Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Még a halottakat is magukkal vitték Rambót diszkvalifikálják? Gyorsnhhak az expresszlevélnél Gaíainbszmí galambász ' r Évi ötezer a röpköltsé**re Az Atlantic Monthly című amerikai folyóirat szerint szinte semmi nem iga* ab­ból a legendából, melyet ál­lítólag a Fehér Ház és Hol­lywood alkotott Vietnamban foglyul ejtett cs napjainkig rabságban sínylődő amerikai hadifoglyokról. E terjedel­mes publikációval egy idő­ben azonban Oleg Kaligin vezérőrnagy, a KGB tábor­noka ezzel ellentétes tartal­mú szenzációs bejelentést tett Moszkvában. Közölte, hogy 1978-ban, tehát három évvel a vietnami háború befejezése után a KGB ügy­nökei három amerikai hadi­foglyot hallgattak ki Viet­namban. Kathleen Callo, a Reuter hanoi tudósítója ottani nyu­gati megfigyelőkre hivatkoz­va azzal a magyarázattal állt elő, hogy Vietnamban voltak amerikai foglyok a háború után, de nem aktív állományban lévő katonák, hanem olyan személyek, akik saját akaratukból kerülte!, oda. Ilyen volt például Bob Schwab, aki jóval a háború után tért vissza Hanoiba. A Fülöp-szigetekről, hajóval közelítette meg a vietnami, partokat, hogy kimentse on­nan barátnőjét. Elfogták, és egy éven át fogva tartot­ták. mielőtt 1986-ban elen­gedték volna. Két amerikai kábítószer-kereskedőt 1878 és 1980 között kapcsoltak le és tartottak több, mint egy éven át börtönben a vietna­miak, majd visszatérhettek az Egyesült Államokba. • CSAK SEJTIK, HOGY ELPUSZTULTAK Ami azokat a hadifoglyo­kat illeti, akikért Rambo harcolt a vietnami dzsunge­lokban, létezésükről szava­hihető forrásokból, vagy ko­moly bizonyítékok alapján nem sikerült meggyőződni, bár a bizonyítási próbálko­zások a mai napig folynak. Az amerikai védelmi mi­nisztérium 2267 Indokíná­ban nyomtalanul eltűnt ame­rikai katonát tartott szá­mon, akiknek mintegy fele­részéről már régebben be­bizonyosodott. hogy harcban vesztették életüket. Esv ré­szük holttestét fel is kutat­ták és hazaszállították az Egyesült Államokba. A prob­léma azokkal van, akiket elveszettnek nyilvánítottak és a mai napig csak sejtik, hogy szintén elpusztultak. A hanoi amerikai misszió ve­zetője még ma is 82 olyan nevet tart számon, akikről nemcsak azt nem tudják, hol nyugszanak, hanem azt sem, meghaltak-e valójá­ban a háború idején. • VIETNAM! VETERÁN EMLÉKEZIK Az amerikai kormány hi­vatalosan máig nem zárta le a vizsgálatot. Hollywood­ban pedig kalandfilmek egész sorozata készült a vi­etnami háborúban eltűnt amerikaiakról. Cling Eas- icood, a híres westem-szí- nész a nyolcvanas években maga is vezetett egy expe­Alain Delon megnyitotta 50 hektáros, falakkal körül­vett birodalmának kapuját és a szivét a Paris Match riportere előtt. Az alkalmat voltaképpen az szolgáltatta, hogy a filmsztár-üzletem­bert mostanában a kései apaság boldogsága veszi kö­rül. Egyéves a kislánya, díciót Vietnamba a MIA (missing in action) katonák felkutatására, de nem járt eredménnyel. A vietnami veteránok kö­zött sem egységes a véie- mény ebben a kérdésben. Gene Musselmann, aki a há­ború idején a 173-as számú légi deszant dandár katoná­ja volt, jelenleg pedig a HBO amerikai mozicsator­nát Magyarországra beveze­tő Kábelkom cég műszaki igazgatója Budapesten, így emlékszik: „Annyit tudok csak, hogy a mi egységünk­ből senkit nem fogtak el él­ve, s a halottatokat is min­dig magunkkal vittük. Más lehetett a helyzet az Észak- Vietnam felett lelőtt ameri­kai pilótákkal. Elképzelhető, hogy őket elrejtették a vi­lág szeme elől. Bár az erről szóló filmek többnyire szen­zációéhesek, nem zárható ki, hogy maradtak ott ame­rikai foglyok. Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy a mai napig ott vannak. Miért hagyták volna élet­ben őket?” Rékássy Zoltán Anouchka, és megtalálta az ideális asszonyt és anyát Rosalie, egy manöken sze­mélyében. A riporter a zárkózottság, a magányosság indoklását is kérdezte a színésztől. íme, a korántsem szokványos vá­lasz: „Az ember egyedül születik, egyedül él, és egye­dül hal meg. Ez közhely ugyan, de kegyetlenül igaz. Egyedül nőttem fel, szere­lemgyerek voltam, aztán meg elvált szülők gyerme­ke. A kollégiumban is egye­dül voltam, magányos vol­tam a hadseregben is. A magányosság majdhogynem természetes állapot volt a számomra. Az ember nem is tudja, hogy minek nevezze ezt az állapotot. Bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy egyáltalán rádöbben­jen. mit. is jelent. Aztán ké­sőbb ennek a tudatában él. Meg vagyok győződve arról, hogy a sorsunk a szü­letésünkkor elrendeltetett. Ha van valami nemes a ma­gányosságban, akkor én ezt az állatoktól tanultam. Ami­kor magukra hagyom a ku­tyáimat. kiolvasható a sze­mükből a masánvossáa. Egyébként mellettük fognak majd eltemetni, itt, a kert­ben, a nagy fák között. És ehhez már meg is tettem a szükséges intézkedéseket.” Kutyákról szólva, az új­ságíró fontosnak tartja kö­zölni, hogy Alain Delon többfajta kutyával veszi kö­rül magát, de a látogató számára nem ez a lényeges, hanem az, hogy vannak nap­pali és éjszakai kutyák. Delon instrukciója szerint: „Ha a barátaim itt alszanak a vendégházban, megkérem őket, hogy 8 óra előtt ne lépjenek ki, mert akkor zár­juk be az éjszakai kutyá­kat.” Vannak emberek, akik es­küsznek arra, hogy a sza­badidő eltöltésének egyik legkellemesebb formája a postagalambsport. Ezek so­rába tartozik Ózdon Batizi János is. Az én számomra elég furcsán hangzik az, hogy „sport”. De mit mond erről a galambász? — Igen, sport a postaga- lambászat, hiszen olimpiát, világbajnokságot, hazai és nemzetközi versenyeket ren­deznek. De maradjunk any- nyiban, hogy a galamb a sportoló, a gazdája pedig az edző. — Mióta foglalkozik ezzel a kedvteléssel? — Van annak már húsz éve is. Kezdetben díszgalam­bokat tartottam. Néhány év­vel ezelőtt váltottam át pos­tagalambokra. Ez érdeke­sebb, változatosabb. Rend­szeresen rendeznek verse- njmket, ami mozgalmassá te­szi a dolgokat. A versenyek előtt négy-öt alkalommal ed­zéseket tartunk. Hosszabb- rövidebb távra visszük el a galambokat, Nagybátonyba, Gödöllőre és így tovább. A verseny, illetve az indulás előtt 12-fajta magból álló élelmet adok a galambok­nak. — Hogyan zajlik a ver­seny? — Minden galambnak szá­mozott gumigyűrűt helyez­nek a lábára. Van egy spe­ciális versenyóránk, amely­ben egy szalag jelzi, hány óra, perc, másodperc teltei az indítás óta. Az órákat a verseny kezdetén lezárják, s csak akkor bontják ki és nézik meg a szalagot, ami­kor a galamb megérkezik. A táv többszáz kilométer. — Mindig hazatalálnak? — Kilencvenkilenc száza­lékban, igen. — Vajon, hogyan tájéko­zódnak? — Ügy .tudom, hogy érzé­kelik a mágneses rezgéseket, s ennek segítségével. — Nagyon fáradtak sze­gények? — Igen, de gyorsan rege­nerálódnak, egy-két nap el­teltével vidáman röpködnek. — Az ön kedvencei mer­re jártak már? — Szerepeltem velük ha­zai és nemzetközi versenye­ken is. Néhány versenyszín­hely: Győr, Tatabánya, Brünn, Bród, Teplice, Prága, Poznan, Koszaim és mond­hatnám tovább. — Például Prágából hány óra alatt értek haza a pos­tagalambok? — Hamarabb, mint egy expresszlevél. Prágából ko­ra reggel, vagyis 5 órakor indították és 10 óra 30 perc­kor már itthon voltak. A ga­lambok 70—100 km'óra át­lagsebességgel repülnek. — Milyen eredményeket ért el eddig? — A legrangosabb díj Prágából, kerületi 1. helye­zés, Bródból kerületi II. he­lyezés. Az elmúlt évben az ózdi ZO—5 egyesületben csapatbajnok lettem. — 1992-ben honnan lesz­nek röptetéselc? ten.i az AIDS-betegeket vizs­gáló orvosok fertőződésének kockázatát. A párizsi Pas­teur Intézetben végzett vizs­— Többek között Moson-, magyaróvárról (háromszor), külföldön Csehszlovákiában Prága, Brünn, Bród, Len­gyelországban Poznan, Pila, Koszalin — az egyes állo­mások.-— Mennyire költséges ez, a sport? — Egy csapat évi röpkölt­sége ötezer forint. Az egye­sületi tagdíj 1000 Ft év, a kerületi tagsági díj 500 Ft/ " év. Ózdon harmincán va­gyunk. t — Száz körül van a szár műk. ■ — Meddig foglalkozik■ •<£• galambászattal? " .»• — Még nem tudom, jelen-. ,, lég nem szándékozom abba- hagyni. Amikor a galambja­immal foglalkozom, minden- gondom elfelejtem. Nagyon szeretem őket. Kerékgyártó Mihály Dolgozókat alkalmaznak A miskolci Kazinczy Fe­renc Általános Iskola (Mis­kolc, Középszer u. 3., 3529, telefon: 46 62-239) pályáza­tot hirdet testnevelés—bár­mely szakos tanári állásra. (Férfi tanárok jelentkezését, előnyben részesítjük.) Fize­tés megegyezés szerint. A pályázatokat — melyben szakmai életrajzot kérünk — ; az iskola igazgatójához lehet benyújtani. Az állás 1992. v február l-jétől foglalható el. A Miskolci Egyetem Szá­mítóközpontja felvételre ke­res fiatal, gyors- és gépírni, tudó titkárnőt, idegen nyelv—>; tudással rendelkezők előny- •. ben. Jelentkezés fényképes, részletes önéletrajzzal, in- formáció: (46) 65-111 10—12. gálatok szerint a nonoxy-* nol—9 vírusgátló tulajdon­ságokkal rendelkező anyag­gal kívül-belül bekeni vinil-’ kesztyűk igen jól védenek a fertőzésektől. 110 évvei ez­előtt, 1882. január 14-én született Theodor Schwann (képünk) német természetkutató. Ö fedezte fel 1836-ban a fehér­jéket felbontó pepszint, az epe emésztő szerepét, továbbá mikrosz­kóppal végzett kísérleteivel az állatok és növé­nyek szerkezeté­nek, növekedésé­nek megegyezését fedezte fel, s ez­zel azt állapította meg, hogy mind­két szervezet sej- j tekbői áll. Ot te­kintjük a sejtel­mélet megalapo­zójának. 100 éve. 1392- ben született a wéstfaliai Lipp- stadiban Martin Niemöller német teológus. 1933-ban szervezetet alakí­tott a neinzeíiszo- cialistá:- ellenében az evangélikus egyház védelmére („Pfarrer-Not- bund”), emiatt 1938-ban letartóz­tatták és koncent­rációs táborba küldték. Ott 1945- ben az agyonlö- véstől sikerült megmenekülnie. 125 évvel ez­előtt, 1867-ben hunyt el Jean Ingres (ejtsd: Ingr) francia fes­tő, a klassziciz­mus egyik vezető mestere. Hírnevét portréi alapozták meg, azonban a XIII. Lajos ünne­pélyes eskütétele (1824) című mű­vével a romanti­kusokkal szem­benállók vezér­alakjává vált. Hí­rese!-: aktképei is (Török fürdő. A nagv Odaliszk). 165 éve, 1827- ben született Pjotr Szemjonov- Tjan-Sanszkij orosz földrajztu­dós, aki 18,56—68- ban az orosz—kí­nai határra veze­tő expedíciót irá­nyította, átkutat­ta a Tien-San hegyláncot. Érté­kes műve az öt- kötetes Az orosz birodalom föld­rajzi és statiszti­kai szótára című. Delon boldog „4 kutyáim mellett temetnek el AIDS-álló kesztyű Tovább sikerült csökken­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents