Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
Időjárás • Noplnr A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1992. FEBRUAR 19., SZERDA ÁRAS 5,80 forint Állástalan szövetkezeti tanoknak Határidők, bevallások9 csekkek (2.) Van, aki csak beszedi Találkozó a kisgazdákkal Antall József február 20. után szívesen találkozna a Felhős, szeles i Ma megnövekszik a felhőzet, hózápor is előfordulhat. A szél továbbra is erős marad. A hőmérséklet napközben —2 és +3 fok között alakul. Ma Zsuzsanna napja van. A Nap kél 6.44, nyugszik 17.12 érakor. Holdkelte 19.08, holdnyugta 6.49 órakor. ismét áll a sátor! Régi vágya teljesült tavaly novemberben a miskolci úszáskedvelőknek. Ismét a téli időjárástól védetten hódolhatnak szenvedélyüknek az Augusztus 20. strand versenymedencéjében. Nem kisebb az öröme a rendszeresen itt edző sportolóknak sem, hiszen a sátortető alatt jobb edzéskörülmények várják őket. Mindez a nyáron alapított Sport és Szellem Alapítványnak köszönhető, amely az összegyűlt pénzből elsőként új kupolát vásárolt. A hét végén, egy kicsit megkésve ugyan, de az ünnepélyes sátoravatót is megtartják. Erről és a sátor történetéről olvashatnak a 8. oldalon. (Szabán Gabriella felvétele) Ki számítson be a nyugdíjba A parlament előtt a társadalombiztosítás Az Országgyűlés tegnap lezárta a társadalombiztosítási alap idei költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Az előterjesztéssel kapcsod latban ismét elhangzott, hogy bizonytalanok a bevételi előirányzatok, és ezért a központi költségvetésre hárul a hiányzó pénz megelőlegezése.1 Döntés a jogszabályról ma várható. Az ellenzék képviselői a társadalombiztosítási törvény módosításának vitájában továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy az ellátás állam-; polgári jogon járjon, különben széles rétegek esnének ki a társadalombiztosítás szolgáltatásából. Kormánypárt! vélemény szerint biztosítási alapon kell adni az el-; látást, de ezt a betegbiztosításnál úgy egészítené ki a szolidaritás elve, hogy senki ne maradjon ki. Vita volt a nyugdíjemelés módjáról, és évenkénti időpontjáról is, valamint arról, hogy mi számítson bele a nyugdíj jogszerű időtartamába. Erről is mára tervezik a döntést. Város és zenekara (CIKK AZ 5. OLDALON) Munkanélküli járadék Az építményadó idei Az idegenforgalomban is űzetni kell kisgazda-képviselőkkel., A miniszterelnök mind a 33- kal, mind a 12-kel hajlandó Félreértés, hogy az állástalan szövetkezeti tagok nem kaphatnak munkanélküli járadékot, közölte a Munkaügyi Minisztérium képviselője az Érdekegyeztető Tanács adhoc-bizottságának ülésén. A szövetkezetek két dolgot tehetnek, ha nem tudják tagjaikat foglalkoztatni: vagy állásidőre járó díjazást fizetnek, vagy felmondják a munkaviszonyt és így az Nemrég tartott előadást Miskolcon Katona Tamás államtitkár Erzsébet királynéról, akinek szobra városunk egyik parkjában, a Ncp- kertben ma is fellelhető: Iglói Gyula amatőr város- történész, lapunk régi levelezője a szoboravatás kapcsán érdekes tényekre derített fényt, az egykorú sajtó és a szobor tanulmányozása alapján. A Borsodmegyei Lapok 1890. június 20-án megjelent 49. számában adott hírt a szoboravatásról: „Áll a szobor!” címmel az első oldalon. GALVANIZÁLT ÉRCBŐL Az ünnepély lefolyását is részletesen megismerhetjük a cikkből, amelyet „Mis- kolcz város közönsége a kegyelet lélekemelő” (módján) ülte meg vasárnap délelőtt, azaz 1899. június 18-án. „Pont 11-kor a Kölcsey- hymnusz szabatos eléneklé- sével” nyitották meg az ünnepélyt, olvasható a továbbiakban. érintettek jogosultak a munkanélküli járadékra. Az ülésen elhangzott, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteknek a fele egyszerűen nem képes kifizetni a felmondási térítést és a végkielégítést. Ez pedig több tízezer tagot hoz hátrányos helyzetbe. Jelenleg hatvanezer mezőgazdasági dolgozó nem kap semmiféle juttatást. A Vasárnapi Újság tudósítója szerint viszont, „a leleplező ünnep szertartásait a miskolezi dalárda kezdte meg a Szózat eléneklésével”. Azt is írták ebben a tudósításban, hogy a szép mellszobrot „díszes fehér kőállványon’’ látta a tudósító. A Borsodmegyei Lapok szerint a királyné szobrát „galvanizált érczből” öntötték, melyet „görög stylben épített vörös kőalapzat”-ra helyeztek amely egy „gránit lépcsőn” nyugodott. Mintha nem is egy eseményről tudósított volna a két lap .. ! A Himnusz és a Szózat összekeverése egy sajátos színvaksággal párosult: a vörös' kőállványt a másik tudósító fehérnek látta. GRÁNIT HELYETT BETON A szobornétkülí poszta- mens méretei, motívumai megfelelnek a ránk maradt fényképek által megőrzött állapotnak. Csakhogy „gránit” lépcső helyett 3 betonlépcsőn van az oszlop. EhSúlyadó és társasági adó, építményadó és újraszabályozott SZJA-adóalany legyen a talpán, aki eligazodik hibátlanul ebben a dzsungelben. A súlyadó — amelyet a gépjárművekre vetnek ki — február 29. bevallási határidővé] talán 3 legaktuálisabb adóteendőnk, de van olyan is — az építményadó — amelynek már le is járt a bevallási határideje. nek alsó és felső részét szürke színű műkőből készítették, s az éleken, felületein díszített oszlop ma már kifakult, inkább rózsaszínű, semmint vörös műkő. Ámbár az elképzelhető, hogy a két méternyi alapzatból mintegy 130—140 cm-t kitevő oszlopos rész színe 1899- ben még vörösnek hatott, de a gránit lépcső helyére semmi sem utal. A rózsaszínű oszlop felülete több helyen megrepedt, a DNY-i élén már le is töredezett néhány helyen. Itt előbukkant a magoeíor. is. ahogy az oszlop északi oldalán, tucatnyi kavicsszem bújt elő a megkopott műkőréteg alól ... Lehet, hogy ez az alapzat csak utánzata az 1899-ben felayatottnak? Hogy'az eredeti ledőlt már az 1944. június 2-i légitámadás idején, amikor a Zrínyi utcában tucatnyi lakóházból lett romhalmaz és a lehullott bombákból a Mindszenti temető sírjaira is jutott? Iglói Gyula Előző cikkünkben a súlyadóval kapcsolatos tudnivalókat adtuk közre — most pedig az építményadóról lesz szó. • HA NINCS A LISTÁN Az építményadó, az iparűzési adó és az idegenforgalmi adó — ezek Miskolc városának önkormányzati adói 1992-ben. Az építményadó az, ami a legszélesebb kört érinti, hiszen az adóköteles építmények száma nagy, még akkor is, ha lakások nem tartoznak a körbe. Az idéj január 15. volt az első határidő az építményadó-bevallás benyújtására, de ezt meghosszabbították január végéig. Aki mégis elfelejtette volna, pótolja gyorsan mulasztását. A városháza adóhivatala mindazoknak küldött megfelelő nyomtatványt, akik nyilvántartásban szerepeltek. De természetesen olyan építmény is akadhat, amely valamilyen okból nem szerepel a listákon. Ez a tény nem mentesít az adófizetése alól. $ A LAKÁS NEM Csak emlékeztetésképperi: az építményadó alá tartozik minden az önkormányzat illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló épület, és azok helyiségei is, a hasznosításuktól függetlenül. Tehát adóköteles az üdülő, a zártkerti építmény, a garázs is. Mentesek az adó alól például a műemlékek, a templomok, imaházak, rendházak, amelyek egyházi tulajdonban vannak, a családi házak melléképületei, s az olyan zártkerti építmények is, amelyekben állandó bejelentéssel laknak. Az iparűzési adó hatálya alá már tavaly be kellett jelentkezni. Az idén március 15-ig kell az érintett vállalkozóknak, vállalatoknak bevallást benyújtaniuk. • TANÁCSADÓK PARADICSOMA Az idegenforgalmi adó egy kicsit másként viselkedik, mint a többi helyi adónem: ugyanis az adót az önkormányzat területén tartózkodó idegenek, turisták fizetik meg, s a szálláshelyeket üzemeltető cég, vállalkozó, a szállásadó csak beszedi az összeget. Itt az a szabály, hogy ha valaki ilyen vállalkozásba fog, 15 napon belül nyilvántartásba kell vétetnie magát az adóhatóságnál, s majd az ez után beszedett adót befizetnie rendben az önkormányzat kasszájába. Tényleg nem kívánunk ezen humorizálni, de ha valaki véletlenül idegenforgalmi szállásadással is foglalkozó vállalkozást vezet, tulajdonol, vannak magánemberként és cégszerűen is építményei, ezen felül SZJA-t fizet és foglalkoznia kell a társasági adó, valamint az áfa rejtelmeivel is, az aztán bújhatja a közlönyöket. Az biztos, hogy ez az ország az adótanácsadók, könyvelők és ügyvédek paradicsoma, legalábbis ami az állam által teremtett munkaalkalmakat illeti. (kiss) Hétfőtől Nemeskürty István, a Magyar Nemzet című napilap főszerkesztője. így döntött az újságot kiadó részvénytársaság igazgatója. Az eddigi négy főszerkesztőhelyettes közül csak Krasza megbeszélésekre. A meghívás azonban csak azoknak szól, akik december végén megszavazták a költségvetési törvényt. A negyvenöt kisgazda-képviselő közül csak ketten mondtak nemet a költségvetésre: Torgyán József pártelnök és Gerbovics Jenő, aki egy ideig tárca nélküli miniszter is volt. Nemzetiségi törvénytervezet A magyar kormány heteken belül a parlament elé terjeszti a nemzetiségi törvénytervezetet, közölte Romániában a Magyar Demokrata Fórum egyik parlamenti képviselője. Csapody Miklós, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja nemzetközi megfigyelőcsoporttal járt keleti szomszédunknál. A képviselő a magyar törvényhozás komoly adósságának nevezte, hogy mindeddig nem született meg a nemzetiségi törvény. nai Zoltán és Szényi Gábor tölti be ezentúl is ezt a posztot. A szerkesztőbizottság elnöke változatlanul Pethő Tibor, aki eddig a lap főszerkesztője is volt. Nemeskürty a Nemzet élén Egy szoboravatás furcsa története Visel fi lett látott az újságíró?
