Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-21 / 44. szám
★ Dr. Sárközi Ferenc, rendőr alezredes, a főkapiiány közbiztonsági helyettese. ★ Dr. Ignácz István rendőr alezredes, a főkapitány bűnügyi helyettese. „Az állomány érdekvédelmét is vallatnunk kell! 99 helyettesek Nem alaptalanul bíznak bennük Lapunkban már bemutattuk Borsod megye új rendőrfőkapitányát, Forgács Lászlót, ma a két, február 16-tól vele együtt 5 évre kinevezett, s a szerdai álio- mánygyulésen beiktatott helyettesével szeretnénk megismertetni olvasóinkat. Jóllehet dr. Sárközi Ferenc rendőr alezredest a Miskolci Rendőrkap-'tányság közrend- védelmi osztályának vezetőjeként is rengetegen ismerik már, de korábban 7 esztendeig dolgozott osztályvezetőként a főkapitányságon is. Mint főkapitány-helyetteshez sok egyéb mellett hozzátartozik a közrendvédelmi munkán túl az igazgatás- réndészeti, a közlekedési és közlekedésigazgatási feladat, valamint a bevetési, vagyis kommandós-alosztály irányítása is. — A főkapitány közbiztonsági helyetteseként talán a legoperatívabb területért felel a szakmában. Hegy fogadta a hirt a kinevezéséről? — kérdeztük dr. Sárközi Ferenctől. — Nem voltam meglepve, hiszen pár hónapja tudom, hogy erre a posztra jelöltek ki. Tudom, hogy megbíznak bennem, s azt is tudom, hogy nem alaptalanul. Akár a szakmai ismereteim, akár a helyi és személyi ismereteim, vagy a kapcsolatrendszerem megfelel annak, amit ebben a pozícióban elvárnak. Erős és munkabíró vagyok, s jóllehet hármunk közül a legidősebb — 43 esztendős — mégis fiatal. Ne tűnjék szerénytelenségnek, ha megfogalmazom: fel sem vetődött bennem, hogy netán más kapja meg ezt a beosztást. Elvégre mint szakirányító kitűnően kamatoztathatom az évtizedek során felhalmozódott szakmai és élettapasztalatomat. Vannak elképzeléseim, s tudom, hogy jól együttműködöm majd a főkapitánnyal és a bűnügyi helyettessel, dr. ignácz Istvánnal, akivel a városi kapitányságon is kollégák voltunk. — Dr. Ignácz István rendőr őrnagyként volt ismert, most már rendőr alezredesként főkapitány- helyettes, rangjában soron kívül léptették elő, s a triumvirátusban a legfiatalabb, 37 esztendős. Nem fél az új tisztségtől? — Ha tartanom kellene tőle, nem fogadtam volna el a-kinevezést. 17 éve vagyok már rendőr én is, s jól lehet valóban fiatal, de hát mindhárman azok vagyunk. Ez nem erény, nem bűn — szerencsés állapot. A városi rendőrkapitányságon a vizsgálati osztályt vezettem, s miután első fokon alaposan megismerkedtem a „nehézfiúkkal”, akik a legnagyobb gondot okozzák az állampolgároknak, hiszem, hogy a másodfokon, főkapitányhelyettesként is megbirkózom a bűnügyi munka irányításával. És mert a magam bőiéről tudom, hogy a rendőröknek nyugodt és fesztült- ségmentes légkörre van szükségük ahhoz, hogy szakmailag kifogástalan munkát végezhessenek, ezért tudom azt is, hogy vállalnunk kell rendőreink érdekvédelmét is. Csak akkor várhatjuk el a parancsok fegyelmezett végrehajtását, ha biztosítjuk hozzá a megfelelő emberi körülményeket... Abban pedig tökéletesen egyetértenek a helyettesek, hogy a valódi csapatmunkához — amelynek kialakítását várják az új vezető-hármastól — valódi együttműködés kell (parancsnokoknak egymás között, együttesen pedig a csapattal), ám az alkotó önállóságnak is meg kell adni a teret. És még egy fontos tételt fogalmaztak meg: ez a triumvirátus úgy kíván együtt dolgozni, hogy képesek legyenek egymást is megóvni a botlástól, tévedéstől, hibától. A megye rendőreinek csapatmunkáját, az állomány tagjainak tekintélyét, emberi méltóságát akarjáik megerősíteni az állampolgárok körében, akikért dolgozniuk kell. R. fi. Szárny aszegett alpolgármesterek ? Csoba Tamás: nem retorzió, új eloszlás Csoba Tamás, Miskolc polgármestere cáfolta, hogy hiányzik az egyetértés a városháza vezetői között. Lapunk munkatársa azért kért tőle interjút, mert a tudomásunkra jutott: a polgár- mester március 1-tői magához vette a szociális ágazat felügyeletét Halász Rózsa alpolgármestertől, és a vagyoni ügyeket Kohold Tamás alpolgármestertől. A városházához közelálló informátoraink szerint ezt a lépést büntetésnek szánta, mivel a két alpolgármesterrel nem mindig tudott zöldágra vergődni. — MI Indokolta a döntését? — kérdezte munkatársunk a polgármestert. — A hivatal eddig: működése alatt elegendő tapasztalatot szerezhettünk arról, hogy nem egyforma teher nehezedik a vezető tisztség- viselőkre. Márciusban kezdi meg a közgyűlés a szervezeti és működési szabályzat módosításának vitáját, s nagvjából májusban szavazunk a változtatásokról. Addig tehát van idő. hogy kipróbáljuk: el tudiuk-e jobban is osztani a feladatokat. — Induljunk ki abból, amit mond: ha ez Így Igaz, az ön terhel növekednek. Igaz, nő a hatalma la.- Valóban Mbb üggyel kell foglalkoznám, de ilyenkor azt ta mérlegelnem kell, hogy a teherviselésre flziA falusi cigányságról (3.) Munka és munkanélküliség Minden negyedik férfi az utcára került Az emberek gyakran teszik lel a kérdést, ha a cigánylakosság hátrányos helyzetéről hallanak, hogy miért nem doigoznak, esetleg megkérdezik azt is, hogy miből élnek. Az MTA Regitesz Piac. és Közvélemény-kutató Kft. észak-ma- j gyarországl osztályának, a közelmúltban elvégzett felmérése világosan kimutatja, hogy ma nem felejtkezhetünk el a legfontosabbról, az ország egészét sújtó munkanélküliségről. Háromezer-hétszázmegyven- öt ember életkörülményeit vizsgálták Borscd- Abaűj-Zemplén harminc községében és a szomorú statisztika azt mutatja, hogy már ,'£?91 tavaszán minden negyedik férfi az utcára került, a háztartások durván egyötödében egyetlen aktív kereső sem volt. Az elmúlt esztendőkben nagyon fontos dolognak tartották és annak tartjuk ma is, hogy a cigány gyerekek is végezzék el az általános iskolát. A felmérés megállapítja, hogy a fiatalok körében az iskolázottságot tekintve sokkal jobb a helyzet, az úgynevezett „alulképzettség” nem termelődik újra, de a megszerzett tudás nagyon gyakran nem elmélyült, az írás- és olvasási készség bizonytalan. Lehangoló a vizsgálat megállapítása, de nincs okunk kételkedni benne: a cigányok iskolázottságáért végzett munka nem volt más eddig, mint a társadalmilag elvárt minimumért folytatott szívós küzdelem. Szakmunkásképzőt, szakiskolát is kevesen végeztek, magasabb képzettség olyan ritka, hogy százalékban ki sem fejezhető. Természetszerűleg tartoznak tehát a munkavállalói rétegnek azon a csoportjához, amelyet leghamarabb elbocsátottak. Ahogy a szociológusok fogalmaznak: „a nem dolgozás az esetek többségében semmiféle normaszegéshez nem kapcsolható. A cigányság napjainkban megrendült munkaerőpiaci pozícióit fejezi ki és — főként a nők esetében — bizonyos kulturális hagyományok még demográfiai viszonyok hatásaival magyarázhatók.” Hogy mibői élnek ezek az emberek? A foglalkozásnélküliek döntő hányada eltartott, falun nem lehet megélni különböző „bal kézről” való forrásokból. A dolgozó ember munkájából adódó jövedelem és a társadalmi juttatások, ellátások rendszere, elsősorban a családi pótlék jelent biztos forrást. Ám ha továbblépésről gondolkodunk, más életformáról, lehetőségekről, akkor csak a munka segíthet. A falusi cigányság tömegeire jellemző és meghatározó foglalkozások szorosan kötődnek az ipari centrumokhoz, a kitermelő ágazatokhoz és a volt nagy állami beruházásokhoz. Ahogy ezek a munkalehetőségek megszűntek, vagy beszűkültek, az emberek olyan helyzettel találták szembe magukat, mint amikor az ötvenes évek legelején felbomlott a paraszti társadalom szükségleteihez igazodó foglalkozásszerkezet. Ez a népréteg foglalkozását tekintve is erősen differenciált. Az aktív kereső férfiak egykarmada, a nők 56 százaléka segédmunkás volt, de nem egynemű tömeg. Jó néhány munkához tanfolyamokat kellett végezni. más területeken a technológiai folyamatok szempontjából volt nélkülözhetetlen a munkájuk és természetesen sokan végeztek olyan munkát, amely semmiféle felkészültséget nem kívánt. Ahogy bajba került a vasút, a kohászat, a bányászat, úgy érezték meg mindenki másnál hamarább a fenyegető mun- kátlanságot, amely a falun élő cigányságot még jobban sújtja, mint a városokban, a nagyipari centrumokban élőket. A kitermelő ipart leszámítva a falusi cigány férfiak a megye iparából kiszorultak, a mezőgazdaság nem sok lehetőséggel szolgált, és csak igen szerény hányaduk tudott önálló egzisztenciát teremteni. A szociális segélyekre fordítható pénz jelentősen kevesebb lett, a segélyekből — a közvélekedéssel ellentétben — aligha tudnak megélni. Aki korábban dolgozott, annak is alacsony volt az átlagbére, tehát a munkanéküli-járadék Is kicsi pénz. A családi pótléknál nagyobb, de az egész együtt sem elég. kailag alkalmas vagyok. S hogy nő-e a hatalmam? A polgármester jogait az ön- kormányzati törvény szabja meg. — De aki a vagyoni ügyekkel foglalkozhat, annak sokkal nagyobbak a lehetőségei is. — A vagyoni ügyekben a döntés a közgyűlés kompetenciájába tartozik. Itt kell elmondanom, hogy nemcsak elvettem területeket, de Kohold Tamáshoz kerül+ek riél- dául az adóügyek, amalvek igazán sok munkával járnak. — Van-e ellentét a városháza vezetői között? — Ha lenne, megmondanám. — Vagyis nem arról van szó. hogy ez a döntés retorzió a két alpolgármesterrel szemben? — Nem, nem az. Ha retorziót akarnék alkalmazni. Ön szerint nem az volna a logikus. hogy növelném, mondjuk az alpolgármester asszony terheit? — Jogilag mi adott lehetőséget erre a lépésre? — A szervezeti és működési szabályzatban rögzített hatáskörökhöz nem nyúltam, nem is nyúlhattam. Ezeknél csak a közgyűlés változtathat. Az szmsz-ben viszont nincs benne, hogy a vagyoni ügyekben Kobold Tamásnak, a szociálpolitikában pedig Halász Rózsának kell eljárnia. — És nem tartja furcsának. hogy pont a szociálpolitikát veszi el az alpolgármester-asszonytól, amikor az eredeti végzettsége szerint szociálpolitikus, vagyis éppen ehhez ért a legjobban? — Meglehetősen nagy ez a humán terület. Csökkenteni kellett az alpolgármester- aszony terheit, hiszen a szociálpolitikán kívül az oktatás, a kultúra és az egészségügy is hozzá tartozik. Márpedig nagy feladat előtt áll: el kell készíteni a város oktatási koncepcióját, ami egv- általán nem mindegv, hógv milvenrp sikerül. Ehhez idő kell. Nem biztos, hogv jó, ahogy most lesz, de most van lehetőségünk megpróbálni. Egyébként nem tekintem véglegesnek ezt a változatot. (bujdos) ] Az Avasra néznek az antennák Többen láthatják a VTV műsor a Í/KI6' (Véff.) A* elmúlt Időkben sokan reklamáltak r város különböző területéről, hogy nem tudják fogni a Miskolc Városi Televízió vasárnap reggel fél 7-tól kezdődő sugárzott műsorát. Ennek oka általában az, hogy több lakóközösség vevőrendszerét a kábelüzemeltetők úgy állították be, hogy nem a miskolci avasi kilátóról sugárzott MTV 1-es programot veszik, hanem antennáikat a tokaji Kopaszhegy felé fordították, és ezzel automatikusan kizárták egy-egy közösség lakóit a miskolci adás vételi lehetőségéből. Nos, most jó hírrel szolgálhatunk — legalábbis egy nagyobb lakóterületnek — mégpedig az Avas I-es ütem lakóinak, tehát a Középszer és Testvérvárosok utca nézőinek. Február 23-án, vasárnap reggel már ők is élőben láthatják a városi TV műsorát, ugyanott, ahol eddig a Magyar Televízió 1- es programját nézték, tehát semmilyen átállítást a készülékeken nem kell végezni. Az RTL BT. és a városi televízió együttműködése alapján valósult meg ez a visszaállítás, és jó hír az is, hogy ha az időjárás engedi, akkor néhány hét múlva a kábelrendszert is összekötik a II. és III. ütem kábelrendszerével. Ez azt jelenti, hogy a 24 órán keresztül látható képújságot, a heti kétszeri ingyenes mozicsatornát, és a szerda este fél 7-kor kezdődő kábeles Miskolci Híradót is láthatják majd a Középszer és Testvérvárosok utca nézői. Ez mintegy 3000 lakásban teszi lehetővé a VTV programjainak vételét. Jó lenne, ha a város többi kábelüzemeltetője követné a példát. A városi TV ebben partner, várják a jelentkezésüket. Autóbusz-közlekedésről a miskolci rádióban Heves vihart kavart Észak- Magyarország szerte a Volán vállalatok személyi szállítási díjainak tervezett emelése. Az önkormányzatokkal a Volán korábban árat egyeztetett, ám egy pénzügyminisztériumi leirat nyomán ezekből az új árakból engednie kellett. Az így keletkező veszteségek a vállalat számára elviselhetetlenek. Kényszerülhet a járatok ritkítására, elesik új autóbuszbeszerzésektől, dolgozóinak fizetését nem emelheti. Mégis mi s megoldás? Mire számíthat Észak-Magyarország utazó közönsége? Miként alakul a helyi és helyközi közlekedés tarifája? Mindezekről a kérdésekről lesz szó a miskolci rádió február 24-ei, hétfő reggeli műsorában 7 és 9 óra között, melynek vendégei dr. Sárközi György, a Borsod Volán igazgatója, valamint Fukker Bertalan, személyszállítási üzletág-igazgató. A hallgatók kérdéseit a szerkesztő a 45-510-es telefonszámon várja az adásidő alatt
