Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-29 / 51. szám
B Miskolc egykor és ma9 képekben 42. i * A Deák tér képe a rendházzal, templommal, s a rendezett parkkal (a felvétel 1035-ben készült). XXIV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM I ARA: 5,80 1992. FEBR. 29., SZOMBAT forint Hatjegyű hívószám: többen kapnak telefont Mától már hat számjegyet kell tárcsázni a miskolci, illetve 46-os körzetszámhoz tartozó teleíonszámok hívóinak. Sok miskolcinak, illetve környékbelinek igazán mesés szám lesz a 3-as, miután ez teszi lehetővé, hogy most már előbb, mint utóbb telefonhoz jussanak... — Korábban arról volt szó, hogy ezt a nem kis műszaki beavatkozással járó változást országosan egy lépésben valósítják meg, majd. kétlépcsősre változtatták a tervet. Mi szól 'amellett, hogy Miskolc és körzete egyedül és első legyen? — kérdeztük Ombódi Bélát, a Magyar Távközlési Vállalat Miskolci Igazgatóságának üzemviteli igazgatóhelyettesét. — Ez a város már 1973- tól. azzal dicsekedhetett, hogy az első, amelynek több főközpontos rendszere van — a belvárosi és a diósgyőri —, majd 1984-ben üzembe helyeztük az avasi főközpontot is. Emellett több kihelyezett központot létesítettünk a városban és a körzetében. Mivel ezek az úgynevezett AR-technikát képviselik, célszerű volt a központok végkiépítésre történő bővítése, amivel a múlt év végére el is készültünk. A vidéki hat számjegyre történő áttérés előkészítése közben folyamatosan napirenden volt, s később véglegessé is vált, hogy a mi számunk a hármas lesz. Ehhez tudni kell, hogy a tízezres bővítés részére fenntartott számmező a harmincezres volt. Ha ugyanis kiadjuk ezt a tízezres mezőt, a góckörzet kapacitása telítődik. Ekkor határoztuk el, hogy ismételten megpróbáljuk megvalósítani azt az elképzelésünket, hogy a 46- os körzet a lehető leggyorsabban, akár önmagában is áttérhessen a hatjegyű hívószámra. — Ennek tehát kényszerítő és célszerű okai is voltak? — Természetesen. A további fejlesztéseik ennek függvényei, ha a számkapa- oitás rendelkezésre áll. Mivel az országos átállás műszaki tervei még nem készültek el, saját tervezésben és saját kivitelezésben kellett gondolkodnunk. A műszaki megoldás nem volt egyszerű, hiszen rengeteg szempontnak kellett megfelelni, de reméljük, hogy a megoldás modellértékű lesz vidéki viszonylatban. (oláh) 19Sí-ben a múzeum munitci- társai néhány hónapos régészeti feltárást végeztek a Deák tér nyugati sarkában. Az új főcsatorna munkálatai közben faímaradványokra, faragott kapukövekre, 16-18. századi cserép- és fémtöredékekre, használati eszközökre, valamint - a kormeghatározásban igen fontos szerepet játszó - éremleletekre, numizmatikai anyagra bukkantak. Az akkori járdaszint alatt egyméteres feltöltés volt, s innen lefelé csaknem kétméteres mélységben falrakás, amelynek anyaga megegyezett a d!ósgyőri vár, illetve a miskolci 16—18. századi építkezések kőanyagával. Nem volt kétséges, hogy a régészek a középkori Boldogasszony kápolna romjaira bukkantak. A Boldogasszony templomot Miskolc új városa 1470— 1490 között építtette, de 1544-ben leégett. Körülötte az új városrész temetője helyezkedett el. A temető és a kápolna elromosodva a föld alá került, s a romokat törmelékkel feltöltötték, „parkosították”. A városban maradt kis számú katolikus lakosság többször tiltakozott, hogy egykori kápolnája helyén a református miskolciak piacteret alakítottak ki. Erre a piactérre mindaddig be lehetett jutni, amíg a katolikusok (hitük térhódítása eredményeként) vissza nem követelték a várostól a telket. A 18. század első felében az egykori kápolnától keletre felépült a minoriták rendháza. A 19. századi városi térképeken jól látható a Zárda tér, amely egyre töbt gondot okozott a városnak Az 1890-es években az itteni helyett új vásártér kijelölését tűzte ki a testület. Felvetődött a parkosítás gondolata is. A Szabadság c. Napos idő Egyelőre nem változik időjárásunk. A ködfoltok megszűnése után napos, száraz időre számíthatunk. A sok napsütés hatására gyorsan melegszik a levegő, a hőmérséklet csúcsértéke kora délután eléri a 9—14 fokot. Csapadék sehol sem lesz. Ma Elemér napja van. A Nap kél 6.26, nyugszik 17.28 órakor. Holdkelte 4.21, holdnyugta 13.30 órakor. Holnap Albin napja lesz. A Nap kél 6.24, nyugszik 17.29 órakor. Holdkelte 4.48, holdnyugta 14.34 órakor. Deák-szobor a Zárda (éren + A Deák-szobor és környezete 1991-ben. Hány gimnáziumé lesz az épület? Pártiskolába költözik a Merman lapban 1896-ban olvashatjuk, hogy a Zárda tér „a legsiralmasabb képét tünteti fel a szépészeti állapotnak. Itt szarvasmarhák és bárányok legelnek. Mi lesz itt: sétatér, vagy vásártér?” Több, mint negyedszázad telt el, amíg érdemi válasz született a kérdésre. Az előzmények 1911-ig nyúlnak visza, amikor is a város pályázatot hirdetett Deák Ferenc szobrának elkészítésére. A beérkezett öt alkotás közül a Gárdos Aladárét pártfogolta a város. Már csak az volt a gond, hogy márványból, vagy bronzból készüljön-e a szobor, amikor kitört a világháború. A szobor elkészült, de az alkotót elvitték a frontra. Közben a város eldöntötte, hogy 1917 tavaszán lesz a leleplezés, de lehetséges helyként a Városház tér, a Luther tér, a Zárda tér és a Népkert is felvetődött. Amikor már Deák Ferencnek sem születési, sem halálozási kérők évszáma nem volt (1803—1876 között élt), váratlan, de komoly előkészítés után döntöttek úgy, hogy a „Minorita tér”-re (kerüljön a szobor. 1925. október 8-án avatták fel, s országos ünnepséget szervezve Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke mondott méltató beszédet. Dobrossy István Für Lajos nem utazik Für Lajos honvédelmi miniszter betegsége miatt lemondta mára tervezett bukaresti útját. Így a tárca küldöttségét a minisztérium közigazgatási államtitkára, Annus Antal vezeti. A magyar delegáció a kétoldalú katonai alapszerződés - végrehajtásáról és a további együttműködésről tárgyal a román - katonai vezetéssel. Ragaszkodnak Bishüz Prágában eredmény nélkül ért véget a magyar és csehszlovák parlamenti bizottságok tárgyalása a bősi vízi erőműről. A csehszlovák fél nem fogadta el azt a magyar álláspontot, amely szerint a szakértői vegyes bizottság munkájának előfeltétele az építkezés felfüggesztése. Kapkodásnak aligha nevezhető, hogy a miskolci közgyűlés sietett helyet találni az eddigi otthonát jövőre elveszítő Hermán Ottó Gimnáziumnak. Mint ismeretes: az egyház él a törvények adta lehetőséggel, és visszaigényli a volt zárdaiskola épületét. Igazság szerint már az idén igényt tartott volna rá, valamint a benne működő gimnáziumra, amelyet római katolikus iskolaként működtetett volna tovább. Látva azonban a szülők, a diákok és a pedagógusok ellenérzését az ötlettel kapcsolatban, az egyház hajlott a kompromisszumra: haladékot adott a borsodi megyeszékhely önkormányzatának, s lemondott a Herman- ról, amelyik így megmaradhat világi gimnáziumnak. Ahhoz viszont ragaszkodik az egyház, hogy jövőre megkaphassa a Városház téri épületet, ahová a saját, már most ősszel induló gimnáziumát költöztetné akkor. • MEGÚSZTÁK AZ ISKOLÁK A város kötelezettséget vállalt a jövő őszi átadásra. Hogy hová mehetne a Hermán, erre többféle javaslatot is kidolgozott a városháza. Így például szóba jöttek kis létszámú általános Iskolák, amelyekből az osztályokat máshova csoportosítva szállást csinálhattak volna a gimnáziumnak. Amikor erről beszámoltunk, megemlítettük: nem kell hozzá nagy jóstehetség, az ottani pedagógusok és szülők lelkesedésével az ilyen variáció aligha találkozik. Nem is kellett sokáig várni. A listán szereplő 32. Sz. Általános Iskolából megérkezett a tiltakozó levél valamennyi önkormányzati képviselőhöz. A Hermán vezetése is azt a megoldást látta volna jónak, ha nem egy működő intézmény kárára jut tető a gimnázium feje fölé. Ilyen megoldásként azonban jószerivel csak egyetlen jöhetett szóba. Szabad és kereszténydemokrata képviselők sürgősséggel terjesztették a legutóbbi közgyűlés elé közös indítványukat, hogy a Tizes honvéd utca 21-ben, vagyis a volt pártiskolában jusson hely a Hermannak. A Fidesz frakcióvezetője, Juga György ahhoz a véleményhez csatlakozott, hogy elfogadhatatlan működő iskolák megszüntetése, így az egyetlen lehetséges megoldás, ha az egykori pártiskolát választják. A kereszténydemokrata Kelemen István ezt azzal toldotta meg, hogy eleve arról volt szó: közcélra hasznosítják majd ezt az épületet. Igaz ugyan, hogy jövőre nem lehet teljesen befejezni, de azzal a szárnyával elkészülhetnek, ahol a Hermán megkezdheti a 93—94-es tanévét. ® TÖBBET, EGY HELYRE? Aki ismeri a helyet, jól tudja, hogy meglehetősen nagy épületről van szó. Talán ezért is nem kapta fel a fejét egyetlen képviselő sem, amikor dr. Környey László, a polgármesteri hivatal osztályvezetője arról beszélt: más miskolci állami gimnáziumot is elhelyezhetnének benne. Az persze — tegyük hozzá — már kérdéses, hogy ugyanazokon a gálákon belül hány középiskola működhetne. Illetve, ha mondjuk kettőt-hármat raknának egy helyre, önállóak maradnának-e valamennyien? Avagy pusztán egyetlen nagy állami gimnáziumba írathatnák a világi iskolák hívei gyermekeiket a miskolci Tízes honvéd utcában ? Minderre persze most még nem any- nyira sürgető a válasz. A legfontosabb lépést már megtették azzal, hogy kijelölték a Hermán helyét. A munkálatok egyébként nagyjából 300 millió forintot vinnének el. Mivel a város nem kereste magának az iskola elhelyezésével kapcsolatos kiadásokat, ezért is bólintottak rá könnyű szívvel a szenátorok a fiatal demokraták javaslatára: igényeljenek pénzt a volt egyházi ingatlanok rendezésével kapcsolatos kiadásokra létrehozott központi, valamivel több mint egymilliárd forintos alapból. (bujdos)
