Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ä ippf Felesége és gyermeke után szökött A delfint INeptunnak hívják Valahol a Fekete-tengerben úszkál egy delfin, „akit” -Veptunnak hívnak. Ha igaz, hogy ez a rendkívül értelmes fajta (vízi életmódhoz idomult emlős) a legjobb emlékezőtehetséggel rendelkezik, bizonyára nem könnyen felejti- vil élete mostanáig eltelt húsz esztendejét, melyet katonai titkos zónában, Szevasztopol- ban töltött. Akik ismerik Róbert Merít Állati elmék című regényét, sok érdekességet tudhatnak a delfinekről. S úgy tetszik, hogy a könyvben leírt kísérletek nem az írói fantázia termékei. A delfineket valóban megpróbálták felhasználni katonai célokra. A regény, sztorija szerint az amerikaiak .víz alatti aknák telepítésére idomították a kíváncsi és jámbor lényt. A konfliktust az okozza a könyvben leírtak szerint, hogy rájön, a robbanóanyag, amelynek elhelyezésére ember tanította be, embert pusztít, el, ezért megtagadja az engedelmességet. Így az „állati elmék” a fő dologban felülmúlják az emberi nem jó néhány „elméjének” színvonalát. Mint kiderült, annak idején a Szovjetunióban is volt „delfin-program”. Ez a döntés azzal is együtt járt, hogy egy — talán más sorsra vágyó — asszony,' a most 52 éves Calina Surepova 25 éven át katonai titoktartásra kötelezve foglalkozott delfinekkel. Ö egyébként ugyanaz a tengeri búvár, aki annak idején, amikor a Kétéltű ember című szovjet filmet forgatták, a víz alatti jelenetekben dublőré volt a főhősnőnek, a kétéltű ember szerelmesének. A Nyezavi- szimaja Gazetában megjelent riport af'ról nem számol be, hogy Galina mire tanította jószágait. Az ügyről a legutóbbi időkig nem lehetett írni az orosz nyelvű sajtóban. Surepova neveltjei tudják produkálni, mindazt, amit a híres vízi bemutatók hősei szerte a világon. Képesek összehangoltan, egymásra figyelve, tpontosan, „párhuzamosan” felugrani a vízből, karikán ugrani át, bonyolult játékokat játszanak labdával, visszahozzák a vízbe dobott tárgyat, fogócskáz- nak vízbe- szálló idomárukkal, s úgy tűnik, hogy még t fényképeket készítő riporternek is kedvére tesznek, amint nagy kedvvel öltenek fel különféle pózokat. Csak Neptun nincs köztük, Tízéves volt, amikor Galina íog’lalkozni kezdett vele. Két évtizedet töltött a bázison, s ő lett Galina kedvence ... „Minden delfin egyéniség -f mondja Galina —.5 Ér- déklődőek és < bizalommal vannak az ember iránt. Vannak köztük hevesebb és nyu- godtabb alkatúak, s akad olyan is, amelyik egyik dologban flegmatikus, más dologban pedig igen élénk." Amikor együtt úszkál velük a vízben, mindegyik igyekszik hozzátörleszkedni. Féltékenyen követelik maguknak a szeretetet, s alig engedik kikapaszkodni a betonszegélyre. Nagvon kedvelik-az ember társaságát. Egyébként, mint Galina mondja, a delfin nem úgy hűséges az emberhez, mint például, a . kutya. A delfin az embereket áltálában szereti, kedvessége az egész emberi fajnak szól, s válogatás nélkül mutat jóindulatot minden ember iránt. Régi tengerésztörténetek szólnak róla, hogy delfinek csapata hajótörötteket mentett ki a partra. Neptun egészen addig szívesen tartózkodott a bázis medencéiben, amíg megvolt a „felesége”. Utóduk is született, a delfinbébi „kislány” volt. „Sajnos — mondja Gali- na —, a nőstény és a delfinborjú elpusztult tüdőgyulladásban. Neptun sokáig szomorkodott, majd egyszer átdobta magát a medencét elkerítő dróthálón és elúszott előlünk a tengerre ...” HT-Press Munkástanácsok megyei ülése Értesítjük a B.-A.-Z. megyei és Miskolc városi munkástanácsokat, hogy február 14-én, 15.30-kor tartjuk megyei összevont, zárt ülésünket. Kérjük a munkástanácsok vezetőit, tiszteljék meg részvételükkel a megyei értekezletet. A tanácskozás helye: a szakszervezetek székháza, Miskolc, Mindszent tér 3.sz. I. emelet. Rácz István ózdi tárlata Rácz István festő kiállításának megnyitására kferült sor a napokban Ózdon az Általános Művelődési Köz- pontban. Rácz István 1953-ban született Berettyóújfaluban, Debrecenben szerzett nep- művelő-könyvtárszákós diplomát. Négy éve fest intenzíven. Alkotásainak középpontjában mindig ott az ember, az élővilág, a természet. De láthatjuk az Alfáidhoz, az alföldi erdőhöz, az elszórt Ifia tanyákhoz való kötődést is. v ■ t». U -/Séf ■.•’<? !> *,. « RíiVáj !• • • • .jirdi-ri * Kerékgyártó felr. Báiásruha- akció A Magyar Szocialista Fórt értesíti a T. lakosságot, hogy február 13-án és 14-én, 11 és 18 óra között bálásruha- akció lesz a Corvin u. 9. sz. alatti politikai centrum nagytermében. Hol található Vinland, azaz Szülőföld? Magyar viking Amerikában Kiemelkedő, jeles évforduló jegyében telik ez az esztendő szinte az egész földkerekségen. Mindegyik világrészen megemlékeznek arról, hogy kereken ötszáz esztendővel ezelőtt: 1492- ben fedezte fel Kolumbusz Kristóf — kalandos hajóút után — Amerikát. A valóságos felfedezés tényét senki sem vitatja el tőle, meg ha bebizonyították is a történészek, hogy Kolumbusz előtt 500 évvel már jártak a vikingek Amerika földjén. Az pedig külön érdekességnek számít nekünk, magyaroknak, hogy egy amerikai történész szerint egy kalandozó magyar is volt az amerikai földön járt vikingek között. Ezt abban a nagy, szálkás betűkkel írt, hatoldalas levélben olvastam, amelyet kedves barátom, egykori pataki diáktársam, dr. Telegdi Imre, fű- zérradványi református lelkipásztor küldött nekem, s amelyet ő az észak-amerikai Norwalk városkából kapott idős rokonától, Nyárády Jenőtől. A nagybácsi a század első felében vándorolt ki Abaúj- szántóról az Egyesült Államokba. Hatan voltak testvérek a tisztes szántói iparoscsaládban, s a szegénység elől egészen fiatalon hajóztak át az óceánon István öccsével együtt, szerencsét próbálni az Újvilágban. Leveléből az is kiderül, hogy az egyszerű munkásembert mennyire foglalkoztatta az Amerikába került magyarok sorsa, története. Örömmel int hát egy John . Fiske, nevű amerikai történésznek arról a felfedezéséről, hogy bizonyítható adatok szerint a ma Kanadához tartozó Űj-Fundland északi csücskében partra szállt vikingek közt egy Szatmári nevű magyar is volt. Hogy nem Kolumbusz volt az első európai, aki amerikai földre tette a lábát, már korábban bebizonyították a történészek. Hiszen egy 1455-ből származó világtérképen Észak-Amerika Vinland néven szerepel, a nagyszombati jezsuiták által 1599-ben készített térképen pedig fel van tüntetve a vie^ztKÍnífnaptá/0 35 évvel .ezelőtt, 1957. február 13- án hunyt el az USA-beli Oberlin- ben Jászi Oszkár (képünk) publicista, szociológus, a polgári radikalizmus vezető személyisége. A Huszadik Század című lap főszerkesztője (1906— 1919), 1918-ban, a Károlyi-kormányban a nemzetiségi ügyek minisztereként az országot „Keleti Svájccá” kívánta alakítani. A Tanács- köztársaság kikiáltása után emigrált, és a Bécsi Magyar ’Újságot szerkesztette. 1925- től az USA-ban élt. 1949-től felemelte szavát az egy re, ! erősödő kommunista diktatúra ellen. Érdekesek a nemzetiségi kérdéssel és a monarchia felbomlásával kapcsolatos művei. Válogatott írásai 1989-ben A kommunizmus kilátás- talansága és a szocializmus reformációja címmel jelentek meg. 55 esztendeje, 1937-ben halt meg Baján Nagy István festő, a realista és konstruktív művészeti irányzat egyik legegyénibb képviselője. Az első világháború hadifestője, majd ezt követően az Alföldön alkotta főleg krétával és pasztellel rajzolt táj- és portréképeit. 105 évvel ezelőtt, 1887-ben született Szabadkán Csáth Géza, a tragikus sorsú író, zenekri-, tikus, orvos. Novellisztikájában a mesei elemek, a varázslat játszanak szerepet (A varázsló kertje), sikert aratott a Janika című színdarabja, és mint zenekrtikus, Kodály és Bartók első méltatói közé tartozott. kingek útvonala Norvégiától egészen a mai Új-Fund- landig, amely szintén Vinland néven van bejegyezve. A rőt szakállú Vörös Erik, az Izlandon élt vikingek vezére hajózás közben -megfigyelte. hogy az Izlandtól nyugatra eső tenger fölött madarak röpködnek a levegőben, a víz felszínén pedig ismeretien növények úsznak.. Ebből arra következtetett, hogy a távoli nyugaton-is lehet szárazföld. Elindult hát ,931- ben kalandos hajóútjára néhány emberével, s így jutott el Grördandra. Onnan rozmáragyarakkal, bőrökkel, prémekkel, halolajjal tért vissza Izlandra. Grönlandot zöldeliő, gazdag vidéknek hazudva, rávette honfitársait, hogy felszedelőzködve, Grönlandon alapítsanak maguknak új hazát. Így költöztek át Vörös Erik vikingjei 985-ben Grönlandra. Mivel a hajóépítéshez fára volt szükségük, Grönian- don pedig ilyet nem lehetett találni, Erik fia, Leit 35 vikinggel továbbhajózott nyugatra, hogy fákban, növényekben bővelkedő szárazföldet keressenek. John Fiske szerint Leif matrózai között volt egy’ Szatmári nevű magyar is, akit társai csak Tvrkernek, azaz Töröknek hívtak. De hogyan kerülhetett a vikingek közé egy magyar ember? Az amerikai történész — adatokra hivatkozva -— erre is talált magyarázatot. Erről a Tyrkerről egyébként egy 13. századi izlandi krónika is említést tesz, de ott még csak nemzetiségről . van szó. nem névről. Az. 5 pedig közismert, hogy a kö-. j zépkorbán bennünket, flfa-; gyarokat gyakran neveztek'a. krónikaírók török népnek. Mivel a honfoglalás utáni időkben őseink gyakran por- tyáztak nemcsak nyugaton,! hanem az orosz hercegségek földjén is, Fiske szerint Szatmári egv orosz fogságba esett magyar volt. Az orosz fejedelemségekre viszont rárátörtek a normannok és velük együtt vakmerő kalóz- hajósaik, a vikingek. így kerülhetett az orosz foglyokkal együtt a vikingek kezére Szatmári is. A Grönlandról nyugatra hajózó Leif magával vitte Szatmárit, aki — amint Fiske állítja — igen értelmes és bátor volt, s szárazföldi ember létére is elsajátította a hajózás minden fortélyát. Amikor pedig az addig ismeretlen földön, a niai Új-Fundlandon kikötöttek, és kezdtek a partoktól beljebb nyomulni, Szatmári izgatottan közölte viking társaival, hogy olyan növényt tálált, amilyet a ha- --ji zajában látott. Ez a szőlő V volt, amely Üj-Fundlandon vadon termett. Neki is esett a szőlőevésnek, amiben tár- • sai is követték. A szőlőből mustot készített, majd bort > erjesztett belőle, örömet sze-> v rezve vele a vikingeknek! . -?• Leif el is nevezte az áltat í luk felfedezett földet, a mai Űj-Fundlandot Vinlandnric, azaz Szőlőföldnek. Hegyi József A balm i hit és sorsunk ssl Bahá’u’lláh (1817—1892) a bahá’i váltás alapítója, aza a vallásé, amelynek Magyarországon mintegy száz híve van. Az alapítót a ba- ’há’ik Isten új prófétájának tekintik, korunkig utolsónak abban a hosszú sorban, amely a történelem előtti időkig nyúlik vissza, . és amelynek tagjai Ábrahám, Mózes, Buddha, Zoroaster, Krisztus és Mohamed. Mit tehet a bahá’i hit az emberiség sorsának jobbra fordulásáért, mit jelent az, hogy e vallás független, mik a tanításai — egyebek között ezekről is szól Selyem Hz év lakóháza Egerben Az év lakóháza díjainak átadására került sor kedden az egri közgyűlésen. Eredetileg öt kategóriában hirdettek versenyt, de csak háromban született kiemelkedő teljesítmény. Várkonyi György, az urbanisztikai bizottság elnöke méltatta az alkotók munkáit, ugyanakkor felhívta a figyelmét, hogy a rekonstrukciós kategóriában nem készült díjazásra érdemes munka, amire Egerben nagy szükség volna. így lakóház kategóriában Thoma Emőke vehette át a jutalmat, munkája a Jóó János utca 42. szám alatt épült meg. Balogh Éva a Postabank egri fiókja épületének terveiért kapott elismerést, míg a belsőépítészetben Fehér László Komédiás Söröző terveit jutalmazták. A díjakat dr. Rin- gelhann György polgármester adta át. Gyöngyi a II. Rákóczi Fe~ < renc ..Megyei Könyvtárban -r ina este 6 órakor kezdődő előadáson. Szombaton — ugyancsak a könyvtárban, szintén 6 órától — bahá'í •2» dzsessz-békekoncert lesz. I CSÜTÖRTÖK 6.55: Műsorismertetés, információk, időjárás. — 7.15: Észak-magyarországi kyónl- , ka. — 7.30: önt illeti meg a mikrofon. — Az önkormányzatok életéről. — 7.45: Gazdaságközeiben. — 8.00: Hí- ; rek, tudósítások, helyi és c, országos lapszemle. — 8.15: ,• Bírósági jegyzet. A mikro- -1; fonnál dr. Tímár László. — j 8.30: Arcképcsarnok. A stúdió portréműsora. — 8.45: Ablak az országra. — 8.55: Műsorösszefoglaló. — 15.00— 17.00: A miskolci stúdió kereskedelmi, információs, zenés műsora a Rádemis Kft. menedzselésében. PÉNTEK 6.35: Műsorismertetés, információk, időjárás. — 7.15: Észak-magyarországi krónika. — 7.30: önt illeti meg /« a mikrofon. — Az önkormányzatok életéről. — 7.45: Gazdaságközeiben. — 8.00: Hírek, tudósítások, helyi és országos lapszemle. — 8.15: ■-s Bírósági jegyzet. A mikrofonnál dr. Tímár László. — 8.30: Arcképcsarnok. A stúdió portréműsora. — 8.45: i Ablak az országra. — 8.55: Műsorösszefoglaló. — 15.00— 17.00: A miskolci stúdió kereskedelmi, információs, zenés műsora a Rádemis K»t. menedzselésében.