Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

olvasóké a szó eh • Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf.: 39. - Telefon: 42-666. • Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehe­tőleg 8-14 óra között keressenek fel bennünket. A szocialisták nyílt levele cir. INaoy Bozsóki József oi>záog\ űlési képviselőhöz Tisztelt Képviselő Űr! Ont, mint a 10. sz. választókerület országgyűlési képvise­lőjét, az 1002. február 13-i Sátoraljaújhely Város Önkor­mányzatának ülésén Juhász István helyi képviselő, a költ­ségvetési vita során felmerült térségi problémák miatt, par­lamenti interpellációra kérte. A kérés oka az volt, hogy a város az önkormányzat által nem kellő átgondoltsággal, de jóhiszeműen felvállalt térségi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatát — a kórház és a kö­zépfokú intézmények fenntartását, fejlesztését — a jelenlegi szűkös költségvetési támogatásokból ellátni képtelen, a tér­ség önkormányzatai pedig elzárkóznak a pénzügyi finanszí­rozástól. A vita során egyértelművé vált, hogy ezt a problémát he­lyi és körzeti szinten megoldani képtelenek vagyunk és az ország más térségében is tipikus jelenségről van szó. A he­lyi képviselő ezért Önt kérte a probléma továbbvitelére a Parlamentbe. Ön. képviselő úr — előző nyilatkozataihoz hasonlóan — elzárkózott az interpelláció megtételétől, azon indoklással, hogy egy „kormány-képviselőnek” nem illik interpellálni. Tisztelt Képviselő Ür! Emlékeztetni szeretnénk, hogy ön elsősorban a 10. sz. választókörzet, az itt élő emberek kép­viselője, önt itt a térség választópolgárai választották meg. önnek a törvényalkotási munkája során fontos feladata a választópolgárok, az itt élő és dolgozó emberek gondjainak, problémáinak, jelzéseinek, a választási körzetben tapasztal­taknak, kellő súllyal történő továbbítása az ország házába. Vgy érezzük, hogy Ön ennek a kötelezettségének eddig nem tett eleget, és nyilatkozata alapján az elkövetkezendő időszakban sem kíván eleget tenni. Véleményünk szerint ne­héz helyzetben levő térségünknek, olyan országgyűlési kép­viselőre van szüksége, aki az általunk megfogalmazott fel­adatok ellátására alkalmas és hajlandó! Üdvözlettel: A Szocialista Párt Sátoraljaújhely városi elnöksége A Holnap Marosvásárhelyen szerkesztősége Munktársi és baráti meg­hívásnak tett eleget a mis­kolci Holnap folyóirat szer­kesztősége, amikor február 15-én Marosvásárhelyre lá­togatott a Látó irodalmi és kritikai folyóirat szerkesztő­ségébe. A "szerkesztőségi látogatá­son túl a rendezők a Kul­túrpalota kistermében sze­mélyes találkozóról is gon­doskodtak: a marosvásárhe- lyi irodalombarátok megis­merkedhettek a Holnap köl­tőivel, elképzeléseikkel, könyveikkel és némely saját szájjal elmondott versükkel. A telt ház meglepetése a marosvásárhelyi Szentgvör- gyi István Színművészeti Főiskola hallgatóinak a vers- előadása vplt, melyet a Hol­nap szerzőinek a munkájá­ból válogattak össze. Maguk a miskolciak is meglepetés­sel hallgatták a „nem kö­zépiskolai fokon” előadott verseket, amelyet a maros­vásárhelyi irodalombarát közönség hangos tapssal és tetszéssel üdvözölt. A meg­hívott holnaposok között ott volt Serfőző Simon miskolci Bella István budapesti, Gáli Sándor kassai és Farkas Ár­pád sepsiszentgyörgyi költő, akik valamennyien a Holnap belső munkatársaiként van­nak számon tartva. A magyar kultúrát nem szabad és nem lehet földraj­zi határok közé beszorítani. És a határ-átszárnyalást vál­lalni tudta Miskolc, a Hol­nap, meghatározva egy iro­dalmi Kassa—Miskolc—Sep- siszentgyörgy vonalat, amely remélhetőleg az elkövetkező időkben is hallatni fogja szavát a magyar kortárs iro­dalomban, művészetekben. A miskolci Holnaposokat elkísérte útjukon az Űj Be­kezdés ifjúsági alkotócsoport vezetősége és egynéhány újságíró is. Jó szolgálatot tett az egyazon nép, egy­azon irodalom, három vá­ros és két folyóiratnak a ma­rosvásárhelyi Látó és a mis­kolci Holnap találkozóját. Reméljük, a folytatása kö­vetkezik. György Horváth László Siillved az úttest a Muhi uteában A múlt év őszén azt pa­naszolták a diósgyőri Muhi utcai lakosok, hogy utcáju­kat lehetetlen megközelíteni. A Tigáz végzett ott mun­kálatókat és sokáig fedetle­nül maradtak a kiásott gödrök. Aztán — mint tu­domásunkra hozták — fel­töltöttek, elsimították az utca felületét az illetékesek. Az ' elmúlt napokban azonban ismét panasszal keresték meg a szerkesztősé­günket az ott élők. Kele­men János, Muhi utca 15. szám alatti lakos az alábbi­akat mondta el az ügyben: Tavaly, amikor már több-, szőr szóvá tettük az utcánk minőségét, illetve kértük a gödrök betemetését, a Tigáz intézkedett is. Csakhogy ab­ban — véleményem szerint — nem sok köszönet volt. A gázvezeték fölötti rész ugyanis egyre jobban sülv- lyed. Ezt elpanaszoltam még a múlt év októberében kép­viselőnk fogadóóráján is, de azóta sem történt változás. Ma már ott tartunk, hogy a szenietesautó sem tud be­jönni, nemrégiben is elakadt a hepehupás úton. Kényte­lenek vagyunk — amikor jön a járat — az utca vé­gére kivinni a szemetet, hugy ott öntsék be a ko­csi oa. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy mi történne, ha beteghez men­tőt kellene hívni. Talán őt is hordágyon kellene cipel­ni az utca végéig... Az ügyeletes orvos kocsija is csak távolabb tud megállni, onnan kell gyalogolni, hogy egy-egy beteget el tudjon látni. Lehet, hogy vannak Mis­kolcon még ennél is rosz- szabb útviszonyok, és sokan hasonló panaszokkal élnek. De mi itt lakunk, sok köz­tünk az idős ember, és ne­künk ez fáj a legjobban. Jó lenne, ha levél-válaszok helyett intézkedés történne a Muhi utcában — mondot­ta többek között Kelemen János a lakók megbízásából. Rágó és illem Igazán örömünkre szolgálhat, hogy fel­találtak valamit, ami­től szép fehérek lesz­nek a fogaink. Azt vi­szont kifogásolom, hogy nem mellékeltek hozzá használati uta­sítást. Már ami a fo­gyasztását illeti. Elképzelek egy olyan útbaigazítót, hogy csak azoknak ajánlják, akik kulturáltan tudják fo­gyasztani, illetve rág­ni a villamoson, autó­buszon, vagy bárhol máshol. Akik viszont nem tudják az illemet, azoknak csak otthon­ra kínálnák. A használati utasí­tás mellé lenne egy szerény javaslatom. Aki emberek között fogyasztja kedvenc csemegéjét, az ne be­széljen eközben. Eset­leg vigyen ollót ma­gával, hogyha netán valakire, illetve annak ruhájára esik rá a rá­gó, azonnal ki tudja vágni belőle. Aztán nem ártana a füldugó használata sem, hogy ne halljuk a rágógumi ízes pattogtatását a fogak között. S nem utolsósorban javasolnám: rendezze­nek a rágógumi-ked­velőknek egy koncer­tet, ahol kedvükre pukkantgatnának. fúj­hatnának, letudvp ilyen irányú szenve­délyüket. T.-né Miskolc Kaparós sorsjegy Mező István rajza Véradónaptár v } • K A Vöröskereszt Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének tájékoztatása szerint ezen a héten az aláb­bi intézmények és üzemek dolgozói biztosítják a beteg­ellátásban szükséges vér- mennyiséget: Hétfőn: Ernőd község, kedden: Bódvaszilas község. Ózdi Volán, Városgazdálko­dási vállalat, szállítás, Reu­ma Kórház, Nagyrozvágy község; szerdán: Miskolc It. kerületi óvodák, Mentőszol­gálat, Miskolc; csütörtökön: Kos Károly Építőipari Mű­szaki Szakközépiskola, Mis­kolc, Konike Kft., Alsózsol- ca, Sárospataki ÉMASZ; pénteken: Forró, Fancsal községek. Kulcscsomót találtak Kulcscsomót találtak feb­ruár 25->én a déli órákban Miskolcon, a Soltész Nagy Kálmán és a Lévay utca sarkán lév\5 autóbuszmegál­lóban. Jogos tulajdonosa szerkesztőségünkben, Az ol­vasóké a szó rovat szobájá­ban átveheti. Névadójuk: Móra Ferenc Bennsőséges ünnepséget tartottak az egri kisegítő, hivatalos nevén 15. sz. Álta­lános Iskolában. Eger Me­gyei Jogú Város önkormány­zata oktatási bizottságának határozata alapján 1992. feb­ruár 8-tól az intézmény a Móra Ferenc Általános Isko­la nevet viselheti. Az előcsarnokba lépve — • nagy magyar író egykori lakóházéra utalóan — való­ságos „malomházba” csöp­pen a látogató, A tanárok és a gyerekek a régi parasz­ti élet néhány jellegzetes használati tárgyának a kiál­lításával igyekeztek öröm­teli házi ünnepségüket han­gulatilag is előkészíteni. A portásfülke ablakát például ófy díszítették, mintha az a MISKOLCI MOZIK Béke Meghalsz újra (szí. ame­rikai, kezdés: f4, hn6). Marhakonzerv-akció (szí. francia, kezdés: 8). Béke kamara Ne folytassa, felség! (mb. szí. angol, kezdés: 4, 6). Béke, videoterem A tánciskola (mb. szí. amerikai, csak felnőtteknek! Kezdés: 2, 4, 6, 8). Kossuth Marhakonzerv-akció (szí. francia, kezdés: f3, f5). Csapd le, csacsi (szí. ma­gyar, kezdés: £7). Meghalsz újra (szí. ameri­kai, kezdés: f9). Hevesy Iván filmklub Zsaroló zsaruk 2. (mb.szí. francia, kezdés: 3). Spionfióka (mb. szí. ame­rikai, kezdés: 5). Hevesy Iván videomozl A elveszett világ harcosai (mb. szí. amerikai, kezdés: este hn9). Táncsics: (f5, Í7): Robin Hood. a tolvajok fejedelme (mb. szí. amerikai, kiemelt helyár!) — Táncsics video- mozi (£3, £7): A tudatalatti (mb. szí. amerikai, csak fel­nőtteknek!) — (f5): Sosem elég (szí. amerikai, csak fel­nőtteknek!) — Miskolci Egyetem (5): Coca-cola kö­lyök (mb. szí. ausztrál, alaphelyár!) BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK: Kazincbarcika, Béke: A bolygó neve: Halál (szí. amerikai, kiemelt helyár! Kezdés: 6). — Mezőkövesd: Smaragderdő (szí. amerikai, felemelt heiyár! Kezdés: 5, 7). — Sárospatak: Ion kapi­tány nyila (feleméit helyár, kezdés: 5, 7). — Sátoralja­újhely: Apócák pácban (szí. amerikai, kiemelt helyár! Kezdés: 5, 7). — Tiszaújvá- ros: Visszakézből (szí. ame­rikai, kiemelt helyár! Kez­dés: f6, Í8). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK: Eger, Uránia: Vadak ura (kezdés: du. 3, 5, 7, 9). szí. amerikai). — Eger, Bródy: Trükkös halál 2. (szí. ame­rikai, kezdés: du. 5, 7). Hatvan. Apolló: A szerelem erejével (szí. amerikai, kez­dés: du. 4, 6, 8.) — Gyön­gyös, Puskin: Visszakézből (szí. amerikai, kezdés: du. 4, 6, 8). — Petőfibánya: Tol­vajok fejedelme — Robin Hood. kis Móra Fercsi otthonának jégvirágos ablaka lenne, rajta írástudományának első bizonyítéka, az első szó: kincs. S az „s” betű fordítva kanyarítva, ahogyan azt öreg szüléje tanította ... A folyosó falain az iskola ügyes kezű kisdiákjainak rajzai, melyeket Móra meséi ihlettek. A kicsiny, de tar­talmas kiállítást a szegedi és kiskunfélegyházi múzeu­moktól kapott Móra-doku- mentumok és könyvek teszik teljessé. A névfelvétel egy szerény jubileumhoz kapcsolódik. Tíz éve, 1982-ben kezdte meg ugyanis a működését az is­kola, ahol a városban élő, enyhe fokban értelmi fogya­tékos gyerekek nevelése, ta­nítása folyik. A jubileumi és névadó ünnepséget Hekeli Sándorné igazgatónő nyitot­ta meg. A tanulók és a ven­dégek előtt röviden ismer­tette, miért éppen Móra Fe­rencet választották, ő — ahogyan önéletírásában ma­gáról szólt — „csak rőzse- tűz, de amíg ég, meleget tud nyújtani az egyszerű embe­reknek”. Azt már a tudósító teszi hozzá, hogy a többszö­rösen hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó gyógypedagógusok hivatástu­datát is hasonló belső tűz él­teti. Az igazgatónő elmondta azt is. hogy ezentúl minden esztendőben február 8-án megemlékeznek majd név­adójukról, akinek meséi, me­seregényei és egyéb írásai ott sorakoznak a könyves­polcokon. A belőlük, sugárzó szeretetre, melegségre igen nagy szüksége van a déd­unokák nemzedékének, a mai gyerekeknek. Az iskola tanulói kis műsorral készül­tek erre a napra. Ekkor osz­tották ki a felső tagozatosok számára korábban meghir­detett házi tanulmányi ver­seny díjait is. A további ün­neplés a megyei művelődési központban kulturális prog­rammal folytatódott, amin a kisegítő iskola tanulói mel­lett néhány egri általános is­kola növendékei is szerepel-; tek. Ilosvai Ferenc Eger A narancs az égbői pottyan? Ez a kérdés merült fel bennem, amikor a minap végigmentem a miskolci Bú­za tér gyümölcsös standján. Almát akartam venni, amit reszelni is lehet. S lett be­lőle narancs. A legprakti­kusabb oknál fogva, takaré­kosságból. Mert ahogy körüljártam az árusokat, ez bizonyult ol­csóbbnak. Egy kiló szép na­rancsot már 60 forintért is kínáltak. Viszont az elfogad­ható (reszelhető) minőségű almát 50-ért mérték. Nem értem, s ahogy jobban be­legondolok, még kevésbé. Igaz, a kereskedők meg akarták magyarázni, hogy messziről, Szabolcsból szállí­tották az árut. És gondol­jam csak jól meg, milyen drága a benzin. De még a Miskolc környéki almater­melők is a szállítási költsé­gekre hivatkoztak. Szóval, nem értem. Egy kiló alma és narancs ára között mindössze 10— 20 forint a különbség. Pe­dig az utóbbit nem a„mesz- szi” Szabolcsból hozzák, ha­nem egy kicsit távolabbról. Mondjuk elugranak érte Spanyol- vagy Olaszország­ba. És még mindig nem ér­tem. Aztán gazdasági szakem­ber ismerősöm siet a ma­gyarázattal. Hogy-bogy nem értem? Ennyire buta lennék a piacgazdasághoz! Tudjam hát: abból az Európából hozzák az olcsó narancsot, ahová mi most készülünk, ők már bejárták azokat az utakat, amiért mi most fi­zetünk. Még így sem akar­tam érteni a dolgot. Ugyan­is én itthon szeretnék jó szabolcsi almát enni, még­hozzá olyan áron, mint mondjuk, ©hetik hazájuk­ban a narancsot az olaszok, a spanyolok. S valószínű, ott sem pottyan az égből az édes gyümölcs. Ott is meg kell termelni, le kell szüre­telni, sőt elszáilítási&ról is gondoskodni kell. Szóval, valami mégis hi- bádzik — mérgelődöm. Mi­re ismerősöm megjegyzi: ne­kem sem jó már semmi. Va­lamikor órákat sorakozhat­tam, míg egy. kiló narancs­hoz jutottam. Most itt az olcsó, és én mégis alma után vágyakozom. így igaz. Az ízes, híres­neves szabolcsi után. Mert jóllehet, sok mindenről le­szoktattak már, de hogy még az almáról is leszokjak.' Nem és nem! ősanyánk sem narancsot evett a Paradi­csomban. Igaz, ki is űzette« tett onnan... H.-né

Next

/
Thumbnails
Contents