Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21 / 69. szám

0 Misholc ptvyhor és ma, képekben 44. n 3(c A kerítéssel övezett egykori Fáy-kúria 1902-ben I* A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM | ARAs 5,80 1992. MÁRCIUS 21., SZOMBAT I FOÍSINT /Sé'r/'/'t Borús tavasz A csillagászati tavasz első napján borult időre számít­hatunk, ismétlődő esőkkel. Kora délután 5 és 10 fok közé emelkedik a hőmérsék­let, este pedig 1 és 6 fok között alakul. Ma Benedek napja van. A Nap kél 5.45, nyugszik 17.58 órakor Holdkelte 21.51, hold­nyugta 6.29 órakor. Holnap Beáta, Izolda napja lesz. A Nap kél 5.43, nyugszik 18.00 óra­kor. Holdkelte 23.01, holdnyugta 7.01 órakor. Vitában a polgármesterrel Menedzseríroda: sikertelen igazgató Tegnap sem választottak vezetőt a Belvárosi Kulturá­lis Menedzseriroda élére. Pe­dig a miskolci közgyűlés rendkívüli ülésén több, mint 2 órán keresztül foglalkoz­tak ezzel az üggyel a képvi­selők. Ismeretes, hogy korábban már írt ki pályázatot az in­tézmény vezetői állására az önkormányzat, de akkor sem járt sikerrel a választás. Ezt követte a második, szigorúbb pályázat. • FARAMUCI HELYZET Másodjára négyen pályáz­tak, és egy team is jelentke­zett, amelyben az ismert ze­neszerző és zongoraművész, a miskolci zenés nyár egyik „atyja”, Selmeczi György is szerepet vállalt volna. Ám a kulturális bizottság min­dent összevetve a jelentke­zők közül csupán Kecskés Tibornét és Stehlik Ágnest tartotta jelöltként egyálta­lán számba vehetőnek. A szépséghibája, hogy egyikük sem felelt meg a kiírás kö­vetelményeinek. mivel nincs nyelvvizsgájuk. Amtmannné Hédervári Zi­ta ellen abból a szempont­ból nem lehetett kifogás, hogy a pályázati elvárások­nak ne felelt volna meg. Csakhogy ő meg a. kulturá­lis bizottság által nem talál­tatott alkalmasnak. A két­ségkívül faramuci helyzetből a kiút a kulturális bizottság szerint az lett volna, ha a polgármester saját hatáskö­rében nevez ki valakit egy évre igazgatónak, s az illető megbízatása lejárván, új pá­lyázatot imák ki. A bizott­sági elnök, dr. Szabadfalvi József bírálta azt a tavalyi döntést, amellyel megszün­tették a Városi Művelődési Központot, a Művészeti és Propagandairodát, és létre­hozták helyébe a Belvárosi Kulturális Menedzserirodát. Ez utóbbinak még ma sem tisztázott a feladata — mond­ta a grémium elnöke. • KI DÖNTSÖN? Tóth Pál, szocialista párti képviselő ezt azzal fejelte meg nevetséges úgy kiírni egy intézmény vezetői állá­sára a pályázatot, ha még azt sem tudják, mi lesz az iro­da pontos feladata. Botrány- szagú ügyként emlegette az elhúzódó vitát — ugyanis dr. Szabadfalvi József és az ő hozzászólása között igen so­kan fejtették ki a vélemé­nyüket. Az igazi kérdés, hogy meddig terjednek a polgármester centralizációs hajlamai — ezzel arra cél­zott, hogy nem helyes, ha a közgyűlés jogosítványait a város vezetőjének engedik át. Szavazzon a képviselőtestü­let! — kardoskodott mellette. Az igazságnak tartozunk vele, hogy előtte már az SZDSZ-ből is azt pártolták: ne a polgármester döntsön, hanem a közgyűlés válasz- szán. Hogy igazi választás lehessen a szabaddemok­rata Szabó Tamás például azt szorgalmazta: tekintse­nek el a pályázati kiírástól, jogilag ennek nincs akadá­lya. Végül mégiscsak az egyetlen — pályázati szem­pontból — alkalmas jelölt­ről szavaztak, aki viszont nem kapott elegendő támo­gatást. Ugyanakkor a pol­gármestert sem hatalmazták fel rá, hogy saját maga ne­vezzen ki egy évre bárkit az intézménybe. • A KITELEPÜLÖK TÁMOGATÁSA Ugyancsak tegnap végre elfogadták a lakáshoz jutás feltételeit javító helyi támo­gatási rendszerről szóló sza­bályzatot. Ennek vitájában a szociális és lakásügyi bizott­ság egyik javaslata váltott ki polémiát. Petheő Lászió­né (SZDSZ) szűklátókörű­nek mondta az indítvámd;, mely szerint nem illetné meg támogatás azokat a miskol­ciakat, akik valamely kör­nyező településen teremte­nek otthont maguknak, mondván: támogassa őket az ottani önkormányzat. Dr. Gondos Csaba, a jogi bizott­ság elnöke kelt Szendrák Dóra szociális bizottsági el­nök védelmére. Egyebek mellett azzal érvelt: ha va­laki kiköltözik Miskolcról, az adóját is oda fizeti be, ahol letelepedett. Várja onnan a támogatást. Ha Miskolcon drágák a telkek, ez ellén tenni kell, de nem lehet azt a megoldást választani, hogy a kitelepülőket segítsék. Steierhcffer György szabad- demokrata frakcióvezető er­re azzal tromfolt: ha pénzt gyűjtünk egy beteg gyógyí­tására, annak sem írhatjuk elő, hol költse el az össze­get Végül hiába volt min­den ellenérv: zöld utat ka­pott a szociális bizottság javaslata. Az új szabályokból érde­mes megemlíteni: azok is igényelhetnek támogatást, akiknek nincs ugyan laka­A kereskedelem és a bank épületei >|e Az egykori városi közkórház helyén emelt reprezentatív épületek 1902-ben Miskolc 19. századi leírásai és térképi ábrázolásai a mi­norita rendházzal szemben, a mai Nemzeti Bank és a Ke­reskedelmi Szakközépiskola he­lyén a város egyik legnagyobb □ lapterületű barokk épületcso­portját jelzik. Ez az ún. Fáy- kúria és melléképületei, ame­lyet az 1843/49-es szabadság- harc után katonai kórházzá alakítottak. 1858-ban aztán a Tetemvárról ténylegesen ide költözött, s az Erzsébet-kórház megnyitásáig, 1900-ig itt mű­ködött a városi közkórház. Archív képünkön jól lát­ható a kórházépület déli homlokzata, amely a mini­sük és lakásigényüésük, de két kisgyermekükkel a vá­rosban élnek. A támogatásért április 20-ig lehet pályázni. (bujdos) elnapolás lett Vajon az ebédszü­net volt túl rövid, avagy a képviselők ebédeltek túl lassan? E kérdés nem dőlt el a tegnapi közgyűlé­sen, az viszont igen, hogy az ülést a pol­gármester elnapolta jövő keddre. Az ok: kettőkor kellett volna folytatni az ülést, be­fejezve az egy óra után elrendelt ebéd­szünetet, de fél há­romkor sem volt ele­gendő képviselő az ülésteremben. Így kul- tán-furcsán véget ért a pénteki ülés, s a visszatérő képviselők már csak a távozók­kal találkozhattak a lépcsőházban. Így az­tán kedden kerül sor több napirendi pontra: többek között a 3-as és a 26-os utak Mis­kolcot elkerülő sza­kaszainak terveire. Kedden legfeljebb az uzsonnával lehet majd baj. mert az ülés ebéd után, kettőkor kezdő­dik. (k-ó) _________________> egy 3600 m2-es telek főépít­ménye volt. Ennek helyén épült fel az Osztrák—Ma­gyar Bank, míg a másik, a Pecére nyúló oldalon, a ke­reskedelmi szakközépiskola. A kereskedelmi iskola előd­jét 1886-ban hozta létre a Kereskedelmi és Iparkama­ra az Erzsébet téren, az ak­kori Pap-malom mellett. In­nen néhány év múlva kel­lemesebb környezetbe, az akkori 1. számú polgári is­kolába költöztek a „leendő kalmárok” (Kis-Hunyad— Dayka G. u.). Szentpáli Ist­ván polgármester — aki ta­nára is volt az iskolának — végleges megoldásként sze­melte ki a városi teleknek azt a részét, amelyet a Pe- ce-meder lefedésével még számottevően lehetett nö­velni. Az 1908—09-es tanévet a hallgatók már ebben az új iskolában kezdték meg. Az intézmény 1926-ban fel­vette Deák Ferenc nevét, 1961-től Berzeviczy Gergely Kereskedelmi, s 1968-tól Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola néven ismert. Az épület rézsűsen elhe­lyezkedő főhomlokzata az egykori utcák találkozásának derékszögébe került. A hom­lokzat építészeti tagozatai a kor gyakorlatához képest rendkívül mértéktartóak, in­kább szigorúnak nevezhe­tők. Szerencsésen megőrizte mind a mai napig eredeti tagolását és vakolatdíszít­ményeit. Mindössze a fő­homlokzati rizalit attikafa­lának faragott kődíszei tűn­tek el. Az iskola szomszédságá­ban épült lel az Osztrák— Magyar Bank kétemeletes palotája. A pesti székhelyű cég 1888-tól nyitott fiókot Miskolcon. Elnevezése is csak 1924-ig volt ismert, ak­kor átvette helyét a Magyar Nemzeti Bank miskolci fi­ókja. A bankpalota igazodott az iskola párkánymagasságá­hoz, utcai homlokzatait rend­kívül magas, erősen tagolt, díszes attikafal koronázta. Egykori megjelenése gazda­gabb, látványosabb volt. Ugyancsak sarokra helyezett impozáns főbejáratát erőtel­jes oszlopok keretelték, pár­kányai gazdagon díszítettek voltak, az ablakokat díszes stukkóékítmények vették kö­rül. A homlokzathoz méltó, igényes műiparos munkával készültek a belső terek sze­relvényei, kovácsoltvas és réz rácsai, korlátái. A két épület nagyvonalú, átgondolt városépítészeti koncepció emléke. Tervezői számoltak azzal, hogy a tér északi részét lezáró nagysze­rű barokkegyüttes — mint leghangsúlyosabb építészeti tétel —, valamint jóval ké­sőbb a posta épülete (1937), majdan egy valóban nagy­városi hangulatot árasztó tér kialakulásának fontos és szerves elemei legyenek. Dobrossy István Történelmi igazságtétel r Lj joqszahéiy Készen áll az új jogsza­bálytervezet a történelmi igazságtételről — közölte Zétényi Zsolt, a nemrégi­ben alkotmányellenesnek ne­vezett, . úgynevezett elévülé­si törvény egyik megalkotó­ja. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képvi­selője egy tegnapi nagy­gyűlésen elhamarkodott és rossz állásfo'.’’''!ásnak ne­vezte az MDF elnökségének azt a nyilatkozatát, amely jogilag megkérdő jelezhetet- lennek minősítette az Alkot­mánybíróság döntését az ügyben. Ki jogosult járadékra? Az egyedi és kivételes el­járással megállapít ott nyug- díjikiegészítések megvonása nem vonatkozik azokra, akik tavaly január 1-jéig betöl­tötték 70. évüket és saját jogú ellátásuk nem éri el a 8500 forintot, vagy özvegyi nyugdíjuk a havi 7500 fo­rintot. Ugyancsak jogosul­tak a járadékra azok. akik­nek nyugdíja a kivételes el­járással együtt nem haladja meg a havi 6000 forintot. Lehetőség van jogorvos­latra is: ha az érintett ada­tokkal bizonyítja, hogy a kiegészítést szociális szem­pontok alapján kapta. _j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents