Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
az olvasóké a szó HlIHIII I ■■■■■■■■■ • Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf.: 39. — Telefon: 42-666. • Kéijiik olvasóinkat, levelezőinket, hogy' panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehe- főleg 8-14 óra között keressenek fel bennünket. A készülő abortusz-törvényről Veszélyes útszakasz sfc Több, mint két hete bontották -fel a járdát a Reményi utcában Miskolcon. Nyilvánvaló, hogy 'az úttest alatt meghibásodott egy vezeték, ki kell javítani. Viszont a hosszú lelbontott útszakaszt — a járókelők véleménye szerint — nem zárták le biztonságosan. Különösen az utcában levő óvoda apróságai vannak veszélyben. Kilépve az intézmény kapuján elég egy rossz mozdulat, s máris a gödörben találják magukat. Igaz, a szülők kézen fogva kísérik gyermekeiket, de a leinőtt is bokáját törheti, ha pem vigyáz. Sürgősen olyan‘ korlát kellene ide, ami védelmet is nyújt... (Bujdos Tibor felvétele) Részese voltam az ünnepnek A Hajnali Hírlap március 19-i számában egy nem mindennapi, kedves eseményről közöltünk fotót. Az alatta levő szöveg sajnos, rövid, szűkszavú információval szolgált csupán. Azt írtuk, hogy Miskolcon, a Kellner Sándor utca 2. szám alatti otthonában köszöntötte a 100 esztendős Lajos Imrénét a területi szociális gondozószolgálat és a polgármesteri hivatal nevében Kertész Bélá- né és dr. László Zoltán, a szociális osztály vezetője. Átnyújtották az idős néninek Göncz Árpád köztársasági elnök írásbeli jókívánságait is. Arról viszont nem esett szó tudósításunkban, hogy Lajos Imrénét családja körében ünnepelhettük. Gyermekei, unokái és az öt dédunokája meleg szeretettel beszéltek az ünnepeltről, akit féltő gondossággal vesznek körül nap mint nap. Klára néniről azt is elmondták gyermekei, hogy nem volt beteg, gyógyszert sem szedett soha. S szerető gondoskodásuk lehetővé teszi a néninek, hogy ma is járkál, olvasással tölti az idejét. Hozzátartozói ezúton is fohászkodnak az Istenhez, tartsa meg jó erőben, egészségben továbbra is. Ki. S. Megtévesztette a grafológust is.. Az Alkotmánybíróság döntése folytán 1992. december 31-én hatályukat vesztik a terhességmegszakításra vonatkozó jelenlegi jogszabályok. Ez azt a kötelezettséget hárítja az Országgyűlésre, hogy kellő időben törvényben szabályozza a terhességmegszakítás feltételeit. A terhességmegszakítás jogi szabályozása kétségkívül megosztja a közvéleményt. A törvényhozónak nagyon fontos értékek konfliktusát kell kiegyenlítenie: egyaránt köteles védeni a keletkező, kifejlődő emberi életet és a terhes nő személyi szuverenitását, a teste és a sorsa fölötti önrendelkezését. A megoldás alkotmányos kereteit meghatározta az Alkotmánybíróság 64 1991. (XII. 17.) AB. sz. határozata. A határozat egyértelművé teszi, hogy a terhes nő testével és jövendő magánéletével a beleegyezése nélkül senki sem rendelkezhet. A nő (a család) alkotmányos joga a terhességről való autonóm rendelkezés. A kérdés az, hogy milyen természetű iog áll szemben ezzel a joggal a magzat oldalán. Az Alkotmánybíróság határozata a törvényhozóra bízza annak eldöntését, hogy a magzat jogi értelemben személynek minősül-e? Ha igen, akkor megilleti az élethez való jog. Ha nem akkor nem beszélhetünk arról, hogy a magzatnak joga van az élethez, a megszületéshez. Ebben az esetben a keletkező élet jogi védelmét más alapon kell biztosítani. Mindenek előtt két megoldás között kell választani, a következő megfontolások alapján. A törvénynek — mint a terhességmegBzakítást érintő bármely máis állami intézkedésnek — kifejezésre kell juttatnia, hogy a művi abortusz nem tartozik a születésszabályozás kívánatos módozatai közé. Ugyanakkor összhangban kell lennie azzal a statisztikailag alátámasztott felismeréssel, hogy a művi abortuszt lehetetlen jogi tilalommal korlátozni. A legális abortusz drasztikus szigorítása csupán az illegális abortuszok ugrásszerű növekedését eredményezi. Az illegális. titkosan végrehajtott magzatelhajtásra általában nem megfelelő egészségügyi feltételek, körülmények között kerül sor, s ezért a tiltás az esetleges szövődmé- nyek_ gyakoribbá és súlyosabbá 'hálásához, a mortalitás növekedéséhez vezet. De kifejezésre kell juttatni azt is. hogy az állami népese- d éspolitika szempontjából az élveszületések száma nem közömbös. Ugyanakkor meg kell feleljen annak a statisztikailag alátámasztott tapasztalati ténynek, hogy a népesség növekedését lehetetlen tiltó intézkedésekkel befolyásolni. A népesség növekedése részint a halandóság csökkenésének következménye ezt biztosítani a megelőző és a gyógyító egészségügyi politika feladata. Napirendre tűzése annál is égetőbb, mert az utóbbi két évtizedben Magyarországon aggasztó ütemű volt a várható élettartam rövidülése. Ami a szaporulat alakulását illeti, ez az egészség- ügyi tényezők mellett — attól függ. hogy a társadalom mit tekint ideális család- nagyságnak. A népesedéspolitika csak úgy érheti el a szaporulat növekedését, ha a társadalom által ideálisnak tekintett gyermekszám növekszik. Ezért a népesség számának befolyásolása kizárólag olyan jóléti és egészségügyi intézkedések útján érhető el. amelyek a több gyermek felelősségteljes vállalására késztetik a családimat. Az egészségügyi és népesedési politika megvalósítása nem a terhességmegszakításról szóló törvény feladata. A művi abortuszról szóló törvény arra szolgál, hogy egyensúlyt teremtsen a magzati életet megillető tisztelet és a terhes nő személyéhez fűződő jogok között. Az európai országok abortusztörvényei két szélső megoldás között helyezkednek el. Az egyik szélsőséget Írország képviseli, ahol mindenfajta abortusz tilos. A másik póluson Hollandiát találjuk, ahol a terhesség 24. hetéig az anya kérésére — bármilyen indok megkövetelése és vizsgálódás nélkül — el kell végezni az abortuszt. A nagv hagyományú európai demokráciákban (Anglia. Franciaország) általában engedékenyebb a törvény, mint a kormány javaslata. A mintaadó vezető demokráciák közül egyedül az NSZK ismer enyhén szigorúbb abortusztörvényt; a német újraegyesülés nyomán azonban napirendre került a törvény felülvizsgálata. s előre látható, hogy rövidesen enyhíteni fognak az abortusztörvény rendelkezésein. Az utolsó tíz évben végzett valamennyi közvéle- ménykutatósból kitűnik, hogy a felnőtt magyar állampolgárok túlnyomó többsége — miközben tisztában van az abortusz aggályos voltával — a terhességmegszakítás lehetőségét a nő emberi jogának tekinti. Ezt a közmeggyőződést nem lehet a törvényi szabályozás során figyelmen kívül hagyni. Számolni kell azzal, hogy bármiféle erőteljes szigorítás politikai megrázkódtatáshoz vezethet, megrendítheti azt a hitet, hogy a demokrácia biztosítékot nyújt az állampolgárok alapvető jogainak a védelmére. Az eredmény nem az abortuszok számának csökkenése volna, hanem a törvényszegések számának növekedése, azaz a demokratikus jogrend tekintélyének hanyatlása. Az állam mindenkit egyaránt kötelező törvénye csak olyan korlátozást tartalmazhat, amely közös Alkotmányunk elvein, a társadalmi együttélést biztosító. közös erkölcsi normák minimumán, a józan ész közös alapigazságain, a tudomány általánosan elfogadott közhelyein nyugszik. Diszkrimináció volna, ha bárki olyan tiltásnak kényszerülne alávetni magát, amely egy eltérő világnézet eltérő meggyőződésén alapul. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése az élethez és az emberi méltósághoz való jogot veleszületett jognak nevezi. Két kimagasló jelentőséggel bíró nagy kódexünk, a Büntető törvény- könyv és a Polgári törvény- könyv szabályozósa szintén ezen a felfogáson alapul. A Btk. nem az emberölés bűncselekménye körében tárgyalja a tiltott magzatelhajtást, hanem önálló törvényi tényállást határoz meg számára, és ennek megfelelően a büntetési tételeket is másként állapítja meg, mint az emberölés egyes eseteiben (Btk. 169, §). A Ptk. kizárólag a már megszületett embert ruházza fel jogképességgel, azaz polgári jogi értelemben csak a születéstől kezeli az embert személynek, aki jogok és kötelezettségek alanya lehet (Ptk. 8. és 9. §). Kétségtelen, hogy a Ptk. értelmében az ember élve születik, jogképessége a fogantatás időpontjától illeti meg, ám ez nem azt jelenti, hogy magát a magzatot illeti meg a jogképesség, hiszen az az élveszületéssel keletkezik. Ha az élve születés nem következik be, akkor jogképesség sem keletkezik, még akkor sem, ha bizonyítani lehet, hogy a magzat a megszületéséig élt. Ha a magzati élet iránti tiszteletet a törvény úgy kívánná biztosítani, hogy a magzatot az alkotmányos jogok alanyának, a megszületett emberrel azonos jogi elbírálás alá esőnek minősíti. ezzel a Btk. és Ptk. számos alapvető rendelkezése alkotmányellenesnek minősülne. és rendkívül súlyos jogalkalmazási nehézségek keletkeznek. Nemcsak a családi, szociális indokból végzett terhességmegszakítás válnék illegálissá. Nehéz volna védeni az abortusz törvényességét olyan esetekben is, amikor a fogamzás nemi erőszak következménye. amikor a terhes nő cselekvőképtelen pszichiátriai beteg, amikor a magzat genetikai károsodása eleve kizárja az elviselhető életet, amikor a terhes nő kiskorú. SZDSZ Miskolci Szervezete nevében: Bányai Lajos ügyvivő MISKOLCI MOZIK Béke Édes Emma, drága Böbe (szí. magyar, kezdés: 2). A Hegylakó visszatér (szí. amerikai, kezdés: f4). Halálra jelölve (szí. amerikai. ’kezdés: hn6). Négykezes géppisztolyra (szí. amerikai, kezdés: 8). Béke kamara Szárnyas fejvadász (szí. amerikai, kezdés 4, 6). Béke videoterem Cicciolina No. 1. (szí. olasz, csak felnőtteknek! Kezdés: 2, 4, 6, 8). Kossuth Édes Emma, drága Böbe (magyar, kezdés: f7). Négykezes géppisztolyra (szí. amerikai, kezdés: f3, fő). Robin Hood, a tolvajok fejedelme (mb. szí. amerikai, kezdés: í'9). Hevesy Iván Filmklub Visszatérés (magyar dokumentumfilm. kezdés: 3). Európa-kernping (szí. magyar, kezdés: 5, 7). , Helyzet van (magyar dokumentumfilm, kezdés: hn9). Táncsics (f5, f7): Az Istenek fegyverzete 2. (szí. amerikai, kiemelt helyár!) — K. József még csak 54 éves, de már nyugdíjas. Kor- kedvezménnyel ment nyugdíjba a kohászattól. A kohóiparin kívül azonban megszerezte a közgazdasági technikusi oklevelet is, aztán elTáncsics videomozi (Í3, f5, f7): Az úrnő (mb. szí. német, csak felnőtteknek!) — Miskolci Egyetem (5): Vadak ura (szí. amerikai, kiemelt helyár!) BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK Kazincbarcika, Béke: Isten nem ver Bobbal (szí. amerikai, kiemelt helyár! Kezdés: 6). — Ózd, Béke: A bárányok hallgatnak (szí. amerikai, kiemelt helyár, 18 év, kezdés: 5, 7). — Sárospatak: Meghalsz újra (szí. amerikai, kiemelt helyár! Kezdés: 5, 7). — Mezőkövesd, Petőfi: A gálád család (szí. amerikai, kiemelt helyár! Kezdés: 5, 7). — Tisza- újváros, Derkovits: Csupasz pisztoly 2 1/2 (mb. szí. amerikai, kiemelt helyár! Kezdés: f6, f8). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK Eger, Uránia: Börtöncsapda (szí. amerikai, kezdés: du 3, 5). — Édes Emma, drága Böbe (szí. magyar, kezdés: este 7, 9). — Gyöngyös, Puskin: Esevnyőtrükk (szí. francia, kezdés: du. 4, 6). — Csendes napok Clic- hvben (dán, 18 év, kezdés: este 8). — Hatvan, Apolló: A gálád család (szí. amerikai, kezdés: du. 4, 6). — Csapd le, csacsi! (szí. magyar, kezdés: este 8). —Pe- tőfibánya: Rocketeer. végzett még Ilyen-olyan tan- folyamot, hogy minél inkább megközelítse az univerzális szakember fogalmát. Mégsem a szakképzettségeire a legbüszkébb, hanem egy olyan tudásra, amit nem lehet iskolában elsajátítani, de mindenütt hasznát vette eddig. S talán így lesz ez most, nyugdíjas éveiben is. Mert — hogy titokzatoskod junk— a magányosan élő K. Józsefet főleg sakk- barátok látogatják, akik szintén nyugdíjasok. Ám ezeknek a nyugdíjasoknak is adódnak olyan ügyes-bajos dolgaik, amelyek elintézéséhez szépen írott, hivatalos levelekre van szükség. — No, majd a Józsi megírja! — mondják az ilyen „ügyfelek”, és persze, Józsi meg is írja. Gyöngy betűkkel, szinte még a nyomtatott szövegeknél is szebben. Mert K. József tudománya: a fantasztikusan szép külalakú írás. — A gyárban is velem készíttették a különféle meghívókat, dekorációkat, de olykor még hivatalos leveleket is „komponáltam” ... Az elmúlt héten egy sajó- vámosl olvasónk kereste fel szerkesztőségünket. Elmondta, hogy beteg gyermekével a megyei kórházban az I. fokú orvosi bizottságnál jártak, ahol a vizsgálatok eredményét meg is kapták. Mielőtt hazaindultak volna, utaztak a 14-es autóbuszon, és jártak a Búza téri patikában is. Mivel az orvosi papírokat csak a zsebébe tette, a vaskos boríték vagy kiesett, vagy valaki kivette azt remélve, hogy „jó fogást” csinált. Olvasónk, kérte segítségünket, írjuk meg lapunkban, hátha valaA legérdekesebb emléke pedig egy grafológussal kapcsolatos. Átmenetileg dolgozott * gyárban egy grafológus. Olyan, akinek hivatalos papírjai is voltak a tudományáról. K. József adott neki négy cédulát. Rajta négy szöveggel. A szövegek pedig — különlegesen szép — négyféle kézírással készültek. S a grafológus jósolt. Négyfélét. Mintha négy ember írta volna. Mert lám, még a szakember számára is hihetetlennek tűnt, hogy egyetlen ember tud négyféleképpen is ilyen szépen írni. Azt hitte tehát, hogy négyen írták a négyféle szöveget. A közgazdasági technikum elvégzése után nem véletlenül küldték el négyüket Budapestre egy piackutató és reklámtervező, két és fél éves szaktanfolyamra. Ezután mehetett volna egy dekorációsüzembe dolgozni, de ő visszament a gyárba. S most, hogy* már lejártak a munkásévek, talán még hasznosíthatja különös képességét. R. A. Miskolc ki megtalálta a számukra olyan fontos leleteket, és eljuttatja címükre. A történtek után, másnap reggel Sajóvámosról telefonált olvasónk. Örömmel közölte velünk: most már ne írjuk meg a dolgot, hiszen meglettek az orvosi papírok. Leadták a Volán irodájába, ahonnan egy szolgálatkész gépkocsivezető még a lakásukra is kivitte. Viszont szeretne köszönetét mondani annak az ismeretlen, becsületes embernek, aki megtalálta és leadta a papírokat. ■ S nem utolsósorban a Volán gépkocsivezetőjének a fáradozásáért. Köszönet a segítségért
