Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
A negyvenedik zárszámadás Sajópiispökiben Letisztult múlt - homályos jövő Nem „kimentették”, gyarapították a va«yonl! fogyasztói érdekvédelem helyett kiszolgáltatottság Hideg víz, meleg víz áron • Egyforma díj, különböző teljesítés • Például a lakbér is A negyvenedik, jubileumi zárszámadó közgyűlést tartották szombaton Sajópüspö- kiben, a Sajóvölgye Termelőszövetkezetben. A kizárólag mezőgazdasági alaptevékenységgel foglalkozó tsz. tagjai, alkalmazottai országosan is kimagasló eredmények tudatában ülhettek le a számvetéshez. Sajnálatos azonban, hogy az alapító tagok, a negyven évvel ezelőtti történelmi események résztvevői és kárvaliotjai közül már senki nem lehetett jelen. ' i ■ — Kötelességünk azok nevében is szólnunk, akik már eltávoztak közülünk, vagy azért nem hallathatják hangjukat, mert az utóbbi évek •zorltásában csődbe jutottak — kezdte rendhagyó beszámolóját Dénes István elnök. — őszintén be kell ismerni, hogy a szövetkezeti mozgalom nem a legtörvényesebb módon indult, sokan, kényszer hatására léptek be, mások pedig ez elől menekülve igyekeztek megszabadulni földjüktől és az ipari üzemekbe menekültek. A negyven évvel ezelőtti eseményeket azonban hibás lépés volna a mai szövetkezeteken, illetve képviselőiken számon kérni. ♦ CSAK , A CÉL VILÁGOS I A Sajóvölgye Tsz, a püs- j pöki, a bánrévei, a sajóné- | méti'és az Ózd határában -* levő földterületen gazdálkodik 2573 hektáron, közepes minőségű, 17,8 aranykorona értékű földön. Tíz éve már, hogy hitelmentesen egyre növekvő nyereséggel gazdálkodik a szövetkezet, tavaly országosan a toplista élén álltak, az 1990. évi eredményük alapján. Azon kevesek közé tartoznak, akik a szövetkezetek jövőjét megkérdőjelező bizonytalanságok ellenére a múlt év őszén is minden munkát a szokásos módon elvégeztek, nem „kimenteni” igyekeztek, hanem tovább gyarapították a szövetkezeti vagyont. — Sok évi kísérletezés, olykor kudarc után sikerült megtalálni azokat a növényfajtákat, és nagyüzemi módszereket, amelyek területünkön eredményesen alkalmazhatók. Ezt tanulni kellett vezetőknek, tagoknak egyaránt. Egyetértünk a magántulajdonon alapuló mező- gazdasággal, de a célhoz vezető'úttal nem. Ma már látszik, hogy a földet visszaigénylők tizede sem akarja tulajdonát művelni, eladásán, bérbe adásán spekulál. Félő, hogy a vagyont hónapok alatt széthordják, s az átalakulás sürgetése miatt nagy árat fog fizetni az ország. 4 HUSZONKÉTMILLIÓ NYERESÉG A püspöki tsz évek óta nagy szerepet vállal Ózd és a megye zöldáru ellátásában. Burgonyából Borsodban régóta a legnagyobb ‘termelők; tavaly 5600 tonnát termeltek, jelenleg is szállítanak a fővárosba, Miskolcra, Szabolcsba, Egerbe, sőt külföldre is. Vöröshagymából, káposztából most is nagy készleteik vannaik, de valamennyi zöldségféléből biztosítani tudják az új termésig a környék zavartalan ellátását. Gond továbbá, hogy ma már a város környéki földeken kalászosokon kívül nem érdemes termelni semmit, mert ellopják, szinte egész táblákat íepusztítanak a hívatlan látogatók. A sok bizonytalanság közepette is jó évet zártak Püspökiben. A mérleg szerinti nyereségük meghaladja a 30 milliót, az adózott, tiszta nyereségük pedig a 22 millió forintot. A jó eredmények tudatában a közgyűlés erre az esztendőre 20 százalék átlagos bérfejlesztést hagyott jóvá, továbbá döntöttek arról, hogy a vagyonnevesítés alapján most először 10 százalék osztalékot fizetnek. 4 MEGFONTOLTAN... A termelőszövetkezetnek, illetve tagjainak a közeljövőben dönteni kell a hogyan továbbról; egyéni gazdálkodóként vagy csoportosan, valóban önkéntes alapon szövetkezve képzelik el a boldogulásukat a jövőben. Dem- i kó Sándor, a Földművelési Minisztérium megyei hivatalának vezetője és dr. Fábián Gyula, a megyei érdek- védelmi szövetség elnöke higgadt, szélsőséges befolyásoktól mentes döntésre hívta fel a tagság figyelmét, mondván, ha a magántulajdonon alapuló közös gazdálkodósban látják jövőjük biztosítását, annak is megvan a módja, sőt többféle lehetőség közül is választhatnak. Dr. Elek Vilmos Ózd város alpolgármestere gratulált a. jó eredményekhez, megköszönte a szövetkezetnek a környék áruellátásában vállalt szerepét. Tóth István. Szikszó új patikája Már az utolsó simításoknál tartanak a sziliszói kórházban kialakítandó új, közforgalmú gyógyszertár berendezésén. Még ebben a hónapban megnyílik az új patika, ami azért nagyon fontos, mert a kórház ellátási területén kevés a gyógyszertár. A kórházba vizsgálatra beutaltak a felírt gyógyszert így helyben kiválthatják. Képünkön Havas Józsefné főgyógyszerész ellenőrzi a számítógépre vitt adatok helyességét. (Bujdos Tibor felvétele) Nem valószínű, hogy a magyar átlagpolgár tudná, ki is Ralp Nadcr. Pedig rá, vagyis magyar utódjára lenne most óriási szükségünk, mert minket, magyar fogyasztókat mostanság gátlástalanul fosztogatnak. Nincs fogyasztói érdekvédelem, az úgynevezett piac kedvez a fogd a pénzt és fuss típusú kereskedelemnek. Mostanában tucatjával kapunk telefonokat, amelyek a fogyasztók, vásárlók teljes kiszolgáltatottságáról tanúskodnak. Ezért is kellene most nekünk Ralph Nader, az amerikai sztárügyvéd, aki beperelte a nagy autógyártókat, a kozmetikai konszerneket és nyert. A fogyasztók nevében tette egy olyan országban, ahol amúgy is a vevőnek van mindig igaza. írásunk levélnek is felfogható, amit Ralph Nadernek címzünk képzeletben, lássa milyen feladatok várnának itt rá, a magyar honban. • KINEK Ml JUTOTT Ka rangsort kellene készítem, hogy milyen szolgáltatók járnak az élen pestiesen szólva „szívatásban”, akkor talán az összegek nagysága miatt a távhőszolgáltatás valószínűleg listavezető lenne. Most nemcsak arról van szó, mennyire drágul a távfűtés tarifája, nem beszélve a sokak által erősen vitatott költségek felszámolásáról. Hanem arról: kinek kinek milyen a szerencséje, olyan minőségű szolgáltatásban részesül, de ugyanannyit fizet érte. Vannak lakások, ahol gőzfürdő: meleg van egész télen, de a díj ugyanaz. E sorok írójának lakásában például jóval több és nagyobb felületű fűtőtest van, mint az újabbakban. A díj persze ugyanakkora mindenütt. Nemrég egy sajtótájékoztatón egy távhős szakember hamiskás mosoly- lyal bevallotta: a rendelet — ami most is érvényben van — nem írja eiő, hogy éjszaka is biztosítani kellene az előírt hőfokot. így hát nem képzelgés az, hogy van ahol arra panaszkodnak: mintha éjszaka nem fű lenének úgy. • AKI HAMARABB MOSDIK De ravasz dolog ez a hőfokmérés is, ugyanis a szoba közepén egy méter magasságban írja elő a hőfokbiztosítást. Ott, ahol nem na- gyón tartózkodunk. A rosz- szul szigetelő panelekből suAprslis 1,: indul a csődíavina? 1. Vagyonfelügyelők keresletnek A vezetők dilemmája: mi lesz velem? 1840. óta van törvényünk „A csődületről”, az akkori XXII. törvénycikkely, amely megújított formájában most kezdi élni reneszánszát. Fizetésképtelen vállalatok az országban és a megyében is bőven vannak, mégsem jellemző, hogy a cégek vezetői sorra dobnák be a törülközőt, s így rendezzék a gondjaikra bízott gazdálkodó szervezet helyzetét. Vajon miért ódzkodnak a pénzügyi rendezés eme formájától? — kérdezem először dr. Egeli Zsoltot, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bíróság bí- ráját, akivel a csődeljárás lényegét, s az ezzel kapcsolatos tapasztalatait szeretném körbejárni. — A vezetők tartózkodásából azt a következtetést vonom le, hogy még mindig nem jellemző az a hőn óhajtott tulajdonosi szemlélet. Januárban óriási viharokat kavart, hogy n kortól is kell számítani azt az ominózus 90 napot, miután fizetésképtelenség esetén csődöt kell jelenteni. Mi olyan régióban élünk, ahol a törvénynek nem elméleti hanem nagyon is gyakorlati jelentősége van, s a késlekedés százmilliós károkat okozhat Sok vezető számára nem az a legfontosabb: mi lesz a cégemmel, a magán- tulajdonosokkal, az ott foglalkoztatott többszáz munkással, hanem az, hogy mi lesz velem, mik rám nézve a következmények. Sajnos ezek voltak a tapasztalataim a teiefon megkeresésekre. Sőt, az abszolút fizetésképtelen cég a térvény ldhirdető- jétől kér állásfoglalást, hogy a határidőt miként is kell értelmezni. A válasz, hogy január elsejétől számítva április elsejével telik le a 90 nap. Addig tehát mehet tovább a csodavárás: hátha a piac felvirágzik, a világpiac jeles képviselői olt fognak kopogtatni a megrendeléssel, s kattognak a telexek. Pedig igen sok cég úgy kezdte január 6-án az évet, hogy hazaküldte a dolgozókat. Nincs piaca a termékeikre, i nincs kereslet a szolgáltatásaikra. — Tehát a fizetésképtelenné vált cégek vezetőinek többsége nem meri vállalni az öncsőd bejelentését, és kivár. így aztán nem április elsejei tréfa lesz, ha a bíróságon megindul a csődlavina? — Nem tartok ettől, mert akik kivárnak, a saját csapdájukba esnek. A törvény felszámolására vonatkozó részében ugyanis a hitelezők védelme érdekében nem kötik január elsejéhez a fizetésképtelenség határidejének kezdetét, hanem az folyamatos. Tehát már elkezdődhetett tavaly, s így a hitelező az adós ellen akár máris benyújthatja a felszámolási kérelmet. A mostani törvény ugyanis sokkal szigorúbb a fizetésképtelenség megállapításánál, mint a korábbi. Megszüntette például a bírói mérlegelés lehetőségét is, így akár 30 napos nemfizetés esetén is megállapítható s tény, hogy a cég fizetésképtelen. A hitelezőknek ez tehát egy eszköz a kezükben Ám amíg a naptárját nézi az elkeseredett hitelező, az adós cég kényszerpályán mozog. A rengeteg keresztbetartozás okán ez idő alatt meglehet, hogy a kelleténél több életképes cég is elvérzik. — Lehetséges lenne, hogy a tartósan fizetésképtelen cégek vezetői kizárólag presztízs-okokból húzzák a végsőkig a határidőt? — A dolog új és szokatlan, Valószínű, nem tudják mérlegelni a csőd- és a felszámolási eljárás közti igen lényeges különbséget. A csődnél az adós cég rá van kényszerítve, hogy a hitelezőivel megegyezzen, közös kibontakozási, szerkezetváltási programot készítsen. — A szerkezetváltásról már annyit papoltak. Ez nem újabb alkalom lesz az időhúzásra? — A jövő egviik nagy kérdése, hogy a csődeljárásban szereplők mennyire tudnak egymással toleránsak lenni, mennyire tudnak együtt cselekedni. Mert ha nem, valóban fennáll a veszély, hogy az egész formális eljárássá válik. Minden bizonnyal kellenek, s lesznek, is majd olyan cégek, amelyek majd „megszállják” az adóst, és segítenek olyan újjászervezési programot készíteni, ami esélyt adhat a fennmaradásra, s ez a csőd egyik értelme. A csődeljárásba egyébként beépült e vagyonfelügyelő intézménye is. aki a hitelező érdekeit képviseli. Ha most azt mondaná valaki, hogy itt van az ügye, rendeljem ki a vagyonfelügyelőt, zavarba jönnék. Ha a hitelező tud mondani valakit, akiben megbízik, nyeri ügye van. Ám ha nem, baj van, mert még nincsenek olyan számításba vehető magán- vagy jogi személyek, akik ezt a feladatot ellátnák. Tehát szükségünk lesz olyan jogi. vagy közgazdasági végzettségű magán- személyekre, vagy cégekre, irodákra, akiknek — amelyeknek vagyonfelügyelői megbízást adhatunk. Mindent összevetve pedig: a csődeljárással szemben a felszámolás már olyan procedúra. amelyben egyezkedésnek helye nincs, illetve az adós számára sokkal hátrányosabb feltételekkel. (Folytatjuk) gárzó hideg miátt a falhoz közelítve, már messze nincs meg a hőfok — de ez már a lakó baja ... Vagy nézzük csak a melegvíz-szolgáltatásban most kialakult helyzetet. Mostanság mindenki takarékoskodik, hiszen egyre több helyen lakásonként regisztrálják a fogyasztást, jól felfogott, elemi érdekből — és saját pénzből megvalósítva a mérést Tehát kévéséi bet fogyasztunk, aminek az is az eredménye: a rosszul szigetelt csövekben éjszaka kihűl a meleg víz. Aki reggel korábban kel, hideg vízben mosdik — meleg víz áron, hiszen nem akarja negyedóráig folyatni a meleg vizet, miközben forog a vízórája. • AMI JÁRT VOLNA ÉRTE A szívatásnak azon válfajaira ki sem terek most, hogy a különféle normatívák — például az, amelyik meghatározza lakásnégyzetmé- terre vonatkoztatva, mennyi melegvíz-szolgáltatást kell elszámolni — ott ahol már mérik a fogyasztást, meglehetősen laza csuklóval kalkuláltnak bizonyultak. A fogyasztói, vásárlói megaláztatások tárháza persze sokkalta gazdagabb, nem korlátozódik a távhőszolgáltatásra. Például gondolkozott-e már valaki azon, hogy hány lakó fizette be pontosan azt a lakbért, amit számára előírtak évtizedeken át, s nemhogy nem újították fel a házat, amikor eljött az ideje, hanem' a lép- csőháztakarítás, a tisztasági festés, sok mindennapi- apróság, ami’ igenis ját égy lakottak a lakbérért, egyszerűen elmaradt, vagy csak hellyel-kozZél, teljesült. Erre azt mondták: 'ébbői a lakbérből nem futja. Csakhogy volt ház,.,ahol; futotta, volt meg, ahol nem. A pénzt meg mindenki kifizette... (Folytatjuk) Balázsolás A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Balázs örmény püspök és vártanú a börtönben meggyógyított e'gy halszálkától fuldokló fiút, akinek az a torkán akadt meg. Ez aZ'alapja’ á templomi szertartásnak, azaz á balázsolásnak. Á hajdani szent életű püspök közbenjárását torokbajok ellen kérik, s ezéi't kéri magára a hívó a balázsáldást. A szertartás során Balázs napján a misét követően a pap két összekötött gyertyát tart az áldást kérők arca elé. s rövid fohászt mond. A templomi szertartáshoz aztán vidékenként más-más szokás járul. A palóc vidéken például a torok- szentelés alatt almát tartanak a kezükben. Ennek parázsra vetett héjjával a fájást „megfüstölik”. A Balázs-napi népi hiedelem szerepet játszik a gazdaságban is. Ügy tartják, hogy a Balázs ellentétes napja Benedeknek, így „ma- dárüző” napnak is tekintik. A szőlővidéken a gazda hajnalban a telek négy sarkán megmetszi a tökét. Ezzel véli megakadályozni a madarak, seregélyek őszi pusztítását, kártételét.
