Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

Jön a „péntek 13.” Lepotyognak a betűk Kenlzky Armand Például a Michelangelo-vírus Ha egy számítógép-operá­tor úgy érzi, minden tagja fáj, a torka is reszel, köhög, sőt láza van, akkor szinte biztos lehet benne, hogy az Al, A2, vagy éppen valami­féle hongkongi influenza­vírus kerülgeti. Ha mind­ezek mellé még azt látja, hogy a számítógép monitor­ján a betűk lepotyognak a képernyő aljára, a kép szét­töredezik, akkor megállapít­hatja, hogy a komputert is elérte valamelyik vírus. Pél­dául a Michelangelo-vírus, mely az elmúlt héten pén­teken aktivizálta magát, szerte a komputervilágban. Miskolcon talán az egye­tem számítóközpontja a leg­veszélyeztetettebb terület, ezért ott érdeklődtünk e kü­lönös vírusok természetéről. Kérdéseinkre a számítóköz­pont _ vezetője, dr. Bállá László (B. L.) és az üze­meltetés! csoport vezetője, Etjerer Attila (E. A.) vála­szoltak. DH: Az igazi vírusokról a laikus annyit tud. hogy mi­niatűr lények, amelyek az élő és az élettelen határán „billegnek”, magasabb rendű szervezetekbe bejutva, s ott elszaporodva betegséget okoznak. Hogyan kell elkép­zelnünk a számítógép-víruso­kat? B. L.: A számítógép-víru­sok is apró „lények”, ponto­sabban kis programok, amelyek mindenféle zavaro­kat okoznak a számítógépek működésében, rátapadva a nagy programokra. Visszaállítani a magyar könyv rangját, különös te­kintettel régiónk alkotóira és müveikre. Ez lehetne a mottója a Miskolci könyv­napok ’92 rendezvénysoro­zatának, amelyet a Bíbor BT., a Felsőmagyarországi Irodalmi Alapítvány, a Szép­míves BT. és a Well Rek­lámügynökség rendez. Mint az eseményről tartott sajtótájékoztatón Borkúti László, a Bíbor BT. ügyve­zetője elmondta, egy, a könyvhöz Közelálló kulturá­lis rendezvényről van szó, vállalkozói alapokra helyez­ve. Ez nagyjából abból áll, hogy a négy említett szerve­zet saját forrásait mozgósít­va biztosítják az anyagi hát­teret. Alapelvük, hogy szín­vonalában újjáélesszék a régi könyvhetek ünnepi han­gulatát, növeljék a könvvkí- adók és -terjesztők mecénás! szerepét, és újabb retegeket nyerjenek meg az igényesoob alkotásoknak. Nagy hang­súlyt kívánnak fektetni me­gyénk gazdag irodalmi ha­gyományainak és az itt élő, író emberek publikációinak szélesebb körben való meg­ismertetésére. A rendezvény nem azonos az ünnepi könyvhéttel, bár némileg kapcsolódik hozzá. Május 27.—június 9-e között szeretnék elkerülni azokat a hibákat, amelyek némileg jellemezték a korábbi könyv­heteket. Általában a szűk idő jelentett gondot, nem tudtak igazán neves szemé­lyiségeket meghívni. Most DH: Az elmúlt pénteken tele voltak az újságok a Michelangelo-vírus hírével. Ez a „jónevű” vírus külön­legesen veszélyesnek számít? B. L.: Nem. Inkább jól cseng a név, s alkalmas fel­kelteni a figyelmet. Ezt a kis vírus-szoftvert úgy írta rfieg valaki, hogy Michelan­gelo születésnapján aktivizá­lódjon. DH: Honnan tudja a ví­rus, hogy mikor van Miche­langelo születésnapja? B. L.: Minden számítógép­ben „ketyeg” egy belső óra, sőt „lapoz” egy naptár is. így aztán könnyű dolga van a vírusnak, mindössze ezt a naptárt kell figyelnie. DH: Mint azt sajnos mind­annyian tapasztalatból tud­juk, az influenzavírusok el­len gyakorlatilag nincs ha­tásos gyógyszer. Mi a hely­zet a számi tógép-vírusok esetében ? B. L.: Szerencsére itt job­bak az esélyek, igen jó ví­rusölő programok léteznek, amelyek hatásosan képesek megvédeni az adatállományt, az értékes programokat. DH: A Miskolci Egyetem számi tóközpontjában észlel­ték a Michelangelo-vírus fel­éledését a jelzett időpont­ban? E. A,: Nem, bennünket úgy látszik elkerült ez a ví­rus. DH: Hogyan terjednek a komputervírusok? E. A.: Fertőzött mágnes- kártyákkal, fertőzött prog­ramokkal kerülnek be a rendszerekbe. így például nálunk a hallgatói gyakorló- termek gépei fertőződnek meg legtöbbször. DH: Mennyire gyakori a vírusfertőzés az egyetem szá­mítógépeiben? E. A.: Mindennapos, mint minden hasonló helyen. A fertőzések ellen rutineljárás- sal védekezünk. A számító­gép-operátorok munkakez­déskor megvizsgálják, majd megtisztítják a programo­kat. Súlyosabb esetben ko­molyabb adatmentésre is szükség lehet, de általában helyrehozható a kár. DH: Ezeket a vírusokat — mivel maguk is programok — egyszer valakinek meg kellett írnia. Miféle célja lehet ezzel bárkinek is? E. A.: Talán rossz vicc­nek lehetne leginkább minő­síteni a vírusgyártást, hiszen haszna aligha származhat belőle a készítőnek. A szoft­ver-előállító cégeknek min­denesetre jó reklám a kü­lönféle „immun-szoftverek” készítése, amelyek általában minden eddiginél hatásosabb védelmet ígérnek. DH: Jobb lenne, persze csírájában elfojtani a bajt... E. A.: Természetesen. A vírusok elsősorban az ille­gálisan másolt programokkal lerjednek, leggyakrabban a hallgatók között csereberélt — ki tudja, honnan szár­mazó — játékprogramokkal kerülnek be a rendszerekbe. DH: A Michelangelo-vírus ezek szerint nem okozott 6emmi zavart. A következő hírhedt vírus jelentkezése mikorra várható? E. A.: Ezen a héten, pén­teken, 13-án. DH: Mi a neve a vírus­nak? E. A.: Péntek, 13. Hájé A főiskola elvégzése után a Madách Színház szerződ­tette. Ritka és kivételes pá­lyakezdés, mint ahogy a színi pályára történő indulása is az: szülei színművészek, Kopetty Lia és Kautzky Er­vin sokáig az egri, majd a Miskolci Nemzeti Színház művészei. A fogékony, min­denre érzékenyen reagáló gyermekkorban érhették volna olyan traumák, me­lyek következtében eszébe sem jutott volna a színi pá­lyát választani. Édesapja az ígéretes kez­deti évek után sokáig nem kapott tehetségének megfe­lelő szerepeket, édesanyja sikert sikerre halmozott, szerették, becsülték, elis­merték. Szülei problémáit megismerve-megértve mégis miért ezt a nem könnyű pá­lyát választotta? — Talán kezdettől a gén­jeimben volt és nem tánto­rított el a sokak által szi­dott, embert-próbáló pálya. Szüleim nem befolyásoltak, nem akartak sem lebeszélni, sem rábeszélni. A csodálatos főiskolai évek végeztével egyből jött a Madách Szín­ház ajánlata: szerződtetné­nek tagjaik sorába. A meg­lepetéstől nem tudtam szó- > hoz jutni. Egy dolog lebegett szemem előtt: bizonyítani, bizonyítani, és bizonyítani! Ez — három év eltelte után nyugodtan mondhat­juk: sikerült. A prózai dara­bokban történt debütálás után színházában nincs olyan zenés produkció, ame­lyikben ne játszana. Hogy csak a Macskák falkavezéré- re, a József és a csodálatos színes, szélesvásznú álom­kabát Ruben szerepére, vagy most legutóbb a Cabarei Cliff Bradshawjára emlékez­zek. — Mindig óriás! sikert könyvelhet el magának. Mi ennek a titka? — Talán a szerencse, hogy olyan pillanatban kap­csolódtam be színházi éle­tünkbe, amikor az intellek­tuális színjátszással próbál­Ady Művelődési Ház (5, 7): Halálosok (mb. szí. ame­rikai, kiemelt he-lyár!) — Miskolci Egyetem (5, 7): Krumplirózsa (szí, amerikai, kiemelt helyár!). BORSOD-ABAÜ-ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK Kazincbarcika, Béke: A halászkirály legendája (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 4, 6). — Kazincbar­cika, BVK: Törvényre törve (szí. amerikai, kiemelt hely­ár! kezdés: 7). — Mezőkö­vesd: Kipurcant a bébicsősz, anyának egy szót se (szí. amerikai, kiemelt helyér! kezdés: 5. 7). — Sárospatak: Talpig zűrben (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 5, 7). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK Eger, Bródv: Magas barna férfi, felemás cipőben (szí. amerikai, kezdés: du. 5 és este 7). — Eger, Prizma: A medve (kezdés: du. 5 és 7). — Eger, Uránia: Könyörte­len idők (kezdés: du. 3). — Esernyőtrükk (szí. francia, kezdés: du. 5 és este 7, 9). — Gyöngyös, Puskin: Vadak ura (szí. amerikai, kezdés: du. 5 és este 6). — Csapd le csacsi! (szí. magyar, kezdés: este 8). — Hatvan, Apolló: Visszakézből (szí. amerikai, kezdés: du. 4 és este ö, 8), Nívós rendezvénysorozat Miskolcon Visszaállítani a könyv becsületét azonban olyan írókban gon­dolkodnak többek között, mint Esterházy Péter, Csoóri Sándor, Sütő András, bár ő most nem nagyon mozdul ki otthonából, és Hegedűs Géza. Június fi-án rendezik meg a III. antikvár árverést, de a tervek szerint egyéb kulturális események is szí­nesítik a programot: dssessz- és íolkest, a Szolnoki Szig­ligeti Színház vendégjátéka. A könyvnapokra pedig egy, legalább tizenhat oldalas, színes irodalmi újságot is meg kívánnak jelentetni. A külsőségekben is magas­ra helyezik a mércét. Egye­di könyvsátrakat terveztet­nek és készíttetnek, össz­hangban a városképi elkép­zelésekkel. A városi önkor­mányzat egyébként támoga­tásáról biztosította az elkép­zelést, és segítséget ígért a technikai kérdések megoldá­sában. A tájékoztató korai idő- i pontja is indokol-;, hiszen egyelőre csak tervekről esett szó. Szívesen vesznek bár­milyen hasznos ötletet, pél­dául ezen az összejövetelen is felmerült egy, a könyvki­adás aktuális kérdéseivel foglalkozó tanácskozás gon­dolata, és persze pénzügyi támogatást is szívesen fogad­nak. A cél nem a mindenek- előtti anyagi haszon. Sokkal többet ér, ha a közönség új­ra megbecsüli a könyvet, és nem a mindent elárasztó kommerszhullám válik ural­kodóvá. MISKOLCI MOZIK Béke Könyörtelen idők (magyar, kezdés: 2). Börtöncsapda (szí. ameri­kai, kezdés: f4, hn6). Hu'Hámherceg (szí. ameri­kai, kezdés: 8). Béke kamara PocKeteer (mb. szí. ame­rikai, kezdés: 4, 6). Eéke videoterem A szexkirálynő (szí. ma­gyar, csak felnőtteknek! kez­dés: 2, 4, 6, 8). Kossuth Tök jó, válnak az őseim (szí. francia, kezdés: f3). HuUámherceg (szí. ameri­kai, kezdés: f5). Börtöncsapda (szí. ameri­kai, kezdés: f7, f9). Hevesy Iván Filmklub „ ... annak szíve álmot te­rem” (magyar dokumentum­film, kezdés: 3). Könyörtelen idők (magyar, kezdés: 5, 7). Az első száz év (magyar dokumentumfilm, kezdés: hn9). _ kozó. énekelni, táncolni tu­dó fiatal színészekből hiány volt. Ne értsen félre, nem a nagyképűség beszél belőlem. Ez mindig távol állt tőlem. Nap mint nap teszem a dol­gom, legjobb tudásom sze­rint. — Ha én jellemezném az Ön egyéniségét, sajátos karakterét, így fogalmaz­nék: franciás könnyedség, angolos elegancia és ma­gyaros tehetség... — Köszönöm az elisme­rést,, jólesik, bár túlzásnak tartom, hisz még a pálya kezdetén vagyok. Hogyan tovább, mit hoz a jövő, még nem tudni! — Ügy gondolom, na­ponta, hetente sok-sok sze- relemcs levelet kap rajon­góitól, hiszen a fiatalok­nak már elegük van a szív­döglesztő, jólfésült, ámde üres tekintetű sztárokból. — Valóban elég sok leve­let kapók, de ez elsősorban a szerepeimnek, alakításom­nak szól. Szabadidőmtől függően igyekszem mind­egyikre válaszolni... — Ez a felém áradó szere­tet éppúgy erőt ad nap mint nap, mint az a bizalom, amelyet kollégáimtól kapok, hogy csak a legnagyobbakat említsem: Tolnay Klári egyetlen szemvillanásával instruál, biztatást ad, Psota Irén kézfogása a színfalak mögött azzal nyugtat meg: sikerülni fog, sikerülnie kell! Soha el nem feledhető segít­ség, biztatás. Elengedhetetle­nül fontos a pályánkon! — Ahogy mondta, sza­badidejéből van a legke­vesebb ... A Szomszédok című teleregényben forgat és szinte állandó foglal­koztatottja a szinkronstú­diónak ... — Nagyon örülök, hogy sokat és sokfélét szinkroni­zálok, Olyan szerepeket játszhatok el, olyan figurák­nak kölcsönözhetem a hango­mat, amelyekkel nem biztos, hogy találkozni fogok. Bár ezen a pályán semmi nem lehetetlen. Boldog vagyok, nogy legközelebb a Família Kft.-ben is játszom. — Végezetül egy szemé­lyes kérdés: fiatalon, te­hetségesen, sikereinek fé­nyében, párválasztás előtt milyennek képzeli el az ideális nőt? — Olyannak, mint az édesanyám. Legyen szép, okos, tehetséges, megértő; családcentrikus, jó háziasz- szony, hűséges társ... és még sok minden. Lehet, hogy igényes vagyok, lehet, hogy nem találom meg, de még mindig keresem ... Bíró István Szelídítik a francia A nemzeti himnuszt min­denütt csak radikális rend­szerváltások fenyegették. Vagy még azok sem voltak képesek kikezdeni. így volt ez a mi Himnuszunk eseté­ben. De mi történik Európa egyik leghíresebb, a zsarnok­sággal való szembcszállásra buzdító dalával, a franciák Marseillaise-zével ? A híres refrén túlságosan is vérengző, Itt az ideje, hogy megváltoztassuk azt a szöveget, amely 200 év óta „rút szolgavérrel” kívánja öntöztetni a határt — állít­ja az a csoport, amely azért jött létre, hogy a híres dal inkább a Szabadság, Egyen­lőség, Testvériség eszméjét hirdesse a szövegében is, és ne a bosszút. Mintegy száz ismert sze­mélyiség csatlakozott már a szöveg megváltoztatását kö­himnuszt vetelőkhöz, köztük Mitter­rand elnök felesége, továbbá Charles Aznavour énekes, Haroun Tazieff vulkánkuta­tó, Robert Hossein filmren­dező, Bemard Tapie, a Mar­seille labdarúgócsapatának menedzsere, és mások. Nem könnyű dologra vállalkoztak. A Marseillaise ugyanis az al­kotmány védelme alatt áll, s hogy ezen változtassanak, a parlament és a szenátus egyetértése kellene, vagy pe­dig népszavazás. Természe­tesen a himnusz védelmezői is hallatják a hangjukat. Jean Pierre Chevenement kategorikusan kijelentette: „A szövegen nem szabad változtatni, mert az a haza és a köztársaság szimbóluma — úgy ahogy van. S ilyen vonatkozásban nélkülözhetett len eleme az állampolgári öntudat kialakításának”.

Next

/
Thumbnails
Contents