Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-14 / 11. szám
A Társadalmi Egyesülések Szövetsége B.-A.-Z. megyei szervezete jogsegélyszolgálatán január 15-én (szerdán) 10-től 12 óráig dr. Ecseghy Jánosné jogtanácsos várja az érdeklődőket a Kazinczy u. 19. sz. 809-es szobában. Pirula helyett rágógumi Várható, hogy a jövőben bizonyos gyógyszereket rágógumi , formájában fognak adni a betegeknek. Egy amerikai gyógyszergyár által kifejlesztett rágógumi közönséges rágógumianyag és ízesített polivinil-acetát rétegeiből áll. A gumi rágása közben hat óra alatt oldódik fel az ízesítő anyag. Az eddigi ízesítő anyagot — a borsmentát — megfelelő gyógyszerekkel pótolva sokkal jobban lehetne kezelni például a fogínybetegségeket. Ez a hatórás rágógumi ideális lehetőséget nyújt arra, hogy a gyógyszert folyamatosan juttassák a betegség gócához. Hegyvidéki gyereknek a tél is szebb (Herényi László felvétele) A Független Kisgazdapárt B.-A.-Z. megyei szervezetének fontos közleménye 1891. december 18-án megtartott fegyelmi tárgyaláson pártalkotmány-ellenes magatartásukért az alábbi tagtársainkat kizárásra javasoltuk, illetve mentettük fel tisztségviselése alól: Dr. Csuikás Zoltán, Bara- nyi József, Demkó Sándor, Kovács Zoltán, Deme Zsig- mond, dr. Bárdos Ákos, Keller György, dr. Elek Vilmos, dr. Szarka Zoltán, Fábián Károly. Ezek a volt tagtársaink a* FKgP szervezésében tar- itandó gyűléseken nem szólalhatnak fel és ott nem vehetnek részt. A Független Kisgazdapárt névében a médiáknak nem nyilatkozhatnak. Tudomásunkra jutott, hogy 1992. január 12-én Rajkai Zsolt volt megyei pártelnök ezen kizárt volt tagtársainkkal együtt az országos nagyválasztmány határozatait semmibe véve, szervezkedést kezdtek a Független Kisgazdapárt szétverésére és a 33-ak háta mögé való felsorakoztatására. Ezen a Miskolcon megtartott összejövetelükön a teljesség igénye nélkül részt vettek még: Gönczi Károly, dr. Kiss Gyula, Bárdos Balázs, Görcsös 'Férenc, dr. Dobos Gyula, Pogány János, Kovács Géza, Tóth Barnabás. A B.-A.-Z. megyei vezetőség úgy határozott, hogy az országos nagyválasztmány határozatait figyelembe véve ezen a gyűlésen részt vett társaink tagsági jogát felfüggeszti, ameddig a fegyelmi bizottság az eljárást le nem folytatja ellenük. A fent emlíA kávécsempész nem adi fel tett volt kisgazdapárti tagok ellen hozott szankciók a felfüggesztettekre is érvényesek a fegyelmi bizottság döntésének meghozataláig. Szabó Elek megyei alelnök Megmozdult a magántőke Csúcsforgalom a borsodi cégbíróságon Két hét alatt 6SO társaság A Borsod Megyei Cégbíróság előtt nem láttak a miskolciak olyan kígyózó sorokat decemberben, mint a fővárosban. Itt nem tört volna ki akkora cégalapítási „pánik”, mint ott? — kérdeztük dr. Popovics Lászlótól, a megyei bíróság tanácselnökétől, a cégbíróság csoportvezetőjétől. — Dehogynem. A gazdaság és a társadalom alkalmazkodóképessége minden képzeletet felülmúlt. Ahogy december elején megkezdődött az Országgyűlés költség- vetési vitája, s az állampolgárok, a társaságok tudomást szereztek az 1992-es várható szabályozásokról, mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az új vállalkozások nyereségadója és a belföldi befektetések adó- kapcsolata az idén a korábbihoz viszonyítva hátrányosan változik. Erre aztán úgy reagáltak, hogy december tizedikétől röpke két hét alatt soha nem tapasztalt mennyiségben érkeztek az új cég alapítására vonatkozó kérelmek. Hozzánk ez idő alatt összesen 660 jött be, ami normális körülmények között öt hónap „termésének” felei meg. Csak munkaszervezéssel oldottuk meg, hogy ne kígyózzanak a sorok, minden szerkesztő a lajstromirodán a dokumentumok átvételével foglalkozott az ominózus időben. December 30-án például hetven kérelmet vettünk át, s ezek is már január másoAz előzetes adatok szerint 1991. december 31-én 51 800 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött az országban. Számuk egy év alatt mintegy 76 százalékkal (s ezen belül december hónapban több, mint 13 százalékkal) bővült. A vállalkozói kedv és lehetőség erősödését, illetve bővülését jól érzékelteti, hogy míg 1989-ben 4400-zal, addig 1990-ben 14 200zal, 1991-ben pedig már több, mint 22 ezerrel nőtt a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma. dikára az illetékes bíröhoa kerültek. — Arról is szó van talán, hogy a tavalyi kedvezőbb feltételek miatt mindenki mentette, ami menthető? — Nem az volt a jellemző, hogy az állami vállalatokból kivették volna, ami még maradt. Sokkal inkább a magántőke mozdult meg, ezek már otthonról elvitt pénzek, s aki befektette, leírhatja az adóadapjából. Jellemző volt ezen túl a társaságok alapításának, hogy az induló vagyon általában készpénzből állt össze, és sokkal magasabb összeggel ADÓSPÓROLÓ 2. Levonhattuk a Jövedelmünkből Minden ellenkező híreszteléssel szemben, ugyanúgy folyik I ■ kávé-biznisz a nyugati végeken, mintha mi sem történt ' volna. A Bécs felé vezető út mentén még mindig egymást érik a szuperárakat ígérő szupermarketek, és bennük a kávéhegyek. Akik korábban kávécsempészésre szakosodtak — ebből egészítették ki a munkanélküli segélyt — aligha képesek lemondani erről a jövedelemforrásról. Hiába a szigorú vámrendelet, s a könyörtelen áfa, minden autóban akad egy-két rejtekhely 10—15 csomag olcsó kávénak. S ha a vámosok csupán a feketének valót kutatnák egész nap, akár három nap is lehetne a várakozási idő a nyugati határszélen. S ezen még az sem segítene, ha a kábítószerek kiszaglására képzett ebeket a finom pörköltkávék illatára állítanák át. Egyszerűen minden szigorúság hiábavaló, a KGST-piaco- kon még mindig olcsóbb a kávé, mint az ABC-kben, az élelmiszerboltokban. Közben minket mosolyognak a nyugati kávékereskedők, ök ugyanis már régóta sejtették, hogy nem hagyjuk válasz nélkül a szemérmetlenül olcsó áraikat. Bizonyosak voltak abban, hogy kormányzati szinten tesznek valamit a csempészáradat ellen. Sejtették, hogy megvédjük a hazai piacot, a „magyar kávéültetvényesek” érdekeit. Ügy hitték, hogy a hazai árakat igazítjuk a kintiekhez. Ha ugyanis ugyanany- nylért adjuk, mint a brucki kávécentrumban, ki lesz az a kelekótya, aki ezer kilométert autózik, buszozik a nagy semmiért? Ám a hazai közgazdák mindenkit kicseleztek: a piacot a régi módon, adminisztratív úton próbálják megtartani. Tessék mondani egy példát, amikor ez a recept egy- is bevált! (szántó) Nincs nagyobb öröm, mint amikor kiszámítjuk az adónkat és elkezdjük számba venni a lehetséges levonásokat. Ha ügyesen sáiárkodtunk tavaly kevéske pénzünkkel, csinos kis summát takaríthatunk meg. Az USA-ban például hatalmas adóelőlegeket számol az adóhivatal és a következő tavasszal visszafizeti a levonható összegeket. Az adóbevallást úgy is hívják, hogy visszatérítés. Nagyon fontos, hogy tisztán lássuk: más dolog az adóalapból való levonás, és más az, amit már magából az adóból lehet visszatartani. (Sajnos, az utóbbiból van kevesebb.) Az alkalmazottkedvezményt tavalyelőttig még az adóalapból lehetett levonni — a mostani ciklusban sokkal kevesebb a kedvezmény, de ezt már az adóból számíthatjuk le. így minden, alkalmazottként eltöltött hónap után 250 forintot vonhatunk le — az adóból. (Hasonlóképpen vonhatjuk le az adóból a lakásépítésre és a közüzemi fejlesztésre fordított összeg egyharmadát is —, de ez nem változott a tavalyelőttihez képest.) Sokkal nagyobb az a kör, amit az adóalapból számíthatunk le. Itt elsősorban a gyermekekre kell gondolni. Hatéves korig minden kisgyerek után 1000 forint leírható. Akkor is ezt tehetjük, ha legalább három gyermeket nevelünk egy háztartásban, vagy egyedülállóként két gyereket, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelünk. Itt a korhatár egészen 30 éves korig fölmehet, ha (egészséges gyermeknél) az illető ifjú valamely közép-, vagy felsőfokú iskola nappali hallgatója. A jövedelmünkből levonhatjuk azokat az összegeket, amelyeket belföldi székhelyű alapítványnak, vagy közérdekű kötelezettségvállalásra adományoztunk. (Figyelem! Sok iskola alapítványi rendszerben működik. tehát így nem tandíjat, hanem levonható hozzájárulást fizettünk. Ha tehetjük, célszerű ezt a nagyobb keresetű szülő nevén elszámolni, mert így viszonylagosan nagyobb a megtakarításunk.) Levonható havi kétezer forint a súlyosan fogyatékos magánszemély jövedelméből is. Sok vitát váltott ki a szakszervezeti díj kérdése. A mostani adónál az az érvényes, hogy havi 300 forin. tig vonhatjuk le a szakszervezeti díjat. Ha valaki a munkavállalói részvételi program keretében vásárolt részvényt vagy üzletrészt, az ahhoz tartozó évi törlesztő kamatot is leírhatjuk. Az az elv is érvényesül az adófilozófiában, hogy befizetett adó után ne fizessünk még egyszer adót. így az adóalapból leírhatjuk az 1991-ben befizetett helyi adókat. (Kivéve persze azt az adót, amit az egyéni vállalkozó fizetett az ipar után, hiszen azt már elszámolta egyszer a költségei között.) Nagyon érdekes a beruházási adókedvezmény története. Ha valaki 1991-ben „beszállt’ egy kft.-be, akkor az ide bevitt tőkéjét leírhatja az összjövedelme 30 százalékáig (és nem az egy- harmad részéig!) Figyelem: ha valaki az elmúlt évbem közkereseti társaság, vagy betéti társaság tagja lett, az oda bevitt pénz nem írható le (a kft. és a bt ugyanig nem jogi személy.) S mi a helyzet a részvény- társaságokkal? Nos, egy részvénytársaságba úgy fektet be valaki, hogy részvényt vásárol. A törvény szerint a részvény összegét itt is levonhatjuk az adóalap 30 százalékáig. Figyelem ismét: nem a részvény névértékét lehet levonni, hanem a ráfordított valódi összeget. Ez a névérték többszöröse is lehet. (Más kérdés, hogy az adóbevallásoknál hirtelen ki fog derülni: mindenki olyan marha, hogy éppen akkor vette az adott részvényt, amikor az a legdrágább volt. Ez a bemutatóra-látra szóló részvényeknél eléggé ellenőrizhetetlen. A névre szólóaknái már kevésbé. Éppen ezért 1992-től már csak az új kibocsátású részvényeket ismerik el.) A részvényekre szóló adóalapcsökkenés megszűnik, ha az adott részvényt három éven belül eladjuk. Az adóhatóság felszólítására tehát három évig fel kell tudni mutatni — valamilyen — részvényt az adott értékben. Hasonlóan levonható a részjegy, a vagyonjegy, az ÁVÜ által értékesített értékpapír, valamint — mezőgazdasági kistermelőknél, ha külterületi termőföldet vásárol művelésre. Ha valaki a munkavállalói részvételi program keretében vásárolt üzletrészt, az az évi törlesztés is a jövedelem 30%-áig levonható. (A legközelebbi alkalommal folytatjuk a helyi adók levonásának ismertetését.) Sós Féter János alapították, mint a szükséges minimum. Igen gyakran a legnagyobb értékű kilencvenezer forintos illetékbélyeket kellett felragasztani az okmányokra. — Az így kialakult helyzettel nem vesztette-e el a réven azt az állam, amit nyert volna a vámon? — A kormányzatot bírálják, hogy nem lett volna jobb szeptemberben nyilvánosságra hozni ezeket az elképzeléseket. De ugyanannyi érv szól ellene, mint mellette. Mert akkor kevesen törődtek volna az 1991-es esztendő dolgaival, inkább ellene cselekszenek. A következtetés viszont már sokakban megfogalmazódott: a gazdálkodás szabályait az állandóságra, a tartósságra kell építeni, mert igen nehezen viseli a kampányt. — A Borsod Megyei Cégbíróság országosan arról híres, hogy az első helyen szerepel az időszerűségben, azaz a cégbejegyzésekkel kapcsolatban nincsenek hátrálékai. Az e fél évre való, mázsával mérhető ügyirathalmazzal kapcsolatban mit tudnak ígérni? — Elsősorban türelmet és megértést kérünk erre aa átmeneti időre a cégek vezetőitől, illetve jogi képviselőiktől. ök is tudják, mi is tudjuk, hogy szakmailag kifogásolható iratokat is beadtak, és a hibákat igyekezniük kell korrigálni. Tudjuk, hogy mindenkinek a saját cége a legfontosabb, de sem a telefonhívások, sem a személyes sürgetések nem viszik előbbre a közös dolgainkat. Terveink szerint a decemberben érkezett cégbejegyzési kérelmekre reméljük;1 hogy március végére ráütjük a bejegyzés várva várt pecsétjét. — Ez azt jelenti, hogy minden mást félretesznek? — Sajnos, azt nem lehet. A szövetkezetekre vonatkozó új jogszabályok megjelenése miatt sem. A megyében levő 470 szövetkezet aktája az idén legalább kétszer lesz egy-egy bíró kezében. A másik ok: február, március a mérlegkészítés, az évzáró közgyűlések és taggyűlések ideje, s ezeken sok olyan kérdésben döntenek, ami a cégjegyzéket is érinti. Mindezt pedig változatlan létszámmal kell megoldani, de a technikai feltételek az Igazságügyi Minisztériumnak és a megyei bíróság vezetésének köszönhetően, sokat javultak. Újabb két bírói szobát kapunk, és a számítógépes eszközállomány is gyarapszik. A terveink között szerepel, hogy a gazdasági kollégium peres, és peren kívüli ügyei is számítógépbe kerüljenek, s a; tárgyalások során ez igen nagy segítséget ad a bírónak, aki menet közben egy gombnyomásra megkaphatja a cég nacionáléját. — Hozott-e az új év a cégeljárással kapcsolatban szakmai újdonságot? — Jelentős mértékben változott a társasági törvény és a hozzá kapcsolódó eljárásjog és ügyvitel, aminek részleteit itt hosszú lenne elemezni. Ám az Észak- magyarországi Gazdasági Kamarával közösen február elejére tervezünk egy olyan szakmai konferenciát, amelyen a gazdasági társaságok vezetőinek, jogi képviselőinek részletes tájékoztatót adnak a változásokról. (oláh) ,
