Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
Ki győzheti le az MDF-et? Beszélgetés Für Lajossal Az eisi Itnipíoi lisziváita Mikor tervezői megálmodták az új szocialista gyárvárosi, eszükbe sem jutott, hogy Leninvárosba templomot építsenek. A rendszer- váltás nemcsak új nevet és új utcaneveket hozott a településnek, hanem lehetőséget is az egyházaknak, hogy felépítsék a város első templomait, amelyekhez a városi önkormányzat ingyentelkek adományozásával járult hozzá. * Képeinken az alapokra húzott zsaluzat, illetve egy kiegészítő épület látható a katolikus templom építkezésén. Tudomásunk szerint a református templom tervdokumentációi is elkészültek. (Bujdos Tibor jelvételei) Keresztény, vagy milyen szellem? 1. Nem a gimnáziummal kell kezdeni A tulajdon mindenütt tulajdon Keresztény szellem? Hm. Erre is oly szabadon szái- nyalón hivatkoznak manapság, mint annak idején tették a szocialista szellemmel. Azt se tudták sokan és igazán, hogy mit jelent, ezt aztán meg végképp. Ilyen az ember. Mindegy neki milyen, csak szellem legyen, s persze a hatalomhoz, politikához igazodóan divatos, s ez megindít benne valamiféle ájtatos ellágyulást. Hogy közben nincs is megkeresztelve se ö, se a gyereke? Vagy netán korábban titkon vallásos volt, de a világ felé szocialista szelleműnek mutatta magát? Hagyjuk végre, hogy az embereknek legyen saját meggyőződése. József Attila így fohászkodik: „Fogj ösz- sze, formáló alak, / s amire kényszerítenek engem, / hogy valljalak, tagadjalak, / segíts meg mindkét szükségemben.” Tudom, nem születünk forradalmárnak. Sőt, a kis megalkuvásainkra is a hatalom késztet. Mondok egy példát. Mikor fiam az óvodába járt, meghívták a szülőket egy „mozgalmi” ünnepségre. Látom ám, hogy az én kis betanított fiam kiugrik középre, s harsogja: „Jön már, jön a század, nézd a katonákat! Fegyverük, vaskezük védi a hazánkat!” Na, én akkor vörösebb lettem, mint egy vöröskatona, s kérdem az óvónénit a szünetben, miért nem nép- dalokkal. mesékkel, versikékkel produkáltatják ezeket az ártatlan kis gyerekeket? Mire ő kipirult arccal, szemében bujkáló félelemmel azt kérdezte, de azért szép volt ugye? S nyilván az első sorban ülő feletteseire gondolt... Húsvétkor persze, mikor a fiam nem a „Zúg a traktor, szánt az eke, elvtársnő megönthetlek-e?” — nemes veretű borzalommal szolgálta meg a vöröstojást, hanem a „Gyászba borult az egész természet, midőn Krisztus urunk a keresztfán szenvedett...” ősrégi verssel köszöntötte, melyet tőlem tanult a fiam. én az apámtól, apám az apjától, egyszóval az óvónő ekkor elkérte a vers szövegét, hogy ő is megtaníthassa a fiával... Nemrégiben egy magán keresztény jellegű óvoda szülői értekezletén találkoz- | tam dr. Barlay Szabolcs címzetes egyetemi (pap) tanárral, aki egyébként a Pro Ecclésia Iskoiaszolgálat elnöke. Szerinte nem a gimnáziumokkal kell kezdeni, mármint a mindenáron keresztényivé alakítással. Ezt Miskolcon, szerinte, elszúrták. Akkor hát’ Nehéz minket megváltani, pláne ha nem is hagyjuk, s egyébként se lehet ' senkit akaratán kívül üdvözíteni. Érthető az ellenállás.' Ha a tanárok nem kapnak egzisztenciális garanciát. - nyilván nem 'támogatnak' semmiféle átalakulást. Semmilyent. S itt a lényeg. Azon túlmenően a diákok tizen- valahány éven át szüleiktől, környezetüktől nem kaptak sem példát, sem példamutatást a keresztény szellemet illetően, sőt oly korban vannak, mikor dacolnak a szülő bármily hivatalos igazságával. Keresik magukat. Az a legtisztességesebb, hogy a hitehagyott és újra hívő, vagy mindig hívő szülők, pedagógusok, hivatalosságok innen is, onnan is szépen békén hagyják őket. Elég megdönthetetlen igazságnak tűnő hazugságot gyömöszöltek beléjük így is, mondja a paptanár, s mennyire igaza van. Persze egyik másik megközelítésből érthető az egyház álláspontja. Szeretne nem kimaradni a tulajdon újrafelosztásából, s ami jogosan őt illeti, megkapja. 3 ehhet nem kell mindent burkoltan hozzáavatni, úgy beállítani, minth* ez merénylet lenne z tanárok, a gyerekek, a szülők ellen. A tulajdon a világon mindenütt tulajdon. Más kérdés, hogy ki működteti, miért és hogyan? (Folytatjuk) Karost Imre Az léphetne eséllyel a szo- rítóba a következő választáson az MDF ellen, aki olyan programot képvisel, mint... az MDF. De hát így vetélkedni — ennek meg nincs értelme... Erről Für Lajos honvédelmi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke beszélt lapunk munkatársának nyilatkozva. — A miskolci politikai nagygyűlésen elmondott beszédében feltűnt nekem, mennyire kerüli a direkt pártpolitikát, s óvakodik attól, hogy a pártokat minősítse. Azért, mert ön egy ilyen ember, vagy pedig a választásokra készülve, az MDF a régi-új „nyugodt, erős’’ arcát akarja nekünk mutatni? • NINCS ÉRTELME VAGDALKÓZNI — Mindig is ilyen voltam, amióta csak politizálok. Soha nem a mások vállán szerettem volna a magam, a magunk igazságát érvényesi- teni, hanem mindig pozitív kampányt folytattam... Nincs sok ertelme a kisebb, apróbb vagdalkozásokba belemenni. Az embernek meg kell próbálnia a saját gondolatait és igazságát úgy kifejteni, hogy az elfogadható legyen. És ha ez sikerül, akkor nincs szükség arra, hogy mások ócsárlása árán adjam el a magam igazságát. És ez már egyúttal az MDF választási politikája is. — A higgadtabb hang lehetőséget teremthet az Önök számára, hogy új szövetségeseket keressenek. Tapasztalható-e közeledés az eddigi ellenfeleikhez? — Olyan nagy közeledés nem. A* elképzelhető, hogy valamilyen normálisabb szótértés jöjjön létre. Magyarán: a szélsőséges szembenállás, az acsarkodás megszűnjön, vagy mérséklődjön. Normális politikai ellenfelek küzdjenek egymással, normális és kulturált eszközökkel. — Biztosan értesült róla, hogy gyakorlatilag minden előzmény nélkül igen előkelő helyre került a belpolitikai toplistán. A nyolcadik helyre sorolta a legutóbbi közvélemény-kutatás. Mire kívánja felhasználni a népszerűségét? politikai súlyát növeljem, amennyiben ez alkalmas eszköz ehhez. És természetesen arra, hogy a következő választáson még nagyobb sikerrel győzzön az MDF. — Miben kellene változtatni az ön pártjának politikáján? — Ezt a politikát kell folytatni. A középpárti helyzetünket megtartani, s megőrizni a kiegyensúlyozottságot a három politikai irányzatunk, szellemi műhelyünk között. S ha sikerül a választásig komolyabb, érzékelhetőbb eredményt is fel mutatni a gazdaságban, a szociálpolitikában, akkor biztos vagyok benne, hogy sikerül győznünk. — Melyik párt lehet a legesélyesebb ellenfelük? — Ez nehéz kérdés. Ahogy most látszik, nagyon jelentős átrendeződések következhetnek be. Az SZDSZ-ben is, amelyikben közismerten két egymással igen nehezen ösz- szef érhető erő van jelen: egy rózsaszín, vagyis szociáldemokrata és az abszolút liberális erő. Képzelje el mondjuk, a német liberálisokat a szociáldemokratákkal egy pártban. A kereszténydemokraták viszont jelentősebb szerepet kaphatnak, mint eddig. • ÉS A FIDESZ? — És a Fidesz, mint 9 legesélyesebb rivális? — Szó sem lehet róla! Ugyan már ... — Jobbak a népszerűségi adataik, mint az MDF-nek. — Hát ezért nem hiszek én az ilyen top-listákban! Hiszen annyira nincs szervezetük, ez közismert... — Választási pártnak sehol nincsenek szervezetei, legfeljebb aktivistái. — Nekünk nyolcszáz szervezetünk van, s ebből legfeljebb kétszáz nem működik rendszeresen, hatszáz viszont aktívan működik. Ezt higy- gye el. — De az önöké nem is választási párt, hanem közép párt, néppárt. — Jó, de a választásokat kérdezte, hogy a Fidesz megverhet-e bennünket. Azt mondtam, hogy nem. — Milyen programmal kell szorítóba lépnie annak, aki le akarja győzni a Demokrata Fórumot 1994-ben? — Mint amilyen az MDF- nek van. De ezzel szembeszállni velünk — ennek nincs értelme... (bujdos) Ellenzékinek lenni nehéz... Dörnbach Alajos Kazincbarcikán • REÁLISAK A TOP-LISTÁK — Most úgy közölték mintha először szerepeltem volna ezen a listán, .pedig, már korábban is ott voltam, legfeljebb nem ezen a helyen. Ezekkel a listákkal ott kezdődik a gondom, h^gy nem tudom: reálisak e? Nézze meg: bárhogy szerepeljenek is a politikusok a közvélemény e’őtt, bárhogy tá madja is őket a sajtó, a helyek gyakorlatilag állandóak ar elsőtől a huszonnegyedikig. Ha valaki csak egy százalékot is javítani ak-ar ezen a helyzeten, annak meg kell feszülnie. Azt sem tudom, hogy ennek alapján népszerű-e az ember. Ameny- nyire országjárás közben érzékelem: van egyfajta ismertségem. Ezt mindenekelőtt arra akarom felhasználni, hogy a Magyar Demokrata Fórum szerepét, Péntek délután a helyi Liberális Klub meghívására Kazincbarcikára látogatott Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke, SZDSZ- es képviselő, hogy előadást tartson az ellenzéki politizálás magyarországi lehetőségeiről. Bemutatása után első szakáival el is hárította magától a „hősi” múltat: „Az számít, hogy ki mit csinál ma, rossz reflex a múltba fordulás. Inkább tekintsük szerencsének, hogy nem kényszerültünk rossz dolgot csinálni.” A túlzott várakozásokat megelőzendő elmondta, hogy az ellenzék nem tud politikát megvalósítani, hiába hirdetik elveiket... Az ellenzék a riiág egyetlen parlamentjében sem tud fontos törvényt elfogadtatni, mert ez már a kormány j bukását jelenti (s ekkor az ‘ ellenzék szerepe átalakul). Ezért az ellenzék föladata a kormány bírálata, amit nem lehet mindaddig rossz néven venni, amíg nem üres han- dabandázás. Az Országgyűlés munkájával az alelnök is elégedetlen, véleménye szerint a képviselők 80 százalékának nincs megfelelő gyakorlata, s olyanok, mint akik nem veszik észre, hogy mezítláb korcsolyáznak. Persze napi 80—100 oldal szakszöveget kell(ene) elolvasniuk, amit még ő maga sem győz energiával, jogi gyakorlata ellenére sem. Ezt követően az érdeklődők kérdéseire válaszolt. Szóba került a kárpótlás, az önkormányzatok tevékenysége, sok téma, ami jelenleg foglalkoztatja a politizáló közvéleményt. A válaszokból kicsengett, hogy felnőttnek kell tekinteni a társadalmat, s megbízni józan értékítéletében — Magyarországon is. PG Képviselői fogadóórák Miskolc megyei jogú város önkormányzati képviselői minden hétfőn 16—18 óráig, képviselői fogadóórát tartanak Miskolcon a Városház tér 2. szám alatti SZDSZ- irodában. A fogadóórák sorrendje a következő: február 17. Karvajszki István, az építési bizottság elnöke; február 24. Tóthné Asztalos Ildikó, a városüzemeltetési bizottság elnöke; .március 2. Fetheő Lászlóné, a kulturális bizottság tagja; március 9. dr. Steierhoffer György, az egészségügyi bizottság tagja; március 16. Szabó Tamás, a városüzemeltetési bizottság tagja. A fogadóórákra minden érdeklődőt szeretettel várunk. önkormányzati ügyekben érdeklődés a következő telefonszámokon: 48- 692 és 48-658. A munkanélküli gyakrabban jár orvoshoz Súlyos járvány söpör végig az országon. Cgy két éve kezdte szedni az áldozatait, egyre többeket ért el, leterítve az embereket, padlóra küldve sok családot is. Sajnos, a gyógyítására hivatott közgazdászok, gazdasági vezetők, politikusok még ma sem tudják a gyógyszert a legtöbb beteg számára felírni. Bizony, a munkanélküliségről van szó. Hogyan érinti a munka- nélküliség az orvosokat? Először is, jobban ráérnek a munka nélkül maradottak, ezért az eddig félvállról vett betegségeikkel, vagy olyan kórokkal is felkeresik az orvosokat, amire ezelőtt nem voilt idejük. Ez tulajdonképpen jó is, hiszen így kevésbé hanyagolják el a bajaikat. Másrészről viszont, maga a munkanélküliség is, mint állapot, számos betegség forrása lehet. Es ez bizony, nagyon nagy baj. Az önbecsülés, az önbizalom meginog, romlik az általános pszichikai állapot, ez akár odáig is fajulhat, hogy öngyilkosságot követ el a beteg. A pszichikai állapot romlásának szinte szükség- szerű velejárója az alvászavar. Kimutathatóan emelkedik a koleszterinszint, ezzel szemben a vér kalciumszintje csökken. Minél régebben van valaki munka nélkül, várhatóan annál súlyosabbak a tünetek. így érthető, hogy sokkal gyakoribb a munka nélkül maradt lakosság körében a szív- és érrendszeri megbetegedés, a légzőszerv! elváltozás. Mindez arra is felhívja a figyelmet, hogy nem elég csak a beteg testet gyógyítani, az orvosi ellátást javítani (ha erre egyáltalán lenne elég pénz), sokkal fontosabb lenne a beteg társadalom kezelése.
