Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
■ Miskolc egykor és ma, képekben 40. ■ jjc A mai Hősök tere az 1878-as árvíz idején még beépített volt. A hősök emlékműve és a Hősök tere Az utcák és terek névvál- toztatása alól nem lehet kivétel a Hősök tere sem - fogalmazzák meg azok, akik nem ismerik kellőképpen a varos történetét. A hősök emlékművének felállítása az első világháború éveiben vetődött fel, s helyének kijelölése éveken keresztül foglalkoztatta a közvéleményt. A Háború előtt- re nyúlik vissza egy reprezentatív városi köztér kialakításának gondolata, amely az 1930- as évek végén biztosított volna helyet az emlékműnek. A tervezett „találkozás” ugyan nem sikerült, de az elnevezés eredendően az első világháború áldozataira emlékeztet. 141«' Visszajön a tél 1918 elején Szentpáli István polgármester, Gárdos Aladár szobrászt és Kaszab Miklós építészt bízta meg, hogy készítsék el a hősök temetője rendezési tervét. Elképzelésük szerint a temetőbe — ahol ekkor már több, mint háromezer katona pihent — tíz méter széles, jegenyefákkal övezett út vezetett volna. Az út közepén félkör alakú térre, 10 méter magas emlékművet terveztek, melyen a négy égtáj felé négy rohamsisakos honvéd néz, leeresztett kezükben koszorút tartva. 1924-ben új elképzelés született: a Városház téren, az ún. négyes lámpa helyén áll jon a monumentális bronz emlékmű. Néhány évvel később az Avas tetején, a Rá- kóczi-toronv falába illesztették volna a domborművet, s mellé múzeumot is terveztek. A háborúnak már tíz éve vége volt, de az emlékmű még mindig csak terv maradt. A Kossuth-szobor tengelyében, az avasi domboldalt akarták Halászbástva- szerűen kiképezni, s egy barlang-kápolnában állt volna az emlékmű. Ezt követően a tervezésnél már csakis a Hősök tere került szóba. „Olyan szobrászművészeti alkotásról van szó, amely a világháború emlékét kell, hogy a következő századok számára is hatalmasan megörökítse. Miskolc azért várt eddig a Hősök emlékművének felállítására, mert nem volt erre az alkotásra pénze és megfelelő hely sem volt, ahol a nagyszabású emlékművet felállíthatták volna” — írta a Magyar Jövő című lap, 1939- ben. A második világháború azonban másképpen alakította a tér töi’ténetét. 1945. május 1-jén itt avatták fel azt a fekete márvány szovjet emlékművet, amelyet Vain- stein Emil, szovjet főhadnagy tervezett. 1976. július 22-én az emlékművet átszállították a Hősök temetőjébe, egykori helyét napjainkban is márványtábla jelöli. Valószínű, hogy előbb- utóbb felvetődik a tér „újrarendezésének”, átalakításának igénye, de a történeti hűség megkívánja eredeti nevének megtartását. Dobrossy István Országszerte erősen felhős az ég, helyenként szállingózik a hó, az országos átlaghőmérséklet —1 és +3 fok. Észak felől léghullámok áramlanak, valószínűleg a héten visszatér a tél, megszűnik a februári tavasz. Nappal már alig melegszik, +1 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Ma Donát napja van. A Nap kél 6.48, nyugszik 17.09 órakor. Holdkelte 16.22, holdnyugta 5.57 órakor. Gazdasági összeomlás fenyeget? Torgyán: „tűzzel-vassal” Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a tőle megszokott stílusban támadta az MDF-et, s az SZDSZ-t sem kímélte. Azt állította, hogy az MDF a kommunista ejtőernyősökkel lejáratta magát, ugyanakkor sógor—koma alapon osztja az állami pozíciókat. Szerinte a rendszerváltás akkor következik be. ha a hatalom korábbi birtoklóit végleg kiszorítják. Ezt fő történelmi küldetésének tekinti, egyelőre tárgyalásokat kíván folytatni a koalíciós partnerekkel a kulcs- pozíciókért, ugyanakkor tűz- zel-vassal szerez érvényt elképzeléseinek, ha a tárgyalások nem. vezetnének eredményre. Az SZDSZ-ről azt állította Torgyán, hogy összefonódott az állampárttal. Ugyanakkor a Békés megyeiek történelmi platformot alakítottak, elnöknek Zsíros Gézát választották, s elhatárolták magukat a Tor- gyán-féle módszerektől. Újabb légtérsértés Az elnököt menesztik Az amerikai—magyar vállalkozási alapítvány elnöke elképzelhetőnek tart Magyarországon egy teljes gazdasági összeomlást, ahhoz hasonlót, amilyen a Szovjetunió utódállamaiban következett be. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány a vállalkozói kapitalizmus helyett az állam kapitalista gazdaság kialakítására törekszik, ezzel egyidejűleg elherdálja a pénzügyi és egyéni erőforrásokat. A krajnai szerb parlament olyan határozatot hozott, hogy Milán Babics elnöknek mennie kell, aki ellenzi az ENSZ békefenntartó erőinek a térségbe küldését. Babics azt állítja, hogy az őt leváltó határozat törvénytelen. az akcióit Belgrádiból irányították, hogy a szerb Krajmát visszaadják Horvátországnak. Eközben Horvátországban tovább folynak a harcok Vukovár és Vinkovcki térségében. Az ismét fellángolt viszálynak magyarországi vonatkozása is van, a szerbek azt állítják, hogy egy horvát fegyveres csoport Magyarországról igyekezett betömi, de hogy hol, arra azt válaszolták, valahol Baranyában. Egyébként Barcsnál egy sportrepülőgép megsértette a magyar légteret. A Dráva felett 50 méterre repülve mindössze másfél percig tartózkodott hazánkban. feszi Koós János estje Koós János mutatja be Nem tudok én megjavulni című műsorát február 19- én, szerdán este hat órakor a Rónai Sándor Művelődési Központban. Közreműködik D.ékány Sarolta és a Defekt-duó. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A MISKOLCIAK NAPILAPJA xxiv. évfolyam, 40. szám I ÁRA: 5,80 1992. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ ! FORINT Utcák, terek, táblák és emberek Kézzel írták át a neveket • Meddig tartott Diósgyőr? • A határon a Határ Mit hogy hívnak egy városban, az nemcsak várostörténeti, helyrajzi ügy, hanem politikai kérdés is — ezt a közelmúlt utca- és tér- átkeresztelési ügyei bebizonyították. Most, hogy Miskolcon túl vagyunk ennek a nehezén, hiszen a legfontosabbnak tartott utcanevek megváltoztak, nyugodtan állíthatjuk: jó érzés újra kimondani patinás, szép hangzású neveket. A változások körüli vita pedig már most a múltba vész egy kicsit. Amatőr várostörténészünk, Iglói Gyula egy névtáblael- helyezési ügyre hívja fel a figyelmünket — ami érdekes információk közlésére is alkalmat ad. Egy olvasónk szó vétette; nem jó helyre tették ki az új Miskolc-Diósgyőr, illetve a Miskolc feliratú táblákat, mert nem a táblák mai helyén húzódott a hajdani közigazgatási határ. Iglói Gyula erre többek között azt írja: Miskolc és Diósgyőr köz- igazgatási határa az 1944. decemberi egyesítés kimondásának végrehajtásáig a Határoknál volt, amely a mai Gépész és Károly utcák között, a Szinva felé haladva keresztezte a diós- győr—egri' utat. E helytől a Diósgyőrbe menő útnak Andrássy utca volt a neve, miként 1991 óta ismét. Idáig tartott a Győri kapu, mint miskolci utcanév. A patak közúti kereszteződésében lévő hídja miatt az 1952 év előtti időkben a közúti, illetve villamosvasúti pályák a mainál magasabb szinten voltak. Ezeket a kettősvágányú villamosvasút kiépítésekor, csaknem 40 éve, átépítették, „lesüllyesztették” a mai szintre. A funkcióját vesztett patakmeder pár éve még látható részét a Borsod ABC mellett tavaly befejezett új üzletház építésekor tömték be. Az ezen a részen volt régi vámházat már a villamos- vasút átépítésekor lebontották. Abban az időben ki gondolt volna arra, hogy az államosított Wutkovátz-féle telepen egyszer majd fa- és építőanyag helyett élelmiszereket, kerékpárokat árulnak. A múzeumban őrzött Ki- rályfalvy kiadású „Miskolc THJ. város átdolgozott, hivatalos” térképén természetszerűleg a környező települések és Miskolc közötti közigazgatási határok is megvannak, így a diósgyőri városhatár vonala is pontoA szabaddemokraták parlamenti frakciója úgy ítéli meg, hogy a párt és az MDF között semmiféle olyan tárgyalás nem indokolt, amely a közeledés látszatát kelthetné. Az SZDSZ-képviselő- csoport hétvégi tatai tanácskozásán úgy értékelte, hogy a kormány a társadalom ló*. sítható. Az is felidézhető erről a térképlapról, hogy az 1944 előtti időkben nemcsak Miskolcnak. hanem Diósgyőrnek is volt Bors vezér, ma Kabók Lajos és Baross Gábor, ma (még) Herczég Ferenc utcája. A Szinva közelében lévő kis utcát sem Böngérnek hívták, hanem Határ utcának. A korabeli „utcakeresztelé- sek” új neveit a megszüntetett nevek áthúzásával, kézzel írták rá e térképre. Például Zoltán utca helyett Ságvári, Kálmán utca helyett Rácz Ádám új utcaneveket. A határokhoz vezető utca Határ utcanevét évtizedek óta nem használták a városban. Újbóli névadásra 1990-ben történt javaslat a szirmai városrész északkeleti „határán”, ameny- nyiben az ottani utca mai nevét megváltoztatnák. nyegbevágó kérdéseire elodázó taktikát alkalmaz, és központosításra törekszik. A szabaddemokraták a centralizációs törekvések megfékezését, a privatizáció elősegítését, továbbá az állampolgári szabadságjogok védelmét tartják legfőbb feladatuknak. Nem tárgyalnak >|c A Hősök tere „térre nem jellemző” képe 1991-ben.
