Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
SZD&Z: Nem fmíj'íaijuk a vitát dóból Kizártak egy képviselőt az SZDSZ miskolci önkormányzati frakciójából. Latrán Béla, a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapítója egyebek között azért kényszerül függetlenként folytatni a munkát a közgyűlésben, mert megszavazta a város idei költségvetését, jóllehet pártja nevében előre bejelentették, hogy nem támogatják azt. Tóth István, az SZDSZ miskolci ügyvivője, az országos tanács tagja, így nyilatkozott erről munkatársunknak : — A legutóbbi közgyűlés után a frakció vezetői és mi ügyvivők értékeltük a képviselőcsoportunk munkáját. Változatlanul az volt a véleményünk, mint korábban, hogy ezt a rossz költségvetést nem lett volna szabad támogatni. Most már nem elég arra hivatkozni, hogy a túlélésre kell törekedni. A város vezetőinak végre elő kellene rukkolniuk vele, hogy miként képzelik el Miskolc jövőjét, mik a személyes szándékaik, ezzel kapcsolatban, mit kívánnak tenni a megyeszékhely következő évtizedeiért, s ennek megfelelő költségvetést vártunk volna tőlük. Hogy nemcsak nekünk volt lesújtó a véleményünk erről a költségvetésről, ezt az is bizonyítja, hogy MDF-es és fideszes képviselők is távol maradtak a szavazástól. Még ma sem lenne elfogadott költségvetés, ha a frakcióvezető bejelentése ellenére Ott Antal, Hámori Zoltán és Latrán Béla a szabaddemokrata csoportból meg nem szavazza azt. A tagságot ez annyira feháborította, hogy a napokban megtartott gyűlésükön felszólították a frakció vezetőit: zárják ki a képviselőcsoportból Latrán Bélát és Hámori Zoltánt. Ott Antal esete annyiban más, hogy 6 most lett a Városgondnokság igazgatója. Ugyanakkor nem kíván megválni a párttól sem. Vagyis kettős szorításban jutott oda, hogy „kiszavazott” a frakcióból. Dr. Steierhoffer György, az SZDSZ önkormányzati frakciójának vezetője ismertette a továbbiakat: — A képviselőcsoportunk személyi kérdésekben döntött. Hámori Zoltán ellen nem voksoltak annyian, amennyi a kizáráshoz szükséges. így csak Latrán Bélát zártuk ki a sorainkból, aki egyébként a pártnak sem tagja, az SZDSZ-ből már korábban kizártuk. Régóta és rendszeresen szembehelyezkedett a többséggel. MostaMódosítják a jegybanki kamatokat Leértékelik a forintot A mai naptól, vagyis március 16-i, hétfői hatállyal a Magyar Nemzeti Bank módosítja az egyes jegybanki kamatokat, valamint 1,9 százalékkal — saját hatáskörben — leértékeli a forint árfolyamát a konvertibilis valutákhoz képest. Az MNB elnöke, Bőd Péter Ákos úgy nyilatkozott, a kamatcsökkentéssel a kereskedelmi bankok számára kívánják elősegíteni, hogy a források olcsóbbá váljanak és így a pénzintézetek is kedvezően változtathassák a hitel- és betéti kamataikat. ni kizárásával érzésem szerint nem gyengültünk, hanem erősödtünk. Megkérdeztük minderről az érintett képviselőt is. Latrán Béla azzal kezdte a választ, hogy nemcsak tőle, de a tagság többségétől is sikeresen elhatárolták magukat pártja helyi vezetői. Tavaly és az idén az alapszabály értelmében érvényes taggyűlést még nem tudtak tartani a szabaddemokraták. A pártból kétszer zárták ki, az előző évben és az idén februárban. Az első sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg a párt szabályzatainak, ezt dokumentumokkal is igazolni tudja, és ezt kimondta az SZDSZ etikai bizottsága is. De, ha elsőre mégis törvényesen zárták volna ki, mi szükség volt rá, hogy másodszor is megtegyék ezt? Vagy ha az első nem volt szabályos, mitől lenne az a második, amikor az ugyanolyan körülmények között zajlott, mint az első? — kérdezte a képviselő, aki ma is az SZDSZ tagjának tudja magát. Hogy a frakcióból a szabályoknak megfelelően rekesztették ki. ezt nem vitatja, bár mint mondja: egy héten belül csak a másodszori szavazásra sikerült nekik. Hivatalosan még nem értesítették a dologról. Csupán néhány olyan barátja hívta fel telefonon, aki most ellene szavazott. Talán így akarták megnyugtatni a lelkiismeretüket — véli, és cáfolja, hogy rendszeresen szembehelyezkedett volna a frakció többségével, mivel alig vo'k egyeztetett véleménye a képviselőcsoportjának. Nem igazán iól működött ez — emlékszik vissza az elmúlt hónapokra —, s ez abban is megmutatkozott, hogy a közelmúltban megváltozott a frakció vezetése. Bár valamennyien elítélő véleménnyel voltak róla, most sem szavazták meg, hogy támogassák-e, vagy sem az idei költségvetést, így tehát mondhatott dr. Steierhoffer György, amit akart, az nem a frakció egyeztetett, és szavazással is megerősített akarata volt. Vagyis mindenki úgy szavazhatott, ahogy a lelkiismerete diktálta. Latrán Béla azt is állítja, hogy a frakcióvezető tudott a majdani kiszavazásról, s előbb áldását adta rá, amit később visszavont. — Azért szavaztam meg, mert nem volt alternatív költségvetés. Az SZDSZ még csak módosító indítványokat sem terjesztett elő. Ha nem fogadja el ezt a változatott a közgyűlés, azzal nem a rossz költségvetést készítőket büntettük volna, hanem azokat, akik költségvetési pénzből gazdálkodnak. Ráadásul sikerült elérnem, amit képviselő-jelöltként ígértem: lesz forgalomirányító lámpa a Katowiczénél. Ennek költségeihez hozzájárul idén a város — indokolta döntését a kizárt képviselő. Szerinte a „kiszavazós” csak ürügy volt a frakcióból történt eltávolítására. Szomorúan említette: az egészből azt sajnálja a leginkább, hogy az SZDSZ-t is utolérte az el- kisgazdásodás veszélye. — Ma is ugyanannak a liberálisnak tartom magam, aki eddig voltam — hangsúlyozta Latrán Béla. Mivel az általa elmondottak több ponton is ellentmondásban vannak a korábban nyilatkozott két szabad- demokrata politikus szavaival, ezért megkérdeztük Tóth Istvánt: kíván-e még valamit hozzáfűzni? — Latrán Béla alaptalan vádaskodásán nem csodálkozunk. Az SZDSZ ezzel a döntéssel az ügyet lezártnak tekinti. A továbbiakban semmilyen módon nem kívánunk vele foglalkozni. Ugyanakkor Latrán Béla tevékenységétől, cselekedeteitől, nyilatkozataitól a miskolci szervezet elhatárolja magát — hangzott a válasz. (bujdos) A grafikáknak nincs címe, csak sorszáma: címet a kiállítás látogatói adhatnak, az e célra osztogatott kérdőíven. Vénusz a habokból, grafika a printerből Káosz és iteráció Dr. Soós Ferenc kiállítása az Egyetemi Galériában Mióta csak léteznek a világon a különféle művészeti ágak és egzakt tudományok, sokan, sokféle kísérletet tettek már arra, hogy e két kibékíthetetlennek tűnő területet mégis összebékítsék, valamiféle összhangot, vagy legalábbis érintkezési felületeket leljenek fel közöttük. Ma, a komputerek korszakában úgy tűnik, ez a cél távolabbi, mint valaha. Vagy talán mégsem? Erről faggattuk dr. Soós Ferenc adjunktust, aki a Miskolci Egyetem Matematikai Intézetében matematikát tanít, s most nyílt kiállítása komputergrafikákból az Egyetemi Galériában. — Hogyan Is állunk tehát ezzel a kibékíthetetlen ellentéttel? — Azt hiszem, Ilyesmiről nincs szó. Ennek igazolására „El tudom képzelni, hogy a boltok az rt.-n belül működjenek tovább, úgy, hogy a vezetők is elégedettek legyenek, és a mi szándékunk is érvényesüljön ... Arra kértem Fórizs urat, hogy találjon olyan megoldást, amelyben a boltosok érdekei is érvényesülnek,. Albert István mondta ezeket március 12-i számunkban. A vállalati biztos így látja című cikkben. Ez volt a harmadik „fejezete” lapunkban annak az ügynek, amelynek lényege: tizenhárom szerződéses boltvezető ügyvédet fogadott, mert úgy vélik, jogsértést követ el az Északker Rt., amikor megszünteti „fejük felől” aBIK Szerződéses Boltokat Üzemeltető Leányvállalatot. Legutóbbi cikkünk felcíme ez volt: Megnyugtató megoldás születik? A kérdésre Fórizs Antal, az Északker Rt. elnök-vezérigazgatója válaszol: — Jogászunkkal egyetértésben a következőket szeretném elmondani, mielőtt a kérdésre felelek. A szerződéses boltvezetők az üzemeltetési szerződés 33. pontja szerint már a szerződés megkötésekor ismerték a helyiség rendelkezési jogára vonatkozó korlátozást, és azt, mint megszüntető okot egyecértőieg elfogadták. A szerződéses üzlet vezetője az üzemeltetési szerződés megkötésekor azzal is tisztában volt, hogy leányvállalattal létesít jogviszonyt, A leány- vállalat sajátossága, hogy az alapító egyoldalú döntessél bármikor — akár jogutód nélkül is — megszüntetheti. A boltvezető tehát e kockázatot vállalva kötött szerződést. így jogsértés szóba sem jöhet. A dr. Nagy daróci Béla ügyvéd által említett jogi eljárások és határozatok egyrészt függetlenek a szerződéses boltosok ügyétől, másrészt a közölt információk félrevezetőek és hamisak ... — Mit jelent az, hogy az említett jogi eljárások és határozatok függetlenek a szerződéses boltosok ügyétől? Talán azt, hogy a boltosok ügye ürügy is arra, hogy megkérdőjelezzék az Északker Rt. átalakulásának törvényes voltát? Mert többektől ilyen véleményt is hallottam. — Tudok olyan személyeikről, akik nyíltan nem merték, nem merik vállalni azt, hogy megkérdőjelezzék az átalakulást, illetve a vagyonvisszarendezés törvényességét, hogy ők áli- nak-e a háttérben, nyilván bizonyíthatatlan. h B,K Vállalatnál lezajlott átalakulási—vagyonrende- zési folyamatban az eredeti vagyoni állapot hely- reállítottságában az állam- igazgatási _ felügyelet alá vont BIK Vállalathoz kirendelt, az állam tulajdonosi jogait gyakorló vállalati biztos jogosult nyilatkozni. Az ő eddigi intézkedéseit — ideértve az említett leányvállalat megszüntetésére hozott határozatot is — az Állami Vagyonügynökség igazgató- tanácsa jóváhagyta. Vagyis az Északker Rt. abszolút jogszerűen, és az állami tulajdonosi érdekek érvényesítésének igényével járt el. És akkor most a kérdésre válaszolva: az Északker Rt. megtette a maga javaslatait a boltvezetőknek, akik ezek közül egyiket sem tartották elfogadhatónak. Mivel sem velük, sem jogi képviselőjükkel nem sikerült tárgyalnom, pillanatnyilag nem tudok más lehetőséget elképzelni. mint hogy e boltokat az Északker Rt. felajánlja az önkormányzatnak, amely azután eladja őket. Annak, aki a legtöbbet fizeti értük. (szabados) szolgál talán az én kiállításom is. Mindjárt elöljáróban szeretném azonban leszögezni: a komputergrafika nem művészet. Legalábbis egyelőre... — Arra gondol, hogy a fotográfiának is küzdelmes utat kellett bejárnia, míg elismerték művészeti ágként? — Pontosan. Illetve, noha a fotográfia már elmúlt száz esztendős, mégsem emancipálták igazán. A komputergrafika ma ott tart, hogy van, és szép ... — Hogyan első művek? születtek az — A ’60-as években csináltak először efféléket a matematikusok. Méghozzá földhözragadt, praktikus okokból: a megjelenített matematikai összefüggések — bármilyen furcsa is első hallásra — érthetőbbé tették a bonyolult matematikai műveletek eredményeit. — A ’60-as évek már jócskán elmúltak, a kom putergrafika azonban mégis inkább csak az utóbbi években vált népszerűvé. Mi az oka en nek? — A nagy lökést egy új matematikai kutatási terület megszületése, a dinamikus rendszerek vizsgálata adta. E kutatási területen a matematikusok gyakran találkoztak az úgynevezett kaotikus rendszerekkel. — Erős négyes voltam gimnáziumban matematikából, a káosz és a matematika kapcsolatáról azonban nemigen ugrik be semmi (hacsak az érettségi lidércnyomásos napjait nem számítjuk). Megvilágítaná egy példával ezt az összefüggést? — Képzeljünk el egy szép formájú, magányosan álló fenyőfát. Ha szorosan a törzséhez állunk, s feltekintünk az ágak közé, akkor gallyak és fenyőtűk kusza halmazát látjuk, semmiféle rendszert, vagy szisztémát sem tudunk felfedezni. Húsz-harminc méterről azonban ez a fenyő egy szép, szabályos, s esztétikus formájú fa ... — Leegyszerűsítve tehát a dolgot (reméljük, matematikusok nem olvassák ezt az írást): a papírra leírt végeérhetetlen adatsor az a perspektíva, mint amikor szorosan a fenyő törzsénél állunk, a komputer által elkészített grafika pedig .zt a látószöget adja, amikor kellően eltávolodtunk a fenyőfától? — Kis túlzással elfogadható magyarázat (reméljük, tényleg nem olvassák matematikusok ezt az interjút). — Hogyan készülnek ezek a képek? — Például választok egy függvényt, s a függvény iterációit megrajzoltatom a komputerrel. — Mint már említettem, erős négyes voltam matematikából ... Ha lehetne Ismét egy egyszerű példát... — Vegyük az x a négyzeten függvényt. Ha az x helyébe 2-őt helyettesítünk, eredményül négyet kapunk, azt visszahelyettesítjük az x helyébe, akkor már 16-ot, és így tovább folytatjuk: ez az iteráció. — Mennyire lehet tudatosan efféle grafikákat készíteni, azaz tudja-e az alkotó, hogy bizonyos függvények milyen — szögletes, vagy inkább harmonikus megjelenésű stb. — rajzolatokat adnak? — Legtöbbször nem. Ehhez óriási tapasztalat kellene, s még akkor is kétséges a tudatosság, hiszen a matematikai összefüggések száma gyakorlatilag végtelen. Pontosan ez az egyik szépsége ennek a műfajnak, hogy lassan — gyakran több mint 24 óra alatt — bontakozik ki a rajz, ahogyan a számítógép el tudja végezni a hatalmas mennyiségű művelettömeget... — És a grafika lassan kibontakozik a printerből, mint (mondjuk) ahogyan Botticelllnél Vénusz a habokból? — Ne vonjunk ilyen párhuzamokat, még megköveznek a képzőművészek.".; Kiss József Dr. Soós Ferenc komputergrafika-kiállítása a Miskolci Egyetem Galériájában — A/l-es épület — látható március 20-ig, szombat kivételével mindennap délelőtt 10-től délután 4 óráig. Az &§zakker Rt. és a tizenhármak 1 iáiSát tinta síjsiiáeti Jogsértés szóba sem jöhet — mondja az elnök-vezérigazgató
