Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Harmincnégy szervezel, alapítvány, egyesület A miskolci rászorulókért Erő a rendszeres találkozás is Szociális feladatokat ellá­tó intézmények, alapítvá­nyok, egyesületek, karitatív szervezetek képviselői mun­kaértekezletre, pontosabban beszélgetésre gyűltek össze a napokban a miskolci pol­gármesteri hivatalban. Ha­lász Rózsa alpolgármester hívta össze a beszélgetést, aki a bevezetőjében el­mondta, hogy az önkor­mányzat a hozzá tartozó in­tézményeket önállósította, így lehetőséget kaptak arra, hogy rugalmasakká, ember- Iéptéküekké, az új társadal­mi gondokra gyorsan rea­gálókká váljanak. A polgármesteri hivatal felvállalja a szociális terüle­ten dolgozók tevékenységé­nek koordinálását, fórumot biztosít számukra. Ebben a meghívottak fantáziát lát­nak, mert harmincnégy szer­vezet, alapítvány, intézmény küldte el képviselőjét erre a beszélgetésre. A megjelentek röviden bemutatták szerve­zetüket. Ott voltak az ön- kormányzat önálló intézmé­nyei (a Kék Ház, a család- segítő szolgálat, a Területi Gondozó Szolgálat) és külön­böző, szociális feladatokkal is kapcsolatba kerülő nagy intézmények (Társadalom- biztosítási Igazgatóság, Me­gyei Munkaügyi Központ, Regionális Munkaerő-fej­lesztési és Átképzési Köz­pont). Általában nem a panasz­ko'dás volt a jellemző, de a szűkös anyagi lehetőségek, a magas helyiségbérleti díjak (ha ugyan van a szervezet­nek helyisége), a szolidaritás hiánya vissza-visszatértek a beszámolókban. A periférián élők, a sze­gények, a tanulatlanok saját érdekeiket csak nehezen, az' értelmi fogyatékosok egyál­talán nem tudják képviselni. Ezért fontos és jó, hogy em­berek szövetkeznek, karita­tív szervezetekben, fogyaté­kosokat védő egyesületekben munkálkodnak. Megtudtuk, hogy az első jótékonysági színházestet az értelmi fo­gyatékosokat védők Miskol­con szervezték 1984-ben. A Poligon Szociális Foglalkoz­tató megváltozott munkaké­pességűeknek ad munkát és keresetet. Amint hallottuk, KEDD 6.55: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. — 7.00: Ese- ményösszeíbglaló. — Hely­zetkép a miskolci általános iskolások olvasás oktatásá­ról. — Lesz-e tejdiszkont Miskolcon? — Az egri me­gyei könyvtár új szerzemé­nyei. Mit ér a világbajnoki cím? — Kiss László jegyze­te. — Reklám. — Szerkesz­tő: G. Tóth Ferenc. — 15.00 —-17.00: A miskolci stúdió kereskedelmi, információs, zenés műsora a Rádemis Kft. menedzselésében. • SZERDA 6.5,5: Műsorismertetés, hí­rek. időjárás. — 7.00: Reg­geli eseményösszefoglaló. — Meddőhányók Borsodban. — A kurittyáni polgármester. — Békés Dezső jegyzete. — Reklám. — Szerkesztő.: Farkas Pap Zsolt. — 15.00— 17.00: A miskolci stúdió ke­reskedelmi, információs, ze­nés műsora a Rádemis Kft. menedzselésében. jól dolgoznak és nem is drá­gán. Főleg nyomdaipari és varrodai munkát végeznek. Megrendelésekkel lehet őket segíteni. A címük: Miskolc, Blaskovics u. 22. A Phralipe, a Máltai Sze­retetszolgálat, a Vöröske­reszt, a Szeta munkája elég közismert lapunk olvasói előtt, de talán azt kevesen tudják, hogy működik váro­sunkban alkoholellenes klub, autisták egyesülete, hogy az egyházak folyamatosan sokat segítenek a hazánkba mene­külteknek is, hogy — bár nagy szükség lenne rá — nincs még drogambulanci­ánk. Levelező drogtanács­adást végeznek Miskolc, László J. 9. sz. alatt. A beszélgetés végén el­hangzott, hogy jobb feltéte­leket többek között az ön- kormányzati képviselőkön keresztül, azok meggyőzésé­vel lehet kivívni. A résztve­vők úgy döntöttek, hogy ezentúl rendszeresen talál­koznak. (jcney) Újra rendeződik a szakma Vállalkozó figarók A jó fodrász nemcsak egyszerűen frizurát csinál, hanem társalog, légkört te­remt. rosszkedvet oszlat. No és természetesen nem árt, ha mestere szakmájának. Lapis Imre olyan fodrász, akit igen sokan ismernek jó néhány évtizede a város­ban, de nevét ismeri az egész szakma is, hiszen ő a magyar fodrászváiogatott egyik trénere. Most sok szö­vetkezeti év után hirtelen ügy döntött: újra kezdi, az­az néhány adnia gával vál­lalkozásba fog. Vajon normális folyamat-« az, hogy egy szakma leg­jobbjai egy kicsiny szute- rénban a Tokajjal szemben újrakezdik... Lapis Imre szerint nem ez a kérdés. — Most ezt lehet, ezt kel] csinálni. Én hiszek abban, hogy lesz ez másként is, s hogy ezekből a kis, most még szerény körülmények között dolgozó magánvállal­kozásokból lehetnek való­ban külsőségeiben is ran­gos fodrászüzletek. Átmene­ti ez az állapot — új «ren­deződik egy kicsit a szak­ma. — S mi less a verseny­zéssel? Büdös és fertőző Német kutatók szerint a szeméttelepek es komposz­tálok környezeté és leve­gője nemcsak egyszerűen büdös, hanem tele van ve­szélyes baktériumokkal, gombákkal és vírusokkal, melyek a magasabb hőmér­sékleten jól tenyésznek. Így a környezetben dolgozók és lakók fokozott veszélyben vannak. Kokaint hordoz Az emberi spermiumsejte­ken három-négyezer olyan pont van, ahol a kokainmo­lekulák meg tudnak kötőd­ni. A kutatók lombikban spermiumot tettek lei kokain hatásának, és azt tapasztal­ták, hogy ezek a kokain megkötése után is mozgéko­nyak maradtak. Ez lehet az ólra a kokainista apák gyer­mekeinél tapasztalt fejlődé­si rendellenességeknek. — Akik most itt újra­kezdjük, mindannyian ver­senyzők vagyunk és mara­dunk is. Madarász István mesterfodrász kollégám, Horvát Tamás és Magyarné Répássi Judit országos ver­senyzők. Én továbbra is feljárok a magyar váloga­tott trénirgjeire, segítem a munkájukat. Legfeljebb most már zsebből kell fe­dezni számos ezzel kapcso­latos kiadást, de nem adjuk fel a szakmai, megmérette­tés lehetőségét, - ■ Hogy miért érdekes, ha úgy tetszik közérdekű egy kicsit mindaz, amiről a fen­tebbiekben írtunk? Azért, mert mi is hiszünk benne, hogy átmeneti az az álla­pot, amikor bizonyos szak­mák, értékek visszaszorul­nak, visszavonulnak. Hi­szünk abban, hogy egyszer eltart majd szép üzleteket, házakat a kultúra, a lakos­sági szolgáltatás, s nemcsak a bankoknak és a turkálók­nak áll a világ ... (k-ó) Nyugati hangvétel — keleten I. Egeiben is lesz átjátszóállomás Rádiótelefon a Déli Hírlap Kft.-tői Alig egy hónapja, hogy az észak-magyarországi régió­ban is kiépült a Westel Rá­diótelefon Kft. erősítörend- szere. A jelszó: nyugati hanvétel — keleten, ám vall­juk be, nem mindenhol! Az erősítő, átjátszóállomások a hármas út vonalát követik Miskolcig, majd Szerencsen át Debrecenig működtetik a mobil telefonokat. A Déli Hírlap Kft. mint Wesíei- ügynökség Borsodban és He­vesben vállalta föl a mobil- telefonrendszer népszerűsí­tését, értékesítését. Ennek tudható be, hogy egészen pontosan tudjuk, a vidéki városok közül Miskolcon a legnagyobb a rádiótelefonok iránti érdeklődés. Régiónkban több fogyott idáig, mint a nyugati or­szágrészben, vagy éppen Győr környékén. Tudjuk, hogy ez inkább a rossz helyi telefonellátottságnak kö­szönhető, mintsem az or­szágrész módosságának. etfetKÍn^Kaptá/*' 123 évvel ezelőtt, 1867. február 18- á*i született Neb- raban Hedvrig Courths-Mahler (ejtsd: Kurtsamá- ler) német írónő, a századforduló­tól 'kezdve a köny- nyű fajsúlyú, ki­zárólag szórakoz­tatni kívánó, ér­zelmes regények páratlan termé- kemységű szerzője (képünk). Mint­egy 200 könyve valósággal meg­testesíti azt az iradalmi műfajt, melyet neve je­lölt meg. Annak ellenére, hogy még az 1989-es Akadé­miai Lexikon is giccsnek ttartja műveit, az ifjú­ság és a felnőtt világ milliói szí­vesen olvassák történeteit, hogy lehetséges a sze­génységből, bol­dogság árán a gazdagságba fel­emelkedni. 95 éve. 1897- ben született Pat- rick Blackett an­gol fizikus, akit a kozmikus sugár­zásnak az általa tökéletesített ködkamra felhasz­nálásával való felfedezéséért 1948-ban Nobel- díjjal tüntettek ki. 90 éve. 1902-ben hunyt el Albert Bierstadt német származású ame­rikai festő. Az USA hegyvidékei­nek romantikus szépségeit ábrá­zolta. 95 éve, 1897-ben halt meg Lechner Lajos építészmér­nök. Előbb vízi­mérnökként a Bodrog szabályo­zásánál dolgozott, majd külföldi ta­nulmányútja után a főváros rende­zési tervét készí­tette el, elképzelé­se szerint épült a Nagykörűt és a Sugár-út (a mai Andrássy út) 1879 —1884 közt az ár­víz által romba dőlt Szeged újjá­építését végezte. óriási igény lenne a rádió- telefonok iránt Egerben, Óz- don, Kazincbarcikán és Encs környékén. Vajon ezeken a területeken mikor telepíte­nek átjátszókat? — kérdez­tük Pete Józseftől, a Westel Kft. fejlesztési, beruházási igazgatójától. — Kezdjük a jó hírrel; egy hónap múlva Egerben is megépül a rádiótelefon­erősítő. Jelenleg a város előtt egy kilométerre eltű­nik "az adásvételhez szüksé­ges jel. Ettől függetlenül az ott élők már most is meg­vásárolhatják a készüléket. A Miskolctól északra lakók­nak sajnos még várni kell az átjátszók telepítésére. Mivel egy-egy ilyen létesít­mény csaknem négyszázezer dollár, alapos megfontolást igényel a fejlesztési irányok meghatározása. Az idén két nagyon fontos területet Há­lózunk be az év végéig: Pécs és Nagykanizsa, vala­mint Szolnok és Szeged tér­ségét. Valószínű, hogy ezzel már őszre végzünk. Jelenleg mintegy tízezer Westel rádiótelefon, üzemel az országban. Gyakorlatilag a fővárosi központ mintegy ötvenezer készülék forgal­mának fogadására képes. Ám, hogy érdemes e ennyi készüléket egy központra kapcsolni, azt elsősorban a forgalom alakulása dönti el. Mint már korábban megír­tuk, a mobil készülékek tari­fája csaknem kétszerese a normál vezetékesnek, mégis a fővárosban zsúfolt az éter a nap minden szakában. Ezért az év közepén két újabb nagy rádiótelefon- központ épül Szolnokon .es Székesfehérvárott. A jövő­ben tehát az úgynevezett he­lyi vidéki forgalom akár helyben is lebonyolódhat, nem kell minden hívásnak a budapesti központba futni. Ezzel egy időben a hívások tarifáját is egységesíthetik, talán bizonyos szempontból még olcsóbb is lehet a rá­dióhullámokon való beszél­getés mint most. Az autótelefonok tulajdo­nosai tudják, hogy a mos­tani erősítőrendszer csak­nem Becs határáig használ­ható. Az arra autózók fo­rintért telefonálhatnak a kocsiból az osztrák vezeté­kes vonalakra, természetesen a budapesti központ közve­títésével. A mostani tárgya­lások alapján valószínű, hogy Kárpát-Ukrajna irá­nyába is telepítenek néhány erősítőt: ezzel a határon túli kereskedelmi képviseletek majd forintért intézhetik te­lefonbeszélgetéseikét, s ez­zel tehermentesítik az otta­ni. enyhén szólva a miénk­nél is hiányosabb távbeszélő- hálózatot. Lehet-e faxot kapcsolni' a rádiótelefonokra? Igazi-e. hogy külföldön lényegesen olcsóbb a rádiótelefon-készü­lék?. Erről írunk lapunk holnapi számában. (Westel rádiótelefont a leggyorsabban a Déli Hírlap Kft.-nél rendelhet, Miskol­con, a Bajcsy-Zs. út 15. szám alatt, a Sajtóház harmadik emeletén. Telefonszámaink 46/42-845, 46 42-888 és > a 06-60-27-195. Ezeken a szá­mokon érdeklődhet a készü­lékekről és az áraltról.) (Folytatjuk) Komikusokkal keli konzultálni Nevetés-kezelés Depressziós vagy? Alvás­zavaraid vannak? Néha még az öngyilkosság gondolata is eszedbe ötlik? Utálod az egész 20. századot? Gyere, mondok egy viccet! Fogad­junk, hogy meggyógyulsz! Mindez nem vicc! Egy amerikai pszichiáter ráúnva a fehér köpenyre, a gyógy- szerszagú folyosókra, a gyógykezelést követő kudar­cokra. valami egészen más­ba fogott. Elkezdett mula­tókba. éjszakai bárokba jár­ni. „Na, ez még nem nagy dolog, más is lett már alko­holista a munkahelyi ku­darcai miatt” — legyint- hetnénk. De nem, a mi or­vosunk nem (csak) inni járt, hanem figyelt és jegyzetelt. Elemezte a komikusok, vicc- gyártók, konferansziék mű­sorát. Egy idő után a bete­geinek is bárokba szóló „be­utalókat” adott. Az eredmény meglepően jó volt, szinte többen gyó­gyultak meg a bárokban, mint a klinikán. Orvosunk a szorgos és kitartó munka eredményeként rájött, hogy 6 is tudná humoros műsor csinálni. A világ neves ko­mikusaitól kért „kezelése­ket”, konzíliumot tartottak és ma már ő is fellép, be­csábítva a mulatóba a ku riózumokra kíváncsiakat Mindez hogyan egyeztetheti össze a fehér köpennyel' Nos, egyelőre a fehér kö­penyt szögre akasztotta, fé éve ugyanis egy, a külön leges gyógymódokat támoga­tó alapítványtól kapja a fi­zetését. Járja a világot, mu­latókban lép fel, és meg próbálja meggyőzni orvos társait az új gyógymódról arról, hogy a nevetés gyó­gyít Vajon honnan szármázd az ötlet? — kérdezhetnénk — Jó tíz éve olvasott eg' bestsellert, amiben az írc azt állította, hogy 6t a ne­vetés gyógyította ki a dep­ressziójából. Ügy tűnik, iga­za lehetett, és a pszichiát­rián belül akár új tudo­mányággá is kinőheti magát a nevetéskezelés. Sokar úgyis azt tartják, hogy s pszichiátria, mint tudomány, ma még csak vicc.

Next

/
Thumbnails
Contents