Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

tmm ■ Miskole egykor és ma, képekben 45. n A postapalota épülete az 1950-es években —— o MM Hűvös lesz Az évszakhoz képest hűvös időre számíthatunk ma is. A hőmérséklet kora délután 7 és 12 fok között várható. Ma Gedeon, Johanna napja van. A Nap kél 6.31, nyugszik 19.08 órakor. Holdkelte 3.50, holdnyugta 13.23 óra­kor. Holnap Auguszta napja van. A Nap kél 6.29, nyugszik 19.10 órakor. Holdkelte 4.15, hold­nyugta 14.27 órakor. XXIV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM I ÁRA: 5,80 1992. MÁRCIUS 28., SZOMBAT | FORIHT Lakást a fogl Városházi jav^siai: fizessen, aki iiasmáiia! A polgármester ígérete szerint télvíz idején senkit sem lakoltattak ki Miskol­con. Ám a humanitárius ok­ból meghozott döntés határ­ideje hamarosan lejár. A vá­rosnak tehát sürgős hatá­roznia arról, mi legyen Mis­kolcon az önkényes lakás- foglalókkal és a rosszhisze­mű, jogcím nélküli lakás- használókkal. Mi is írtunk róla, hogy korábban már készült a helyzet rendezésére egy ter­vezet. Ezt a szociális és la­kásügyi, valamint a kisebb­ségi és emberjogi bizottság támogatta ugyan, de a köz­gyűlés jogi és igazgatási bi­zottsága olyan ellenérveket sorolt, melyek alapján vé­gül is a szenátorok levették a napirendről az ügyet. Sokáig azonban nem lehet halogatni, mert 170 lakás- használó sorsáról van szó, a kiköltöztetési moratórium csupán március '31-ig szólt. Ezeknek az embereknek at­tól kezdve hajszálon lóg a sorsa. El is készült az új előterjesztés, amelyikről áp­rilis 10-i ülésén tárgyal majd a képviselő-testület. A dr. Szádeczky Zoltán jegy­ző nevével fémjelzett anyag javaslatot fesz arra. hoav módosítsanak egy korábbi tanácsrendeletet. Az 5 1986. számú ugyanis kimondta: aki önkényesen foglal el lakást, vanv rossz­hiszemű lakú shasználó a borsodi megyeszékhelyen, a lakás elhalásától számított 5 éven belül nem kerülhet névjecvzékre Ha ezt a pa­ragrafust továbbra is élet­ben tartják, akkor aligha lenne könnyű megoldást ta- i&kú mindazok számára, akik jelenleg ebben a cipő­ben járnak. A jegyző úr most egyebek között azt kéri majd a köz­gyűléstől, hatalmazzák fel rá a polgármesteri hivatalt, hogy az ügyben érintettek­nek kiutalja a lakásokat. A hivatal minden ügyet meg­vizsgálva mérlegelné ezt. Azt azonban feltételnek szabnák, hogy a rosszhiszeműen, vagy önkényesen használt lakás­nál az illető fizesse meg a használatbavételi díjat, ami a komfortfokozattól függő­en 10—60 ezer forint között mozog. További feltétel, hogy rendezni kell a lak­bértartozást is. Aki ezt nem teszi, kiköltöztetik. Az előterjesztésben olvas­tuk, hogy hírek szerint a kormány hamarosan meg­tárgyalja a lakások és he­lyiségek bérletével, valamint elidegenítésével kapcsolatos rendelettervezetét. Az ön- kormányzatoknak pedig az új lakáskódexek megielené- séhez képest egy éven be­lül kell a helyi rendelete­ket megalkotniuk. A várns jegyzője a jogcím nélküli 1 a ká s has z.n ál átok á1 talán os rendezésére később alterna­tív javasatokat fog előter­jeszteni A változatok lénye­ge abb^n állna, he tv a la­káshasználat jellegétől, il.let­Vasárnap kezdődik a nyá­ri időszámítás. „Hivatalo­san" szombatról vasárnapra virradóra éjjel 2 órakor kell óráinkat 3 órára állítani. 1e megtehetjük akár vasárnap reggel is. Egy biztos: ezen­ve az elfoglalt lakás értéké­től függően mérlegelné a közgyűlés, hogy kit tart jo­gosultnak a kivételes és méltányos eljárásra. Mumikaitársunik megkérdez­te a közgyűlés szociális bi­zottságának vezetőjét, Szertá­rak Dórát: foglalkoztak-e már az új előterjesztéssel? Ő úgy nyilatkozott, hogy a március 30-al kezdődő hé­ten tárgyalják meg a ja­vaslatot. Az első előterjesz­tésnél azonban nagyon ha­tározott álláspontot képvi­selt a grémium, s így nem valószínű, hogy most vál­toztatnának ezen. Az volt a korábban kialakított véle­ményük. hogy ki kel! utalni a használóknak azt az in­gatlant. amelyekben élnek. De erről ne a polgármeste­ri hivatal, hanem a közgyű­lés döntsön. Azt a javasla­tot nem helytelenítik, hogy a kiutalásért fizessenek az emberek. Egy felmérés sze­rint uffvanis a 80 százalé­kuk kijelentette: rendezni tudná a tartozását. Akadt elvan, aki erre ugyan nem lett volna kénes, ám he­lyette a munkahelyi főnöke ajánlotta tol, fizet, csakboev a dniena.óta benne marad­hasson a lakásban. (bujdos) túl egy órával korábban ke­lünk. Ezt az egy órát szep­tember 27-én kapjuk vissza, az őszi időszámítás kezde­tekor. A nyári időszámítás­ra váó áttérés a vasúti me­netrendben semmiféle válto­zási nem okoz. Postapalota a Hősök terén ★ A postapalota 1992-ben nem mutat változást, külső formájában megőrizte az 1937-es állapotot Miskolc első postaállomása 1790-ben nyílt meg a mai Batthyány-Kazinczy utcák sar­kán. Az épületen tábla idézi emlékét. A 19 század végén a színházzal szemben, a „Mis- kolczi Takarékpénztár” épüle­tében, majd a századfordulón a Deák (mai Déryné) utcában működött. 1906-ban a Tiszai pályaudvaron avattak új pos­taépületet, de rövidesen ez is szűknek bizonyult. Az 1930-as évektől egy reprezentatív pos­tapalota reményében cikkez­tek az újságok, s ez is része­se volt az eredménynek: 1937. október 14-én felavatták Mis­kolc „főpostáját”. A Kazinczy—Debreczeny— Horváth Lajos utcák által határolt tömb földszintes la­kóházainak helyére Wälder Gyula álmodta meg az új postapalotát. (Neve a Zene­palota tervezőjeként is isme­rős Miskolcon.) A miniszté­rium komoly támogatásával 1936-ban kezdték el a mun­kát. Reisch Adolf és Wälder Gyula terveinek megvalósí­tója Árva Pál építkezési vál­lalkozása lett. A Kazinczy u. vonalán 60 m hosszú, a Horváth Lajos u. vonalán 20 m széles, két­emeletes épületet az év vé­gére elkészítették, csak a va­kolás és a szakipari mun­kák maradtak 1937-re. Az épület alapvetően átalakítot­ta a tömb képét, hiszen nem nyúlt le a Pece medrére, a patak mindkét oldalán utcát hagytak. A Debreczeny ut­ca és annak folytatása, a Igazán rég volt, hogy Mis­kolcon új termelőüzemet avattak, s most ez történt csütörtökön, a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. területén. Korszerűtlenné vált a mészüzem, igen sok energiát fogyasztott, igen zajos volt, s emiatt hatá­rozta el a társaság az új, korszerű mészkemence épí­tését. Amint azt Nagy István, a HCM Rt. elnök-vezérigazga­tója elmondta, a svájci MAERZ céggel megkötőt! szerződés értelmében, s az ő terveik alapján a múlt év eleién kezdődött meg a be­ruházás. A technológiát és a fő berendezéseket szintén a svájci cég szállította, a ki­vitelezést pedig fővállalko­zásban a Montavid Mérnöki Iroda végezte, teljes megelé­gedésre. Á rendszer életre keltésében saját dolgozóik jeleskedtek, hiszen az elekt- ronikai. a gyenge- és erős­áramú villamos szerelés, va­lamint a folyamatirányítás számítógépes programja tel­jes mértékben saját kivitele­zésben készült. A beruházás sikeres befejezése alkalmából megtartott rendezvényre ter­Nyár utca egyenes kijáratot biztosított a Búza térre és a vásárcsarnokhoz. A munkanélküliséggel ter­helt, s a gázháborútól való félelemmel telített években a kivitelezéskor a látványra és a maximális biztonságra tö­rekedtek. így pl. a tetőszer­kezetben sehol nincs faelem, 24 cm vastag betontető fedi — az akkor vélt bombatá­madástól — az épületet. A pincében egy 50 és egy 30 személyes gáz- és omlásbiz­tos óvóhelyet alakítottak ki. Egyben itt biztosítottak he­lyet a műszaki berendezé­seknek, a fűtési rendszer­nek. Az áramellátást az épü­leten kívülről oldották meg úgy, hogy az szükség esetén független lehetett a városi rendszertől. Az épület föld­szintjére a postahivatal he­lyiségeit tervezték, a Kazin­czy utcai front közepén nagy felvételi teremmel. Magyarországon hozzáve­tőleg kétezer könyvkiadó működik, közöttük soknak ismerősen cseng a neve az olvasók fülében, míg má­sokról soha sem hallottak. mészetesen meghívtak min­denkit, aki segítette, hogy a 460 milliós munka időben éa jó minőségben elkészült, és jelen voltak azoknak a part­nervállalatoknak a képviselői is, akik vásárlók lesznek. S megismerhették, milyen kü­lönbség lesz a régi és az új minőség között, s a kiszol­gálásban mennyire javulnak a körülmények. S nyilvánva­lóan nemcsak a hejőcsaba- iak, hanem a miskolciak ia jó néven veszik, hogy a kör­nyezetvédelmi megoldásokra költött 70 millió forint jó helyre került. Érdekes volt hallani Ge­deon Péter beruházási osz­tályvezető és dr. Kerekesné Szántó Katalin fődiszpécser előadásában a mészüzem termelésiránvító rendszeré­nek bemutatását, amelyben tulajdonképpen a mészről esett a legkevesebb szó. An­nál több a Pplcid-vezérlésű számítógépes irányítórend­szerről, matematikai és fizi­kai összefüggésekről, arról, hngv a csúcstechnikát kép­viselő rendszer önmaga ké­pes irányítani és szükség esetén beavatkozni a terme­lés menetébe. S csak szük­ség esetén jelez a diszpécser­nél!, hogy teendője van. Az épület homlokzata „ba­rokkstílű kiképzést nyer, hogy harmonikusan illesz­kedjék bele a Minorita- templom által megadott kör­nyezetbe, a mai rozoga épü­letek helyén létesítendő par­kírozandó téren. A főpár­kány alatt attikai fal épül, úgy, hogy az utcáról az épü­let vasbeton tetőzete nem lesz látható” — írta a Fel- ső-magyaronszági Reggeli Hírlap 1936 májusában. Mint érzékeljük, több, mint fél évszázaddal ezelőtt megtalálták a forma és tar­talom azóta sem sokat vál­tozott egységét. A tér kiala­kulásában ez volt az utolsó láncszem, bár az akkor még beépített volt. Elődeink lát­ták és tudatosan tervezték meg itt Miskolc legreprezen­tatívabb terét. Dobrossy István Utóbbi kategóriába tarto­zik az Unió Lap- és Könyv­kiadó Vállalat, pedig a ta­valyi — félmilliárd forintot is meghaladó — forgalmuk a legnagyobbak közé sorol­ja a céget. (Nem pontosan fedi a valóságot, hogy a ki­adó neve teljesen ismeret­len a nagyközönség előtt, ugyanis az Unió adta ki azt a Hogyan válasszunk házi­orvost? című füzetet, amely­től a Népjóléti Minisztérium elhatárolta magát.) A Miskolci Egyetemen a héten megtartott sajtótájé­koztatón azonban nem erről volt szó, hanem azokról a kiadványokról, melyektől senki sem határolta el ma­gát, sőt. nagy népszerűség­nek örvendenek. Ebbe a kategóriába tarto­zik például A Magvar Köz­társaság jogszabályai 1991. című kétkötetes mű, vala­mint a 23 kötetes Magyar Törvénytár, amely a tévé­reklámokból ismert módon könnyen cserélhető lapokból álll, így a megküldött pótla­pokkal folyamatosan napra­késszé tehető. A Magyar Törvénytár saját kategóriá­jában versenytársak nélkül áll a piacon s kellő érdek­lődés nyilvánul meg iránta. Az eddigiekhez hasonlóan úiszerű kezdeményezés az idén januárban megindult Közigazgatási—gazdasági döntvénytár megjelentetése is: ez egy afféle „profesz- szionális Jogi esetek”, az ügyek leírása mellett a meg­felelő tanulságokat, a más, hasonló ügyekben irányadó konklúziókat is tanulmá­nyozhatják a szakemberek, és a jog iránt érdeklődők. Kájé Csúcstechnika a htM Rt.-nél Törvénytár és döntvénytár >gi esetek”, profiknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents