Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
r „Állítsák meg Gorbacsovot!” A letartóztatásban lévő puccsisták ügyvédei úgy vélik, hogy Gorbacsovot meg kell állítani. Értesüléseik szerint ugyanis a volt szovjet elnök külföldre készül, s még ezt megelőzően vallomásra kellene bírni a pucs- csal kapcsolatos eseményekről. Az ügyvédek azt is kifogásolták, hogy eddig még egyetlen szejnbesítés . sem volt, valamint azt, hogy a védelem eddig még nem láthatta azokat a , dokumentumokat, amelyekre az ügyészség hivatkozik. Jókívánság — Oriisortizek KirvítorszÉqbaB Az európai államok közösségének döntését követően tegnap este Magyarország is elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Hazánk abban érdekelt — s ezt Antall József is kiemelte — hogy űz összes délszláv köztársasággal jó viszonyban legyen, beleértve az újonnan függetlenné vált országokat, valamint Szerbiát is. A kölcsönös ,jó viszony egyik fontos feltétele, hogy a szóban forgó államokban (és Magyarországon is, persze) a kisebbségek jogai csorbítatlanul érvényesüljenek. o Időjárás • Naptár Enyhe9 szeles idő Enyhe, ködös reggelre ébredhettünk ma is: éppen- csak, hogy fagyott, ami nem illik a januárhoz. Az enyhe idő ma is marad, megerősödő északi szél mellett kora délutánra plusz 4 és 9 fok közé emelkedik a hőmérséklet, a ködös helyeken ennél kissé hűvösebb lesz. Ma Gusztáv napja van. A Nap kél 7.27, nyugszik 16.21 órakor. Holdkelte 12.29, holdnyugta 4.00 órakor. _______1:___________________ A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM I ÁR A 5 5,80 1992. JAN. 16., CSÜTÖRTÖK | FORINT Létminimum-talány Szociális térkép nélkül: meglepetések Idén tízezer forint fölé emelkedik a létminimum. Vagyis tízezer forintnál is többre lesz szüksége egy embernek havonta a megélhetéshez. Legalábbis ezt állítja Mezei György szociológus, az Űjpesti Családsegítő Központ vezetője. Mint ismeretes, az „Üjcsakö” rendszeresen publikálja létminimum-számításait. A szakemberek ezeket az adatokat megbízhatónak ismerik el, főleg ami a fővárost illeti. De vizsgálja-e valaki Miskolcon, hogy itt mennyi kell a megélhetéshez? Mint megtudtuk: a borsodi megyeszékhely családsegítő intézete nem végez helyi létminimum-számításokat. Nem csinálja ezt a városháza szociális osztálya sem — tájékoztatott dr. László Zoltán osztályvezető. A polgármesteri hivatal a segélyezésnél a jogszabályban rögzített tételeiket veszi figyelembe. A minimálbér jelenleg nyolcezer, a nyugdíjminimum pedig 5200 forint Magyarországon. • SZÉGYENLŐS SZEGÉNYSÉG Mivel nincs miskolci létminimum-adat, így a szociálpolitikával foglalkozók pillanatnyilag becsülni sem tudják: hányán élhetnek itt a létminimum határán, vagy az alatt. Mint ahogy — szégyen, nem szégyen — arról sincs megbízható adatunk: ezen a településen mennyien kénytelenek havonta nyolcezres minimálbérből, illetve az 5200-as nyugdíj- minimumból gazdálkodni. A hivatal a tapasztalatait szifc te csak a hozzájuk fordulók, a segélyt, támogatást kérők adataiból szerzi — egyelőre. (De erről később). Márpedig ;gen sokan fel sem keresik a szociális osztályt. Ügy gondolják: úgysem remélhetnek innen pénzt, vagy eleve szégyellni való dolognak tartják a segélyért sorakozni? — eltérőek az indokok. De, hogy nem kevesen vannak — erre esküszik a Máltai Szeretetszolgálat. Dr. Csiba Gábor. az MSZSZ megyei vezetője elmondta: szolgálatuk eleve azokon igyekszik segíteni, akik kihullanak annak a bizonyos szociális hálónak a lyukain. Papok, körzeti orvosok közreműködésével jutnak el hozzájuk, ők ugyanis a hívekkel, betegekkel találkozva igyekeznek kipuhatolni: kik nem kapnak az ön- kormányzattól támogatást, jóllehet igencsak rá lennének utalva. A karitatív szervezet vezetője egyébként maga is igen fontosnak tartaná, ha lenne a helyi létminimumról adatuk. Nem végzett ilyen számítást a Szegényeket Támogató Alap miskolci csoportja sem — árulta el Jeney Edit, Szeta-aktivista. Pedig jól használható volna a számukra ez az információ. Ezt azzal erősítette meg: a segélyek odaítélésénél ők nem is a minimálbér, illetve a nyugdíjminimum összegét veszik alapul, hanem mások gyakorlatától eltérően hozzá kalkulálják, ha valakinek fizetnie kell valamilyen kölcsön részletét. • MEGÉRNÉ A HÉTSZÁZEZRET A miskolci önkormányzatnál egyébként február végére szeretnék elkészíteni a város három évre szóló szociális koncepcióját — nyilatkozta Halász Rózsa, az ágazatot felügyelő alpolgármester asszony. E koncepció részeként szerepelne a szociális térkép elkészítése, de azt még nem tudni, lesz-e erre pénz is. Hétszázezer forintba kerülne. Hogy 'mennyire jó volna, ha kerülne ennyi az talán az eddig felsoroltakból is kiderült. Enélkül nemcsak, hogy megbízható adatok nincsenek a város és lakói szociális állapotáról, de más meglepetések is érhetik a szakembereket amiatt, ha nem tudják: hányán is lennének rászorulva a város gondoskodására. Elég talán az egyszeri energiatámogatások esetével példálóznunk. Minden képzeletet felülmúlt az ezért indult roham. Az igényüket 17 443-an nyújtották be. A központi keretből kapott nyolc és félmilliót 30 millióra egészítette ki a város. Még így sem volt elég: a vá- ! rosháza vitathatatlan jó- j szándéka ellenére 4443-an egyáltalán nem kapnak semmit, jóllehet elvileg jogosultak lettek volna rá. Csakhogy elfogyott a pénz. (bujdos) Értesítjük az Avas-déli 7. sz. választókerület (Szent- györgy u.. Középszer u., Kulich Gyula u., Sályi István u., Korach Mór u.) lakosságát, hogy Vass Andrási György önkormányzati képviselő, a városüzemeltetési bizottság tagja január 17-én (pénteken) 17—18 óra elfozík a Postabank A belvárosban járva mindenkinek feltűnik, hogy a Szemere utca 4. szám alatti házról lekerült a védőháló, eltűntek az állványok, befejeződtek a Miskolci Építőipari Vállalat által elvégzett külső munkálatok. A belső tér átalakítását — egyedi tervezés alapján — budapesti kivitelezők végzik, még apróbb igazítások vannak hátra. Ha a berendezés, a bútorok helyükre kerülnek, februárban már az úi, tágas épületben fogadja a Postabank és Takarékpénztár az ügyfeleket. Ugyanis kinőtték a Bajcsy-Zsi- linczky u. 3. alatti házat, ahol eddig működtek. A félfogadási rend egyelőre marad a megszokott, és tervezik, hogy szombaton is rendelkezésre állnak. (Bujdos Tibor felvételei) Nyílott várospolitika, bölcsődék, óvodák, mérőórák Szocialista kérdések, határidő után Közmeghallgatást tartott december 13-án, a miskolci önkormányzat. Ezen a szocialista párt helyi szervezete kérdéseket és javaslatokat fogalmazott meg. A város jegyzője, dr. Szádeczki Zoltán azt ígérte, 30 napon belül írásban válaszol. A határidő letelt, a válasz nem érkezett meg. Ezért a szocialisták miskolci elnöksége felkérte szerkesztőségünket »kérdéseik és javaslataik nyilvánosságra hozására, abban a reményben, hogy ha máshogy nem, lapunk hasábjain a december 13-án megígért válaszokat is elolvashatják majd. „Az önkormányzati választá- sok előtt a pártok azt ígérték Miskolc polgárainak, hogy nyitott várospolitika kialakítására törekednek. Az eltelt egy év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezt a/ ígéretüket nem sikerült megvalósítani. Számtalan olyan kérdésről döntött az önkormányzat, amely előtt célszerű lett volna az érdekeltek véleményét meghallgatni. Példaként említhetjük a nagy vihart kavaró bérleti díjak témáját. A közelmúltban a kihelyezett kormányülés eié kerülő, a polgár- mester úr által aláírt anyaghoz nemhogy a nyilvánosság támogatását, de ismereteink szerint még a közgyűlés jóváhagyását sem kérte. Kérdésünk: hogyan képzeli az önkormányzat a jövőben az ígért nyitott város- politika kialakítását, a lakosság véleményének figyelembevételét? Javaslatunk- a nyitott várospolitika kialakításához vegye igénybe az önkormányzat a pártok, társadalmi szervezették, civil szerveződések segítségét. A kihelyezett kormányülés elé került anyagban olvastuk, hogy a „segélykérők száma az elmúlt 3 év viszonylatában megduplázódott, a segélyezési esetek száma pedig megháromszorozódott”. Tapasztalataink szerint ez a tendencia fokozódik, 1992-ben városunkban a szociális feszültségek tovább nőnek. Emelkedik a munkanélküliek száma, egyre több a hajléktalan, a kisnyugdíjasok, s a létminimumhoz közei élők helyzete reménytelen, az egyre emelkedő közüzemi díjak a ma még elfogadható helyzetű embereket — családokat is megoldhatatlan anyagi gondok elé állítják. Ebből következően további terhek hárulnak az önkormányzatokra. A támogatásokra, segélyezésekre fordítható pénzeket tudomásunk szerint az igények és az infláció figyelmen kívül hagyásával, az önkormányzat az 1991-cs bázison tervezi. Kérdésünk: az adott pénzügyi feltételek mellett megoldhatónak látja-e az ön- kormányzatra háruló szociálpolitikai feladatok megoldását? Milyen módszerekkel tudjak elérni, hogy a leginkább rászorulók mindegyikéhez eljussanak a szükséges információk, ezáltal lehetőségük legyen a segélyek igénybevételére? Javaslatunk: az önkormányzat készíttessen a városról szociális térképet, amelynek célja, hogy megismerje a valós helyzetet, ezáltal ..alanyi jo- . gon biztosítsa a valóban rászorultak támogatását, elkerülve, hogy mindig csak a jólértesültek, élelmesek kerüljenek a támogatottak körébe. között, az Avasi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában, Elek Tamás u. 15. alatt (az orvosi rendelő mögött) fogadóórát tart. Kéri a választókerületében élő állampolgárokat, hogy ötleteikkel, javaslataikkal. segítsék munkáját. Polgármesteri hivatal Az önLormányzati törvény az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatául jelölte meg a gyermekintézmények működtetését. Tudjuk, hogy az államtól kapott normatívák a költségek egy részét fedezi. Különösen égető gondokat látunk az iskoláskor előtti gyermekintézmények helyzetét illetően. Belátjuk, hogy ezekkel kapcsolatosan tényszerű intézkedésekre is szükség van, nevezetesen egyes bölcsődék és óvodák bezárása. Ennek ellenére elfogadhatatlannak tartjuk, hogy tervszerűtlen, kapkodó intézkedésekkel, hónapok óta bizonytalan helyzetben tartanak pedagógusokat, szülőket, szociális étkeztetésre szoruló időseket. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a gyermekek intézményes ellátása helyett pénzbeli támogatást ígérnek a családoknak, hiszen éppen a szociálisan rászorultabb rétegeknél előfordulhat az, hogy ez az összeg nem a gyerekek ellátására fordítódik, ezáltal nemcsak a gyerekek fizikai léte, hanem a neveltetése, iskolára való előkészítése is megoldatlanná válik. Hiányoljuk e kérdésben is az érintettekkel való személyes konzultációkat, amelyeket nem pótolhatnak rosszul szerkesztett kérdőívek. Kérdésünk: mi a város koncepciója a valóban gondot okozó bölcsődei és óvodai helyzet megoldására? Hogyan kívánják az érintettek véleményét meghallgatni, figyelembe venni? Javaslatunk; az ériritettekkel folytatott párbeszéd után a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával dolgozzanak ki koncepciót a gyermekintézményi struktúra korszerűsítésére. A közüzemi díjak állandó nő- vekedése miatt a város lakói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A legnagyobb terhet jelentik a megnövekedett víz- és távfűtési díjak. E probléma kezelésére nem jelenthet megoldást az egy-egy alkalommal adott pénzbeli támogatás, ahogy ezt például a távhődíj támogatása esetén történt. Kérdésünk: milyen folyamatos, valóban segítséget jelentő kompenzációs lehetőséget lát az önkormányzat azoknak az embereknek a támogatására, akik a legjobb szándékuk ellenére sem képesek a felemelt díjak kifizetésére? Lát-e lehetőséget az önkormányzat a lakossági terhek csökkentésére abban az esetben, ha az energia, gáz- és távhőszolgáltató vállalatok esetén a város tulajdonossá válna? Javaslatunk: úgy látjuk, hogy a jelenlegi rendszerben nyújtott eseti támogatás nem jelent valódi megoldást. Célszerű lenne az egyéni igényeket és lehetőségeket figyelembe vevő vízórarendszer és távhőszabályozó és mérőrendszer kiépítése. Tekintettel arra, hogy ez komoly anyagi terheket ró a lakosságra, ezt csak az ön- kormányzat aktív anyagi támogatásával tudjuk elképzelni.”
