Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

A gyerekek büszkén mutatják műveiket (Szabán Gabriella felvétele) Miért ne hímezhetne egy kisfiú? A Forrás valódi örömök forrása Beszélgetés hiss Csuhával Mozgás, zene, harmónia A szépre tanítanak A részvétel a fontos, nem a győzelem - tartja a régi mon­dás, de azért nem rossz do­log az elsők között végezni. Kisgyerekek számára egy sike­res szereplés különösen fon­tos lehet, hiszen a diadal ösztönzően hathat rájuk. A miskolci Kilián-északi, 35. Szá­mú Kaffka Margit Általános Iskola rajztagozatos diákjai rövid időn belül két pályáza­ton értek el kiemelkedő ered­ményeket. Dr. Bodó Pálné igazgató­nő nem kis büszkeséggel mesél a sikerekről. Az egyik pályázatot Monokon hirdették meg a reformkor­ral, és az 1848-49-es sza­badságharccal kapcsolat­ban, innen az első három helyet nem is engedték át másnak. A Bicebóca Alapít­vány által kiírt „Én nem vagyok olyan. mint más” raizpályázaton a zsűri öt díjat adományozott az isko­la tanulóinak. Ezek az eredmények a három éve működő rajztagozat eddigi legnagyobb sikerei, és mun­kájuk igazolása is egyben. A tagozat vezetője Nyil- ray Viktória elmondta, hogy ezek a gyerekek a he­ti három rajzórán kívül külön, úgynevezett műhely­munkát is végeznek, ami elsősorban kézügyességük, kreativitásuk fejlesztésére szolgál. Így többek között tanulnak népi hímzést, szö­vést, gyöngyfűzést, de ké­sőbb szeretnének foglalkoz­ni vesszőfonással és kerá­mia-készítéssel is. Meglepő módon a fiúk is nagyon szépen hímeznek, pedig ez nem kifejezetten férfias el­foglaltság. A lényeg, hogy ne érezze a gyermek, hogy kötelező munkát végez, sze­resse amit csinál. Nem akarnak képzőművé+ székét nevelni, nem is ez a feladatuk. Természetesen ha valaki ezt a pályát vá­lasztja később, az koránt­sem probléma. Mégis in­kább azt tartják fontosnak, hogy a gyerekek szépérzé­két, ízlésvilágát alakítsák úgy, hogy meglássák a szé­pet. bármilyen dologgal is találkoznak majd az élet­ben. Nyitray Viktória sze­rint ezek a kérdések vala­hogy most háttérbe szorul­tak, a társadalom, a szülők, érthető okokból most más kérdésekkel foglalkoznak. Megnőtt tehát ilyen téren az iskola, a tanár felelőssé­ge, és ők ennek meg akar­nak felelni. Megpályázom az igazgatói széket Kossuíh-napok A tervek szerint a követ­kező tanévtől mozgásművé­szeti osztályt indítanak. Mint Somogyi Éva tanárnő elmondta, az elképzelések­ben az szerepel, hogy a színpadi- és társastáncokat helyeznék előtérbe, ebben különböznének a más isko­lákban folyó képzésektől. Ügy ítélik meg, hogy a tánc része az általános mű­veltségnek, jó pár évtizede megszokott tantárgy volt. Az sem mellékes szempont, hogy megfelelő magatartást, illemtant is beépítenének az oktatásba, ami talán rá is fér az ifjúság egy részé­re. Magabiztos, jó kiállású, egészséges gyerekeket sze­retnének innen kiengedni, akik számára a mozgás- zene—harmónia fogalmai nem csupán szavak. (horváth) A jelenkor boldog embere nagyjából így képzelhető ,el: a papa mosolyogva csapja be a Ford ajtaját, felesége tető- től-tálpig szilánizáltan ugrik a nyakába, a gyerekek az új friteuse körül viháncolnak, a kutyus pedig nyálcsorogva nézi a márkás kutyaeledelt. Az anyagiak mozgatnak te­hát mindent, s aki más mér­cével mér, másutt keres örö­möket, annak bizony sok mindenről le kell mondania, hiszen az anyagiak megszer­zésére fordítható időből kell elcsennie azokat az órákat, amelyeket „haszontalanul” tölt el. Például énekléssel. Erről a — kívülálló számára áldozatnak tűnő — lemon­dásról kérdeztük Kiss Csa­bát, a miskolci Forrás Ka­marakórus vezetőjét.- Valóban lemondással jár, ha valaki egy amatőr kórusban énekel? — Mi úgy érezzük, hogy nem. A világért sem aka­róin megbántani a hivatásos művészeket, de az amatöriz- mus és a profizmus közötti különbség kissé a „házasság —szerelem” összehasonlításá­ra emlékeztet...- Mikor kezdődött a sze­relem? — 1986 őszén meghirdettek egy megyei amatőrgálát, s erre többen úgy gondolták, hogy kell egy kórus.- Akárcsak Mándy Iván legendás Minarik Edéje, aki kijelentette: kell egy csapat! — A mi Minarik Edénket Üszögh Lajosnak hívják, aki bányamérnök létére gyerek­kora óta énekel, elsősorban az ő agilitásának köszönhe­tő, hogy akkor gyorsan — úgy 10—12-en — megalakí­tottuk a kórust.- Milyen a jó kórustag? Gondolom, azonkívül, hogy próba előtt nem eszik fok­hagymát, és megfelelő hang­Évcls óta hagyomány, hogy a miskolci gimnáziumok ön- -álló napokat rendeznek, amelyen megnyilatkoznak, bemutatkoznak. Ilyenek va­gyunk, ilyennek is láthattok, ha akartok. Szellemes, jobb­nál jobb elképzeléssel meg­tűzdelt programokat kínál­nak, amelyekben tanárok— diákok egyaránt kiveszik ré­szüket, magukénak érzik a rendezvénysorozatot, min­dent megtesznek a siker ér­dekében. Így történt a Kossuth-napok alkalmával is, amelyet a Kossuth Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskola szerve­zett. Az idei különösen ki­emelkedik, hiszen nem na­pokig, hanem hetekig tartott. Sok-sok ötlettel, szervező- készséggel megáldott fiata­lok (a tanárokat is beleért­ve) óriási sikert könyvelhet­nek el. Volt itt kérem min­den. A március 7-i inkola- báltól kezdve megyei rajz­és tanulmányi verseny, tré­fás vetélkedő, Jókai-emlék- túra, önkormányzati nap — rövid órákkal, hosszú szüne­tekkel — Kossuth-Ász, Bon­gó, ideális tanár—ideális di­ák. diákigazgató-választás... Fantáziájuk nem ismer le­hetetlent. Például az egyik diákigazgató-jelölt rendőr­autóban, megbilincselve ér­kezett, hogy megtartsa vá­lasztási beszédét. A Rónai Sándor Művelő­dési Központban rendezett ünnepi megemlékező műsor­ból is kiemelkedett az újból létrehozott Diákszínpad Szü­lőföldemen c. zenés, táncos Petőfi-műsora. A fiatalság üde báját felsorakoztató produkcióban ritkán látha­tunk ennyi tehetséges, a jó ügyért lelkesedni tudó diá­kot. A siker részesei: Várhe­gyi Márta szerkesztő-rende­ző, Herédy Éva zenei vezető, Kónya Erzsébet koreográfus, valamint Kormány Attila és Bihari Zoltán tanárok. _ (bíró) MISKOLCI MOZIK Béke Édes Emma, drága Böbe (szí. magyar, kezdés: 2). A hegylakó visszatér (szí. amerikai, kezdés: f4). Halálra jelölve (szí. ame­rikai, kezdés: hn6). Négykezes géppisztolyra (szí. amerikai, kezdés: 8). Béke kamara Szárnyas fejvadász (szí. amerikai, kezdés: 4, 6). Béke videoterem Cicciolina No. 1 (szí. olasz, csak felnőtteknek! kezdés: 2, 4, 6, 8). Kossuth Édes Emma, drága Böbe (szí. magyar, kezdés: f7). Négykezes géppisztolyra (szí. amerikai, kezdés: f3, f5). Robin Hood, a tolvajok fejedelme (mb. szí. ameri­kai, kezdés: f9). Hevesy Iván filmklub Visszatérés (magyar do­kumentumfilm, kezdés: 3). Európa kemping (szí. ma­gyar, kezdés: 5, 7). Helyzet van (magyar do­kumentumfilm, kezdés: hn9). Ady Művelődési Ház (5, 7): Kegyetlen hegycsúcs (szí. olasz—német, kiemelt helyár!) — Miskolci Egye­tem (5, 7): Istenek fegyver­zete (szí. amerikai, ki­emelt helyár!) BORSOD-AB AŰJ- ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK Kazincbarcika, BVK: Tig­ristánc (szí. amerikai, ki­emelt helyár! kezdés: 7). — Mezőkövesd: Zsötem (szí. magyar, felemelt helyár! kezdés: 5, 7). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK Eger. Bródy: A bárányok hallgatnak (szí. amerikai, kezdés: du. 5, 7). — Eger, Prizma: Börtöncsapda íkez­dés: du. f5, f7). — Eger, Uránia: Börtöncsapda (szí. amerikai, kezdés: du. 3, 5). — Édes Emma, drága Bö­be (szí. magyar, kezdés: es­te 7, 9). — Gyöngyös, Pus­kin: Esernyőtrükk (szí. francia, kezdés: du. 4, 6). — Csendes napok Clichy- ben (dán, 18 év, kezdés: es­te 8). — Hatvan, Apolló: A gálád család (szí. amerikai, kezdés: du. 4, 6). — Csapd le, csacsi! (szí. magyar, kezdés: este 8). ja van, egyéb tulajdonsá­gokkal is kell rendelkez­— Nehéz meghatározni, mégis mindenkiről hamaro­san kiderül, alkalmas-e. Per­sze elsősorban az ismerősök köréből toboroztunk társakat, így valamelyest biztosra me­hettünk.- Mindenki tanult énekel­ni a kórus tagjai közül? — Igen. Különböző szinten persze. Vannak, akik „csak” a Kodály-módszerre alapo­zott iskolai énektanítás kere­tében, de hát az egy nagy­szerű eredményeket produ­káló dolog. Mások régóta énekeltek már különféle kó­rusokban, így én is, a főis­kola énekkarában, mint ma­tematika—ének szakos hall­gató.- A laikus számára elég bizarr párosításnak tűnik a matematika és az ének ... — Pedig nagyon sok az érintkezési pont a két terület között: elég, ha csak azokra a tanulmányokra gondolunk, amelyek figyelemre méltó matematikai vonatkozásokat fedeztek fel Bach zenéjében, vagy azokra a XX. századi partitúrákra, amelyeket szó szerint körzővel-vonalzóval szerkesztettek.- Ha már a matematiká­nál tartunk: a kórus 10-12 fővel indult, ma pedig 30 tagot számlál. Honnan szár­mazik a „függvény növek­ménye"? — Két éve jöttünk rá, hogy ez így nem mehet to­vább: ha néhányan — mond­juk ketten-hárman — meg­betegedtek, már nem tud­tunk próbálni, vagy fellé­pést vállalni. Nem illik ezt mondani, de szerencsére pont ekkorra került ugyancsak tarthatatlan helyzetbe a SZOT-ban működő Kardos Kamarakórus, így egyesül­tünk.- Erre szokták mondani, hogy két sovány tehén feji egymást? — A mi esetünk más, a két tehénke együtt legel a nem túl dús legelőn. Persze nem is nagyok az igényeink: a különféle pályázatok útján elnyert pénzekből nagyjából fedezni tudjuk a költségein­ket. Ennek érdekében egy ideje már alapítvány formá­ban működünk (a Forrás Kamarakórus Alapítvány számlaszáma: BBRT 271­14807).- A kórus repertoárján el­sősorban reneszánsz, illetve XX. századi szerzők müvei szerepelnek. Ennek mi az oka? — Ennek a két zenetörté­neti periódusnak a leggazda­gabb termése: Lassus és Pa­lestrina korában a szerzők még többre tartották az em­beri hangot a hangszereké­nél, a XX. századi szerzők pedig újra felfedezték az em­beri hang szépségét.- Akárcsak a Forrás Ka­marakórus tagjai az éneklés örömét. — Így van ”1 Kiss József Az anyatejen múlik Intelligens csecsemők A legújabb kutatási ered­mények szerint az anyatej­jel táplált gyermekek intel­ligensebbek lesznek, mint nem anyatejjel táplált tár­saik. Egy nyolcéves gyerme­kek körében végzett IQ-fel­mérés azt mutatta, hogy több mint nyolc ponttal ma­gasabb volt az intelligencia- hányadosuk az anyatejcn nevelkedett gyermekeknek. Az erre vonatkozó vizsgá­latokat a közelmúltban fe­jezték be a Cambridge-) Táplálkozástudományi Köz­pontban. Az intézet munka­társai több mint 900, 1982 és 1985 között világra jött koraszülött csecsemő fejlő­dését kísérték figyelemmel. A gyermekeket különböző módon táplálták. Számba véve a gyerme­kek étrendjét, valamint az anyák iskolázottságát és tár­sadalmi hátterét, a kutatók arra a következtetésre ju­tottak hogy az intelligen­cia-különbséget minden va­lószínűség szerint az anya­tej valamelyik alkotóeleme okozza, vagyis nem a szü­lőkön múlik a dolog, ahogy korábban hitték. Háromszáz gyermek (hét és fél, valamint nyolc­évesek) IQ-ját tesztelték. Ki­derült, hogy az anyatejjel táplált gyermekek csoportja jelentős előnyben van a be­szédkészség és a teljesítőké­pesség terén a másik cso­porthoz képest. Más, olyan tényezőket is megvizsgáltak, amelyeknek szerepe lehet a különbség kialakulásában. így azt a le­hetőséget is, hogy azok az anyák, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy szoptassák kis­babájukat, motiváltabb és jobb szülők, mint a többiek. Azonban kiderült, hogy azoknak a gyermekeknek az IQ-ja sem volt jobb, akik­nek anyukái szerették volna ugyan szoptatni kicsinyeiket — de nem tehették. A kutatók annak is utá­najártak, van-e jelentősége magának a szopásnak. Ügy találták, hogy azoknak a gyermekeknek, akiket az orrnyíláson át tápláltak anyatejjel, ugyanolyan jó volt az IQ-eredményük. Egyetlen ilyen vizsgálattal persze még nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a jó IQ-t mégiscsak a szülők nevelési módszerei vagy a genetikai adottságok ma­gyarázzák. Ugyanakkor a kutatási eredmények igazol­ják azt a feltevést is, hogy az anyatej jótékonyan hat az idegrendszer fejlődésére. További vizsgálatok kelle­nek ahhoz, hogy biztonság­gal megállapítsák, mi okoz­za a jobb intelligencia-ér­téket; a véletlenszerű gene­tikai adottságok, a szülők pedagógiai módszerei, vagy pedig az anyatej. Egy biz­tos. Az első tudományos vizsgálat egyértelműen az anyatej mellett szól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents