Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
E tájon nevelődött a haza szeretetéie Küldöttség Borsiból, Királyhelmecröl Daragó Ferenc mondott ünnepi beszédet A valamikori nagy bálok színhelyén, a lillafüredi Pa- lotaszállóban nagyszabású, fergeteges műsort állítottak össze a szervezők. Dr. Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezetője. igazgatója mint egyik fővédnök nyitotta meg a bált. Surján miniszter úr kimentette magát levélben, méltatva a cég jótékonysági törekvéseit, de ott volt dr. Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, s természetesen dr. Csornai Zoltán, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara társelnöke, az IC(P) Rt. elnök-vezérigazgatója. A megnyitót követően dr. Peja Márta, a Gyermekrehabilitációs Központ osztályvezető-főorvosa szólt a bálozók- hoz abban a reményben, hogy a gyarapodó vállalkozói réteg, a gazdagodó polgárság legalább olyan szívügyének tekinti majd a rászorultak segítését, mint ahogyan ezt sokirányúan az IC(P) Rt. teszi. Részletesebben a műsorról. Eleve térzene köszöntötte a vendégeket a MÁV Szimfonikusok jóvoltából, ugyanakkor az előtérben magas színvonalú kiállítás fogadta az elegáns urakat és hölgyeket. Pető János sötét tónusú, lírai, grafikai lapjait ellensúlyozta Teliinger István különös—színes—sejtelmes világa, valamint Varga Éva bronzplasztikáin tűnődhettek az érdeklődők, miként képes lelket gyúrni az anyagba a művész. A nagy mágus, Ungár Anikó fergetegesen elbűvülő volt, szakmailag, emberileg. Nem vagyok benne biztos, hogy tudatosan emelte ki a közönség közül dr. Tolnay Lajost, mindenesetre, ahogy eltüntette a kezéből a pénzt, az minden pénzt megért. Többször volt divatbemutató az est folyamán. Eddig is tudtam, hogy Takács Ilona kitűnő szakember, de most tobzódva alkotott, persze igen gyönyörűek voltak a lányok is, s a fiúk markánsan jóképűek. Azután a táncosok. Világhírű együttesek, világhírű, valamint kifejezetten erre a célra koreografált táncokat mutattak be: lambada, magyaros, kánkán, egyszóval a fiatalság és a szépség színes forgatagát produkálták. A zenészek közül először Komár László jött, illetve késett, s talán ezért is nem fogadták kitörő lelkesedéssel, pedig az „öreg még a régi”, igen muzikális. Szandiról nem is beszélve. Ez a kis csacsogó lány meghódított mindenkit. Kár, hogy Fenyő Miki, vagy az ő Miklós bácsija, mint mondta, egy kicsit többet hozta magát a kelleténél, s nem hagyta a sapkás lánykát önállóan közönséget bolondíta- ni. Persze mindkettőjüket ette a bálozók feldobott serege. Talán kicsit hátra került Zoltán Erika és Dolly, de mit lehet tenni, ha egy nap csak ennyi órából áll. Egyébként meglepődtem, hogy életben még picibbek. Picik és aranyosak. Miről nem beszéltem még? Ja, igen, ki ne hagyjam a szépségkirálynő-választást. Az idén is Kurusta Erika nyert — már tavaly is ő volt a legszebb —, ő húzta ki a tombolát, főnyereményként az említett művészek egy- egy alkotását, de többek között díjat ajánlott fel a Déli Hírlap Kft. is. S még miről nem beszéltem? Hát a vacsoráról, s az árakról. Voltam már egykét rendezvényen, de ilyen jól mozgatott pincércsapattal nem találkoztam. Gyorsak voltak, kedvesek, s amit hoztak, az fenséges. Háromféle menü, ízletes, bőséges, ez egyébként benne volt a 3500 forintos belépőben. Az italárak pedig — szerintem egy ilyen helyhez és alkalomhoz mérten — szolidak voltak. Több okból is hasznos volt ez a bál. Nyilván a megújult cégnek ország-világ előtt egy jó reklám, ami természetes velejárója a piacgazdasag- nak. De mint Hardy Ilona is mondta, a vállalkozóknak nagyon fontos az a közeg, ahol vállalkoznak, ahol élnek. Mind többen ismerik fel, nem elég csak magukkal foglalkozniuk, sokirányú együttműködés révén lehet csak úrrá lenni a nehézségeken. S a feszítő hétköznapok után kell az ünnep, kell a pompa is, hogy kiemelkedjünk a félelmeinkből, felszabadultnak érezhessük magunkat — majdan a mindennapok során is. K— Hofl Géza híres utcasep- rő-blues-ének refrénje így hangzik: „Szemetelnek, szemeteinek, szemetelnek!” Méghozzá a blues-zene műfaji sajátosságának megfelelően egyre fokozódó hangerővel, s egyre kétségbeesettebben. A szeméttel foglalkozó szakemberek (általában) nem tudnak énekelni, pedig ugyancsak kétségbeesettek, ha Miskolc város szemetének „jövője”’ eszükbe jut. Blues-éneklés helyett azonban inkább felméréseket készítenek, hiszen amíg a baj pontos mértéke és mibenléte ismeretlen, addig aligha lehet megfelelő gyógymódot találni. • A BEM ÁLLTA A CECHET A városban keletkező hulladék mennyiségét könnyebb meghatározni, mint az ösz- szetételét, pedig az utóbbi ismerete több támpontot nyújthat a különféle prognózisok felállításához, az alkalmas feldolgozási, megsemmisítési technológiák kiválasztásához. A Miskolcon keletkező hulladék összetételének felmérésére az utóbbi évtizedekben öt alkalommal próbálkoztak: 1974-ben, 1981-ben, 1985-ben, s végül 1990 tavaszán és őszén. Ezek a vizsgálatok részben az alkalmazott módszereknek köszönhetően, részben pedig a kiindulási adatok megbízhatatlansága miatt, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A jelen helyzet pontos ismerete, és a változások előrejelzése kulcsfontosságú, hiszen bármilyen hulladékkezelési technológia alkalmazása is kerüljön szóba, nagy pénzről kell dönteni, s a döntés hosszú időre szóló. Csak olyan hasznosítási mód Az egykori fejedelem, TI. Rákóczi Ferenc, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként 316 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született Borsiban. A sátoraljaújhelyi Városvédő és -szépítő Egyesület szombaton délelőtt ünnepi megemlékezést tartott a Kazinczy úti, volt Rákóczi-ház falán elhelye- lyezett emléktáblánál, amelyet egy évvel ezelőtt avattak fel. Az ünnepségen részt vett Borsi és Királyhelmec küldöttsége is. A Himnusz elhangzása után — melyet a városi énekkar adott elő Szathmá- ry György vezényletével — Magashegyi Zsuzsanna. a helyi 117. Számú Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanulója szavalta el Petőfi Sándor Rákóczi című versét. Ezután Daragó Ferenc, a Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatóhelyettese, városi önkormányzati képviselő tartott ünnepi beszédet. Mint mondta, emlékezni, köszönteni és tisztelegni jöttünk e márványtábla elé. Emlékezni történelmünk majd háromszáz évvel ezelőtti eseményeire, köszönteni e történelmi korszak legjelentősebb személyiségét, s főhajtással tisztelegni példaértékű tisztessége, jöhet szóba, amely az ökológiai és ökonómiai igényeket egyaránt kielégíti. A legutóbbi és legalaposabb vizsgálatot a Borsodi Ércelőkészítő Mű készíttette el a miskolci Zöld Akció — Green Action — Egyesület szakembereivel, akik az eddigiektől eltérő módszerekkel végezték el a vizsgálatot. ® „IN S1TU” Felállítottak egy modellt, amely a város teljes szemétciklusát leírja, s a modell egyes összetevőinek anyagáramát vizsgálták a tanulmány elkészítése során. Ehhez nagy mennyiségű adatot használtak fel a városról, kérdőíves adatgyűjtést hajtottak végre, szociológiai jellegű felmérést végeztek, valamint „in situ” (eredeti helyzetben) vizsgálták a hulladék összetételét és meny- nyiségét. Igen sok és fontos információt nyertek a közvetett adatokból, melyek a város különféle területeinek beépítettségének jellegéről vallanak. Ezek szerint Miskolcon 1991. január 1-én 76 163 lakott lakást tartottak nyilván, ezek közül körülbelül 72 ezer lakásból végzett rendszeres szemétszállítást a közterület-fenntartó vállalat. A több, mint 70 ezer lakott lakás közül 28 583 családi házban, vagy családi ház jellegű épületben található. 9 POR ÉS HAMU Hasonlóan fontos adat a fűtési módok megoszlása: 31914 a távfűtött lakások száma, és ezek közül 30 501 lakásban van meleg víz is. A háztartási földgázfogyasztók száma 1991 márciusában 53 711 volt. ebből 8424 az hazaszeretete, s a zempléni tájon élő emberek sorsát mélyen átérző humanitása miatt. II. Rákóczi Ferenc nevelését 12 éves koráig édesanyja irányította, igyekezett gyermekének magyar nevelést biztosítani, s megismertetni vele szőkébb pátriáját, az akkori Észak-Ma- gyarországot. Borsi, Munolyan családi ház jellegű lakás, amelyben a fűtést, főzést, melegvíz-előállítást egyaránt földgázzal oldották meg. A telepszerű, többszintes épületekben levő lakásokra a konvektoros gázfűtés a jellemző, ezek száma 17 821. A fennmaradó lakásokban csak főzés céljára használnak vezetékes gázt. Mindezeket figyelembe véve a város 61 709 lakása „termel” hamumentes hulladékot. a többiben a hagyományos fűtés folytán jelentős mennyiségű hamu keletkezik. A fő hamutermelő városrészek: Görömböly, Martintelep, Pereces, Lillafüred, Tatárdomb, Szirma. A Zöld Akció szakemberei négy kategóriába sorolták a város területét: a lakótelepek, és magasházas beépí- tet.tségű területekre, a zárt beépítésű családi házas részekre, a falusias jellegű területekre, valamint az egyéb területekre (pincesorok stb.). A város lakosságának majdnem kétharmada az első kategóriába, egyharmada a második, egytizede a harmadik kategóriába esik, az utolsó típus mindössze 2,4 százalékot képvisel. (Folytatjuk) A Lévay József Közművelődési Baráti Körben, a Miskolc, Kossuth u. 17. sz. alatti Egyházkerületi Székház nagytermében holnap délután 5 órakor Lajos Árpád, Borsod megye jeles néprajzkutatója címmel dr. Környey Lászlóné, a II. Rákács, Regéc, Sárospatak voltak azok az állomáshelyek, ahol a gyermek Rákóczi magába szívhatta a hazaszeretet tiszta levegőjét. Később arról szólt Daragó Ferenc, hogy II. Rákóczi Ferenc ellenszenve fokozatosan alakult ki a császári udvarral és politikájával szemben, s történelmünk egyik legnagyobb eseménye volt, amikor 1703. májusában Brezán várából fegyverbe szólított minden, „édes országunk régi dicsőséges szabadságát” óhajtó hazafit. Végül is a szabadságharc elbukott, ’ de ‘ mi, felvidéki magyarok folytatta Daragó Ferenc — büszkén valljuk magunkat II. Rákóczi Ferenc fejedelem szellemi örököseinek. Valljuk, amit ő is vallott, a népfelség elvét. Útjai során Sátoraljaújhelyt soha nem kerülte el, s e ház falai között is sokat időzött egykoron. Mi pedig rá, és nemzetmentő szabadságharcára gondolva és emlékezve, tiszta szívvel és őszinte alázattal -hajtunk fejet és térdet szelleme, a mában is sugárzó személyisége előtt — fejezte be ünnepi szónoklatát Daragó Ferenc. Ezt követően Borsi község adta elő önálló ünnepi műsorát. Pásztor Katalin tolmácsolta Kása László A hosszú út után című versét, majd a CSEMADOK mellett működő Rákóczi-kör énekkara előadásában kuruc dalok csendültek fel. Ezután Laczkó Klára olvasott fel részletet Dícsértessél tőlünk címmel kuruc költeményekből, majd ismét az énekkar következett: Rákóczi kesergőjét adta elő. Végezetül Borsi, Királyhelmec és az újhelyi Városvédő és -szépítő Egyesület képviselői helyezték el koszorújukat II. Rákóczi Ferenc emléktáblájánál. II. Rákóczi Ferenc születésének 316. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezés a Szózat hangjaival zárult. Tarnavölgyi László kóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója tart előadást. Közreműködik a Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola kamarakórusa. Vezényel Hé- zser Zoltánná. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak. Szemetelnek, szemetelnek, szemetelnek! 1. A hatodik nekirugaszkodás Kiss József r A tudós Lajos Árpád Balról az „első hölgy” és a férj, az rt. elnök-vezérigazgatója — a hált reprezentáló hangulatban. IC}P)*báI: fergeteges műsor, ízletes ételek, kitűnő hangirat Ragyogás íöldöu és égen * Csodát, művelt Ungár Anikó. Eltüntette a pénzt dr. Tol- nay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke szorításából...
