Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

★ Audrey Hepburn szülővárosába, Brüsszelbe készül, hogy mint az VNICEF „nagykövete” az éhező gyermekek milliói­nak sorsával foglalkozó első világtalálkozó óta számba ve­gye az eredményeket, mérleget készítsen a karitatív tevé­kenységről. MISKOLCI MOZIK BÉKE Krumplirózsa (szí. ameri­kai, kezdés: £4). A vadak ura (szí. ameri­kai. kezdés: hn6>. • Air America (szí. ameri­kai, kezdés: 8). BÉKE KAMARA Arachnophóbia (szí. ame­rikai, kezdés: 4, 6). BÉKE VIDEOTEREM A tudatalatti (rrb. szí. amerikai, csak felnőtteknek! kezdés: 2. 4, 6, S). KOSSUTH Vadak ura (szí. amerikai, kezdés: £3). Air America (szí. ameri­kai, kezdés: £5, f7). Krumplirózsa (szí. ameri­kai, kezdés: este f9). HEVEST IVÁN FILMKLUB Emmanuelle 3. (szí. olasz, 18 év, kezdés: 3). Leszámolás (mb. szí. ame­rikai, kezdés: 5, 7). HEVESY IVÁN VIDEOMOZI A világ ura (mb. szí. amerikai, kezdés: este hn9). Táncsics (f5, £7): Kegyet­len hegycsúcs (szí. német- francia, kiemelt helyár!) — Táncsics vidcomozi (£3, f7): Játszd újra, Rachel (mb. szí. amerikai). — (f5): Tánc­iskola (mb. szí. amerikai, csak felnőtteknek!) — Mis­kolci Egyetem (5): Kék la­gúna 2. (szí. amerikai, ki­emelt helyár!) BORSOD-AB AÜJ- ZEMPLÉN MEGYEI MOZIK Kazincbarcika, Béke: Csu­pasz pisztoly 2 1/2 (mb. szí. amerikai kiemelt hely ár! kezdés: 4, 6). — Kazincbar­cika, BVK, Radnóti: Halál­csók (szí. amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 7). — Sá­rospatak: Gyilkos lövés (szí, amerikai, kiemelt helyár! kezdés: 5, 7). — Sátoralja­újhely: Nikita (mb. szí. francia, kiemelt helyár! kezdés: 5, 7). HEVES MEGYEI VÁROSI MOZIK Eger. Uránia: Air Ameri­ca (szí. amerikai, kezdés: du. 3, 5, 7, 9). — Eger, Bródy: Nagy durranás (szí. amerikai, kezdés: du. 5, 7). — Hatvan, Apolló: Doc Hollywood (szí. amerikai, kezdés: du. 4, 6, 8). — Hat­van, Kossuth: Ragadozó Los Angelesben (szí. ameri­kai, kezdés: este 6). — Gyöngyös, Puskin: Lucky Luké (kezdés: du. 4, 6). — Gyöngyös, Szabadság: ök is a fejükre estek (szí. ameri­kai, kezdés: du. £4, £6, £8). — Recsk: Eszelős szívatás. — Füzesabony: A szerelem erejével. Bizonyítót! nőgyógyászaiból, dolgozhat orlopédoirosbént Államvizsga 77 éves korban Nem valami bohóság, kü­löncködés. hanem nagyon is gyakorlatias cél vezette a hetvenhét esztendős I. Kohn urat, aki orosz állampolgár létére a bolognai egyetemen néhány hete tette le állam­vizsgáit. Az öregúr annak rendje és módja szerint sorban állt a vizsgajegyek kivál­tásakor, majd a nála jóval fiatalabb vizsgáztató pro­fesszorok legnagyobb meg­elégedésére nagyszerűen le­vizsgázott. Az újságírónak így nyilatkozott a minden tiszteletet megérdemlő bra­vúros tettről: — A bürokratikus for­maságok miatt van ez az egész. Ortopédorv o« va­gyok, s gyakran fordulnak hozzám olasz szülők gyer­mekük gyógyításával kap­csolatban. Igaz, hogy az orosz—olasz egészségügyi kapcsolatok egyik tudomá­nyos koordinátoraként dol­gozom, ám az olasz törvé­nyek szerint külföldi ál­lampolgár csak akkor gyó­gyíthatja a gyerekeket, ha a két allam közt kölcsönös államközi egyezmények vannak. A kérdésre, hogy biao­nyána nyelvi nehézségei voltak nevetve válaszolta Kohn úr, hogy egyáltalán nem. Ellenben úgy áll a dolog, hogy még a máso­dik világháború kirobba- násg előtt... itt tanult a bo­lognai egyetemen. Az utób­bi huszonkét év »órán rendszeresen kijárt Olaaa- országba tehát a nyelvet jól megtanulta. Viszont annak idején nem volt módja letenni néhány vizs­gát, így hát nem volt meg a hiteles olasz orvosi dip­lomája. S mik azok a tárgyak, melyeket most pótolt? — Nos, a nőgyógyászat és a szülészet. De most már az olasz diploma bir­tokában ott is lehet — or­topédorvos. HT PRESS ,, Aszfalthetyár99 müvésspalántáh A napokban rendezték meg Balassagyarmaton a XXI. Ma­dách Imre irodalmi és szín­játszó napokot. Ez a sereg­szemle a talán legnívósabb nemhivatásos színházi feszti­vál Magyarországon. Miskol­cot két társulat képviselte: a Pécsi Sándor Guruló Színház, amelynek szerepléséről már beszámoltunk, és az Art-atla- nok elnevezésű csoport. Gaál Ildikó és Mucsi Sán­dor, az együttes két veze­tője a megalakulásukról el­mondta, hogy szinte az ut­cán állt össze a csapat. Pá­linkás Attila és Losonczy József, az utcán szólította meg ókét, hogy nem lenne-e kedvük segíteni Dorde Le- bovic Világítótorony című müvének színpadra állításá­ban (ugyanis Gaál Ildikó rendezőasszisztensként dol­gozik a Miskolci Nemzeti Színházban). Mint később kiderült, a két fiatalember tehetséges, így együtt kezd­tek el dolgozni. Kerülni akarták a hangzatos, művé- szieskedő neveket, ezért ma­radtak az Árt-atlanoknál. A balassagyarmati feszti­válra a minden megyében működő szakreferens ajánlá­sa alapján lehet eljutni. Ezen az úton delegálták magukat ők is. A találkozón tizenhét együttes vett részt,, és általános vélemény sze­rint a színvonal rendkívül maga* volt. A pálmát végül is egy budapesti társulat vitte el, az Utolsó Vonal. Egy kitűnő Csehor-paródiat adtak elő Három sirály' bá­csi a kertben címmel. Nem véletlen, hogy őket a Ma­gyar Hitel Bank, a Fővárosi önkormányzat és a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium összesen évi két és fél millió forinttal támo- gaíia. Az Árt-atlanok Vilá­gítótorony előadása a zsűri szerint a legjobb miskolci produkció volt (egy korábbi tudósításunkban, téve* tá­jékoztatás miatt a Guruló Színház negyedik helyéből számoltunk be, de mint ki­derült. a zsűri esek három díjat osztott ki. így ez nem álija meg a helyét. A többi társulatot szóban értékelték). A darab más oldalról köze­líti meg az emberei, hőssé válását, hiszen a két fősze­replő kényszerűségből ma­gasztosul fel, szolgál rá erre a címre. Az újfajta megközelítési módok igen sok előadásra voltak jellemzőek. Azt tart­ják, az amatőr mozgalom a profi »ínház laboratóriuma. Ennek megfelelően a nem hivatásos együttesek közül azok voltak igazán jók, akik nem akartak színházat csi­nálni, hanem inkább saját elképzeléseik megvalósításá­ra törekedtek. Ez már csak azért is indokolt, hiszen a feltételek sem teszik lehe­tővé. a nagy előadások lét­rehozását. Most is azok nyertek, akik ezeket a szem­pontokat tartották szem előtt. Az Árt-atlanok jövőjéről szólva Gaál Ildikó és Mucsi Sándor nem tudott biztosat mondani. Nem terveztek ál­landó társulatot, nem igé­nyelnek sehonnan sem tá­mogatást. viszont, ha akad egy jó ötlet, azt szívesen színpadra állítják. Hogy mi lesz a következő? Ki tudja? Talán majd, ha újra leszó- litja őket valaki az utcán... (horvátit) A diplomata ..sikeres" volt Hogyan Hl a Ma a Minden második vagy har­madik turista leikeresi Pá­rizsban a híres múzeumot, a Louvre-t. És minden egyes látogató megáll néhány percre a világszerte ismert szobor, a niiloi Vénusz előtt. Az ókori nöideált, vagy ma­gát a szépség istennőjét áb­rázoló remekműről már ren­geteget írtak, azt azonban kevesen tudják, hogyan is került Görögországból, mi- loszi lelőhelyéről a I-ouvre- ba. A nem hétköznapi törté­netről Anne Anthony angol írónő számol be. ö sem hét­köznapi hölgy. Ugyanis gyakran látogatott Görögor­szágba, és elragadtatva a táj szépségeitől, az ókort em­lékek varázsától, az 1930-as években letelepedett Athén­ban., A kedves görög embe­rek; hamar befogadták, és egymás közt „az okos An­nádnak nevezték. Anna az­tán beutazta és felkutatta az ország minden zegét-zugát. sok ismeretlen eseményt tárt fel, többek közt a milói Vé­nusz elrablásának a történe­tét is. Az. okon Méiosz. ez a kis görög sziget, az Attikai-fél­sziget és Kréta között fek­szik, a Kiiklád szigetcsoport egyik legnyugatibb tagja az Egei-tengerben. Latin neve Melus. újgörögül Milosz- nak mondják, olaszosan, franciásan Milo. Néhány ezer lakosa vólt/van. területe mindössze 150—160 négyzet- kilométer. (ös s zehas onl í tá ­óul: Budapest területe 525 négyzetkilométer.) Minden vízbe mártott test... Újabban már nemcsak az itítnháta- mögötti kisfalakat, településeket fe­nyegeti az elnéptelenedés veszélye, ha­nem még nehány évvel ezelőtt jól prosperáló városokat is. Borsod megye második legnagyobb települését, ózd városát alig pár év alatt közel tízezer ember hagyta oda, sokan családostól és — örökre. Az elvándorlók többsége a fiatalabb és a szakképzett korosztályból kerül ki. Az ok nem más, mint a lét­bizonytalanság ... ... Mert munkanélkülivé vált, búcsú­levél helyeit egy kitöltött pénzes fel­adóvevényt hagyott hátra, amikor ön­gyilkosságot kísérelt meg az a többgye­rekes, családos fiatalember, aki nem volt képes fizetni a felvett kölcsön részleteit, kamatait. Az a munkásnő sem csak a szégyen miatt ugrott ki a magas gyárépület egyik ablakából, mert az általa megfújatott szonda elszinező- dött, hanem mert tudta, hogy a legkö- zeleöbi rostálásnál 6 is lapátra kerül. Most még csak az hiányzik, hogy vala­ki végső elkeseredésében benzinnel öntse le és gyújtsa fel magát, hogy igy hívja fel a figyelmet a tarthatatlan helyzetre ... Bizonyára emlékszik még az idősebb Olvasó arra a kedves nótácskára — „Három bokor saláta ...’ —, melynek dallamára sulykolták fejünkbe az archimedesi törvényt: „Minden vízbe mártott test, ’ A súlyából annyit veszt, Amennyi az általa Kiszorított víz súlya...” Mert minden viz alá nyomott ember, aki munkanélkülivé válik —■ lettlé­gyen az férfiú, avagy nő, bányász, ko­hász, erdész, sebész, zongoraművész, (orgonista), színész, segédmunkás, avagy újságíró — és így tovább, és igy to­vább — annyit veszít szakmai, család­fői, családtagi, társadalmi és általános emberi tekintélyéből, méltóságából, mint amennyi az általa kiszorított víz súlya. A „viz” tulajdonképpen az a legsem­legesebb és — legolcsóbb közeg —, amely bármivel „behelyettesíthető”. Márai Sándor például az 1945-ben kez­dett Naplójának elején leányfalui ma­gányában írja: „Tapasztalom, hogy minden író annyit veszít írói és erköl­csi súlyából, amennyit az általa kiszo­rított politikai szerepkör súlya." ... Látnoki megállapításnak bizonyultak ezek a szavak, amelyek mára sem vesztettek semmit aktualitásukból. Sőt!... Tudott dolog, és nem f igyelmen kívül hagyható, hogy a szimplifikáció veszé­lyes következtetésekkel, következmé­nyekkel jár, járhat. Ugyanis a termé­szet törvényeinek, törvényszerűségeinek • társadalom««, a társadalmi viszo­nyokra való önkényes alkalmazása tév­útra vezet, vezethet. A fentebb idézett kép, képlet, a hasonlóság azonban any- nyira kézenfekvő, hogy érdemes meg­kockáztatni a felelősséget annak min­den következmenyével együtt. .,. Mert a munkájától, munkahelyé­től megfosztott ember, de a kényszer- szabadsággsok is, akik ugyan bérük­nek egy részét megkapják, egyre rosz- szabbul érzik magukat. Hamar rájön­nek, hogy feleslegesek, hogy teherként függenek a társadalom nyakán. Hiába­valóan igyekeznek hasznossá tenni ma­gukat legalább a családban. Nem sok­ra mennek a mar hagyományos és be- idegződött feleség és férj között kiala­kult munkamegosztás akár teljes meg­változtatásával sem. Legfeljebb nevet­ségessé válnak. A munkahely, a biztos munka, az ebből származó kenyér hi­ányzik. fis a bizonyosság, hogy szükség van rájuk, munkájukra, szakértelmük­re. Mert enélkül mire jó az élet?!... Az archimedesi törvény önmagában „csak” tudományos zsenialitás. Ugyan­akkor azonban a felhajtóerő magyará­zata. Vagyis például enélkül nem ért­hető, hogy miért süllyednek el a ha­jók. Mi mindent is érne mostanában egy olyan társadalmi felhajtó erő, amelyre az országnak és szűkebb ha­zánknak szüksége van?!.,. ^ (oravee) A történet azzal kezdődik, hogy 1821. februárban, ép­pen 171 éve, egy francia dip­lomata (nevét nem tudjuk), hajón utazott állomáshelyé­re, a török fővárosba. Hajó­jának útközben vizet kellett felvenni Müoszon. A tenger­parton. a miloszi fő kikötői környékén. feltűnően sok ember gyűlt össze, élénk jö- vést-menést láttak a hajóról. Hamarosan megtudták, hogy néhány hónapja egy miloszi paraszt ekéje pompás már­ványszobrot forgatott lei *. földből, és éppen most ha-, : józzák be, hogy Athénba szállítsák. A francia diplomata, elég unalmas a hosszú hajóút, kí­váncsiságból partra szállt, és amint meglátta a hófe­hérre mosott szobrot, rög­tön „beleszeretett” és éld ön--' tötte, hogy a gyönyörű már- vanyhölgy csakis Párizsé lehet. ■ölné Mi a teendő? Egyszerűi^ Szólt a kapitánynak, hogy fegyverezze fel a legénysé­get, ami gyorsan meg is tör­tént, majd AT igész legény­ség partra szállt. Jó félóra* dulakodás után a matrózok erőszakkal kihozták a görög teherhajóból a szobrot és a mentőcsónakon a sajátjukra vitték. Konstantinápolyba szállították, onnan került Párizsba. A diplomata „si­keres” volt. Az elkeseredett milosziak sokáig erősítgették, hogy amikor megtaláltál-;, az isten­nő egyik karja még megvolt, kezében almát tartott. Saj­nos, ez nem valószínű; * tüzetes utánajárás kiderítet­te, hogy a matrózok és a mi­losziak közelharcában csak egyetlen anatómiai sérülés történt, egy miloszi férőnek az egyik fülét letépték. Ilyen és ehhez hasonló történet alig mindennapi. Mégis két kérdést fel kell tennünk. Az egyik: hogyan lehetséges, hogy ezt a szob­rot a görögök azóta sem kö­vetelték vissza Franciaor­szágtól? Ismeretes, hogy a törökök elleni görög függet- lenségi és szabadságharc ép­pen akkoriban (1821. III. 25.) j kezdődött, tehát a szobor­rablást követő hónapban jócskán elhúzódott (kilenc évig tartott). A háborús ese­mények miatt a szobor visz- szaszerzése számításba sem jöhetett. De azóta? Hiszen még alig egy évtizede Meli- na Mercouri miniszterasz- szony síkra szállt azért, hogy Anglia adja vissza az Elgin- márványokat — ez a szobor pedig még nyilvánvalóbban a görögöket illeti, hiszen görög földben találták, két­ségtelenül görög szobrász alkotása, valamivel több, mint 2000 éves. A másik kérdés: miért vo­nult be a 6zobor a művé­szettörténetbe „miiói Vénusz” néven? Mindenestül görög lévén, miért nem lett milo­szi Aphrodité? L •. l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents