Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15 / 39. szám
3^ A szaggató gyűlölet terméke ... Egy ember az intézetből A nép felbőszül, ha a húr elpattan! Az agrárágazatról és térségfejlesztésiül szakemberek tanács! azt ik Ozdon A reorganizációs progtam tervezetének elkészítésére a kormány felhatalmazta a Földművelési Minisztériumot — mondta az osztályvezető. — Ez a termelőszövetkezeti vagyon újraelosztását szolgálja majd, vagyis a mező- gazdaság átalakítását. A célra tervezett hiteleket magánszemélyek és jogi személyek egyaránt megpályázhatják, de tervekkel, gazdasági számításokkal kell igazolni a vállalkozás életképességét. Tervezet készült A szociális Az MSZP kazincbarcikai Városi Elnöksége A szociális ellátás helyzete Kazincbarcikán címmel nyilvános klubestet tart február 17- én 16,30 órától. A Bányászklubban (Kazinczy tér) tarA kellemeset a hasznossal Új reklámok, új munkahelyek az elmaradott térségek felzárkóztatásának segítésére, a foglalkoztatási gondok enyhítésére, de még ebben a kérdésben is a kormánynak kell a végső szót kimondani. A tanácskozás résztvevői Ózd térsége és a Bódva-völgyi környezetrendezési és -védelmi célú fejlesztési project megvalósításának szakmai, finanszírozási feltétel- rendszeréről is szót váltottak. (t. i.) ellátásról tandó programon az érdeklődő állampolgárok szakmai tájékoztatókat hallgathatnak meg és kifejthetik véleményüket, javaslataikat a témával kapcsolatban. Nemrégiben „Pertuban Ro- J bi lelkesszel” címmel egy j méltató írást tettünk közzé j az aisózsolcai cigány meío- i dista gyülekezetről. A cikk j egy magát megnevezni nem kívánó egyénben olyan heves indulatokat kavart, hogy ádáz dühében szétszaggatta az egész újságot, s ezt — begyömöszölve egy borítékba — elküldte nekünk. Ami önmagában nem jelezte volna, végül is melyik cikkel elégedetlen, de a dühös úr (vagy úrhölgy) egy újabb borítékot is beküldött, amelyet elöl- hátul teleírt vérvörös tintával. Nem egészen értettük, mi a baja, hiszen istenfélő, Istennek tetsző életet élni akaró cigányokat mutattunk be, egy olyan közösséget, ahol a szeretet dominál. S mit ad Isten, mindezt az újságszaggató úr, vagy úrhölgy sajátosam értelmezi: „Ha még egyszer ezekről m hontalan cigányokat saj- náltátják ország-világ előtt (persze 90%-áról ők tehetnek) nem vesszük az ösz- szes Borsodi újságot! Van miről írniuk, ne a cigányok legyenek a terelő út eszközei. A városban, de a faluban jobban ismerik a cigányok apraját, nagvját nem kell még kinyilvánítani, tele önsajnálattal, tehetetlenségükkel, hazugságukkal! Nem kel! az idegeinket még jobban borzolni. szerkesztő urak! Mit akarnak? 40 évig csak másokban keresték a Az SZDSZ Országos Tanácsa 1992. február 8-án rendkívüli ülést tartott, melynek témája a sajtószabadság jelenlegi helyzete volt. A tanácskozáson részt vett és kifejtette véleményét ez ügy- ben a Nyilvánosság Klub ügyvivője, a MUOSZ elnöke és a Sajtószabadság Klub képviselője. Az SZDSZ Országos Tanácsa a következő állásfoglalást hozta a ’.szólás- és sajtószabadság védelmében: A sajótszabadság biztositéka a sajtó függetlensége a mindenkori hatalomtól. A közszolgálati médiának függetlennek kell lennie- a mindennapi kormánytól. Elvárjuk, hogy a kormány ne a pártállamtól örökölt jogszabályok alapján, hanem a köztársaság alkotmányának szellemében járjon el. Elfogadhatatlan, hogy a sajtóban nem csökken, hanem növekszik az állam befolyása. Rövid időn belül fel kell'számolni az állami tulajdon minden formáját a nyomtatott sajtóban. Megengedhetetlen, hogy állami sajtóvállalat újabb és újabb érdekeltségeket szerezzen. Törvény útján szabaddá kell tenni a rádió- és televízió- alapítás lehetőségét. A kereskedelmi rádiókban és televíziókban ne legyen állami tulajdon. Az engedélyek kiadása ne kormányhivatal, hanem kormánytól független szerv kezében legyen. hibáikat, tudatlanságukat (analfabéták ingyeniskola meg minden lehetőség) Miért mi tehetünk arról, hogy ők nem akarnak beilleszkedni?! Nekünk ki segített ebben, talán az atyaúristen?! En például anya és apa nélkül Intézetben nőttem fel és most mást hibáztassak ha valamit nem jól tanultam meg? Nem! mindenki saját maga vegye észre hibáit és azt frissiben küszöbölje ki! Ne legyen közömbös, hanyag! lusta főleg ez Ezeket vissza kellene küldeni ahonnan ide vándoroltak a vándorlások idején pontosan nem tudom az idejét, de volt elég idő mindenfelől a cigányoknak beilleszkedni, ha nem megy nekik, akkor lépjenek ki a civilizált közösségből és ne fohászkodjanak, kilincseljenek pénzért sehova! Pedig v ha más-, nem a cigányok minden irányból támogatást kaptak. Most meg a Szentházba furfangoskodnak az egyházon keresztül pénzért, alamizsnáért?! Ezek a cigányok erkölcstelen vadállatok utcán, hivatalban, álltalános iskolákban főleg falunk viselkednek szabadabban! Tudják uraim ezek mihelyst a Szentkapun kilépnek már a lopáson jár az eszük, tánc, ének, de iskolázás nélkül akarnának ők mindent: ezekről tudomást nem 'akarnak venni! Igaz az öreg legtöbbje iskolázatlan főleg a falusiaknál volt A szabadságot nemcsak akkor válthatja fel a zsarnokság, ha hatályon kívül helyezik az alkotmányt, szétkergetik az Országgyűlést. felszámolják a pártokat és a szabad érdekképviseleteket. Kétségessé válik az alkotmányosság akkor is, ha megmaradnak a demokratikus látszatok, de * hatalmon lévek a maguk számára monopolizálják a tömegtájékoztatást, az oktatás eszmei irányítása és a művelődés fórumai mellett. Ha e törekvésük sikerrel jár, akkor fiatal demokráciánk léte forog kockán, s aligha lesz a népnek módja választani, amikor legközelebb szavazni hívják.” Haraszti Miklós országgyűlési képviselő ismét sürgette a médiatörvény megalkotását és a parlament elé terjesztését, mert ennek hiányában jelenleg a pártállami jogszabályok alapján hozza döntéseit a kormány. Az SZDSZ Országos Tanácsa ezután táviratot fogalmazott Slobodan Milosevics szerb elnök részére, melyben kifejezik tiltakozásukat Csorba Béla, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökségi tagjának letartóztatása ellen. Csorba Béla a behívóparancs megtagadása miatt került börtönbe. Tóth István az SZDSZ Országos Tanácsának tagja jellemző, mert anyagi helyzetük nem engedte, de viselkedési formájuk mégis más, min; a cigányoké! Lehet hogy a cigányszervezet Összehord hetet-havat, mert az iskolázottsága lehetőséget ad a szabad szónoklásra, de a vérében ugyanaz az agresszív őserdei viselkedés uralkodik, ha összegyűlnek a testvérek, komák! Hiddjék el, lenne akiken kelenne segíteni, mert sok pocséklás ment a cigányokra, aminek se anyagilag, se kulturált, se erkölcsi szempontból látszatja nincs és soha se tesz! Elég az önsajnálatuk- bólü Az állam mindenkit félre lök, és csak őket emeli ki, ami egyszer gondot okoz az amúgy is terhes gazdasági élet. A nép felbőszül ha a húr elpattan!” Kedves Barátom! Én, mint a hivatalból ön mellé kirendelt nyilvános levelezőpartner, teljes névvel vállalva mondandómat, üzenem, meglehetősen szomorú vagyok. Egyfelől mert Intézetben nőtt fel, ennek összes ódiumával, másfelől mintha úrrá lenne Önön is — talán saját sorsának súlya alatt — valamiféle bűnbakkeresés. Ugyanakkor kár, hogy felületesen olvas, s ezáltal felületesen keresi az igazságot is. Idézem: „Szegények vagyunk most is. Nem azért járunk ide, hogy anyagi helyzetünk javuljon, hanem hogy lelkileg gazdagodjunk”. És még további sorokat idézhetnék, amelyek azt igazolják, hogy az „Isten ezt az imaházat nem csak nekünk adta, hanem mindenkinek, magyarnak is, cigánynak is.” Ez bizony így van, kedves barátom. Egyébként, remélem, hogy ön is, miként ennek a cigány közösségnek a tagjai, nyitott szívvel és lélekkel viszonyul majd embertársaihoz. Túl egyszerű lenne, higgye el, egybemosni a cigányságot, sokkal gazdagabb kultúrájú, nép, mintsem sejtené. .Tavaslom. menjen el Alsózsolcára ehhez a metodista gyülekezethez, győződjön meg arról, miként mennek ott a dolgok, ne higgyen maga kavarta viharának. Csak halkan jegyzem meg, minden bajunk alapja a szegénység. A cigányoké is és a magyaroké is. Kinek-kinék ahogy megadatott. S ez az „imaház”, mármint a hazánk — közös. Ügy hívják Magyar Köztársaság, mely valóban Európa része kíván lenni. Azé az Európáé, amely emberhez méltó, gazdag élettel kecsegtet. Addig is, legalább Alsózsolcára menjen el, kedves barátom. Karosi Imre Mezőgazdasási A Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalának szervezésében az agrárágazattal és a térségfejlesztéssel összefüggő konzultációt rendeztek tegnap Óz- don, amelyre meghívták a borsodi régió polgármestereit és a mezőgazdasági üzemek vezetőit. A mintegy száz résztvevőt a házigazda minőségében Strohmayer László polgármester köszöntötte. Részt vett a tanácskozáson Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke, Demkó Sándor, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője. Majoros Endre, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője az agrárágazat helyzetéről, a tervezett változások céljáról, és az ezt elősegíteni kívánó tervezett hitelkonstrukciókról tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy az ágazat súlyos pénzügyi gondokkal küzd, a kormány intézkedé- I seivel enyhíteni igyekszik a feszültségeket. Sajnos, az ágazat támogatására fordítható összeg nem több az előző évinél, 48 milliárd forint, azonban a felhasználás módjában lényeges változás történik. Export támogatására például 26 milliárdot, a hátrányos helyzetű területek segítésére, valamint a belső piaci egyensúly fenntartására 4—4 milliárd forintot terveztek. Az utóbbit például a megtermelt, de vevőre nem talált termékek „megfinanszírozására” fordítják. A minisztérium osztály- vezetője elmondta, hogy az elmúlt évben. 650 mezőgazdasági szövetkezet volt veszteséges, közülük soknak csődöt kellett jelenteni. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a mezőgazdasági termékek árai nem követték az infláció mértékét, és a fizetésképtelenség miatti „sor- banállás” is sok gazdasági egységet juttatott a tönk szélére. Veszteségessé vált például a gabona és a hús termelése, előállítása. Ma délelőtt, lapunk utcára kerülése után nyilvános egyetemi tanácsülés keretében jogi és egyetemi doktorokat avatnak a Miskolci Egyetemen. A program szerint dr. Kovács Ferenc rektor megnyitója és köszöntője után a jelűitek kérelmét Rácz Ilona terjeszti élőt. Ezt követően az egyetemi tanács, az állaim- és jogtudományi kar, a bányamérnölki és a kohómérnöki kar dékánjainak előterjesztését hallgatja meg. Az avatást a doktori eskü előzi meg. Dr. Újvári Andorne 142 végzős jogászt szólít diplomájuk átvételére, az ünnepélyes avatásra, amelyet a rektor és az öt dékán kézfogása erősít meg. Dr. Novotni Zoltán, az állam- és jogtudományi kar dékánja köszönti a friss diplomás jogi doktorokat, akik nevében dr. Ferenczy Balázs mond köszönetét. Ezután dr. Kovács Ferenc Signum Aureum Universitas kitüntetéseket ad át prof. dr. H. P. Hempelnek, dr. Kolozsvári Gábornak, dr. Mecseki Istvánnak és dr. Szarka Zoltánnak. A bányamérnölki karon öten tettek eleget azoknak A nagyvárosok tisztaságához szükség lenne több és esztétikusabb hulladékgyűjtőre. Arra kevesen gondoltak, hogy eredeti céljukon túl ezek reklámozásra is fel- használhatók. Nem így a német DeGe- We cég. Miskolc néhány pontján — például az ITC Nemzetközi Kereskedelmi Központ épülete előtt a Mindszent téren, illetve a MÁV Igazgatóság előtt láthatók mutatóba, azok a közterületi tárgyak, amelyeket már fel is állítottak. Mindennek természetesen előzménye van, nevezetesen a feltételeknek, amelyekhez a Miskolci Egyetem doktori szabályzata az egyetem: doktori cím elnyerését köti, a kohómérnöki karon két doktort avatnak. A jogászok közül 18-an szereztek Summa cum laude minősítést. A jogi kar dékánja Szemere Bertalan- és Tanulmányi emlékérmekéi ad át az arra érdemeseknek. Az ünnepségen közreműködik a Hass- ler Kórus. December közepéig csaknem 50 ezer kárpótlási igény érkezett a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kárrendezési Hivatalba. Az adatok feldolgozását, kiegészítését követően, hamarosan a megyében is megjelenhetnek az első kárpótlási jegyek. Ezt megelőzően azonban — ahol igénylik — érdekegyeztető fórumok alakulhatnak a helyi önkormányzatok támogatásával, a licitálások segítésére. A termelőszövetkezetek a napokban kapják meg a az, hogy a múlt év derekán a B.-A.-Z megyei önkormányzat fűzte szorosabbra a kapcsolatát a németországi RHEINGAU-TAUNUS megyével, s mindketten arra törekedtek, hogy a kapcsolatuk ne csupán protokolá- ris jellegű legyen, hanem kölcsönösen előnyös gazdasági-üzleti célokat is szolgáljon. Ennek jegyében elsőnek tekinthető ez az ajánlat, miszerint az emlitett német cég ingyenesen állít fel a helyi önkormányzat által kijelölt helyekre ilyen tárgyakat, s jutányos összegéért biztosít reklámozási lehetőséget elsősorban a helyi vállalkozók és cégek számára. A 10 évre szóló szerződés lejárta után ezek a tárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek. A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Michael Schoeller a DeGeWe cég vezetője is. megtudtuk, hogy a megye több városa — Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújvá- ros, Tokaj, Sárospatak, Kazincbarcika és Szerencs — is élhet ezzel a lehetőséggel. A Borsod megyei önkormányzat pedig a városképileg igényes reklámhordozók mellett azt tartja kiváltképpen fontosnak, hogy sikerült elérni: ezek a tárgyak a megyében készüljenek. Üj munkahelyek teremtésére adnának lehetőséget. O. E. hivatalos értesítést arról; mekkora és hány arany korona értékű földet kell kijelölniük a kárpótlásra. Mindezekről a kérdésekről a miskolci rádió hétfő reggeli vendége, dr. Azari Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője részletesen is tájékoztatja a hallgatókat. Természetesen az érdeklődők kérdéseit is várják az adás munkatársai a 45-510-es telefonszámon. A műsor a kárpótlásról hétfőn reggel 6 óra 55 perctől 9 óráig szók Az SZDSZ állásfoglalása a sajtószabadságról Jogászává t ó as egyetemen
