Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

Sok fiaiul szerepelt Az A HZ koncertje A magyar zenei élet egyik kiemelt zenekara - úgy tűnik - átalakulását éli. A megszo­kott arcok helyett és mellett sok fiatal szerepelt a Magyar Állami Hangversenyzenekar miskolci estjén. Az együttes élén vendégkarmester, az an­gol Howard Williams állt, a szólista Fellegi Ádám (zongo­ra) volt. Nem először fordul elő a hangversenyéletben, hogy zenei élmény szempontjából ellentétesen alakul a koncert két félideje. Ügy gondoltuk, brit karmesterrel angol mu­zsika. Britten Négy tengeri kpzjátéka a Peter Grimes című operából, különleges élményt jelent maid. Nem így történt, s ebben bizonyá­ra közrejátszott e müvet még kevéssé ismerő fiatal muzsi­kusok rutintalansága is. A Virradat tétel kezdetének unisono disztonálása épp oly zavarólag hatott, mint a karakterisztikus szólók hiá­nya. vagv a helyenként bot­ladozó ritmika (Vasárnap reggel, Holdfény). A záróté­tel (Vihar) lendülete sem volt eléggé programszerű, meggyőző. Bartók három zongoraver­senye közül (nem véletlenül) a halála előtt komponált harmadikat szokták műsorra tűzni. Az 1. és 2. versenymű szólistának, zenekarnak és a hallgatónak is nehezebben megközelíthető. Amennyire dicsérhető, hogy Fellegi Csaknem másfél hónapos nyitva tartás után, szerdán bezárta kapuit a Miskolci Galériában a 16. alkalom­mal megrendezett Országos Grafikai Biennále. A nyitva tartás ideje alatt több, mint háromezren tekintették meg a kiállított műveket. Ezek bői vásároltak is. A Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium az általa vásárolt művekből a miskolci Her­mán Ottó Múzeumnak, va­lamint a budapesti Nemze­ti Galériának juttatott. Ja­Adám vállalkozott az. 1926- ban keletkezett „neobarokk stílusú’' első versenymű el­játszására. ugyanakkor fel­vetődik a kérdés, megéri-e az erőfeszítést a mű előadá­sa? Bartók új értelmet adott a motorikus ritmus könyörtelen lüktetésének, a zongorának, szokatlan ütő­hangszer effektusokat hasz­nál. Minden technikai, zenei újításnak azonban háttérbe kell húzódnia a zene, a mű differenciált tartalmi kifeje­zése mögött. S ez az. amivel adós maradt az előadás, be­leértve a sz.ó!istát. karmes­tert és a zenekart is. Szünet után már nem kel­lett félteni az előadókat. Brahms II. (D-dúr) szimfó­niájának interpretációja elő­nyös oldaláról mutatta be Howard Williamsot és a ze­nekart is. A kitűnő karmes­teri instrukciók nyomán fel­tárult a Brahmsrs egyébként nem jellemző vidám, nap­fényes kedély-világ. A gyen­géd hangulatú Allegro sok­rétű, választékos érzelmeket fejezett ki, s a tépelődő Adagio úgy szólalt meg, mint egy gyönyörű zenekari ária. A bemutatón megis­mételt Scherzo tétel a mis­kolci előadásokon is derűs, kedélyes karakterével, míg i a Finálé sodró lendületű, ujjongó hangulatával aratott kirobbanó sikert. nuár 27-én újabb tárlat nyílik a galériában. Az éves kiállítási terv nyitá­nyaként azokat a müveket mutatják be a város közön­ségének, amelyeket a Mis­kolc városi önkormányzat által megszavazott összegből vásároltak a városban' élő és alkotó művészektől. Ez már az alapját képezi an­nak a gyűjteménynek, amely a város művészeinek munkásságát hivatott, meg­őrizni és állandó tárlaton bemutatni. 4 mozoássérüll i>ycreli rkért A Bicebóca Alapítvány a Mozgássérült Gyermekekért rajzpályázatot hirdet óvodás és általános iskolás gyerme­kek számára „Én nem olyan vagyok, mint más" címmel. A pályázaton mozr-ássérült és nem mozgássérült gyermekek egyaránt részt vehetnek. Min­denki, akinek képen ábrázol­ható mondanivalója van a fel­ismert másságáról, annak el­fogadásáról, az úgynevezett ép és mozgássérült gyermekek együttéléséről, kapcsolatáról, barátságáról. A pályázat feltételei: a képek tetszés szerinti techni­kával készülhetnek. A pá­lyaművek mérete legfeljebb (14x60 cm. A bekiiidött mun­kákat paszparturával kér­jük ellátni. A hátlapra írják iá a pályzó nevét, életkorát, lakcímét és a beküldő intéz­mény címét. Elbírálás és díjazás 3—6, 6—11 és 11—16 éves korcsoportokban. A nem díjazott pályamunkák megőrzését nem vállaljuk, egyetlen alkotást sem kül­dünk vissza. Beküldési ha­táridő 1992. január 31. vég­ső határidő: február 20. Cím: József Üti Napközi Otthonos Óvoda Miskolc, József u. 2. sz. 3521. A pá­lyamunkákból magyei, illet­ve városi kiállítást szerve­zünk. A kiállítás helye: Ifjúsági Ház 3531 Miskolc, Győri ka­pu 27. sz. A kiállítás ideje: 1992. március 1—15-ig. Kor­csoportonként az első 5 munkát ajándéktárggyal ju­talmazzuk. A jutalmazott pályaművek újabb pályá­zaton vesznek részt. Az al­kotások egy része az orszá­gos zsűri válogatása után kiállításon szerepel Tata­bányán június 18—21-én az ART ’92 Mozgáskoráltozot- tak és Barátaik Országos Kulturális Fesztiválján. Az országos kiállítás 1—3. he- 1 lyezettjének résztvevője és kísérője a fesztivál vendége lesz. A pályázattal kapcsolat­ban további felvilágosítást adnak: Bodnár péterné óvo­davezető, Kiss Józsefné óvó­nő, 3531 Miskolc, József Üti Napközi Otthonos Óvoda. Telefon: (46) 84-728. Bicebóca Alapítvány kuratóriuma Barta Péter II. budai kutyavásár A kutya az ember leghűbb barátja, noha a barátság meglehetősen egyoldalú. Ez a jóságos négylábú pechjére választotta az embert barátjául, ahelyett, hogy a tevét, a. nádi p oszátát, vagy mondjuk a krokodilt nézte volna ki, cs sokkal jobban jár, A kutya, azonban az embert választotta, talán az ragadhatta meg, hogy milyen ■mélyről jövő gyöngédséggel húzgálta az ősember a feleségét a hajánál fogva a föl­dön. A kutya nyilván úgy kalkulált, hogy mivel neki nincs haja, ezek a kellemetlen­ségek számára elkerülhetők, az ember né­zett ki perspektivikusan a leginkább fejlő­dőképes élőlénynek a Ncander-völgy mobil társadalmi viszonyai közölt. A kutya azonban nem tudta, hogy ez­után a Történelem kezdődik (a nagybetűs), és ö a vacsoramaradék mellé megkaphatja majd a történelem viharaiból ráeső részt is. A kutyákat ezután hol elégedett keresz­teslovagok etették, hol meg ideges tatárok rúgták oldalba, hol a kurneokat kellett kerülni, hol meg a labancokat körülugrál­ni. Ha sikerült vénre komótosan oldalba- csurgatni egy várat, az ostromlók azonnal felrobbantották. Egyszóval, a kutyák történelmében ben­ne van az emberisén történelme, s ezek a derék négylábúak éppen olyan elegáns gesztussal kaparják be a maguk mögött hagyott múltat, mint az emberiség. Volt idő. amikor egy bölcs uralkodó (Mátyás király) a kutyák segítségével lec­kéztette meg az önző és kapzsi embereket: megvásárolva a szegény ember összes ku­tyáját.. gazdaggá tette őt, azonban a spe­kuláló kutvaűzér nemesurak nvakán hagy­ta az egész, spekulációs célokból felvásá­rolt kutyákészletet. (Ez volt a híres kutya­vásár Budin.) De nemcsak a múltat jellemzi híven a kutyák sorsa, hanem a jelent is. Egyes ku­tyáknak ma igen jól megy: néhány nappal ezelőtt Budapesten, a Baross téren láttam egy figyelmeztető falragaszt,, melynek szö­vege szerint 40, azaz negyven ezer forint jutalmat ígérnek egy kistermetű (amúgy nem értékes) kutya megtalálójának. (Nem kell csodálkozni, Svejk jóvoltából tudjuk, hogy „a kutya nem borjú, annál értéke­sebb, minél kisebb!’’) Más kutyák viszont a rövidebbet húz­zák, így például a házunkban lakó Bogár nevezetű puli, aki eltűnt, azaz ellopták. (A kutyákat nem ismerők kedvéért: a kutya nem vész el, csak átalakul, azaz ellopják. Előfordul, hogy a kankutyák utánaerednek egy ellenállhatatlan illatokat árasztó ku­tyahölgynek. de néhány nap után kiábrán­dulnak belőle — mondjuk a kutyahölgy szívja a fogát, horkol, vagy más idegesítő szokása van — és hazajönnek.) Szóval, Bogárt ellopták. Érdekes módon azonban a hollétét firtató újsághirdetések­re mégis jelentkezett egy fiú. aki elveze­tett egy másik emberhez, akitől azonban Bogár időközben megszökött, de lehet, hogy egy harmadik „kutyaszakért önéi” van. Egyszóval egyre gyanúsabb története­ket adtak elő hollétét illetően, akár a szov­jet hatóságok a Wallenberg-iigy kapcsán. Nem egyéb történt tehát, mint az, hogy örvendetesen felpezsdült a hazai kutya­kereskedelem, a kormány által olyannyira áhított piaci törvények kezdik éreztetni hatásukat a kutyalopás területén is: Bogár­ért valaki több pénzt fizetett, mint a volt gazdái által felajánlott jutalom. Bogár rejtélyes „eltűnése” óta már több hét is eltelt, így megkerülésére már nem sok a remény. Egyetlen halovány esély van: talán ismét egy álruhás Mátyás király király járja az országot, újabb budai ku­tyavásárt szervez, s Bogár ott csahol majd a. II. budai kutyavásáron. Nem tudja sze­gény, hogy hiába ugat: a karaván (és a történelem) könyörtelenül halad ... Kiss József * Hogy sikerült?... január végéig ez a leggyakoribb kérdés az egyetemen, ahol bárhogy indul a folyosói beszélgetés, elöbb-ulóhb volt vagy eljövendő vizsgákra terelődik a szó, „Azért mert szegény, sose ismételjen évet” Vizsgaidőszak Hozhat pénzt, de vihet is Huszonöt százalékkal, vagy­is évi negyvennyolcezer forint­ról hatvanegyezerre emeli az állam a hallgatói normatívát — hozta meg a jó hirt társai­nak Pál Imre, a Miskolci Egyetemisták Szövetségének el­nöke. Ennél jobbat már csak akkor mondhatnak ezekben a hetekben egymásnak a hall­gatók, ha arra a kérdésre, hogy sikerült-e, azt felelhetik, hogy igen. Vizsgaidőszak van, és amit a nyugodt szavú ne­gyedéves gépész a vizsgákról és az ezektől is függő anya­giakról nem tud, nem is igen érdemes tudni. — Tavaly óta érdekvédel­mi szervezet a MÉSZ — mondja —, és mint az ösz­töndíjszabályzat, ez is vál­tozás előtt áll. Bejegyzett egyesület egyébként de de­cembertől már nem fogad új tagokat; 3—3 emberrel a kari önkormányzatok szö- vetségéyé szeretne válni. A szakmától a szórakozásig minden belefér abba, amit mi itt a többiek érdekében teszünk, de azt hiszem, az a legfontosabb, hogy a szövet­ség jelen van az egyetemi tanácsban. Ami a pénzeket illeti, most éppen arról van szó. hogy a havi juttatások­ban jobban mutatkozzon meg, ha valaki keményen dolgozik.- Milyen jelenleg a Mis­kolci Egyetem ösztöndíjsza­bályzata? — Az említett normatívá­ra adott pénz a nagy közös kasszába megy, karonként választott diákösztöndíjbi­zottságoké a szigorú szabá­lyok szerinti leosztás. Az alapösztöndíj, ami minden­kinek jár, havi kétezerkét­száz forint, erre jön a csa­ládok anyagi körülményei­től függő szociális támoga­tás, és a tanulmányi ösztön­díj. Ez utóbbi az átlagered­ményektől függ, és az alsó határ karonként változik, mert másképpen nehéz az egyik, vagy a másik szak­ma. és ezt ott ők jobban tudják. A gépészeknél pél­dául három, a jogászoknál 3,5-es átlag a küszöb. Egy közepes rendű hallgató az ösztöndíj mindhárom ele­mét beleértve havonta olyan ötezer körül kaphat, a jóren­dű hatezerötszáz táján, de az már nem helytálló, hogy hiá­ba jeles tanuló valaki, a ta­nulmányi ösztöndíja nem haladhatja meg a négyezer- hétszázat. Az más dolog, hogy sok embernek van üzemekkel kötött szerződé­se, hogy aki valóban sokat yfc Az ajtó előtt állni, vagy bent ülni? Ki tudná meg­mondani, melyik a nehezebb. (Kerényi László felvételei) dolgozik, annak van pályá­zati, egyéb lehetősége. Sze­rintünk a munkát a tanul­mányi ösztöndíjakban na­gyobb differenciákkal kell elismerni.- Hogy szól bele a bu­kás,az anyagiakba? — Az átlageredményt mó- sítja, de attól, hogy valaki­nek van utóvizsgája, még nem veszíti el a pénzét. Egy utóvizsga nálunk a fekete „UV”, a piros az kemé­nyebb. az már kettő, a lilá­tól pedig az Isten menísen, az abban a félévben a har­madik. öt év alatt egyszer lehet a rektortól kérni, hngv adjon rá engedélyt, mert egyébként jön az évismét­lés. Ekkor veszíti el a hall­gató az ösztöndíját, mert az a szabály, hogy egy félév­re csak egyszer vehet fel az ember pénzt. De elvteszíti a kollégiumot is az évismétlő, ami havi hatszázért jó lak­hatási lehetősége, és az el­sős egy utóvizsgával sajnos az egyetemi polgári jogát is elveszíti; meg kell ismétel­nie a felvételit.- A pénz nem célja, ha­nem feltétele az egyetemi tanulmányoknak, de nem mindegy, mennyi. Mire elég az ösztöndíj? — Magában nem elég, a tavaly végzett szociális fel­mérés megmutatta, hogy az otthoniaknak mélyen a zse­bükbe kell nyúlni, és nem azért, mert dobálja az em­ber amiért megdolgozik azért keményen. Bennma­radni sem könnyű, nemrég is volt olyan gépészévfo­lyam, ahol a több, mint há­romszáz elsősből első neki­futásra százkilencvenen fe­jezték be az évet, és egy jó közepes már erős mun­kát fed, A vizsgáknál is ne­hezebb náluk a félévet le­zárni, minden gyakorlati je­gyet megszerezni. A gépé­szeknél például utógyakor­laton hamarább elrepülnek az emberek. A pénz a ta­nulásba egyébként sajnos egyre jobban beleszól, nem mindenhol erős a hátor­szág. Ezért első-, másodév­folyamon több szociális tá­mogatást kap a hallgató. Ne forduljon elő, hogy valaki azért ismételjen évet, vagy bármilyen jó feio van. azért maradjon lei. mert szegény, és az időt tanulás helvett rosszul fizető munkára for­dítja. Sajnos, egvre többen kényszerülnek erre.-r At. eszközök, tanköny­vek .megvehetők? \ — Régen nem. A Tan- könyvkiadó állami támoga­tása megsV.űnt, a piaci árak érvényesek. Most duplájába kerültek a jegyzetek, mint tavaly, februártól tovább drágulnak. A közgazdászok­nak van olyan jegyzete, amiért ezerötszázat kell ki­adni. Az ember nem vesz meg mindent, vagy — ha eladják — megveszi felsőbb évesektől, könyvtárba jár, talán valami megoldást, mint én most. Talán sikerül meg­szerezni a következő vizs­gámhoz a még hiányzó könyvet. M— Előadás a lutheránusokról A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban folytató­dik a Logos vallásbölcseleti előadássorozat. Január 23­án, csütörtökön fél ötkor Donáth László a lutheránu­sok történetéről, múltjáról és jelenéről szól. Minden érdeklődőt várnak.

Next

/
Thumbnails
Contents