Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-20 / 68. szám
Tavaszelő... Pillanatképek az Augusztus 20. strandról. (Bujdos Tibor felvételei) Tragikus karambol (CIKK A 8. OLDALON) Barsiné Palaky Etelka a főbiztos Barsiné Pataky Etelka lesz a világkiállítás főbiztosa. Erről a kormány a tegnapi ülésén döntött. A világkiállítás legfőbb döntéshozó, koordináló, véleményező testületé a világkiállítási tanács, amelynek elnöke a világkiállítási főbiztos. Társelnöke az ő felügyeletét ellátó kormánytag és Budapest főpolgármestere. A tanácstagok közül hatot a felügyelő miniszter, négyet a főpolgármester javasolt, de a kormány egyelőre csak öt személyre kíván javaslatot tenni. A főbiztos egyben a programiroda vezetője is. Időjárás • Naptár Napos idő Ma estig nagyrészt napos idő várható. Csak időnként növekszik meg a felhőzet, de számottevő eső nem valószínű. Az északi, északkeleti szél napközben megélénkül. A hőmérséklet csúcsértéke 11 és 15 fok körül alakul. Késő estére 3 és 8 fok közé csökken a hőmérséklet. A miskolci közgyűlés mai ütésén Pénzt, lakás helyett XXIV. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1992. MÁRCIUS 20., PÉNTEK ÁRA: 5,00 FOÜINT Ma Klaudia napja van. A Nap kél 5.47., nyugszik 17.57 órakor. Holdkelte 20.35., holdnyugta 6.01 órakor. Haraszti Miskolcon A sajtó mint Wate ellenőr „Ott van demokrácia, ahol nem kell bízni a kormányban, de bízni lehet a sajtóban” — hallottuk tegnap Miskolcon a Liberális Klub rendezvényén Haraszti Miklós SZDSZ-es országgyűlési képviselőtől, aki a .parlament kulturális bizottságának is tagja. A szamizdatos múltú, legendás Darabbér szerzője előadásában elmondta, hogy csak a média tulajdonának pluralizmusa biztosíthatja a vélemények sokaságát, az információk megbízhatóságát. Sehol nem szócsöve Nyugat-Európában a sajtó az államnak, hanem pontosan a segítségével kontrollálja a társadalom a hatalmat. A harmadik világban van állami tulajdonú média! A rendszerváltásunk előtt már elkezdődött a sajtóorgánumok privatizálása, de sajnos a köztársaságunk első kormánya ahelyett, hogy ezt a folyamatot felgyorsította volna, megpróbálta kiterjeszteni a hatalmát a nyilvánosságra is. A rendelkezésére álló eszköztár igen gazdag. A t-ulaidonában levő laook. kiadó vállalatik élére' hűbéreseit állítja, már korábban privatizált aaitót is visszavásárol (Fsti Hírlapi, a privatizálásba állami befolyású vállalatok segítségével beleszólás új. kormánv- tól függő lapokat hoz létre. Ha a kormány nem szavazó részvényessé válna, akkor azon érve’ás°t még el i.s lőhetne fnanűni, hnev esunán hosszú távú befektetésnek, ió fiz!étnek tekinti a lantu- lajdonlást. OseVbogv nem erről van szó. Ebben a helyzetben az segíthet, ha az újságírók és -olvasók nem hagyják magukra a politikai intézményeket, ha a híi fogyasztói felismerik, hogy a sajtószabadság nem az értelmiségiek „felhőjátéka”, hanem ugyanolyan elemi szükséglet, mint a tej és a kenyér. További veszélyt jelent még az, hogy már másfél éve húzódik a médiatörvény benyújtása, nem lehetnek még szabad, magánalapítású tévé-, rádióadások. A televízió, a rádió körül kialakult viták közismertek. A kinevezési törvényben az áll, hogy a televízió és a rádió elnökét, alielnökeit, az MTI vezérigazgatóját a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, a parlament kulturális bizottságának meghallgatása után. Az indokot ritkán mondják' el, »átkán írják le: a média- elnök kinevezése eddig a kormány feladata volt. Ezért, hogy a pártatlanság és a sajtószabadság elve maradéktalanul teljesüljön ezeknél az intézményeknél, szükséges. hogy a jövőben ezt a feladatot a köztársasági elnök lássa el. Haraszti hangsúlyozta: a demokrácia hosz- szű távú érdeke, hogy a hírközlés független legyen a mindenkori kormánytól furám bocsa’ még akkor is. ha az SZDSZ-es lesz!) Egy kérdésre válaszolva elmondta az előadó, hogv a MŰK (Magyar Újságírók Közössége) filozófiájára Lukács György szavait kölcsön véve a „hatalom védte bensőség” a jellemző, melyet kisebbségi pátosszal, de a hatalom védőszárnya alatt alakíthat ki. Általános gond, hogy a sajtóban elszabadultak a csahos indulatok, és a nagy zajban nem lehet meghallani a halk hangot, elhalványul az érvek ereje. A politikai illem nem vált politikai kultúrává. A közvélemény lassan hozzá fog szokni a pártok közötti és a pártokon belüli vitákhoz, ezek a demokrácia természetes kísérői. (jeney) Jó néhány izgalmas témát tárgyal meg ma a miskolci közgyűlés rendkívüli ülése. De ismét nem tűzik napirendre a volt tanácsi, jelenleg önkormányzati tulajdonban levő bérlakások értékesítésének témáját — ezt az immáron sokadszor halasztott ügyet az április 10-i ülésen tárgyalja meg a testület, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat átalakítására tett javaslattal együtt. Ma várhatóan a legnagyobb köz- érdeklődést a Jakáshoz jutás feltételeit javító helyi támogatási rendszerről szóló javaslat válthatja ki, hiszen miután lakás szervezetten nem is épül a városban — ez az egyetlen mód, ahogy az önkormányzat valamelyes segítséget nyújthat az otthonteremtőknek. • MEGSZABADULNI A SZENNYTŐL, A ZAJTÓL Tavaly 182 házaspár kapott támogatást — akik így megoldhatták lakásgondjaikat. Most arról tárgyal többek között a közgyűlés, hogy emeljék fel a támogatás mértékét. A javaslat szerint ez maximum félmillió forint lehetne. Az összeg kamatmentesen visszafizetendő kölcsön, amely csak egyszer vehető igénybe. Kibővítenék a jogosultak körét is — pélProgramozó-ba jnokság középiskolásoknak A Bláthy Ottó Villamos- ipari Műszaki Szakközépiskola és annak diákköre nagyszabású programozó- bajnokságot hirdetett meg szombatra. A miskolci középiskolák, illetve iskolások számára szervezett verseny a keresztségben az Abakusz nevet kapta (arról a bizonyos golyós számológépről, amely például Oroszországban nélkülözhetetlen kelléke a pénztárosnőnek, feltéve, ha van mit eladni). A versenyen 12 háromtagú csapat indul, van iskola, amelyikből kettő is. A résztvevő középiskolák: a Földes, az'Avasi, a Hermán, a Kilián, a Fáy, a Gépipari, a Gábor Áron és a Bláthy. A csapatok négyórás komplex programozási feladatot kapnak, a trió két IBM-gépen dolgozhat. A feladatot a debreceni KLTE Informatikai Intézete tűzte ki. Városunkban ez az első ilyen jellegű verseny, amely — ahogy az ma már természetes — szponzorok nélkül nem valósulhatna meg. A fődíjat, egy IBM kompatibilis gépet a győztes csapat iskolája kapja, felajánlója a Computer Praxis Kft. E csapat tagjai a MikroBik ajándékaként egy-egy „mindentudó” kalkulátorral gazdagodnak. A második és a harmadik csapat tagjai egyéni díjazásban részesülnek, a Novotrade Rt. és a Bláthy ajándékait kapják. Demcsik Attila ötvösművész készítette azt a gránittömbön álló Abakusz-szobrocskát, amely a verseny vándordíja. Egy évig őrizheti ezt a győztes csapat. A bajnokság fölött védnökséget vállalt a polgár- mesteri hivatal. Amíg a versenyzők programoznak, hozzátartozóik, kísérőik, drukkereik szoftverbörzén cserélhetik ki mágneslemezeiket és ismereteiket. Az eredményhirdetés szombaton, körülbelül délután 4 órakor lesz. • 3-as, 26-os9 elkerülő pályán • Jön a 8 etpark-ssisztéma? • 5000(8(1 lenne a muxsmnm dául a két vagy több gyereket egyedül nevelőkkel —, és megengednék, hogy a Miskolc-közeli településeken történő lakásvásárláshoz, -építéshez is felhasználható legyen a pénz. Előfeltétel lenne az 1989. december 31. előtt nyilvántartásba vett, és folyamatos lakásigénylés. Mindez persze egyelőre javaslat — a döntés a közgyűlés kezében van. * Ugyancsak a mai ülésen tárgyalnak a hármas és huszonhattá főutak Miskolcot elkerülő szakaszáról is. Miskolc egyik legsúlyosabb környezetvédelmi és városszerkezeti gondja, hogy ez a két óriási forgalmú főútvonal áthalad rajta. Az autók szeny- nyezik a levegőt, zajjal, porral árasztják el a belvárost, ráadásul az autózóknak sem jó, hogy át kell haladniuk egy forgalmas belvároson. Közismert tény, hogy ma a szakemberek a környezet- szennyezés okozta megbetegedések jelentős részénél az autóforgalmat jelölik meg alapvető eredőként. ® KELETI IRÁNYBÓL A megoldás: egy elkerülő szakasz, amely Miskolcot keleti irányból félgyűrűvel övezné a Mályi és Miskolc közötti útszakasztól kiindulva, a szirmabesenyői elágazásnál visszakötve. A vállalkozás persze rengeteg pénzbe kerül: két nagy nyugat-európai bank a magyar állammal fele-fele arányban állná a cechet. S hogy mi közve van ehhez az egészhez Miskolc városának, azon túl, hogy örülhet: régi gondja megoldódik? Az, hogy hozzá kell járulnia az illetékességi területén belül történő nyomvonal-kialakításhoz. A javaslat, amely ma kerül a közgyűlés elé, nem elutasító — remélhetően a közgyűlés is hasonlóan dönt. ® KÁRTYÁT KELL VENNI A mai ülés témája egy ú} parkolási rendszer bevezetése is Miskolcon. A Tel- park-szisztémát már ismertettük lapunkban: a lényege, hogy előreváltott kártyákkal lehet parkolni, s nem kellenek drága parkolóórák. Ha úgy dönt a közgyűlés, akkor július 31-től lép életbe a Telpark- rendszer Miskolcon. Az előterjesztők azzal számolnak, hogy ha az alapdíjat — tíz forint óránként — nem is emelik, akkor is nő a bevétel, mivel újabb területeket tudnak bevonni a fizetőparkolás rendszerébe. Persze lehetséges alapdíjemelés is — differenciáltan, enyhítve ezzel a belváros zsúfoltságán. Nagy kérdés: az esetleges emelés nem úgy hat-e majd, hogy csökken a bevétel, mert a pénztárcák itt, Miskolcon egyre üresebbek ... (kiss) Közel vagy távol? A huszonhatos út neve azoknak is ismerős lehet, akik nem autóznak: hiszen emlékezhetnek rá, hogy mekkora cirkusz volt a huszonhatos út Petőfi téri szakaszának megépítése körül a közelmúltban. A felháborodás és a vita teljes mértékben indokolt volt, hiszen a főút forgalmát beerőlíették a frissiben épült lakóházak közé. A megoldás nem jó — ezt mindenki tudta, leginkább persze a lakók, akiknek szívniuk kell az ottani levegőt, hallgatni a zajt. De azt is jól tudta mindenki, hogy valahol át kell vinni a forgalmat, s csak rosszabbná! rosszabb megoldások jöhettek szóba. Azaz, egy szűk városnegyeden belül lehetetlen megoldani a bezúduló forgalom átvezetését úgy, hogy ott normális, ember! környezet is kialakulhasson. A megoldás csak az elkerülő útszakasz lehet. Amikor a Petőfi téri vita zajlott, elérhetetlen messzeségben volt az elkerülő szakasz megépítése. Talán most közelebb vagyunk hozzá — csak el ne kiabáljuk ... (k—ó) Tompa Mihályra emlékezve Tompa ‘Mihály-est lesz ma, a miskolci József Attila Könyvtárban. Az 5 órakor Kezdődő rendezvényen a költő születésének 175. évfordulójára megjelent könyvet Ko- váts Dániel irodalomtörténész mutatja be. Az esten közreműködik Kulcsár Imre színművész.
