mintha főzőkanál mellől szalajtották volna a színpadra. A szobák padlójára pedig piszkos linóleum helyett tiszta szőnyeget kell tenni. (k. s.) * A modern szegedi színpad. A szegedi színház régi rendszerű színpadának az átalakí­tását kéri a tanácstól Almássy Endre, a szín­ház uj igazgatója. Ugylátszik, ez már készülés akar lenni az uj rezsimre. Sok apróság mellett a plasztikus diszitési rendszer meghonosítása céljából horizont-háttér fölállítását, a zárt szobák világítására az ideiglenes szuffita­világositó helyett nagyobb és alkalmasabb világositót, két modern színpadi reflektort és szőnyegfogőt kér az igazgató. Utoljára hagyta az öltözők átalakítását és légfűtéssel való ellá­tását, pedig a szegedi színház ósdi és egész­ségtelen öltözőiről ugyancsak híres. * Polgár Károly délvidéki sziutársulata május eleje óta nagy érdeklődés mellett ját­szik Nagykikindán. Nap-nap után zsúfolt ház nézi a kitűnő előadásokat, amelyek vetekednek a legjobb vidéki előadásokkal. Érdekes, hogy Polgár egyhavi bérlete hatezer koronát tesz ki, ami még a legnagyobb vidéki városokban is jelentős összeg. A társulat erősségei: Kaposi Józsa, Lévay Berta, Mezei Margit, Sárvári Nusi, Lányi Editb, a férfiak közül Remete Géza, Ladiszlay József, Toronyi Gyula, Gózon Béla, Erdélyi Sándor. Polgár Károly színigazgató most a pozsonyi színház elnyerésére pályázik. * A színház műsora. A szegedi színház e heti műsora a következő: vasárnap délután A masamód, Vasárnap este A piros bugyelláris Blaha Lujza vendégfölléptével, hétfőn Dollár­királynő, kedden A koncert, csütörtökön dél­a án A próbaházasság, szerdán A koncert csütör­tökön este Szép Heléna. A csütörtök esti elő­adáson búcsúzik a szegedi közönségtől a Krémer házaspár. * Blaha Lujza vendégjátéka. Blaha Lujza, aki ma este a Nagymamá-1 játszotta a szegedi színházban, holnap Csepreghy Ferenc Piros bugyellárisá-b&n lép föl. A nagy érdeklődésre való tekintettel a művésznő kénytelen vendég­játékait még egy előadással megtoldani és va­sárnap este ismét a Piros bugyelláris fősze­repét játsza el. * Elszerződés. Hamvai Jenő, a szegedi szín­ház diszletfestője, Spanraít Ágoston tanítványa, a miskolci színházhoz szerződött. * Még egy szinház Debrecenben. Előkelő debreceni pénzemberek, akik ugy a város tör­vényhatóságának életében, mint társadalmi moz­galmaiban egyaránt kiváló szerepet játszanak, részvénytársasággá alakulva, még egy színház­zal ajándékozzák meg Debrecen városát. Az uj színházat modern, hatalmas méretű müintézet­uek tervezik. A nézőtér kétezer főnyi hallgató­ság befogadására van kontemplálva s a tető­szerkezete olyan villamoserőre működő gépeze­ten sarkallik, hogy az épület szellős nyári színháznak is használható legyen. A szinpad pedig acéltengelyen mozgó, forgatható alkotás lesz s rajta egyszerre három fölvonás díszlete elrendezhető. A részvénytársaság több millió korona alaptőkével indul. Két vállalkozószel­lemü pénzember máris két-kétszázezer koronányi jészvényt bejegyzett. A két pénzember egyiké­ben Ormódy Vilmos biztosítási /"ó-hivatalnokot sejtik, aki a múlt esztendő őszén vette fele­ségül Zilahy Gyula debreceni színigazgató tár­sulatának bájos primadonnáját, Rózsa Lilit. * Ifjúsági hangverseny, ünnepi hangulat­ban, diszes, nagy-" közönség jelenlétében tar­totta szombaton délután 5 órakor a szegedi ál­lami felső kereskedelmi iskola, valamint a vele kapcsolatos I. ker. polgári fiúiskola és női ke­reskedelmi tanfolyam műkedvelői előadással egybekötött hangversenyét. A kitűnően sike­rült, nivós hangverseny minden száma nagy sikert aratott. Az ifjúsági énekkar ügyes elő­adása után Schönauer Ella egy szép prológ előadásával keltett nagy hatást. Barnaffy Rózsi, Boros Mariska, Kintzig Margit, Balga Margit, Salvo Albert zongorajátékukkal, Tóth Béla he­gedüjátékával érdemelte ki a közönség tapsait. Solti László felsőösztályu tanuló ügyes költe­ményeit Nagy Szabó Pál olvasta fel tetszés mellett. Flesch lmre, egy művészi tehetségű növendék, kitűnően hegedült. Gróf László mély érzéssel, nagy hatással szavalt. Balogh Gyula egy vig monológot adott elő igen ügyesen. Vi­haros tapsviharral jutalmazott a közönség egy gyönyörű magyar táncot, amelyet Ágoston Rózsi, Ki.ntzicr Margit, Kolos Jolán és Pick Elza jártak el nagy rutinnal. A nagysikerű táncot Bödőnó-Trinksz Paula tanította be eredménye­sen. Műsor után egy egyfelvonásos vígjáték­ban Schönauer Ella, Zeisler Vilma, Teleky Sán­dor és Balogh Gyula meglepő ügyességgel ját szottak. A ki tűrő előadókat folytonos derült" ségben, meg-megujuló tapsvihí>>-ral kisérte közönség. A Tóth József-alamtvány javára rena dezett előadásnak síkodé elsősorban Bitrói dr, ke-" reskedelmi iskolai tanai erdeme, aki fáradha­tatlanul rendezte az előadást. Áz érdemes ta­nárt előadás után meleg ovációban részesítette a diszes közönség és a hálás ifjúság. * Az újvidéki szinház. Az újvidéki Dun­gyerszki-sziuházban Kövessy Albert társulata játszik. A pécsi színtársulatnak ez a két és fél hónapos nyári állomása anyagi és erkölcsi sikerek dolgában vetekszik a nagyvárosok téli állomásaival. Érdekes, hogy a magyarnyelvű előadásokat a szerb közönség is gyakran láto­gatja, amiben a leleményes Kövessynek nagy érdeme van. Szerb színdarabokat ad ugyanis elő magyar fordításban. Egy ilyen szerbből for­dított dráma bemutatóját most várja nagy ér­deklődéssel az újvidéki közönség. Ennek a hét­nek a végén mutatták be Az Obsitost, Bakonyi Károly és Kálmán Imre operettjét. Károlyiné Emília, Borbély Lili, Hidy Irén, Jasó Miklós, Faludy Károly és Hajagos Károly arattak nagy sikert. * Mariházy Miklós kecskeméti sziutársu­lata május 10-én kezdte meg előadásait Bé­késcsabán. A társulat különösen a Luxem­burg grófja és Az obsitos előadásával aratott nagy sikert. x Szeged város közgyűlése. Május havi rendes közgyűlését az utolsó szerdán, 25-én délután tartja meg a város törvényhatósági bizottsága. A közgyűlést Lázár polgármester, mint helyettes főispán fogja vezetni. A tanács mai rendes ülésében kezdte meg a közgyűlés előkészítését és kedden délelőtt folytatja. Hét­főn összeül a nyugdijbizottság, hogy a nyugdíj­kérvényeket előkészítse. Nyugdíjba megy az öreg Temesváry kapitány, más régi városi emberekkel együtt. Debrecen városa most ala­kítja meg a városok tűz- és jégkár ellen biz­tosító szövetkezetét és fölhívta Szegedet, hogy legyen tagja a szövetkezetnek. A tanács azt javasolja a törvényhatóságnak, hogy tízezer koronával lépjen be a szövetségbe, ha erre a kormányhatóság engedélyt ad. Az ügyet tár­gyalni fogja még a pénzügyi bizottság is. A ki­bővítésre szoruló vágóhid megint szerepel a közgyűlésen. A mérnökség a bővítést akként javasolja, hogy a vágóhídi vendéglőt szüntessék be és 1200 koronával alakítsák át vágóhídi helyiségekké. A Szentháromság-utcai Szűcs-féle telek kisajátítására engedélyt adott a belügyi kormány. A tanács most fölhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a kisajátításra vonatkozólag az érdekeltekkel tárgyalhasson. A szegedi Holtzer S. fiai cég 20000 koronát adott a város­nak, a Széchenyi István grófnak emelendő t szobor alapja javára. A tanács erről jelentést tesz a közgyűlésnek, javasolja, hogy az adomá­nyozóknak a város mondjon köszönetet. Java­solja egyben a tanács, hogy a szobor mintázásá­val Stróbl mester bizassék meg s hogy a még szükséges 17 ezer koronát fedezze maga a város. x Egy építész adománya. Kolb Flóris mű­építész, aki a szegedi zenepalota terveinek elbírálásánál a zsűri tagja volt és szakértői véleményeért 400 koronát kapott a várostól, ezt az összeget a polgármester rendelkezésére bocsátotta általa megjelölendő jótékony célra. A polgármester akként intézkedett, hogy a király 80 éves születése napján a városi segéd­és kezelőszemélyzet négy legszorgalmasabb tagja kap 100—100 koronát és az összegnek addig összegyűlendő kamatait. x Alispán-választás. Csongrád vármegye tör­vényhatósági bizottsága május hó 28-án köz­gyűlést tart, amelyen a Cicatricis Lajos alispán­nak főispánná történt kinevezése folytán meg­üresedett alispáni állást töltik be. Egyetlen pályázati kérvény érkezett a közgyűléshez: Nagy Sándor dr vármegyei főjegyzőé, akinek megválasztása ilyenformán egyhangú lesz. x A kijelölő-választmány szerdán, május 25-én délelőtt 11 órakor a polgár­mester elnöklete alatt ülést tart és meg­ejti a kijelölést az üresedésben levő állásokra pályázó tisztviselők között. x Utcareisdezés. Lázár György polgármester sürgős figyelmébe ajánlotta a tanácsnak a tompái kaputól a szabadkai vámházig vezető útvonalnak szilárd anyaggal leendő beburkolását. Áz útvonal mai rossz állapota miatt ugyanis minden forgalom a Petőfi Sándor-sugáruton bonyolódik le, ami hátrányos az érdekelt lakos­ságra. x Választás a városnál. Szeged városának szerdán kezdődő májusi rendes közgyűlése során részleges tisztújítás lesz. Nem kevesebb, mint hét állást töltenek be: egy adó- ós egy java­dalmi pénztárosi állást és fokozatosan ellenőri, számvizsgálói, adó- és segédadótiszti állásokat. x A ZHnyi-utca aszfaltja. Kuzman József dr törvényhatósági bizottsági tag arra kéri a várost, hogy a Zrínyi-utcát aszfaltoztassa ki, a gyalogjáró aszfaltját pedig egy méterrel szélesittesse meg. A tanács az érdekeltek hozzá­járulása után fog az ügygyei érdemlegesen fog­lalkozni. x Hírek a városházáról. A város mint kegyúr, 9154 koronán restauráltatni fogja a minoriták felső­városi templomát. A fogadalmi templom gipszmintái­nak elkészítéséért a tanács 2000 koronát kér a köz gyűléstől Schulek Frigyes részére. — A mérnökség két kisegítő erőt kér, mert nagyon sok a dolga. — Nagy Ferenc városatya azt indítványozza, liogy a Sándor­ős Hattyu-utcák keresztezésénél vízvezetéki kifolyj létesíttessék.

Next

/
Thumbnails
Contents