Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07 / 57. szám
SXttLAJ mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Hajdani hölgykoszorú. Jótékony célú mulalsáq Az IC(P) Rt. bálja a Palofaszállóban „Perecesi tavasz” (Karinthy Ferenc emlékére) Az idősebbek tán még emlékeznek rá, az ország gazdasági és politikai nehézségeinek enyhítése érdekében jelentős segítséget kapott Magyarország külföldről 1924-ben: a népszövetségi kölcsönt. A bethleni konszo- lidácip elismerése is volt ez a nyugat-európai (főként angol) hitel. Egyebek között ez tette lehetővé, hogy felépíthessék a lillafüredi Palotaszállót. Magyarország Gyöngye — ahogy akkoriban emlegették — közkedvelt szórakozóhelye lett az arisztokrata és a főúri köröknek. ■“«a** «*-'■ Azokban a boldog békeidőkben, az 1930-as években hangulatos bálokat tartottak itt. Különösen az Annák tiszteletére rendezett tánc- mulatságok voltak népszerűek. Az • országos méltóságok mellett .ilyenkor . jelen voltak a város köztisztviselői is, a Palotaszálló igazgatósága külön autóbuszjáratokat indíttatott Miskolcról, s méltányos díjszabás mellett szállították az illusztris vendégeket a miskolci autótaxik, Az estély fénypontja mindig a szépségkirálynő megválasztása volt. A kor hangulatát jól jellemzi a lillafüredi Fürdőújság egyik tudósítása: „Szombat este válasszuk meg az Anna-bál szépségkirálynőjét, aki előtt hódolattal emeljük meg tiszteletünk és elismerésünk virágkoszorúját, mert akit a báli éjszakán felvonuló elegáns közönség soraiból méltónak találnak a legszebb jelzőre, az megérdemli, hogy az Anna-bál szépségkirálynőjének büszke címe tegye számára felejthetetlenné ezt a napot.” Joggal voltak országos hírűek az itt megrendezett mulatságok, vetekedtek akármelyik pesti vagy füredi bállal. A tradíciókat felelevenítve rendezi meg jótékony célú bálját március 28-án és 29-én az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. Az országos és a helyi közélet jeles képviselőin kívül jelen lesz a vállalatvezetők és a vállalkozók széles köre. A fővédnöeg&tKÍnynGLPtár 200 évvel ezelőtt, 1792. március 7-én született John Herschel angol csillagász (képünk), ' akinek alapvető munkája volt a kettőscsillagokról, a köd- foltokról és a csü- laghalmazokról készült „General Catalogue” című katalógus (1864). Ö volt az első, aki a Jóreménység Fokáról (Dél- Afrika) végzett megfigyeléseivel feltérképezte a déli félteke lagzatait. csil60 esztendeje, 1932-ben hunyt el Aristide Briand (ejtsd: Brian) francia politikus, aki nevét az amerikai külügyminiszterrel közösen alkotott „Briand —Kellogg-pak- tum” őrizte meg. Az 1928-ban, Párizsban aláírt szerződésben részt vevő államok lemondtak a háborúindítás „jogáról”. 70 éve, 1922-ben halt meg Kari Schleich német orvos, aki első ízben alkalmazta az ún. helyi érzéstelenítést. Kitűnt, mint mély gondolkozó a Lélekről, Gondolatok az élet értelméről című műveivel. 135 évvel ezelőtt, 1857-ben született Julius Wagner-Jauregg osztrák orvos, akit 1927-ben No- bel-díjjal tüntettek ki a hüdéses elmezavar (a pa- ralízis) sikeres gyógykezeléséért a malária-szérummal. 190 éve, 1802- ben született Sir Edwin Henry Landseer angol festő és szobrász. Főleg állatábrázolásaival tűnt fel és az ő művei London híres Nelson-szobrának oroszlánjai. kök: dr. Surján László népjóléti miniszter, dr. Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, dr. Hardy Ilona, a Budapesti Értékpapír Tőzsde ügyvezető igazgatója és dr. Csornai Zoltán, az IC(P) Rt. vezérigazgatója. S hogy mi az a jótékony cél? A miskolci megyei kórházban működő Gyermekrehabilitációs Központ kis betegeinek támogatása. Természetes tehát, hogy várják az egészségügy prominens vezetőit is. Ez alkalomból a társalgóban kamarakiállítást rendeznek: Pető János és Teliinger István festményeit, valamint Varga Éva és Szanyi Péter szobrait mutatják be. Aki nem kíván részt venni a bálon, mégis részese szeretne lenni a mulatságnak, gyönyörködhet majd abban a tűzijátékban, amely szintén emlékezetessé teszi ezt a napot. Az érdeklődő miskolciak a LÁEV-kisvasút kiliáni végállomásáról díjtalan külön- vonattal utazhatnak Lillafüredre, hogy ki ne maradjanak a pompázatos görögtü- zek látványából. A mester szólított be a nyitott ajtón. — Ez a gyerek majd elvezeti, uram — mondta a karosszékben ülő idegennek, miközben a űikörbe nézett. A vendég is a tükörnek válaszolt, csak ennyit mondott: — Jó... Kint, a küszöbön túl ácso- rogtam, de még jól hallottam, amint a magas, vékony idegen megkérdezte a borbélytól : — Hogy lehet az, hogy ebben a nagyvárosban csak két kupi van?... Egy darabig ácsorgott a barakkból átalakított borbélyműhely előtt, hosszasan megnézett, és megkérdezte: — Szóval, te jól ismered ezt a falut? Tagadólag megráztam a fejem. — Nem ismered? A mester — intett a háta mögé — azt mondta, hogy itt születtél és gimnazista vagy. — Nem falu ez, hanem telep, bányatelep — mondtam csendesen. — Megfogtál fiú! — nevette el magát, és a kezét nyújtotta. A templom melletti vendéglőt akarta látni. Nem messzire kellett menni. Ugyancsak szaporáznom kellett mellette a lépéseket. A kocsmában nem sokan voltak. Az idegent megnézték, de nem . törődtek . vele. Ek-. koriban, a front, a háború után sokan szorultak ide, korábban a bombázások miatt, később a leszerelt fca- tonazenészek, akik itt kaptak lakást családjaiknak, munkát és hangszert a bányászzenekartól. A vasgyárból is sokan laktak itt a rokonoknál, ismerősöknél, akik a bányában dolgoztak, mert nagyon kellett a szén. Az új vendég a kövér kocs- márossal beszélgetett a pultnál, aztán kimentek az olajos padlójú ivóból a salakkal leszórt kerthelyiségbe. A leprásokért Vetített képes beszámoló a református székházban Az emberiség sokféle bű- nének-bajájnak gyógyítására szól az egyház missziója. Hazánkban a református szeretetszolgálat 17 intézményt tart fenn fogyatékos gyermekek, felnőttek, kicsinyek és idősek gondozására. Az utóbbi évtizedekben egyre jelentősebb lett a Kék Kereszt Iszákosmentő Misz- szió, a fiatalokat segítő drogmisszió, a lelki gondozás, családmisszió, telefonos lelkigondozás. börtönmisszió. A látás- és hallássérültek segítő szolgálata is 80 éves. Kik a leprások? Ez a kór főként a meleg és forró égöv alatt terjedt el. A betegek száma több mint 13 millió. Jézus missziói parancsa: hirdessétek az evangéliumot, tanítsatok, betegeket gyógyítsatok, lepráso- kat tisztítsatok! így 2000 év során először a Szentföld és a Földközi-tenger partvidékein, majd Indiában, Ázsia további részein és Afrikában létesítettek lepra-menedékhelyeket, -kórházakat. A lepra alattomosan terjed, a kiütések szétterjednek, a baj a fül- és orrcimpák, ujjízek leesésével fokozódik, és erős váladékképződés gyötri a beteget. Ezért fontos az elkülönítés, a „szűrés”. A lepratelepek mellett a kertekben állapotukhoz képest a bentlakók munkájukkal igyekeznek az ellátást biztosítani. De szükségesek az ápoláshoz kötszerek, pólyák, lepedők, törülközők, takarók. Erre a célra a gyülekezetek asszonyai az ajánlott méretek szerint kötnek pólyákat. A Református Lepramisszió öt országba küld ápoláshoz szükséges kötszereket. Március 8-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel a Kossuth utcai református székházban Riskó Jánosné Fazekas Márta vetített képekkel tart beszámolót az ázsiai, thaiföldi lepramisz- sziói világkonferenciáról, igét hirdet: Riskó János, pilis- vörösvári lelkipásztor. Az ifjúságot és minden érdeklődőt tájékoztatni fog az előadás. A néptelen szaletliban leültek a kerti székekre. A kocs- máros élénken mutogatott, miközben beszélt: — Igen, itt voltak. Jó forgalmam volt aznap... Már a poros kocsiúton ballagtunk az állomás felé, amikor váratlanul megtorpant és felnevetett: — Jó helyre hoztál, fiú! Mégiscsak igaz. Jártak itt már írók. Nem én vagyok az első ... A plébános nagyon megnézte az idegent, s csak akkor nyitotta ki a kaput, amikor az latinul köszöntötte. „Laudetur...” Innen az orvoshoz kellett vezetnem. Ügy fogadták, mintha régen ismernék. A szép doktornő kávét főzött, a bányaorvos pedig kukoricából főzött pálinkával kínálta, miközben karikákat fújt a cigaretta- füstből a lámpa felé. Jól hallottam, amikor a vendég arról beszélt, hogy ő pesti újságíró és írni akar a bányászatról. Mikor hazaindultam azzal az ígérettel, hogy reggel idejövök, a házban megszólalt a zongora ... Szinte mindenre kíváncsi volt. Fel kellett mennünk a Hatházhoz, ahol a focipálya volt és éppen tréningeztek, benézett az üres óvodába, elidőzött a szabadtéri színpadnál, sokáig beszélgetett az elemi iskola igazgatójával, együtt mentek le a lépcsőn az alagút bejáratához, ahöl a bakfér gyanakodva figyelte őket. Voltunk az újaknai hivatalházban, ahonnan egy aknász kísérte el a bánya, a lejtakna bejáratához a sugárvetős karbidlámpájával, ami láthatólag elegendő is volt. Beszélgetett a konzumban sorban álló asz- szonyokkal, megkóstolta a Vilma-forrás mindig jéghideg vizét. Kíváncsi volt a fúvószenekarra is, és megtapsolta az egyik próbán elhangzott indulót. A másik két kocsmában, vendéglőben is megfordult, könnyen szót értett az emberekkel. Egyáltalán jól tudta, kinek hogyan kell köszönni — hamar megszokta a „Jó szerencsét !”-et is. A legtöbb időt azonban a Bányamécs Olvasóegylet helyiségében töltötte el, melynek a közepén nagy biliárdasztal állt. a kis asztalkákon sakk-készletek. Délután pedig, kétszer egy héten, a könyvtár is kinyitott. Hamar összebarátkozott a könyvtárossal. segédkezett is a kölcsönzésnél, erre tanított-báA Máltai Szeretetszolgálatról a miskolci rádióban A Máltai Szeretetszolgálat nemcsak egytálételt, ruhát, hajlékot biztosít a rászorulóknak, hanem törődik a betegekkel, jogi tanácsokat ad, élelmiszercsomagokat oszt, iskolába, óvodába szállítja a mozgássérült gyerekeket. Egy hónapon belül Miskolcon ingyenes orvosi rendelőt és gyógyszertárat nyitnak. Ezekről beszél a miskolci rádió március 9-i műsorában dr. Csiba Gábor, a Málta Szeretetszolgálat miskolci csoportjának vezetője. Az érdeklődők a 345- 510-es telefonon tehetnek fel kérdéseket, 7 és 9 óra között, az adás napján. tontott engem is. A nyitott ablakból hosszan elnézte a közeli kisvasút állomásának forgalmát, beült a személy- vagonokba, a fából készült alagúti kis kocsikba is ... Nagy fekete autóval mentek be a városba, Miskolcra. Az orvos sürgette a kapuban: „Karinthy úr, jöjjön már! Az elhagyott javak biztosságának kocsija nem várakozhat ennyit.” A vendég vékony, rövid ceruzával írogatott valamit egy tgnári noteszbe. Felállt, rám nézett és ezt mondta: — Várjál minket az esti vonatnál. Beszélni szeretnék veled... Az esti munkásváltó vonatról azonban csak az orvos szállt le. Hazaindultam. Az Iskola utcán elkaptam egy világító szentjánosbogarat. Óvatosan őriztem a markomban, amit már csak akkor nyitottam ki, amikor az udvarunkon leültem a padlásfeljáró lépcsőjére. A bogár ott világított a tenyeremen, nem mozdult. Fázni kezdtem, talán a fáradtságtól. és a sötétségtől. Amikor felálltam, hogy bemenjek a házba, a foszforeszkáló szentjánosbogár hirtelen elrepült. Fel, a csupa-csillagos ég felé ... Csak jóval később tudtam meg, hogy Lauday János, a telepi elemi iskola igazgató- tanítója meghívására a harT mincas évek elején Bajcsy- Zsilinszky Endre és Fé ja Géza a Podraczki-féle vendéglő kerthelyiségében találkozott a meghívottakkal, közöttük föld alatt dolgozó bányászokkal is. Féja egy év múlva megismételte a látogatást. Móricz Zsigmond az Egy akol — egy pásztor című könyvét küldte el a Bányamécsnek... Karinthy pedig? Karinthy Budapesti tavasz című regényének bányász szereplőjét, a hozzá való „anyagot” kereste Perecesen. (oravcc) SZOMBAT 9.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — Természet- gyógyász nap lesz Egerben. — Napjaink kérdései. Ónod- vári Miklós jegyzete. — Veszendőben a hollóházi értékek. — Reklám. A zenét szerkesztik a hallgatók. Te-, lefon: 345-510. Szerkesztő: Zakar János. — 17.00—19.00: A miskolci rádió kereskedelmi, információs, zenés műsora a Rádemis Kft. menedzselésében. VASÁRNAP 8.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — Magyarország az én hazám címmel területi döntő a miskolci Szemere Gimnáziumban. — Barangolás a Bükki Nemzeti Parkban. — 8.50: Volt egyszer egy sportkör. Szerkesztő-riporter: Szemes István és Farkas Papp Zsolt. •— Reklám. — Szerkesztő: Tolnai Attila. — 17.00— 19.00: A miskolci rádió kereskedelmi, információs, zenés műsora a Rádemis Kft. menedzselésében.
