Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-24 / 71. szám
Turistáknak, üdülőknek Hejce lehet a végállomás A házak alatt megvan a kiterjedt pincerendszer Ai út véget ér HeJcéniI, nem vezet tovább. Ezen a zempléni településem mégsem azom bánkódnak, hogy a perifériára szorultak (nemcsak földrajzilag), hanem inkább abból kívánnak tőkét kovácsolni, hogy ők lehetnek a végállomás. Mondjuk a turisták, a táborozok számára. A falu ezer ti zen két éves, de bukkantak már itt ős- emberi települések nyomaira is, mondja Lévai Csaba polgármester. Az első írásos emlék 1009-ből származik, amikor István király az egri érseknek ajándékozta ezt a vidéket. Már akkor híres volt e környék kitűnő boráról, a házak alatt még mindig megvan a kiterjedt pincerendszer. Az 1940-es években is virágzó település volt Hejce, míg azután elérte a helységet a végzet; a körzetesítés, a múlt rendszer falusorvasztó politikája. Jelenleg háromszázan laknak itt, akik két éve bizalmat szavaztak az akkor huszonhat éves Lévai Csabának. Az ifjú polgármester azt az elvet vallja, hogy egy falut nem kell működtetni, működik az magától. Az ilyen közösségben mindenki ismeri a máikat, a különböző feladatoknak megvan a gazdája. Hejcén például hosszú évtizedek óta nem randalírozott senki, tizenöt évvel ezelőtt történt ugyan egy boltfeltörés, de azt is idegenek követték el. Ennek szellemében dolgozta ki saját koncepcióját, amely mint a gyakorlatban kiderült, egyre közelebb került a lakosság elképzeléseihez. Ilyen volt például a patak partjának tisztán tartása, vagy éppen a szemétszállítás megszervezése. • HA KINÉZNEK AZ ABLAKON... Nagy gondot jelent itt is a munkanélküliség. Egykor két jól prosperáló termelő- szövetkezet Is működött Hejcén, később ezeket a szomszédos tsz-ekhez csatolták, ami a földművelés hanyatlásához vezetett. A szeretetotthon mintegy harminc, főleg női munkaerőt foglalkoztat, ezenkívül azonban túl sok lehetőség nincs. Már jc Ez« sírkert az 1. világháborúban elesett hejceiek emlékét őrzi (Szabán Gabriella felvétele) folytat tárgyalásokat különböző cégekkel esetleges munkahely-teremtésről, de az igazi megoldást nem ebben látja a polgármester. Csak ki kell nézni az ablakon, a táj gyönyörű, talán nem túlzás azt állítani, hogy ideális a falusi turizmus számára. Ehhez viszont szálláshelyekre. megfelelő infrastruktúrára, és jó minőségű utakra van szükség. Az ön- kormányzat saját forrásai viszont szűkösek, kormány- támogatás, vagy külföldfbe- fektető jelentené a megoldást. • PÉNZ KELLENE A BORHOZ Másik nagy tervük a szőlő újratelepítése a környék déli fekvésű völgyeiben. V áltozik a ssörew Hl kommunisták nélkül Túlbuzgóság volt levenni a MOKAN-komité emléktábláját. Ezt Csoba Tamás, Miskolc polgármestere jelentette ki a közelmúltban a Munkáspárt fórumán. A polgármester kifejtette, hogy csak átszövegezik* az egykori ellenállócsoport emlékét megörökítő táblát, s utána visszakerül a helyére. Arról érdeklődtünk a városházán, hogy vajon miféle átszövegezésről is lesz szó? Mint megtudtuk, a korábban a Dózsa György utcában található emléktáblát azután vették le a helyéről, hogy a ' megye- székhely közgyűlése októberben így döntött. Történelmietlennek ítélték a szövegét. Most a közgyűlésnek kell majd arról határoznia, hogy milyen mondatok hirdessék a híres ellenállócsoport emlékét. Erre hírek szerint többféle változatot dolgoztak már ki a polgár- mesteri hivatalban. Munkatársunkat arról tájékoztatták, az eredeti szöveggel az volt a hiba, hogy szerepelt benne a kommunista szó. Az új változatban ezt elhagynák, és a MOKAN-komité antifasiszta szövetség jellegét hangsúlyoznák. Áprilisban, vagy még inkább májusban kerül vissza ez az ügy a város szenátorai elé. Nemcsak arról voksolnak majd, hogy melyik szövegváltozat kerüljön az emléktáblára, de az is szóba kerül, hogy az eredeti helyére tegyék-e vissza a táblát, vagy keressenek a számára más, méltóbb környezetet. B. A. Nagy hagyományai vannak a bortermelésnek, jól eladható nedűt lehetne itt előállítani. De egy hektár újraművelése mai áron is többszázezer forint Lenne. A meglevő nehézségek ellenére Lévai Csaba polgár- mester nemcsak hivatalból optimista. Igaz, hogy nincs óvoda, iskola, állandó orvos, helyi adóval az itt lakók alacsony jövedelme miatt nem is számolnak, sok utat kellene helyrehozni, mégis bizakodik. Minőségi turizmust szeretnének itt kialakítani, a környék hangulatához igazodva. Nemcsak szezonális üdültetésre gondolnak, egész évben szívesen látnák a vendégeket. Iskolai csoportok fogadását tervezik, városi gyerekekét, akik itt kerülnének igazán kapcsolatba a természettel, a falusi környezettel. A tervek nagyrészt készen vannak, most már a megvalósításon a sor. És akkor talán nem is lesz baj, hogy az út csak Hejcéig vezet. (horváth) Egyre teljesebb körű szolgáltatások Ne temessük a temetkezési vállalatot Külföldről is hazahozzák a halói tat Dicsérni jöttem a temetkezési vállalatot, nem temetni. Bár úgy íinik, korábbi monopolhelyzctét elvesztve bizonyos zavarokkal küzd, de ez összefügg azzal, hogy nem tisztázott a tulajdonos kiléte, s egyáltalán, hogy egyben marad-e, vagy az önkormányzatok veszik át. Mindenesetre minden híresztelés ellenére léteznek — mondja Mikó Béla igazgató —, s újabban jó néhány olyan szolgáltatásuk van, ami igen figyelemreméltó. Mások fájdalmán meggazdagodni, mit mondjak, nem túl tisztességes, de valamiképpen ez is egy szolgáltatás a sok közül, s persze nem vagyunk egyformák, kinek-kinek lehetnek sajátos elképzelései, igényei, amit hajlandó megfizetni. Korábban a megyei temetkezési vállalat nonprofit érdekeltségű volt, magyarán, nem a nyereséget termeltették vele. Mostanában, mint köztudott, egy fillér támogatást nem ,kap sehonnan, a működéséhez szükséges költségeket ki kell gazdálkodnia. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Végül is a temetés — kényszerszolgáltatás; s itt az a bizonyos piac nem úgy működük, mint normális esetben. Itt, hogy mellőzzem a morbiditást, nem lehet fokozni a keresletet, annyian halnak meg — sajnos — amennyien. A vállalkozók megjelenése végül is azt okozhatja, hogy a vállalat kisebb szervezettel, hatékonyabban működik tovább, illetve verseng a halottak hozzátartozóinak bizalmáért, ment hiszen jó né- hányunknaik minden pénzt megér, ha nem kell végigjárni azt a rettenetes hivatalos procedúrát, ami mondjuk az orvos kihívásától a hanitemélésig terjed. Szóval, ha lehet, egy helyben mindent intézzenek helyettük. Ilyen hely például Miskolcon a Madarász Viktor u. 27. szám alatt működő iroda, a Búza téri buszmegálló mellett. Itt teljes körű a szolgáltatás, még gyászjelentéseket is felvesznek a Hajnali és a Déli Hírlapba. Korábban tevékenységük véget ért a megyehatárnál. Mostanában viszont az egész ország területére vállalnak halottszállítást, sőt külföldre, illetve külföldről is. S ami valószínűleg nagyon fontos lehet, mért hiszen jön a nyár. ha nehezen is, hogy tudniillik a megye egész területén 24 órás a szolgálatuk. Magyarán: a halottszállítót a különböző területeken bármikor hívhatják. még éjfélkor is. Valószínűleg az sem elhanyagolható, hogy — bár ne legyen, mint mondjuk az ózdi volt — egy katasztrófa esetén nagy erőket tudnak mozgósítani átcsoportosítani. Alighanem azért vissza kell térni az árakra, s persze a minőségre is. Nyilván azzal tudnak versenyképesek lenni, ha bizonyos dolgokat maguk állítanak elő. Többek között van varrodájuk, koszorúkötő üzemük, s ők a sírcsokrot díjtalanul szállítják ki a helyszínre ■ a Az ember akkor érzi igazán, hogy ez igen összetett szolgáltatás, amikor 6 is igénybe kényszerül venni. Hányszor tűnik visszataszítónak a sírásók szakadt megjelenése, kegyeletrombolónak a rögök dörömbölése a koporsón. Nekik egyenruhás sírásóik vannak, s kitalálták a rögfogót, ami paplanszerű lepel, felfogja a hangokat. Gyanítom, nagy zavarokat okozna, ha valakik ilyen- olyan megfontolások alapján hirtelen összerosikasz- tanák a megyei temetkezési vállalatot. Sok község szolgáltatás nélkül maradna, s valószínűleg a városokban is ez igen komoly problémát jelentene. Kell egy átmenet. Mint említettem, itt azért — sze-j rencsére — csak egy bizonyos halottlétszámmal lehet számolni, s persze nem vagyok én abban biztos, ha mondjuk a magánvállalkozók kerülnének valamiképpen monopolhelyzetbe, nem vernék égig az árakat. Egy hatékonyabb, meglehet kisebb létszámú vállalat megtartása mindenképpen ildomos lenne, már csak az egyensúly miatt la, hogy egyesek ne lehessenek a kiszolgáltatottság vámszedői. (karos!) Egy Vay bárónő volt a névadó A százéves Lillafüreden A márciusi napsütésben a hétvégéken megtelnek a lillafüredi gépkocsi- és autóbusz-parkolók. A vadregényes tájat felkeresők közül azonban kevesen tudják, hogy az Idén kereken százéves ez. a Szinva völgyében levő üdülőkörzet. Lillafüred kialakulása, az ország határán túli hírneve a két Bethlen gróf nevéhez fűződik. Az első, gróf Bethlen András akkori földművelésügyi miniszter, akinek kezdeményezésére épült meg a szálloda 1891-ben, s feleségéről, Vay Lilla bárónőről nevezték el az üdülőtelepet Lillafürednek. Az egykori Miskolci középiskolásoknak hirdetett meg programozó-bajnokságot a Biáthy Ottó Villamosipari Műszaki Szakközépiskola és annak diákköre. A nagyszabású verseny szombaton zajlott le. Nehéz feladatsort állított össze a KLTE Informatikai Intézete, de a csapatok legtöbbje sikerrel szerepelt az Abakuszról — a golyós számológépről — elnevezett első miskolci középiskolás programozó-bajnokságon. Négyórás volt a verseny, amelynek fődíját — és ezzel vándordíját — a Földes Gimnázium első csapata nyerte el. Ezt a triót követi a Hermán Gimnázium csapata, harmadik a Földes II. E két gimnázium programozóinak tudását igen nagyra értékelte a zsűri. A további díjazottak: negyedik a Biáthy XT. csapata, ötödik a Biáthy í., hatodik holtversenyben a Fáy és a Gépipari. Az okleveleket Miskolc polgármestere, a Biáthy igazgatója és a zsűri elnöke írta alá. A fődíjat tehát a Földes Gimnázium kapta: egy IBM kompatibilis gépet, amelyet a Computer Praxis Kft. ajánlott fel. A csapattagok a MikroBik ajándékaként egy-egy „mindentudó” kalkulátort érdemeltek ki. A második és a harmadik helyezettek egyéni díjazásban részesültek, a Novotrade Rt. és a Biáthy ajándékait kapták. A Földes I. három tagja egy évig őrizheti Demcsik Attila ötvösművész Abakusz-szobrocskáját, a verseny vándordíját. Nem kis izgalom előzte meg a bajnokságot, ugyanis jjc A vándordíj a versenynap előtti este derült ki, hogy a szükségesnél hat géppel kevesebb áil rendelkezésre. Este 10-ig megérkezett a, segítség a Texim Kft. és a Novotrade Rt. részéről. Lilla szálló környékén aztán megépültek a nyaralóik, amelyek közül nem egy a táj stílusához igazodó, és napjainkban is áll. A másik Bethlen gróf István volt, a ’20-as években az ország miniszterelnöke, akinek égisze alatt épült meg Lux Kálmán tervei alapján a Palotaszálló, a „kacsalábon forgó várkastély” a Hámori-tó partján. A Palotaszállóban a fényűző Lakosztályok mellett a bakancsos turistáknak is nyújtottak szállást, s gondoskodtak az ott nyaralók— telelők szórakoztatásáról is. A tavon elkerített fürdő, valamint csónakázási. lehetőség várta az üdülőket. A mostani gépkocsiparkolók helyén teniszpályák voltak. A téli sportok kedvelői pedig a befagyott tó jegén korcsolyázhattak, de igénybe vehették a bobpályát is. A túrázási, kirándulási lehetőség is vonzotta a kirándulókat. A szirttetőn álló Zsófia-kllátóból pedig az egész csodálatos tájat szemügyre lehetett venni. Környezetével, a táj varázsával Lillafüred most is vonzó, de azért is tenni kellene, hogy ezt a vonzerőt megőrizze. ét a jogtanácsads Ezen a héten elmarad ingyenes jogtanácsadásunk. Legközelebb a jövő héten lesz ismét. A pontos időpontról március 30-i számunkban adunk tájékoztatást.
