Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Nem mindegy, hogyan lüktet az ér az ujjábán Á Sárkánykirály Miskolcon Az embernek nem min­dennap adatik meg, hogy találkozhat a Sárkánykirály- lyal. Sokan talán már a név hallatán visszariadnának, de szerencsére a helyzet nem ilyen veszélyes. Az elneve­zés ugyanis egy kitüntető cím, amelyet az egyik legki­válóbb kínai papírsárkány- kcs/ítő mester, Xia Zhenguo nyert el. I)e hogyan vívta ki ezt a rangot? — A' Sárkánykirály titu­lust azért kaptam meg, mert én készítettem el a világ legkisebb, röptethető sárká­nyát. Ez akkora, mint egy tízfilléres, és a Guiness-re- kordok-könyvében is szere­pel. — Mióta foglalkozik a sárkányokkal? — Nálunk ez családi ha­gyomány, hatévesen ismer­kedtem meg az első fogá­sokkal. Édesanyám és nagy­bátyám tanított először, majd Kong Hsziangze mesterhez kerültem. A világ több pont­ján volt már kiállításom, és most itt, Magyarországon mutatkozhatok be. — Milyen anyagokból, és hogyan készíti ezeket a repülőszerkezeteket? — A legfontosabb anyagok a selyem, a bambusz, a pa­pír, és a különböző színű festékek. Roppant nehéz igazán jó papírsárkányokat készíteni. Nem elég a kéz­ügyesség, rátermettség és lé­lek is kell hozzá. Van úgy, hogy a lélegzetemet is visz- sza kell fognom, olyan fi­nom és precíz munkát igé­nyel egy-egy sárkány. Ta­ic Gyöngyházberakású ké­pek egészítik ki a kiállítást. (Szabán felvételei) mozgás örömei A Pax Corporis Termé­szetes Életmód Egyesület miskolci Életreform-klubjá- ban január 16-án (csütörtö­kön), délután fél ötkor Nagyné Halász Anna (Deb­recen), a természetes élet- és gyógymódok tanácsadója tart foglalkozást A mindennapi mozgás örömei címmel. Minden érdeklődőt várnáik a Sasinva u. 17. szám alatt. jfc A sárkányépilés művészet. Ián meglepő lesz amit mon­dok, de néha még az is fon­tos, hogyan lüktet az ér az ujjamban. A kisebbek ösz- szerakása nagyon igénybe veszi a szemet is. — Hogyan választja ki a figurákat? — Kínában ennek a mű­vészetnek, mert ezt ott an­nak tartják, óriási tradíciói vannak. Ez természetesen bizonyos formai megkötött­ségekkel jár, bármilyen mo­tívumot nem lehet alkal­mazni. Szerencsére, a kínai sárkány-kultusz igen gazdag, így ilyen gondjaim nincse­nek. — Itt, a miskolci Ifjúsági és Szabadidőházban a ki­állításon kívül ön tart ját­szóházakat, amelyek kere­tében a gyerekek megta­nulhatják a papírsárkány­készítés alapfogásait. Egy európai kultúrához szokott embernek, mennyire nehéz ezt elsajátítani? Sok látnivaló, műemlék fogadja nagy múltú Iskola­városunkban, Sárospatakon a hazai és külföldi vendége­ket. Történelmi levegő, a múlt emlékei veszik körül őket akkor is, ha fáradal­maikat ki akarván pihenni, kis időre, egy-egy pohár bornyi koccintásra betérnek, helyesebben „letérnek'’ a várkert alatti sziklarétcgben kivájt pincébe, hiszen a szemöldökfáján deákos elne­vezéssel ez olvasható: Cella- rium Uakoczianum, aedifica- tum anno MDCLXXXIV, az­az Rákóczi-pince, épült az 1684. évben. Tudvalevő, hogy a Rákó- cziak a 17. században az or­szág leggazdagabb földesurai voltak, s birtokaikhoz Tokaj- Hegyalján hatalmas szülő­földek is tartoztak. Nemcsak a fegyverforgatáshoz, hanem a szőlészethez—borászathoz, és boraik exportálásához is j kiválóan értettek, sőt, időn­ként néhány „antal” azaz áta- lag, kishordó, vagy pár száz palack tokaji aszút a diplo­máciai szolgálatba is „beve­tettek”, ami gyakran ered­ményesebbnek bizonyult a hivatásos követek tevékeny­ségénél. Hatvannyolc lépcsőt kell meglépkednünk, mire Kun Lajos pincevezetővel a fel­szín alatt húzódó pincelabi­rintus domború keblű hor­dóihoz leérünk. A pince ve­— Tapasztalataim szerint a magyar gyerekek ügyesek, de egy kicsit türelmetlenek. Azt szeretnék, ha minél előbb röptethetnék a saját sárká­nyukat. Ezeken a foglalko­zásokon valóban csak az alapokat tudom átadni, ugyanis, mint mar említet­tem, ez művészet, és ugyan­olyan intenzitással kell gya­korolni, akár a festészetet, vagy a szobrászatot. Több­száz sárkány került már ki a kezem alól, de nem mu­lasztom el soha, hogy kipró­báljam a már elkészült „ter­méket”. Számomra nincs szebb érzés, mint amikor lá­tom, hogyan hasítják az eget az én törékeny, de mégis szép papírsárkányaim. * A kiállítás február 1-ig te­kinthető meg Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Ház­ban. zérágat és oldalágai csak­nem 1000 métert tesznek ki. Itt csak minőségi borokat: édes szamorodnit és 3—4—5 —6 puttonyos aszút érlelnek. Az egyik oldalágat bormú­zeumnak rendezték be, ahol ezerszám láthatók a szürkés­fekete nemespenésszel vas­tagon berakódott aszús és szamorodnis-palackok. A pince klímája állandó, tisz­ta levegőjét a várkertben is megfigyelhető szellőztetők, az úgynevezett „lélekiyukak” biztosítják. „Pincevizit” közben egy-egy „kóstolótéren” pihenőt tarta­nak a látogatók, s megízlel­hetik „Tokaj szőlővesszei- nek” finomabbnál, finomabb nektárját. Az egyik pince­hajlatban hirtelen koromfe­kete kőasztalnál találjuk magunkat, amelyről Kun La­jos szerint az a hiedelem maradt fenn, hogy a nagysá­gos fejedelem szalonnasütő­helye volt, s ez a magyará­zata a vastag füstlerakódás­nak. Azt is mondják, hogy ezen a „rejtekhelyen” hány- ták-vetették meg Bercsényi Miklóssal a haza szomorú állapotát, s a várba beszál­lásolt császári zsoldosok által porciózással sanyargatott hegyaljai nép szenvedéseit. Más legenda is fűződik a pataki Rákóczi-pincéhez. A néphit ugyanis azt tartja, hogy a pataki várat a feje­delem szülőházával, a borsi (horváth) Titkos alagút? „Kóstolótér” a Rákóczi Télen ballal \ár Csínján a dízellel A dízelüzemű járműveket elsősorban viszonylag olcsó üzemanyaguk miatt kedve­lik, hiszen az üzemanyagból ráadásul kevés is fogy. Az cv három kedvező szakában nincs különösebb gond a dízelekkel. télen azonban előadódhatnak problémák. Üzemanyagukból nagy hi­degben — mínusz 10 C-fok alatt — paraffinkristályok válnak ki, amelyek könyör­telenül eltömik az érzékeny befecskendező szivattyú és a fúvókák védelmére feltétle­nül szükséges finomszűrőt. A gázolajellátás megszűnik, és a motor üzemképtelenné válik. Ez a probléma még az üzemmeleg motor esetén is előfordulhat, ha a menet­szél túlzottan lehűti a szű­rőt. Ilyenkor csak egyetlen dolog segít, a kocsit meleg hel.vre kell vinni, és meg kell várni, amíg a kristá­lyok ismét felolvadnak. Egyes dízelekben a motor hűtővizével, vagy elektromos fűtőbetéttel melegített szű­rőt alkalmaznak, de ezek is csak csökkentik a bai elő­fordulásának valószínűségét, kizárni azonban nem tud­ják. A különleges téli sáz- olajminőséget árusító töltő- állomások felkeresésén kívül bizonyos mennyiségű petró­leumnak, vagy benzinnek * gázolajhoz történő adagolá­sával talán még át lehet vészelni a hideg évszakot. A módszerrel azonban csín­ján kell bánni, és nem árt tanulmányozni a kocsi ke­zelési könyvét, mert a túl­zásba vitt benzi nézés rontja az üzemanyag cetánszámát és öngyulladási viszonyait, sőt. tönkre is teheti a mo­tort. Mindenképpen kell szá­molni biz.onyos nyomaték­csökkenéssel és zajszintnö- vekedéssel. Van még valami, amit a dízelesek nem hagyhatnak figyelmen kívül. Hiába van a kocsiban nagy. teljesítmé­nyű izzító automatika, a jéghideg motorban nagyon nehéz a levegőt úgy felme- legíteni, hogy az égés bein­duljon. Ha az akkumulátor nem elég erős. a dolog ki­menetele erősen kérdéses. Sebaj, mondják erre. be is lehet húzatni az autót. Hát éppenséggel be lehet, sok­szor egyenesen a javít ómű- helvbe, méregdrága generá­lozásra. A dermedt olaj és a befecskendező-rendszer megnövekedett ellenállása együttesen oda vezethet, hogy a vezérmű fogasszíia nem tudia átvenni a szük­séges erőt, és néhánv fog- nvit megugrik. Ennek az a következménye. hogy a rosszkor nyíló szelepek be­leérnek a dugattyúba, és a motorban minden összeku- szálódik. Külső segítséget ezért csak csínjával vegyünk igénybe! lelt a Sajó Megkezdődött a sport- halászjegyek kiadósa — tájékoztatott Csikós József megyei halásza­ti főfelügyelő. — S a korábbi évekhez viszo­nyítva, felkapott ha­lászóvíz lett a Sajó.' Mig évtizedeken ke- resztül, mint az ország legszennyezettebb fo­lyóvizét emlegették, cn utóbbi évekbeli jelen­tős mértékben csök­kent a beléengedett ipari szennyvíz, s en­nek következtében szá­mottevővé vált a folyó öntisztulása. így aztán megjelentek benne az emberi fogyasztásra is alkalmas halfajták. Horgászegyesületek is telepítettek többek kö­zött harcsaivadékot a folyóba. De fogható benne már csuka, s ká­rász-, keszegfélék is. A halászengedély ki- váltásához vizsgát kell tenni. Ez is megkez­dődött, s folyamatosan végzik, A sikeres vizs­ga letétele után vált­hatják ki az engedélyt, amelyek díja azonban magasabb a tavalyinál. Fotókiállítás Miskolcon a Mini Galériá­ban, január 25-én, szomba­ton délután öt órakor nyí­lik meg a .Sebesvízi Nem­zetközi Fotóművészeti Alko­tótábor kiállítása. A bemu­tatón az 1991. évi tábor résztvevőinek alkotásait te­kinthetik meg az érdeklő­dők. A megnyitón ünnepi bevezetőt mond Elfért János fotóművész­várkastéllyal mintegy tizen­öt kilométer hosszú alagút kötötte össze, és amikor a fiatal Rákóczit el akarták fogni a bécsi udvar emberei, ezen az aiagúton menekült volna el Patakról. Előbb azonban — üldözői megté­vesztésére — lova lábán megfordíttatta a patkót. Még strófát is költöttek hozzá, amely így hangzik: „Ková­csom, kovácsom, udvari ko­vácsom, / Fordítsd meg a patkót hódos paripámon, / Az elejét hátra, úgysem jö­vök vissza / Gyönyörű ha­zámba, szép Magyarország­ra”. ' A környék népe úgy tud­ja, hogy ebből az alagútból alakították volna ki a tokaji borok érlelésére oly kitűnő pincét. Ezt a „romantikus” múltú pataki Rákóczi-pincét a hazai és külföldi turisták is látogathatják. S miközben a hangulatos „kóstolótere­ken” ízlelgetik a tüzes, za­matos borokat, bizonyára igazat adnak egy 229 évvel ezelőtt, Sátoraljaújhelyen játszott iskoladráma fősze­replőjének, a > görög-római mitológia boristenének, Bacchusnak, aki az újhelyi pinékről mondta ugyan, de minden hegyaljai pincére érvényesen: .....aki egyszer bemégyen ezekbe a pincék­be, nem könnyen tud onnan kijönni.. Hegyi József 370 évvel ez­előtt, 1622. január 15-én született Moliére (képünk), a legnagyobb francia vígjáték- író, színigazgató, színész. Darabjai az emberi gyen­geségnek a gúny fegyverével való ostorozásával, va­lamint ragyogó jellemábrázolá­sukkal tűnnek ki. Emlékeztetünk néhány felejthe­tetlen müvére: el­ső darabja a Ké- nyeskedők (1659) volt, a Tartuffe (1663) a nemes­ségei majmoló polgárságot pel- iengérezte ki, to­vábbá a Fösvény (1668), a Mizant­róp (1666), A kép­zelt beteg (1673). Darabjai ma is állandóan műso­ron vannak. * Ma tölti be 85. életévét Kolozs­vári Grandpierre Emil, Kossuth-dí- jas író, kritikus, műfordító. Gran­diózus munkás­ságából kiemel­jük a Tegnap cí­mű önéletrajzi in­díttatású regényt, és A csillagsze­mű történelmi, kalandos müvét. * 25 évvel ezelőtt, 1967-ben hunytéi New Yorkban Szirmai Albert. Első sikerét a Táncos huszárok­kal aratta, és ez végleg az operett­színpad felé irá­nyította figyelmét (Mágnás Miska, Gróf Rinaldó). Az 1920-as években az USA-ba tele­pedett. át. * 395 esztendeje, 1597-ben halt meg Juan de Herrera, a Madrid mellet­ti Escorial nevű hatalmas barokk épületcsoport épí­tője (1567—1586). 'EGYET FIZET ■ KETTŐT KAI> MERT HIRDETÉSE KÜLÖN DÍJ FELSZÁMÍTÁSA NÉLKÜL A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN ÉS HEVES MEGYÉBEN TERJESZTETT HAJNALI HÍRLAP ÉS A NAGY-MISKOLC TERÜLETÉN TERJESZTETT DÉLI HÍRLAP MAI SZÁMÁBAN EGYARÁNT MEGJELENIK. _____-II_____J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents