Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

Szeld idő Országszerte változóan felhős az ég, az évszakhoz képest enyhe az idő. Élénk északi—északnyugati szél fúj, helyenként viharossá erő­södve. A hőmérséklet 0 és -j-2 fok között alakul, dél­utánra csökken a felhőzet, a várható hőmérséklet négy és 9 fok között lesz. Ma Tódor, Rómeó napja van. A Nap kél 7.03, nyugszik 16.54 óra­kor. Holdkelte 8.03, holdnyugta 21.03 órakor. Most más* éledezik A mi „Blahá 4 szlovákok mindenképpen megépítik Diósgyőr hajdani centruma Dubcek kis üzletek, műhelyek jelen­nek meg, öreg házak újulnak meg, egyre nagyobb arány­ban. Sajnos, a hajdani ura­dalmi épületek, a Blaha Luj­za legértékesebb építészeti, történeti emlékei szinte tel­jesen elpusztultak mára, eze­ket a házakat érte el ugyan­is a leginkább a slumosodás, a nyomorteleppé válás réme. Ma már nem lakják az épü­leteket tucatszám családok, de meg lehet nézni, mi ma­radt végül is az egészből. Most mégis azt kell mon­dani, hogy a diósgyőri vá­rosközpont lábadozik, s na­gyon valószínű, hogy talpra , is fog állni, ha hagyják. Cso­dálatos környék ez, még most, megkopott szépségé­ben is. Sokan fel fogják fe­dezni a lehetőségeit a jövő­ben. Van itt lokálpatriotiz­mus is, hiszen itt laknak, dolgoznak a legaktívabb vá- rosszépítők. Nagy kár, hogy volt, ami jóvátehetetlenül el­pusztult, és volt, ami jóvá­tehetetlenül felépült... Borsod vendége A Csehszlovák Szövetségi Parlament elnöke, Alekszan- der Dubcek magyarországi látogatása során kijelentette: nem céljuk az országhatár megváltoztatása, szeretnének kompromisszumot kötni a bős—nagymarosi vízierőmű ügyében. Mindenképpen foly­tatják a beruházást, még egy év, s készen lesznek. A mai napot egyébként Dubéek Borsodban tölti. Dél­előtt 11 órakor Miskolcon megkoszorúzza Pavel Hviez- doslav szlovák költő emlék­művét, majd továbbutazik Sárospatakra. Látogatást tesz a református kollégiumban, a nagykönyvtárban, ezt köve­tően a múzeumban megte­kinti a Comenius-emlékkiál- lítást. Délután a Művelődés Háza, a Comenius Tanárkép­ző Főiskola és a Rákóczi-vár bejárása után Sátoraljaújhe­lyen meglátogatja a szlovák iskolát. Felfűtik a A várntnál nehezebben in­dul a nagykohó Diósgyőrben, de mint hírlik, estére talán már csapolnak a dunaújvá­rosi segítség révén (is).- A kohót ma délután 2 óra tájt kezdik felfűteni, s az ezt kö­vető csapolás után, holnap nagykohót üzemszerűen megindulhat d konverteres acélgyártás. Az új orosz—osztrák konzor­cium bejelentette vételi szán-j dékát a nagykohóra, amel-; lett egyelőre csak bérel aj Nyersvas- és Acélgyártó Kft.-} tői. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM I AltAS 5,80 1992. FEBRUÁR 7., PÉNTEK j FORINT Uj szakok a Miskolci Egyetemen A Miskolci Egyetem bá­nyamérnöki karán az idén ősztől két új szak indul, az előkészítéstechnika-mérnöki és a környezetmérnöki (emellett megmaradnak a kar hagyományos, bányásza­ti, műszaki-földtudományi és fluidumbányászati szakai is). A környezetmérnöki sza­kon olyan mérnököket ké- Bfznek, akik széles körű tá­jékozottságuk alapján képe­sek majd a műszakilag meg­oldható környezetvédelmi problémák kezelésére. Alkal­masak lesznek többek között a ma sok vitát kiváltó kom­munális és ipari hulladék­elhelyezés szakszerű • megol­dására, a bekövetkezett víz- és talajszennyezettség beha­tárolására, sőt, megakadályo­zására is. Az előkészítéstechnikai szak egy olyan — nyugaton már jól ismert — szakem­ber-típust képez a jövőben, akik műszaki tudományos alapképzettségükre támasz­kodva, például eljárástech­nikai, előkészítéstechnikai, anyagtudományi, irányítás- technikai kérdésekkel foglal­koznak majd végzésük után. Az új szakok beindítását részben a klasszikus érte­lemben vett bányamérnöki oktatás iránt csökkenő igény indokolta, részben pedig a hazai ipar és gazdaság struk­túrájának átalakulása, mely­nek eredményeként máris megnőtt a kereslet a gya­korlati életben az efféle ké­pesítéssel rendelkező szak­emberek iránt. ojc Már építkeznek is (Bujdos Tibor felvételei) Világi marad a Hermán Igazgató-főrendező: Hegyi Árpád Jufocsa Ha a budapesti Blahát hírhedtnek nevezik, akkor nyugodtan állíthatjuk ezt a mi Blahánkról, a diósgyőri­ről is. A különbség persze nagy, hiszen míg Budapesten elsősorban egy aluljáróról van szó, addig Diósgyőrben egy hajdan rangos, rendes városközpontról, amely az utóbbi évtizedekben bizony alaposan lezüllött. A buda­pesti Blahán most rendőrök próbálnak rendet tenni, Diósgyőrben azonban úgy tűnik, nem tiltás, hanem el­lenkezőleg, a tilalom eltör­lése hozott változást. • FELÉPÍTETTÉK, DE ROSSZUL A Blaha Lujza utca hajda­nán az önálló Diósgyőr köz­pontja volt: bájos kis város- központ, vendéglőkkel, üzle­tekkel, mindennel, ami kel­lett. Lassú pusztulása akkor gyorsult fel, amikor a min­dent központosító törekvés jegyében a Miskolc részévé lett Diósgyőr fejlesztésére nem jutott semmi. A bajt tetézte, hogy olyan városren­dezési elképzelések láttak napvilágot, amelyek a vá­roskörnyéket letarolták vol­na, s a vár „zöld mezőben úszó” műemlékként jelent volna meg, a környezetében pedig modern lakóházak emelkedtek a tervekben. Szerencsére csak a tervek­ben, mert végül is nem ju­tott arra erő és idő, hogy megvalósuljon az ötlet: A várkörnyék és a Blaha Lujza utca megmenekült a csá­kánytól. Megvalósult viszont a má­sik oldalon a diósgyőri vá­rosközpont, a panelházrenge­teg, amihez felépítettek egy iszonyatos szolgáltatóházat is: azaz létrehozták még egy­szer rengeteg pénzért azt, amit csak nem lett volna szabad halálra ítélni egy ut­cával odébb, a Blaha Luj­zán. Ma a diósgyőri városköz­pont torzó: egyik oldalon a félresikerült panel-negyed, a másikon a majdnem elpusz­tult hajdani városközpont és a várkörnyék. Szerencsére még oda lehet tenni, hogy majdnem, hiszen a Blaha Luj­za és a várkörnyék most már él, éledezik. Eusősorban an­nak köszönhető ez, hogy a városrendezésben egy másik szemlélet kerekedett felül, amely az önrekonstrukciót, azaz a történelmi múltú la­kónegyed apránként, az ott élők közreműködésével tör­ténő megújítását tűzte ki célul. Magyarra fordítva, ez azt jelenti: békén kell hagy­ni az embereket, boldogulni, építeni, műhelyt, üzletet nyitni, és akkor csoda tör­ténik. A csoda feltétele az volt, hogy feloldották a vá­roskörnyéket sújtó sok év­tizedes építési tilalmat, no és időközben piacosodott a magyar gazdaság, vállalkozók sokasága jelent meg. @ TALPRA ÁLLNA Ha ma valaki körülnéz a városkörnyéken és a Blahán, azt állapíthatja meg, hogy a beteg lábadozik: itt is, ott is Hegyi Árpád Jutocsát vá­lasztotta tegnap a Miskolci Nemzeti Színház igazgató- főrendezőjévé a megyeszék­hely közgyűlése, öt iskola­igazgatót kellett volna ezen­kívül választania a testület­nek, de négy intézmény ese­tében igen sokan dobtak ér­vénytelen szavazólapot az urnába. Mivel ez már ismé­telt szavazás volt, ezért új pályázatot kell kiírni a 16- os, a 17-es, a 22-es és a 32- es iskola igazgatói státuszá­ra. Egyedül a 37-esnek lett vezetője. Pataki Sándor sze­mélyében. A miskolci szenátorok nem mondtak véleményt a me­gyei rendőrfőkapitány sze­mélyéről. Az országos rend­őrfőkapitány Forgács Lász­lót kívánja kinevezni. A miskolci . közgyűlés szava nem befolyásolja e döntést, a testület véleményének nincs jelentősége. Ezért a képviselők többsége támo­gatta a szabad demokrata Szabó Tamás javaslatát, hogy ne foglaljanak állást. Megszületett a döntés a Hermán Ottó Gimnázium ügyében is. Ennek értelmé­ben világi intézmény marad az iskola, amelyik a követ­kező tanévet még az erede­ti helyén kezdheti és fejez­heti be. Az önkormányzat kötelezettséget vállalt, hogy legkésőbb 1993. július 15. és augusztus 1. között átadja a gimnázium épületét az egy­háznak, amelyik ide költöz­tetheti a most ősszel induló katolikus gimnáziumi osztá­lyait, s felekezeti gimnáziu­mot tart majd fenn a Vá­rosház téri, egykori zárda­iskolában. A katolikus gim­náziumi osztályok a ’92—’93- as tanévet a Hunyadi u. 6-ban kezdhetik, ahol pilla­natnyilag a polgármesteri hivatal egyik részlege mű­ködik Később pedig a ka­tolikus gimnázium leány- kollégiuma találhat itt he­lyet. Idén megkezdik mű­ködésüket Miskolcon a Szat­mári Irgalmas Nővérek, akik az egyháznak vissza­adott Kis-Hunyad utca 3-ban rendezkedhetnék be. Első olvasatban tárgyalták tegnap az idei költségvetést. Valamivel több. mint 9 mil­liárd forintból gazdálkodik 1992-ben a megyeszékhely. Az összeg 2 milliárddal több. mint tavaly. A cél a költségvetési egyensúly fenn­tartása — hangsúlyozta Ko­hold Tamás alpolgármester, a tervezet előterjesztője. A bizottságok többsége dicsérte az anj’agot: színvo­nalasabb, szerkezetileg átte­kinthetőbb a tavalyinál. A kisebbségi és emberi jogi bizottság véleménye viszont az volt, hogy a költségveté­si tervezet nem az emberi szükségletekből indul ki. Megváltoztathatatlannak te­kinti a meglevő intézmény- rendszert, és változatlanul azt tartósítja. ízelítő a ki­fogásokból: rendkívül ala­csony a felújításra fordít­ható összeg, rangsorolni kell a halaszthatatlan feladato­kat (pénzügyi és ellenőrzé­si bizottság); nincs egy fil­lér sem a javaslatban a la­kásfelújításra (építési és vá­rosfejlesztési bizottság); az egészségügy fenntartására és fejlesztésére rendkívül ke­vés pénzt tud áldozni a vá­ros (egészségügyi bizottság); a környezetvédelem funk­ciójára egy álltalián nem je­lenik meg pénz a költség­vetésben (környezet- és ter­mészetvédelmi bizottság), duplázzák meg a tömeg­sport támogatását (kulturá­lis bizottság), a város csak 4,78 százalékkal járul hoz­zá a központi forrásokból szociális célokra kapott ösz- szeghez, elkülönített szociá­lis és lakásalapot kell lét­rehozni (szociális és lakás­ügyi bizottság), ^ kisebbsé­gek önszerveződésének tá­mogatására különítsenek el pénzt (kisebbségi és emberi jogi bizottság). A frakciók szóvivői pél­dául az intézményrendszer átvilágításának késedelmeit említették. Az egyes iskolák között meglehetősen arány­talanok a bérek. Az MDF részéről Ruszkabányai And­rás elmondta: a költségve­tés készítői alultervezték a bevételeket, s bátortalanul tervezték a kiadásokat is. Tóth Pál (MSZP) megálla­pította: az idei egy stagnáló költségvetés, körülbelül a prognosztizált infláció alsó határát súrolja. Ugyanazt nem lehet tartósan finanszí­rozni. amit eddig. Világos­sá kell tenni: a közszolgál­tatások színvonala általáno­san csökkenni fog, egyik: szférában sem tudnak majd látványos eredményeket pro­dukálni. Az év legfontosabb döntése — ahogy dr. Steier- hoffer György (SZDSZ) ne­vezte a költségvetés elfoga­dását — február 27-én vár­ható. A közgyűlés a tegnap este félbeszakított munkáját hétfőn reggel 9-kor folytat­ja. (bujdos) , ★ Majdnem elpusztult a hajdani várkörnyék

Next

/
Thumbnails
Contents